VMDK-Közlemény- Vajdaság Napja- Délvidék elcsatolása-elhatárolódás elmaradása-MNT csorbát ejtett közösségünk önbecsülésén és az intézmény tekintélyén

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megrökönyödéssel fogadta a hírt mi szerint a Magyar Nemzeti Tanács vegyes párti hatalmi többsége nem fogadta el képviselőnk Tari István elhatárolódási javaslatát a Vajdaság Napja alatt futó, de valójában a Délvidék elcsatolását jelentő nap állami ünneppé való nyilvánításától.

 
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megrökönyödéssel fogadta a hírt mi szerint a Magyar Nemzeti Tanács vegyes párti hatalmi többsége nem fogadta el képviselőnk Tari István elhatárolódási javaslatát a Vajdaság Napja alatt futó, de valójában a Délvidék elcsatolását jelentő nap állami ünneppé való nyilvánításától.

A VMDK különösen felháborítónak tartja az MNT ülésén elhangzott felszólalásokat amikkel a hatalmi többséget alkotók megpróbálták tézisek felcserélésével tompítani a javaslat hátterében lapuló nagy szerb politikai elgondolások újbóli bevetését a közéletbe, és egyben elmaszatolni a szerb koalíciós partnerük felelősségét a délvidéki magyarságot megalázó dátum kijelölésében.

Felháborodásunkat csak tetézte az a politikai álnokság amit a vita során mutattak amikor a kameráknak tetszelegve szóban ugyan támogatták Tari István javaslatát, de a szavazásnál már, szinte egyhangúlag ugyanazt leszavazták!

A VMDK véleménye szerint ez az eset is ékesen bizonyítja a szabadkai vegyes párt alkalmatlanságát közösségünk érdekeinek képviseletére. Rövid időn belül már többször is beigazolódott, hogy számukra nem a délvidéki magyar közösség érdekeinek megvédése van az első helyen, hanem a haladó koalíciós partner érzékenysége és a hatalmi pozícióval járó bársonyszék féltése.

A VMDK meggyőződése szerint ezzel a szavazással az MNT-ben regnáló hatalmi többség teljes egészében elvesztette az erkölcsi és politikai iránytűjét. Megalkuvó politikájukkal méltánytalanok lettek az MNT vezetésére, mert a rövid távú, önös politikai érdekek miatt ismételten csorbát ejtettek az intézmény tekintélyén és közösségünk önbecsülésén.

Óbecse, 2018-04-30.
Kiadó: VMDK Press

hirmondo@vmdk.org.rs, 2018. április 30. [12:17]

Az uralkodó, aki nem bír aludni

Vladalac koji ne može da spava

Često se pitam čemu služi i imali uopšte svrhe to što nas nekoliko desetina novinara od profesije i normalnih političara…

… preko listova Danas, NIN i Vreme, kao i na TV N1, pišemo i pričamo o Srbiji, državi koja je jedinstven primer u svetu po tome što je po društveno-političkom uređenju, u isto vreme u teoriji republika a po praksi kraljevina. Jer zlodela koja vladajuća koalicija čini građanima evo već šest godina, nastavljaju se nesmanjenom žestinom. A toliko su očigledna da svi vide, i tu korupciju i taj kriminal koji seje smrt po ulicama i kafićima i sve te pljačke građana i otimanje javne imovine. Svi vide i niko se osim malog broja građana Požege i Niša, kao i malobrojnog vojnog sindikata, ne buni.

Ipak, nastavljamo da pišemo i pričamo, zato što smo svesni, da su život i priroda jedini pravi vladaoci ljudskim društvom na planeti, a da je naša pisana ili izgovorena reč jedino oružje kojim mi raspolažemo u borbi za bolji život svih nas.

Većinski deo srpskog društva međutim izgleda nije svestan, a mnogi iz sebičnih razloga, ne žele da budu svesni, da živimo, bolje reći tračimo svoje živote, pod vladavinom čoveka koji je ne bez razloga, morbidno opsednut, prvo sobom a onda Kosovom i na kraju nama, kako on misli, po prirodi i mentalitetu, lenjim građanima Srbije. Iskreno verujem našem „kralju“ kad kaže, da od brige ne može da jede niti da spava, i da radi 25 sati dnevno. Štaviše, ubeđen sam da u Srbiji ne postoji čovek, osim njegovog političkog i duhovnog oca hrvatskog Srbina ili srpskog Hrvata, ratnog zločinca Vojislava Šešelja, koji se ne bi tako osećao, da ga more takve i tolike brige kao našeg „kralja“.

LJudi moji, kako zaspati a ne sanjati da će neko kad-tad da otkrije sve tajne ugovora o Beogradu na vodi, zbog kojeg je naša Savamala morala biti srušena i očišćena da bi postala arapska.

Kome bi jelo padalo na pamet, kad znaš da zbog nekih nezahvalnika iz Niša koji ne daju svoj Aerodrom, možeš ostati bez pola milijarde evra iz tajnog ugovora, a zbog neispunjenih obaveza. Te i tolike novce, naime neće dobiti građani čija je imovina u pitanju, već Vlada Srbije, kojom vlada „kralj“. I samo njegovo umišljeno veličanstvo zna kome će kada i kako i zašto dati taj novac. Nišani (a ne Nišlije) sigurno neće dobiti ni cent?

Dalje, da li bi iko od vas mogao da spava, ne mirno, nego uopšte, dok očekujete da vidite ishod provokacije sa hapšenjem Marka Đurića, lažnog ministra za Kosovo u Severnoj pa još i Kosovskoj Mitrovici? Zašto provokacija i zašto lažni ministar? Zato što je „kralj“ samo par meseci ranije, naredio svojim podanicima sa Kosova, da formiraju Vladu sa Ramušom Haradinajom i da posle tog čina, srpsko sudstvo i policija sa severa uđe u pravosudni sistem te nezavisne države. Srpske sudije i policajci položili su zakletvu po zakonima države Kosovo i to nije bilo priznanje nezavisnosti, nego je igranje rukometa juniorskih ekipa Srbije i Kosova proglašeno priznanjem. A to političko licemerje je tako očigledno da ga svi vidimo, ali „kralju“ nema ko da kaže, da laže kad priča da ne može da spava zbog brige za sudbinu Srba na Kosovu.

Rekoh na početku da su jedini pravi vladaoci na planeti život i priroda. U istoriji čovečanstva postoje dve vrste ljudi koji obnašaju vlast. Jedni su svesni pomenutog aksioma, ali je neuporedivo više onih, koji u vladanju ljudima zaboravljaju da se ne može vladati protiv života i prirode. Pamte se po dobru Gandi i gandizam, Tito i titoizam, kao i po zlu Cezar i cezarizam, Hitler i hitlerizam, Staljin i staljinizam…

Način vladavine našeg „kralja“ Republike, međutim, neće se pamtiti po njemu, već po njegovom učitelju Šešelju. Šešeljizam je zloupotreba demokratskih pravila, uzurpacija državnih institucija i vladavina primitivnih. Bez ikakvog političkog programa, pogotovu ne ideologije. Sve je samo čisto nasilje: verbalno pravno i fizičko. A pored svega toga, naš „kralj“ iz mladosti vuče još jedan kompleks inferiornosti. Naime objavio je više puta da su navijači jači od njega. To su oni koji mu nisu dali da bude ni vođa Zvezdinih delija sa Novog Beograda. Kad postane svestan da je i šešeljizam jači od njega a slabiji od Evrope, zaspaće i nikada se više probuditi neće.

Milojko Pantić 

Danas, 24. aprila 2018. 9.

https://www.danas.rs/dijalog/licni-stavovi/vladalac-koji-ne-moze-da-spava/, 24. aprila 2018. [14:30]

Szerbiának rendeznie kellene a nemzeti kisebbségek gondjait

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke felszólította a szerb hatóságokat, hogy rendezzék a hiányosságokat, amelyeket az Európai Bizottság állapított meg Szerbia-jelentésében, s amelyek a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkoznak, tudatta az N1.
Žigmanov közleményében emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság jelentése szerint az ország azon régiói, amelyekben hagyományosan a nemzeti kisebbségek élnek, továbbra is a legfejletlenebbek és a legszegényebbek.
„Még mindig nem fejeződött be azoknak a törvényeknek a módosítása, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetét szabályozzák. A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelmét, illetve a nemzeti tanácsok működését szabályzó törvények módosítása nem felel meg az európai normáknak és szembemegy a kulcsfontosságú európai intézmények eszközeivel, elsősorban azokkal, amelyeket az Európa Tanács és az EBESZ szorgalmaz“ – állítja Žigmanov, hozzátéve: az Európai Bizottság jelentése kiemeli, hogy még mindig nem oldódott meg a középiskolai kisebbségi oktatásvab tapasztalható tankönyvhiány, amely különösen érzékenyen érinti a horvát közösséget.
Žigmanov emlékeztet: az Európai Bizottság jelentése megállapítja, hogy a kisebbségi nyelveken megjelenő médiumok továbbra is nagyon sebezhetőek a médiaprivatizáció befejezését követően, hogy a legnagyobb gondot a sajtó elégtelen és egyenletlen pénzelése jelenti, míg köztársasági szinten továbbra sem fejlesztik a szükséges mértékben a nemzeti kisebbségek nyelvén szóló médiatartalmakat.
Szabad Magyar Szó
https://szabadmagyarszo.com/2018/04/28/szerbianak-rendeznie-kellene-a-nemzeti-kisebbsegek-gondjait/, 2018. április 28. [12:34]

Izjava predsjednika DSHV-a o Izvješću Europske komisije o napretku Srbije za 2018

Glede najnovijeg Izvješća Europske komisije o napretku Srbije u procesu europskih integracija za 2018. opetovano naglašavamo kako su aktivnosti i podrška procesu europskih integracija jedna od temeljnih odrednica političkog djelovanja DSHV-a. Stoga pozdravljamo napredak koji je Srbija načinila u procesu EU integracija, osobito kada je riječ o ekonomskim reformama, koje daju rezultate glede makroekonomske situacije. Ujedno podsjećamo da je za Srbiju veoma važno i to što je Europska Unija nedavno usvojila novu Strategiju za Zapadni Balkan te da će najviše od Srbije ovisiti kojom brzinom će se odvijati pregovori.
Samo izvješće Europske komisije i ovoga puta ukazuje na niz problema i izazova s kojima se Srbija suočava na svojemu putu k Europskoj uniji. To napose vrijedi za pregovaračko poglavlje 23, koje se odnosi na temeljne slobode i prava. Ono je najkompleksnije i iziskuje najveće napore u reformama društvenog i političkog sustava. Ovdje pripada i zaštita prava nacionalnih manjina i unaprjeđivanje njihova položaja.
Kako se i navodi u Izvješću, Srbija još nije razvila sveobuhvatni okvir za zaštitu nacionalnih manjina, te je potrebno da se mjere iz Akcijskog plana za zaštitu nacionalnih manjina dosljedno provode na teritoriju cijele Srbije, na učinkovit, transparentan i inkluzivni način. Podsjećamo i na to da se u Srbiji nedovoljno i dalje implementiraju međunarodni instrumenti za zaštitu ljudskih prava. Iako se u Izvješću konstatira kako je srbijanski sustav za zaštitu nacionalnih manjina u skladu s Okvirnom konvencijom za zaštitu nacionalnih manjina, posebice se ističe postojanje nerazmjernih razlika kada je riječ o regionalnom kontekstu. Ukazuje se i na to da područja tradicionalno nastanjena manjinskim skupinama i dalje ostaju među najnerazvijenijima i najsiromašnijima. Na lokalnoj razini se kao problem ističe to što Vijeća za međuetničke odnose nisu osnovana u svim općinama i gradovima u kojima su predviđena zakonom, a tamo gdje su osnovana i dalje nisu funkcionalna.
Podsjećamo isto tako da se u samom izvješću konstatira kako još uvijek traju izmjene dvaju krovnih zakona koja reguliraju položaj nacionalnih manjina. Riječ je o Zakonu o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina te Zakonu o nacionalnim vijećima nacionalnih manjina, čije izmjene
ne odgovaraju europskim standardima i odudaraju od instrumenata ključnih europskih institucija prije svega Vijeća Europe i OESS-a. Također ističemo i da se u Izvješću kao problem ističe to što i dalje nema rješenja za problem nedostatka udžbenika za srednje škole na manjinskim jezicima, što posebice pogađa hrvatsku zajednicu jer je proces za rješenje ovoga problema tek započet. Na koncu, u Izvješću se konstatira da manjinski mediji i dalje ostaju veoma ranjivi nakon privatizacije medija, te najveći problem ostaje njihovo nedovoljno i neujednačeno financiranje, dok na republičkoj razini i dalje nedostaje adekvatno unaprjeđenje medijskih sadržaja na jezicima nacionalnih manjina.
DSHV očekuje da se navedeni problemi u Izvješću sustavno rješavaju u ovom kompleksnom procesu, kako bi Srbija postala punopravnom članicom velike europske obitelji. DSHV će svakako nastaviti aktivno pratiti sve procese koji se tiču europskih integracija i na konkretan i korektan način doznačavati koji su ključni problemi koje u ovom procesu treba rješavati posebice kada su u pitanju prava i položaj nacionalnih manjina, prvenstveno hrvatske.
Tomislav Žigmanov

Izvor: 

DSHV

https://www.subotica.info/2018/04/27/izjava-predsjednika-dshv-o-izvjescu-europske-komisije-o-napretku-srbije-za-2018

Napi Pásztorunk:

Az élhetőbb szülőföld

„Úgy élnek meg bennünket, hogy elfogadnak bennünket, egyénileg és közösségileg is itt a szerb társadalomban. És ha visszagondolunk arra, hogy 10, 15 évvel ezelőtt mi volt a helyzet, akkor azt gondolom, hogy ez egy olyan jelentős előrelépés és nemcsak elvi szempontból, hanem a mindennapok szempontjából is, ami élhetőbbé teszi a mi szülőföldünket.”

Vesd össze Bence Erika Taxis blues, avagy helyzetértékelés egy másik valóságból című írásával: ...önsorsrontó meghunyászkodásunk, elvtelen hallgatásunk, szolgasorsba belenyugvásunk lehet „jó sorsunk” záloga, hogy kussoljunk, ha jót akarunk, anyanyelvünkön pedig csak egymás fülébe suttogva merjünk megszólalni, hiszen többségi nemzethez tartozó polgártársaink meggyőződése szerint bűncselekményt követünk el, ha nem titkoljuk el nemzeti hovatartozásunk, netán még mesélünk is egymásnak e nyelven gyerekeinkről, most is csak arra gondoltam, jó, hogy nincs itthon.

2018. április 27.

https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11106

Az elmúlt tizenegy év

A szerbiai általános választások második évfordulójának apropóján Pásztor István értékelte a VMSZ és a Magyar Mozgalom elmúlt két éves tevékenységét.
A VMSZ elnöke téves dátumot és téves időintervallumot választott a számvetéshez. Azon a napon (május 5-én) kellett volna az értékelést elvégeznie, amelyen tizenegy évvel ezelőtt pártelnökké választották, és azzal a tizenegy évvel kapcsolatban kellett volna mérleget vonnia, amelyet VMSZ-elnökként eltöltött.

Legelsősorban a saját felelősségét kellett volna megvizsgálnia abban, hogy az elmúlt tizenegy évben közel százezer fővel csökkent a vajdasági magyarok lélekszáma. Elemeznie illett volna azt is, mennyiben járult hozzá a délvidéki magyar exodushoz a pártalapú foglalkoztatás, a kirekesztés, az ellehetetlenítés, a leszámolás és az üldözés politikája, amelyet oly nagy előszeretettel alkalmaznak a VMSZ képviselői Vajdaság minden részén és az élet valamennyi területén. Helyzetértékelése közben rájöhetett volna elnök úr arra is, hogy az elvándorlás egyik alapvető oka, hogy a vajdasági magyar közösség többsége elveszítette a bizalmát a VMSZ-ben, és a délvidéki magyar emberek nagy többsége szemében Pásztor István már régóta nem örvend közmegbecsülésnek. Ha másnak nem, legalább önmagának meg kellene magyaráznia, hogy abból a 93.039 szavazópolgárból, akik 2008 elején köztársasági elnökjelöltként támogatták, hogyan veszítette el eddig legalább félszázezer embernek a bizalmát.
A VMSZ elnökének kellett volna valami jól hangzó indokot találnia arra is, hogyan sikerül úgy elkölteni 65 milliárd forint gazdaságfejlesztési és ki tudja hány milliárd forint oktatási, kulturális és médiatámogatást, hogy annak semmilyen közösségmegtartó hatása nincs. Kénytelen lett volna önmagának is bevallani, a pénz önmagában nem alkalmas eszköz a közösségmegtartásra, ha nem párosul az embereknek reményt adó személyes tartással. Pásztor Istvánnak arra is ki kellett volna találnia egy hihetőnek tűnő magyarázatot, miért vált a VMSZ a Kárpát-medence legmegalkuvóbb magyar politikai szervezetévé. Elvártuk volna, hogy beszámoljon arról is, hogyan jutott el az általa vezetett párt oda, hogy november 25-ét ünnepnapként fogadja el.
Pásztor István megállapításával ellentétben a Magyar Mozgalom nem azért jött létre, hogy törést okozzon a közösségben. Ha a VMSZ elnöke egyszer őszintén szembenézne az elmúlt tizenegy évvel, egy csapásra megértené az MM megalakulásának okait. A Magyar Mozgalom létrejöttét az okozta, hogy kialakult egy kritikus embertömeg, akik sem tevőlegesen, sem hallgatólagosan nem akartak és nem akarnak részt venni abban a közösségrombolásban, amelyet a VMSZ végez.
Őszintén kívánjuk Pásztor Istvánnak, hogy érje meg az általa eredményorientáltnak nevezett politizálás hosszú távú gyümölcseinek a beérését. Újabb tizenegy év elmúltával a délvidéki magyar közösség drámaian kilátástalan helyzetben lesz, huszonkettő esztendő elmúltával pedig olyannyira katasztrofális állapotban, amelyet ma még elképzelni is nehéz. Közösségünk teljes leépülése nem kizárólag, de elsősorban annak a politikai és érdekérvényesítési teljesítmény eredményeképpen fog bekövetkezni, amelyet a Pásztor István vezette VMSZ nyújt. Ha saját állításával összhangban valóban a nemzet ügyének állhatatos (helyesen két l-lel) szolgálatát és az élhetőbb szülőföld feltételeinek biztosítását tartaná elnök úr szem előtt, sürgősen befejezné politikai pályafutását.
Szabadka, 2018. április 25.
A Magyar Mozgalom Elnöksége
http://www.magyarmozgalom.rs/hu/cimoldal/az-elmult-tizenegy-ev

Félidőn

Két évvel ezelőtt, éppen a mai napon, április 24-én voltak az általános választások Szerbiában. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet részletes és a ránk, vajdasági magyar közösségre és a közösség képviseletére vállalkozó hat magyar párt és egy politikai ambíciókkal is rendelkező civil szervezet választási eredményeire is odafigyelő, azt számokkal alátámasztó elemzését érdemes újra elolvasni.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként a választási ciklus felénél engem az is foglalkoztat, hogy mit sikerült a VMSZ-nek megvalósítani a vállalásaiból és mit sikerült teljesíteniük azoknak, akik VMSZ tagként sajtótájékoztatón jelentették be, hogy indulnak a választáson – gyakorlatilag a VMSZ ellen.
Egy gyorsjelentés szerű, összegzést végezve elmondható a VMSZ-ről, hogy megbízható, elkötelezett politikai erő maradtunk, amely élvezi a vajdasági magyar közösség bizalmát és támogatását. Az egyetemleges nemzet ügyének álhatatos szolgálata és az élhetőbb szülőföld feltételeinek biztosítása, a soha sem könnyű parlamenti és kormányzati szerepvállalás jellemezte az elmúlt két évet, aminek eredményeképpen költségvetési forrásokat biztosítottunk számos stratégiai és kisközösségi terv megvalósításához – oktatási, művelődési intézményeink fejlesztése, épített örökségünk állagjavítása.
A gazdaságfejlesztési program kibontakoztatása és megvalósítása, amivel több mint tízezer vajdasági magyar család boldogulási esélyeit erősítettük.

Az időközben számolatlan személyi változáson és negatív szelekción átesett Magyar Mozgalom vonatkozásában is el kell végezni ezt az összegzést, felsorolva mindazt, ami miatt szerintük érdemes volt törést okozni a közösségben – a sajtószabadság, a mocorgó, jogbogozó, a kvótanépszavazáson való részvétel lelkiismeretre bízása, néhány erőtlen és szakmai-politikai felkészületlenségről tanúságot tevő levél és közlemény mellett eljutunk az idén január 25-én megtartott palicsi nemzetpolitikai kerekasztalig, aminek értéke, hogy világosan megmutatta mindazoknak, akikben kétségek voltak, hogy a Magyar Mozgalom a bal-liberális eszmerendszer politikai megtestesítője a vajdasági magyar politikai életben.
A választási ciklus felénél két dolgot biztosan megállapíthatunk: a VMSZ eredményorientáltan és ezekben a bonyolult, európai szinten is sokszor válságosan nehéz időkben következetesen, a közösség érdekeit figyelmbe véve politizál, azok pedig, akik két éve magukra vették a közösség belső megosztásának ódiumát, egy leáldozóban lévő ideológia kiszolgálóinak szegődtek. A politikai tevékenységükkel nem jelentenek sem féket, sem ellensúlyt. Csak önmaguknak, önkörben.
Pásztor István
http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/felidon

„Mi vagyunk a többség!”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (112.)

Április 14-21.

„Mi vagyunk a többség!”

Százezres tömeg állt ki április 14-én a demokráciáért Budapesten. Este fél kilenckor, a Himnusz és az Örömóda lejátszásával véget ért ugyan a hivatalos program, de a tömeg tovább skandálta: „Mi vagyunk a többség!”[1]

Eközben a kormányoldali lapok arról írnak, hogy „őrjöngnek Soros hívei, feldúlnák a várost”, illetve: „a rendőrség felkészült az anarchista provokációra.” Nos, őrjöngésről, városdúlásról szó sem volt.

A szervezők a választás szavazatainak újraszámolását, tisztességes választást és új választási törvényt, valamint gyűlöletkampány helyett szabad sajtót, pártatlan közmédiát követeltek.[2]

Április 21-én „újra tízezrek a budapesti utcákon: Orbán ellen és egy új ellenzékért vonultak”.[3] Bár kevesebben voltak, mint egy héttel korábban, az újabb budapesti tüntetés a résztvevők szerint mégis jobban sikerült az előzőnél. Márki-Zay Péter[4] volt az este sztárja, szónoklata programbeszédnek is beillett. Azt mondta, nem biztos, hogy négy évet kell várni a rendszer bukására, és nem marad el az elszámoltatás sem, majd harcot hirdetett az ellenzékbe beépített ügynökök és a megfélemlítés ellen.[5]

A tüntetésen lejátszották a Wellhello együttes egyik számát, miután a közmédia letiltotta az együttest. A 444 kiszúrta, hogy a Petőfi Rádió újra játszik Wellhellót, ezt tehát már elérte a tömeg.[6]

Május 8-ra újabb tüntetést jelentettek be a „senkik forradalmát” szervezők.[7]

A budapesti demonstrációk után kormányellenes tüntetést tartottak több városban is: Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Székesfehérváron és (előzőleg, április 20-án) Szegeden is.[8]

Bebizonyosodott, hogy a kétharmad nem túl szerencsés az ország irányításához. „Vesszen a kétharmad!” – hangzott el egyebek között az április 14-i budapesti tüntetésen.

Nem lehet még csak megjósolni sem, hogyan végződnek a tüntetések. Lehetséges, hogy a tüntetők kifulladnak, de az is, hogy nem.  Egy dolog azonban biztosnak látszik, Magyarország és a Fidesz kormányzása többé nem lesz olyan, mint az április 8-i választások előtt. Az ország, sajnos, politikailag erősen megosztott.

A választási rendszer furcsaságai közé tartozik az is, hogy az országos listákon a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt a voksok 48,51 százalékát szerezte meg az országgyűlési választáson. (A szavazópolgárok 68,13 százaléka adta le voksát.)[9] Ezzel 133 képviselői helyet szerzett (a 199-ből),[10] vagyis újra kétharmada van a magyar országgyűlésben.

A politikusok általában elfelejtik Petőfi Sándor Föltámadott a tenger c. versének tanulságát:

„Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”

Április 16.

A hivatalos nyelvhasználat támogatása

A tartományi költségvetés 9,5 millió dinárral támogatja a Vajdaság Autonóm Tartomány területén működő nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatát. A 83 nyertes pályázóval Igor Mirović tartományi kormányfő és Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár jelenlétében írták alá a szerződéseket.

Igor Mirović tartományi kormányfő köszöntőbeszédében kifejtette, a tartományi kormány egyik legfontosabb prioritása a nemzeti közösségek nyelvhasználatának támogatása. „A tartományi titkárság külön figyelemmel, energiával és mindenekelőtt pénzügyi támogatással járul hozzá a nemzeti közösségek nyelvhasználatához. Ezek a mi értékeink és ezt én a tartományi kormány programjában, ami szigorúan és méltóságteljesen tiszteletben tartja mindezt, úgy határoztam meg, mint az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb prioritást”.

Nyilas Mihály elmondta, elsősorban a különböző többnyelvű táblák elhelyezését támogatták. „Helyi közösségek, önkormányzatok, intézmények pályáztak eredményesen, de ugyanúgy többnyelvű publikációk, űrlapok kidolgozására is pályáztak számos helyről”, mondta Nyilas.[11]

Igor Mirović tartományi kormányfő köszönti az egybegyűlteket

Fotó: Ternovácz Fanni

A tartományi kormánynak kötelessége (a belföldi jogszabályok, de Szerbia nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségei alapján is), hogy támogassa a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. Ez a támogatás, tehát, Nem az Igor Mirović (Kruševac,1968, korábban a Szerb Radikális Párt – SRS kádere)[12] vezette Szerb Haladópárti (SNS) tartományi kormány valamiféle kisebbségbarát politikájának az eredménye. Eközben készül „a hivatalos nyelvhasználatról szóló új törvény, amelynek fő célja, hogy a cirill betűs, mint ’alapvető’ írásmódot kiterjessze a hivatalos használat teljes területére (az oktatási intézményekre, a sajtóra, a gazdasági vállalatokra és a közintézmények minden formájára), a latin betűs, mint ’segéd’ írásmódnak pedig vissza kellene húzódnia minden területről és gyakorlatilag a magánhasználatra szűkülne”.[13]

Hogy a 9,5 millió dinár sok-e vagy kevés, és hogy eljutott-e mindenhová, ahol biztosítani kell(ene) a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatát, arról csak a mindennapi gyakorlat részletes elemzése után lehetne értekezni. Ilyen elemzésről viszont huzamosabb ideje nem hallottam. Az összegeket azoknak adják, akik részt vesznek a pályázaton. Ez részben lehet jó, de lehetővé teszi például azt is, hogy azok részesülnek támogatásban, akik jobban értesültek, vagy „közelebb ülnek a tűzhöz”, nem pedig azok az önkormányzatok, szervezetek, stb., ahol esetleg nagyobb szükség lenne rá.

Április 16.

„Győztünk!”[14]

–  Sokszor a feladás szélén állva, két és fél évig tartó peres küzdelmet követően, három év törvényszegés, sok megaláztatás és igazságtalanság után egy nagyon kacifántos peres eljárás végére tehettünk ma pontot.

Jogerős: az újvidéki Jogtudományi Karnak az idei évtől magyar nyelvű felvételi vizsgát is kell szerveznie. Partnereinkkel közösen elértük, hogy Vajdaságban minden egyetemi karon legyen magyar nyelven és a többi nemzeti kisebbség nyelvén is felvételi vizsga, a törvénnyel összhangban.

Győzött az összefogás, diadalmaskodott a józan ész! Egy magyar diákszervezet kivívta az igazságot a Jogtudományi Karral szemben – közölte a Vajdasági Magyar Diákszövetség – VaMaDiSz a Facebookon.[15]

– Nagyon sokan támadtak bennünket. Az első vesztes ítélet után személy szerint engemet támadtak leginkább. Olyanok, akik egyébként az ügy megoldása érdekében semmit sem tettek. Ekkor Bozóki Antal is bírált egy cikkben, miszerint jól választottam-e meg a partnereimet. Az ügy kimeneteléért engemet hibáztatott.  Akkor sem értettem és ma sem értem, hogy miért tette ezt, hiszen mi egy olyan ügyet vállaltunk be, ami tőlünk sokszorta nagyobb szervezeteknek, intézményeknek is nagy falatot jelentett volna – nyilatkozta Sóti Attila a Jó reggelt Vajdaság című, magát véleményportálnak nevező honlapnak.[16]

Sóti Attila, a VaMaDisz elnöke a Jogi Kar előtt

A pert állandó figyelemmel és aggodalommal kísértem, ami – a két elutasító ítélet után – nem volt alaptalan. A Vesztésre áll a VaMaDiSz – Jól választotta-e meg Sóti Attila a partnereit? című, 2017. május 21-i írásomban, amire Sóti utal, elemezni próbáltam – a sokéves ügyvédi tapasztalatom alapján – az üggyel kapcsolatban közreadott „rendkívüli nyilatkozatát”, és azt, hogy milyen kedvezőtlen következményei lehetnek a közösségre nézve az esetleges elutasító ítéletnek.[17] Most ezt sérelmezi szükségtelenül, habár a per ideje alatt már "a feladás szélén állt".

Az említett írásban kérdeztem – egyebek között –, miért hallgatott Sóti a 2017. április 13-án hozott (elutasító) ítéletről május 19-ig, vagyis több mint egy hónapon át, éppen a Szerbiáról szóló országjelentés megvitatása idején az Európai Parlamentben? Miért a magyarországi médiából szerezhettünk tudomást az elutasító ítéletről? Miért nem hallatta hangját a perről az MNT és VMSZ? Feltettem azt a kérdést is, hogy „Sóti miért a bírósági pert választotta és miért nem a közigazgatási eljárást”, ami egyszerűbb és gyorsabb? Az ilyen eljárás során éppen Nyilas Mihálynak kellett volna eljárni, aki nem intézkedett a magyar diákok anyanyelvi felvételizésének biztosítás érdekében az újvidéki Jogtudományi Karon. Vagy Nyilas nem kívánt összetűzésbe kerülni pártja koalíciós partnerével? Ezért volt szükség a perre? Sóti most Nyilast mégis úgy említi, mint „akinek a segítsége nélkül nem sikerült volna végigvinni a per”.[18] Csak épen nem tudni, hogy ez a „segítség” miből állt. Ilyen összefüggésben most is teljesen jogosnak tartom a VaMaDiSz partnereire vonatkozó kérdést.

Sótinak egy dologban viszont igaza van: Valóban „semmit sem tettem az ügy megoldása érdekében”, de erre – a hatalmi pozícióban lévők „támogatása” mellet – sem igény, sem lehetőség nem volt, de nem is az én tisztem volt.

Szerencsére pert nyert a Diákszövetség, amelyben a bíróság kimondta, hogy a Jogi Kar „2015-ben, 2016-ban és 2017-ben, a hatályos törvényekkel ellentétben, nemzeti alapon diszkriminálta a magyar ajkú jelentkezőket!”[19] Ez a per egyúttal precedens értékű is, olyan értelemben is, hogy a nemzeti kisebbségi jogsérelmek ellen érdemes és szükséges is jogi eszközökhöz/eljárásokhoz folyamodni. Erre a Délvidéken/a Vajdaságban eddig nemigen volt példa. Ebből pedig az is következik, hogy a magyar ügyvédi irodáknak is fel kell készülni a jogvédelemre, a nemzeti kisebbségi jogokért való közdelemre. 

Most a Jogi Kar lépése következik. Nem kell azonban továbbra sem elkönyvelni, hogy most már minden akadály elhárul a magyar felvételizés elől, hiszen az elsőfokú elutasító bírósági ítéletet, „tapsviharral nyugtázták a rektor által vezetett dékáni értekezleten”.[20] 

A Sóti április 17-én – Facebookon közölt bejegyzése szerint – elment a Jogi Karra meghallgatni az ítélettel kapcsolatban „megígért kommentárt", "de csak a portásfülkéig engedték”[21]…

És még valami: Aki (lásd Sóti) a „továbblépését mindenképpen közéleti vonalon tudja elképzelni”,[22] annak, sajnos, a bírálatokra is fel kell készülnie.

Április 21.

Háttéri alkudozás?

Ellentétes hírek vannak a nemzeti tanácsi törvény módosításáról.

– Az utolsó simításokat végzik az illetékesek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetének munkaváltozatán – közli a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lapja.[23]  

A terjedelmes (több mint egész oldalas) írás célja talán a közvélemény felkészítése arra, hogy a módosításokkal „a kultúra és a tájékoztatás területén veszítheti a magyar közösség a legtöbbet”.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke arra is rámutatott, hogy a két említett területen „tetten érhető a magyar közösség szerzett jogainak csorbulása”. Ugyanakkor Branko Ružić államigazgatási és önkormányzati miniszter „a lapnak nyilatkozva aláhúzta: a szerzett jogok nem csorbulhatnak és nem is fognak csorbulni”.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a törvénytervezettel kapcsolatos „konzultációk alkalmával nagyon sok javaslat elhangzott, hogyan lehetne jobb a törvénytervezet, de ezek közül egyet sem építettek be, sőt további szigorítások történtek”.[24]

A mostani tervezet kidolgozásában részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár, de Csonka szerint semmilyen előrelépést nem sikerült elérniük.
„A nemzeti tanácsokat kivették abból az állami apparátusból, a közigazgatási részből, s gyakorlatilag az egész nemzeti tanácsok intézményét, mint egy civil szervezetet kezelnek, amelynek itt-ott állami feladatokat is szánnak” – mondta Csonka, aki arra is kitért, hogy Pásztor Bálint a Vajdasági Televízió Napjaink című műsorában azt mondta, hogy csak a Vajdasági Magyar Szövetség tesz valamit, hogy a törvénytervezetet ne ebben a formában kerüljön a képviselők elé. A VMDK elnöke felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget, hozzák nyilvánosságra, miről is tárgyalnak a miniszterrel, és konkretizálják az észrevételeiket, vagy pedig a javítási javaslataikat, hogy ebből egy vita kerekedjen.[25]

A magyar közösségben és az MNT-ben is mindeddig elmaradt a vita a nemzeti tanácsi törvény módosításairól. Hajnal és Nyilas kerülték az ezzel kapcsolatos testületi és közösségi disputát, kisajátítva maguknak a törvénymódosításokkal kapcsolatos állásfoglalást. Ez ellentétben van a demokrácia alapvető elveivel. Ugyanakkor kettejükre hárítja a teljes felelősséget a magyar közösség esetleges jogainak csorbításáért.

Elképzelhető, hogy a VMSZ (illetve a tisztségviselői) valamiféle tárgyalásokat folytatnak a háttérben a miniszterrel, amire Csonka is utalt. Ez csak növeli a hatalommal való tárgyalásokban részes magyarok felelősségét.

A szerb alkotmány 20. szakaszának 2. bekezdése szerint „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”.

A magyar közösség számára nem megfelelő törvényi megoldások elfogadása esetére a szerb parlamentben, fel kell készülni azoknak az alkotmánybíróság, a nemzetközi szervezetek és intézmények elé terjesztésére is… 

 

Április 23.

Deli contra Macron

– Komolyan veszélyezteti az Európai Unió szavahihetőségét Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kijelentése, miszerint addig nem lehet a bővítéssel foglalkozni, amíg az Európai Unió belső reformjai be nem fejeződtek” – hívta fel a figyelmet Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő a 2018-as nyugat-balkáni országjelentések bemutatása során az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén – olvasható Deli Honlapján.[26]

 

Deli Andor, a Fidesz-KDNP EP-képviselője

,,Olvasva a nyugat-balkáni médiában megjelent csalódott véleményeket és a régió politikusainak reakcióit, kijelenthetem: komoly visszalépést jelent a bővítési politikában Macron francia elnök állítása, mely az EP múlt heti plenáris ülésén hangzott el. Macron elnök úr nincs tekintettel az Európai Bizottság erőfeszítéseire, a bolgár elnökség igyekezetére, sem pedig egyes tagállamok és az Európai Parlament elkötelezettségére a bővítés mellett. Figyelmen kívül hagyja továbbá azt a tényt, hogy a régiónak politikai stabilitására van szüksége, ami elengedhetetlen feltétele Európa biztonságnak is” – mondta el felszólalásában a néppárti politikus

,,Az elhangzott kijelentés hatalmas károkat okozott, jelentősen veszélyezteti az Európai Unió hitelességet és szavahihetőségét a tagjelölt országok polgárai és politikusai körében. Magyarország kormányának következetes politikájával összhangban a Fidesz-KDNP EP-delegációja továbbra is határozottan kiáll az Unió nyugat-balkáni bővítése mellett” – tette hozzá Deli Andor.

A Délvidékről érkezett jól fizetett politikusként Deli Szerbiától nem az uniós csatlakozási feltételek maradék nélküli teljesítését, az itteni magyarság helyzetének javítását követeli, az EU-ban meghatározott tagfelvételi kritériumokkal összhangban, hanem – bizonyára Fideszes utasításra – feltétel nélküli EU-csatlakozását támogatja. Ez viszont nem  az itteni magyarok helyzetének javítását szolgálja. Kit is képvisel egyáltalán Deli?

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2018. április 26.

---

[1] D.J.: Százezres tömeg állt ki a demokráciáért, jövő szombaton újabb demonstráció lesz. http://delhir.info/2018/04/14/szazezres-tomeg-tuntetett-demokraciaert-jovo-szombaton-ujabb-demonstracio-lesz/, 2018. április 14, és D. J.: Budapest: Több tízezren tüntetnek Orbán kormánya ellen. http://delhir.info/2018/04/14/budapest-tobb-tizezren-tuntetnek-az-orban-fele-kormany-ellen/, 2018. április 14. és Új választásért és ellenzéki összefogásért demonstráltak Budapesten. (MTI)

https://www.vajma.info/cikk/magyarorszag/18621/Uj-valasztasert-es-ellenzeki-osszefogasert-demonstraltak-Budapesten.html, 2018. Április 14. [ 21:19]

[2] Uo.

[3] Újra tízezrek a budapesti utcákon: Orbán ellen és egy új ellenzékért vonultak. http://hvg.hu/itthon/20180422_Ujra_tizezrek_a_budapesti_utcakon__Orban_ellen_es_egy_uj_ellenzekert_vonultak_az_emberek, 2018. április 22. [0:23]

[4] Márki-Zay Péter (Hódmezővásárhely,^[2] 1972. május 9. –) villamosmérnök, közgazdász, marketingszakember, politikus és történész, 2018 óta Hódmezővásárhely polgármestere, https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rki-Zay_P%C3%A9ter

[6] A szombati tüntetés első sikere: újra megy Wellhello a Petőfi Rádióban. http://hvg.hu/kultura/20180422_A_szombati_tuntetes_elso_sikere_ujra_megy_Wellhello_a_Petofi_Radioban, 2018. április 22. [12:03]

[7] Két hét múlva újra tüntetnek a kormány ellen. http://hvg.hu/itthon/20180421_ket_het_mulva_ujra_tuntetnek_a_kormany_ellen, 2018. április 21. [21:11]

[8] Herczeg Márk: Több városban is tüntettek a kormány ellen. https://444.hu/2018/04/22/tobb-varosban-is-tuntettek-a-kormany-ellen, 2018. április 22. [20:37]

[9] A szavazatok mintegy 50 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/szavazatok-mintegy-50-szazalekat-szerezte-meg-fidesz-kdnp, 2018. április 9. [7:20]

[10]  Választás 2018: itt vannak az eredmények – Ki mit szerzett meg, hogy néz ki ezután a pártok listája. A 199 országgyűlési képviselő megoszlása a Parlamentben. http://www.blikk.hu/aktualis/politika/valasztas-2018-eredmenyek-vegeredmeny-parlament-partok-gyoztes-vesztes/sdq8svm, 2018. április 9. [10:59]

[11] Ternovácz Fanni: Újvidék: Tartományi támogatás a nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatához.

https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22361/Ujvidek-Tartomanyi-tamogatas-a-nemzeti-kozossegek-hivatalos-nyelvhasznalatahoz.html, 2018. április 16. [15:20]. Lásd még lau: Közös értéket képviselünk. Magyar Szó, 2018. április 17. 1. és 5.

[12] Igor Mirović. http://www.istinomer.rs/akter/386/Igor-Mirovic

[13] Marjana M. Stevanović: Priče o ugroženosti ćirilice služe da prikriju veliki broj nepismenih [A cirill betű veszélyeztetéséről szóló mesék a nagyszámú írástudatlan elrejtésére szolgálnak]. Danas, 2018. április 10. 11.

[14] Vajdasági Magyar Diákszövetség - VaMaDiSz: Győztünk! https://www.facebook.com/VaMaDisz/2016. április 16. [20:19]

[15] Uo.

[16] Erdődi Edvina: Dávid és Góliát, meg ami mögötte van. http://www.joreggeltvajdasag.com/interju/david-es-goliat-meg-ami-mogotte-van

[17] http://delhir.info/2017/05/21/vesztesre-vamadisz-jol-valasztotta-e-meg-soti-attila-partnereit/,

[18] „Partnerként tekintünk a Jogtudományi Karra”. Magyar Szó, 2018. április 21. 12.

[19] Uo. Lásd még: N1: A jogi karnak magyarul is meg kell szerveznie a felvételit. Magyar Szó, 2018. április 17. 8.; R. D.: Obavezujuća presuda za pravni fakultet u Novom Sadu. Danas, 2017. április 20. 18.;

U. Z.: Jogerős!!! Az újvidéki Jogi Kar diszkriminatív bánásmódban részesítette a magyar ajkú jelentkezőket! http://delhir.info/2018/04/16/jogeros-az-ujvideki-jogi-kar-diszkriminativ-banasmodban-reszesitette-magyar-ajku-jelentkezoket/ és Bírósági ítélet: Az újvidéki Jogi Kar szervezze meg a felvételit magyarul is. (Beta) https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22362/Birosagi-itelet-Az-ujvideki-Jogi-Kar-szervezze-meg-a-felvetelit-magyarul-is.html, 2018. április 16. [16:20]

[20] Majláth Róland. Döntött a szerb bíróság: nem felvételizhetnek magyarul a magyar diákok. https://mno.hu/kulfold/dontott-a-szerb-birosag-nem-felvetelizhetnek-magyarul-a-magyar-diakok-2399317

2017. május 17. szerda 16:26, frissítve: csütörtök 08:25

[21] https://www.facebook.com/VaMaDisz/, 2018. április 17 [12:08]

[22] Lásd a 16-os alatti nyilatkozatot.

[23] Pesevszky Evelin: Birkózás a szerzett jogokért. Magyar Szó 2018. április 21. 1. és 4. 

[24] Miről tárgyal a VMSZ a miniszterrel?Szabad Magyar Szó,

https://szabadmagyarszo.com/2018/04/13/nemzeti-tanacsok-torvenytervezet-mirol-targyal-a-vmsz-a-miniszterrel/, 2018. április 13. [19:50]. Lásd még: P. E. Hamarosan nemzeti tanácsi törvény. Magyar Szó, 2018. április 17. 4.

[25] Uo.

[26] http://deli.fidesz-eu.hu/hu/macron-veszelyezteti-az-eu-szavahihetoseget-bovites-politikaban/