Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (112.)
Április 14-21.
„Mi vagyunk a többség!”
Százezres tömeg állt ki április 14-én a
demokráciáért Budapesten. Este fél kilenckor, a Himnusz és az Örömóda
lejátszásával véget ért ugyan a hivatalos program, de a tömeg tovább skandálta:
„Mi vagyunk a többség!”
Eközben a
kormányoldali lapok arról írnak, hogy „őrjöngnek Soros hívei, feldúlnák a
várost”, illetve: „a rendőrség felkészült az anarchista provokációra.” Nos,
őrjöngésről, városdúlásról szó sem volt.
A szervezők
a választás szavazatainak újraszámolását, tisztességes választást és új
választási törvényt, valamint gyűlöletkampány helyett szabad sajtót, pártatlan
közmédiát követeltek.
Április 21-én „újra tízezrek a budapesti
utcákon: Orbán ellen és egy új ellenzékért vonultak”. Bár
kevesebben voltak, mint egy héttel korábban, az újabb budapesti tüntetés a
résztvevők szerint mégis jobban sikerült az előzőnél. Márki-Zay Péter volt az este sztárja, szónoklata
programbeszédnek is beillett. Azt mondta, nem biztos, hogy négy évet kell várni
a rendszer bukására, és nem marad el az elszámoltatás sem, majd harcot
hirdetett az ellenzékbe beépített ügynökök és a megfélemlítés ellen.
A tüntetésen lejátszották a Wellhello
együttes egyik számát, miután a közmédia letiltotta az együttest. A 444
kiszúrta, hogy a Petőfi Rádió újra játszik Wellhellót, ezt tehát már
elérte a tömeg.
Május 8-ra újabb tüntetést jelentettek be a „senkik
forradalmát” szervezők.
A budapesti
demonstrációk után kormányellenes tüntetést tartottak több városban
is: Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Székesfehérváron és (előzőleg,
április 20-án) Szegeden is.
Bebizonyosodott,
hogy a kétharmad nem túl szerencsés az ország irányításához. „Vesszen a
kétharmad!” – hangzott el egyebek között az április 14-i budapesti tüntetésen.
Nem lehet még csak megjósolni sem, hogyan végződnek a
tüntetések. Lehetséges, hogy a tüntetők kifulladnak, de az is, hogy nem. Egy dolog azonban biztosnak látszik,
Magyarország és a Fidesz kormányzása többé nem lesz olyan, mint az április 8-i
választások előtt. Az ország, sajnos, politikailag erősen megosztott.
A választási rendszer furcsaságai közé tartozik az is, hogy
az országos listákon a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata
Néppárt a voksok 48,51 százalékát szerezte meg az országgyűlési választáson. (A
szavazópolgárok 68,13 százaléka adta le voksát.) Ezzel 133 képviselői
helyet szerzett (a 199-ből), vagyis újra kétharmada
van a magyar országgyűlésben.
A politikusok általában elfelejtik Petőfi Sándor Föltámadott
a tenger c. versének tanulságát:
„Habár
fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”
Április 16.
A
hivatalos nyelvhasználat támogatása
A tartományi
költségvetés 9,5 millió dinárral támogatja a Vajdaság Autonóm Tartomány
területén működő nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatát. A 83 nyertes
pályázóval Igor Mirović tartományi
kormányfő és Nyilas Mihály
tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár
jelenlétében írták alá a szerződéseket.
Igor Mirović
tartományi kormányfő köszöntőbeszédében kifejtette, a tartományi kormány egyik
legfontosabb prioritása a nemzeti közösségek nyelvhasználatának támogatása. „A
tartományi titkárság külön figyelemmel, energiával és mindenekelőtt pénzügyi
támogatással járul hozzá a nemzeti közösségek nyelvhasználatához. Ezek a mi
értékeink és ezt én a tartományi kormány programjában, ami szigorúan és
méltóságteljesen tiszteletben tartja mindezt, úgy határoztam meg, mint az egyik
legfontosabb, ha nem a legfontosabb prioritást”.
Nyilas Mihály elmondta,
elsősorban a különböző többnyelvű táblák elhelyezését támogatták. „Helyi
közösségek, önkormányzatok, intézmények pályáztak eredményesen, de ugyanúgy
többnyelvű publikációk, űrlapok kidolgozására is pályáztak számos helyről”,
mondta Nyilas.
Igor Mirović tartományi kormányfő
köszönti az egybegyűlteket
Fotó: Ternovácz Fanni
A tartományi kormánynak kötelessége (a belföldi
jogszabályok, de Szerbia nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségei
alapján is), hogy támogassa a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát.
Ez a támogatás, tehát, Nem az Igor Mirović (Kruševac,1968, korábban a Szerb
Radikális Párt – SRS kádere) vezette Szerb Haladópárti
(SNS) tartományi kormány valamiféle kisebbségbarát politikájának az eredménye. Eközben
készül „a hivatalos nyelvhasználatról szóló új törvény, amelynek fő célja, hogy
a cirill betűs, mint ’alapvető’ írásmódot kiterjessze a hivatalos használat
teljes területére (az oktatási intézményekre, a sajtóra, a gazdasági
vállalatokra és a közintézmények minden formájára), a latin betűs, mint ’segéd’
írásmódnak pedig vissza kellene húzódnia minden területről és gyakorlatilag a
magánhasználatra szűkülne”.
Hogy a 9,5 millió dinár sok-e vagy kevés, és hogy eljutott-e
mindenhová, ahol biztosítani kell(ene) a nemzeti kisebbségek nyelvének és
írásának hivatalos használatát, arról csak a mindennapi gyakorlat részletes
elemzése után lehetne értekezni. Ilyen elemzésről viszont huzamosabb ideje nem
hallottam. Az összegeket azoknak adják, akik részt vesznek a pályázaton. Ez
részben lehet jó, de lehetővé teszi például azt is, hogy azok részesülnek
támogatásban, akik jobban értesültek, vagy „közelebb ülnek a tűzhöz”, nem pedig
azok az önkormányzatok, szervezetek, stb., ahol esetleg nagyobb szükség lenne
rá.
Április 16.
– Sokszor a feladás
szélén állva, két és fél évig tartó peres küzdelmet követően, három év
törvényszegés, sok megaláztatás és igazságtalanság után egy nagyon kacifántos
peres eljárás végére tehettünk ma pontot.
Jogerős: az újvidéki Jogtudományi Karnak az idei évtől
magyar nyelvű felvételi vizsgát is kell szerveznie. Partnereinkkel közösen
elértük, hogy Vajdaságban minden egyetemi karon legyen magyar nyelven és a
többi nemzeti kisebbség nyelvén is felvételi vizsga, a törvénnyel összhangban.
Győzött az összefogás, diadalmaskodott a józan ész! Egy
magyar diákszervezet kivívta az igazságot a Jogtudományi Karral szemben –
közölte a Vajdasági Magyar Diákszövetség – VaMaDiSz a Facebookon.
– Nagyon sokan támadtak bennünket. Az
első vesztes ítélet után személy szerint engemet támadtak leginkább. Olyanok,
akik egyébként az ügy megoldása érdekében semmit sem tettek. Ekkor Bozóki Antal is bírált egy cikkben,
miszerint jól választottam-e meg a partnereimet. Az ügy kimeneteléért engemet
hibáztatott. Akkor sem értettem és ma sem értem, hogy miért tette ezt,
hiszen mi egy olyan ügyet vállaltunk be, ami tőlünk sokszorta nagyobb
szervezeteknek, intézményeknek is nagy falatot jelentett volna – nyilatkozta Sóti Attila a Jó reggelt Vajdaság című,
magát véleményportálnak nevező honlapnak.
Sóti
Attila, a VaMaDisz elnöke a Jogi Kar előtt
A pert állandó figyelemmel és aggodalommal
kísértem, ami – a két elutasító ítélet után – nem volt alaptalan. A Vesztésre
áll a VaMaDiSz – Jól választotta-e meg Sóti Attila a partnereit? című, 2017.
május 21-i írásomban, amire Sóti utal, elemezni próbáltam – a sokéves ügyvédi
tapasztalatom alapján – az üggyel kapcsolatban közreadott „rendkívüli
nyilatkozatát”, és azt, hogy milyen kedvezőtlen következményei lehetnek a
közösségre nézve az esetleges elutasító ítéletnek. Most
ezt sérelmezi szükségtelenül, habár a per ideje alatt már "a feladás szélén állt".
Az említett írásban kérdeztem – egyebek
között –, miért hallgatott Sóti a 2017. április 13-án hozott (elutasító)
ítéletről május 19-ig, vagyis több mint egy hónapon át, éppen a Szerbiáról
szóló országjelentés megvitatása idején az Európai Parlamentben? Miért a
magyarországi médiából szerezhettünk tudomást az elutasító ítéletről? Miért nem
hallatta hangját a perről az MNT és VMSZ? Feltettem azt a kérdést is, hogy
„Sóti miért a bírósági pert választotta és miért nem a közigazgatási eljárást”,
ami egyszerűbb és gyorsabb? Az ilyen eljárás során éppen Nyilas Mihálynak kellett volna eljárni, aki nem
intézkedett a magyar diákok anyanyelvi felvételizésének biztosítás érdekében az
újvidéki Jogtudományi Karon. Vagy Nyilas nem kívánt összetűzésbe kerülni pártja
koalíciós partnerével? Ezért volt szükség a perre? Sóti most Nyilast mégis úgy említi, mint „akinek
a segítsége nélkül nem sikerült volna végigvinni a per”. Csak épen nem tudni, hogy ez a „segítség” miből állt. Ilyen összefüggésben
most is teljesen jogosnak tartom a VaMaDiSz partnereire vonatkozó kérdést.
Sótinak egy dologban viszont igaza van: Valóban
„semmit sem tettem az ügy megoldása érdekében”, de erre – a hatalmi pozícióban
lévők „támogatása” mellet – sem igény, sem lehetőség nem volt, de nem is az én
tisztem volt.
Szerencsére pert nyert a Diákszövetség,
amelyben a bíróság kimondta, hogy a Jogi Kar „2015-ben, 2016-ban és 2017-ben, a
hatályos törvényekkel ellentétben, nemzeti alapon diszkriminálta a magyar ajkú
jelentkezőket!”
Ez a per egyúttal precedens értékű is, olyan értelemben is, hogy a nemzeti
kisebbségi jogsérelmek ellen érdemes és szükséges is jogi
eszközökhöz/eljárásokhoz folyamodni. Erre a Délvidéken/a Vajdaságban eddig
nemigen volt példa. Ebből pedig az is következik, hogy a magyar ügyvédi
irodáknak is fel kell készülni a jogvédelemre, a nemzeti kisebbségi jogokért
való közdelemre.
Most a Jogi Kar lépése következik. Nem kell azonban
továbbra sem elkönyvelni, hogy most már minden akadály elhárul a magyar felvételizés
elől, hiszen az elsőfokú elutasító bírósági ítéletet, „tapsviharral nyugtázták
a rektor által vezetett dékáni értekezleten”.
A
Sóti április 17-én – Facebookon közölt bejegyzése szerint – elment a Jogi Karra
meghallgatni az ítélettel kapcsolatban „megígért kommentárt", "de csak a
portásfülkéig engedték”…
És még
valami: Aki (lásd Sóti) a „továbblépését mindenképpen közéleti vonalon tudja
elképzelni”,
annak, sajnos, a bírálatokra is fel kell készülnie.
Április 21.
Háttéri alkudozás?
Ellentétes hírek vannak a nemzeti
tanácsi törvény módosításáról.
– Az utolsó simításokat végzik az
illetékesek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési
tervezetének munkaváltozatán – közli a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lapja.
A terjedelmes (több mint egész
oldalas) írás célja talán a közvélemény felkészítése arra, hogy a
módosításokkal „a kultúra és a tájékoztatás területén veszítheti a magyar
közösség a legtöbbet”.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke arra is
rámutatott, hogy a két említett területen „tetten érhető a magyar közösség
szerzett jogainak csorbulása”. Ugyanakkor Branko
Ružić államigazgatási és önkormányzati miniszter „a lapnak nyilatkozva
aláhúzta: a szerzett jogok nem csorbulhatnak és nem is fognak csorbulni”.
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus
Közösségének (VMDK) elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a
törvénytervezettel kapcsolatos „konzultációk alkalmával nagyon sok javaslat
elhangzott, hogyan lehetne jobb a törvénytervezet, de ezek közül egyet sem
építettek be, sőt további szigorítások történtek”.
A mostani tervezet kidolgozásában részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács
elnöke, valamint Nyilas Mihály
tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár,
de Csonka szerint semmilyen előrelépést nem sikerült elérniük.
„A nemzeti tanácsokat kivették abból az állami apparátusból, a közigazgatási
részből, s gyakorlatilag az egész nemzeti tanácsok intézményét, mint egy civil
szervezetet kezelnek, amelynek itt-ott állami feladatokat is szánnak” – mondta
Csonka, aki arra is kitért, hogy Pásztor
Bálint a Vajdasági Televízió Napjaink című műsorában azt mondta, hogy csak
a Vajdasági Magyar Szövetség tesz valamit, hogy a törvénytervezetet ne ebben a
formában kerüljön a képviselők elé. A
VMDK elnöke felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget, hozzák
nyilvánosságra, miről is tárgyalnak a miniszterrel, és konkretizálják az
észrevételeiket, vagy pedig a javítási javaslataikat, hogy ebből egy vita
kerekedjen.
A magyar közösségben és az MNT-ben
is mindeddig elmaradt a vita a nemzeti tanácsi törvény módosításairól. Hajnal
és Nyilas kerülték az ezzel kapcsolatos testületi és közösségi disputát,
kisajátítva maguknak a törvénymódosításokkal kapcsolatos állásfoglalást. Ez
ellentétben van a demokrácia alapvető elveivel. Ugyanakkor kettejükre hárítja a
teljes felelősséget a magyar közösség esetleges jogainak csorbításáért.
Elképzelhető, hogy a VMSZ
(illetve a tisztségviselői) valamiféle tárgyalásokat folytatnak a háttérben a
miniszterrel, amire Csonka is utalt. Ez csak növeli a hatalommal való tárgyalásokban
részes magyarok felelősségét.
A szerb alkotmány 20. szakaszának 2. bekezdése szerint „az emberi és
kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”.
A magyar közösség számára nem
megfelelő törvényi megoldások elfogadása esetére a szerb parlamentben, fel kell
készülni azoknak az alkotmánybíróság, a nemzetközi szervezetek és intézmények
elé terjesztésére is…
Április 23.
Deli contra Macron
–
Komolyan veszélyezteti az Európai Unió szavahihetőségét Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kijelentése, miszerint addig nem lehet a
bővítéssel foglalkozni, amíg az Európai Unió belső reformjai be nem fejeződtek”
– hívta fel a figyelmet Deli Andor
vajdasági származású EP-képviselő a 2018-as nyugat-balkáni országjelentések
bemutatása során az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén – olvasható
Deli Honlapján.
Deli Andor, a Fidesz-KDNP EP-képviselője
,,Olvasva a
nyugat-balkáni médiában megjelent csalódott véleményeket és a régió
politikusainak reakcióit, kijelenthetem: komoly visszalépést jelent a bővítési
politikában Macron francia elnök állítása, mely az EP múlt heti plenáris ülésén
hangzott el. Macron elnök úr nincs tekintettel az Európai Bizottság
erőfeszítéseire, a bolgár elnökség igyekezetére, sem pedig egyes tagállamok és
az Európai Parlament elkötelezettségére a bővítés mellett. Figyelmen kívül
hagyja továbbá azt a tényt, hogy a régiónak politikai stabilitására van
szüksége, ami elengedhetetlen feltétele Európa biztonságnak is” – mondta el
felszólalásában a néppárti politikus
,,Az elhangzott
kijelentés hatalmas károkat okozott, jelentősen veszélyezteti az Európai Unió
hitelességet és szavahihetőségét a tagjelölt országok polgárai és politikusai
körében. Magyarország kormányának következetes politikájával összhangban a
Fidesz-KDNP EP-delegációja továbbra is határozottan kiáll az Unió
nyugat-balkáni bővítése mellett” – tette hozzá Deli Andor.
A Délvidékről érkezett jól fizetett
politikusként Deli Szerbiától nem az uniós csatlakozási feltételek maradék
nélküli teljesítését, az itteni magyarság helyzetének javítását követeli, az
EU-ban meghatározott tagfelvételi kritériumokkal összhangban, hanem – bizonyára
Fideszes utasításra – feltétel nélküli EU-csatlakozását támogatja. Ez viszont
nem az itteni magyarok helyzetének javítását szolgálja. Kit is képvisel
egyáltalán Deli?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. április 26.
Ternovácz Fanni: Újvidék: Tartományi támogatás a
nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatához.
Uo. Lásd még: N1: A jogi karnak
magyarul is meg kell szerveznie a felvételit. Magyar Szó, 2018. április 17. 8.;
R. D.: Obavezujuća presuda za pravni fakultet u Novom Sadu.
Danas, 2017. április
20. 18.;