Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (226.)
Csendike
Nagy volt a nyomás, nem lehetett tovább elhallgatni. El kellett dicsekedni azzal, ami már eddig is szóbeszéd tárgya volt.
A „noszai faluvégen, a ludasi tó partján élő”,[2] önmagát „politikusnak” nevező Pásztor István a Facebbok oldalán közölte, hogy „pályára került Csendike, a két éves pej kanca! A Kincsem Park sokat látott ügetőjén 1:25,5 perc/km idővel kvalifikálta magát szombaton (november 14-én – B. A.) mind a budapesti, mind az itthoni versenyekre”. Régi álmom vált valóra azzal, hogy olyan lovam van, amelyik Budapesten is futhat – írja Pásztor.[3]
A véemesz és parlamenti elnök bejegyzését 668-an nézték meg, 32 hozzászólás volt, 15-en pedig megosztották.[4]
A „hozzászólók” közül 26-an gratuláltak, vagy sok sikert kívántak a kétszeres elnök úrnak a lovához, az egyik pedig megjegyezte: „Tudja, ki a lovakat szereti, rossz ember nem lehet ”.[5] Azt, hogy a hat „kiszűrt” megjegyzés mire vonatkozott, természetesen csak az oldal szerkesztője tudhatja.
Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen összeg a havi járadéka/jövedelme, és hogy ez elegendő-e a „méregdrága versenylova”[6] eltartására, Branislav Mukić edző és Kolozsi László hajtó fizetésére, vagy kispórolta azt, a konyhapénzből? Az is lehet, hogy ezek díjmentesen, csupán – a siker érdekében – dolgoznak Pásztornak?
– Pásztor István és a lovassport iránti érdeklődése nem aprópénzes hobbi, hanem a leggazdagabb vállalkozók, politikusok hóbortja. Nem véletlen, hogy Pásztor István mellett a másik párttársa, aki hasonlóan a lovassportoknak hódol az Bunford Tivadar, földbirtokos és a Masterplast szabadkai gyárának igazgatója. Ők mindketten egyébként kiváló példái annak, hogy az 1918-as, majd 1944-es impériumváltás után kisemmizett magyar és német földesúri réteg helyére újgazdag dzsentri csoportok kezdenek kialakulni, akik a régi urak szokásaiból is átmentettek néhányat, ilyen a lovas sport is. Mindenesetre érdekes, hogy az urambátyám rendszerek ellen lázadó párttagkönyvecskés ex-kommunista politikusokból lettek a vidék új urai – kommentálta Pásztor bejegyzését a DélHír portál.[7]
A kérdés még csupán csak az, hogy Aleksandar Vučić rendszerének bukása után sor kerül-e vagyoneredeti kivizsgálásra?
A „hozzászólók” közül 26-an gratuláltak, vagy sok sikert kívántak a kétszeres elnök úrnak a lovához, az egyik pedig megjegyezte: „Tudja, ki a lovakat szereti, rossz ember nem lehet ”.[5] Azt, hogy a hat „kiszűrt” megjegyzés mire vonatkozott, természetesen csak az oldal szerkesztője tudhatja.
Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen összeg a havi járadéka/jövedelme, és hogy ez elegendő-e a „méregdrága versenylova”[6] eltartására, Branislav Mukić edző és Kolozsi László hajtó fizetésére, vagy kispórolta azt, a konyhapénzből? Az is lehet, hogy ezek díjmentesen, csupán – a siker érdekében – dolgoznak Pásztornak?
– Pásztor István és a lovassport iránti érdeklődése nem aprópénzes hobbi, hanem a leggazdagabb vállalkozók, politikusok hóbortja. Nem véletlen, hogy Pásztor István mellett a másik párttársa, aki hasonlóan a lovassportoknak hódol az Bunford Tivadar, földbirtokos és a Masterplast szabadkai gyárának igazgatója. Ők mindketten egyébként kiváló példái annak, hogy az 1918-as, majd 1944-es impériumváltás után kisemmizett magyar és német földesúri réteg helyére újgazdag dzsentri csoportok kezdenek kialakulni, akik a régi urak szokásaiból is átmentettek néhányat, ilyen a lovas sport is. Mindenesetre érdekes, hogy az urambátyám rendszerek ellen lázadó párttagkönyvecskés ex-kommunista politikusokból lettek a vidék új urai – kommentálta Pásztor bejegyzését a DélHír portál.[7]
A kérdés még csupán csak az, hogy Aleksandar Vučić rendszerének bukása után sor kerül-e vagyoneredeti kivizsgálásra?
November 16-18.
Táblarongálások
A Hajnal Jenő irányította Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem arról lett nevezetes, hogy következetesen kiáll a nemzeti közösségi jogok sérelmei ellen, követeli a hatósági intézkedéseket, amikor ezekre sor kerül. Inkább az esetek elhallgatásáról, a nem reagálásokról. Még akkor is, amikor kirívó jogsérelmekről volt szó, az egyenrangú nyelvhasználat, vagy éppen a foglalkoztatás, stb. területén.
Németh Ernő írásából most arról szerezhettünk tudomást, hogy az MNT „több esetben is feljelentést tett a táblarongálások miatt”.[8] Hogy mikor, hol, összesen mennyi és milyen esetben és milyen eredménnyel, arról viszont már nem számolt be. Ezt a közösségnek nem kell tudni? Talán ez lehetne egy következő írásának a témája.
Németh Ernő írásából most arról szerezhettünk tudomást, hogy az MNT „több esetben is feljelentést tett a táblarongálások miatt”.[8] Hogy mikor, hol, összesen mennyi és milyen esetben és milyen eredménnyel, arról viszont már nem számolt be. Ezt a közösségnek nem kell tudni? Talán ez lehetne egy következő írásának a témája.
A szerző beszámol, hogy „az utóbbi időszakban mind gyakrabban rongálnak meg helységnévtáblákat a Vajdaságban. Nemcsak a települések magyar elnevezéseit festik le ismeretlenek, hanem a más kisebbségek nyelvén feltüntetett elnevezéseket is”.
Inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy Vajdaságban a helységnévtáblák rongálása és az eddigi többnyelvűeknek csak cirill betűvel kiírt táblákkal való felcserélése nem szűnik, vagyis folyamatos.
Németh írásának az apropója, hogy november 16-án – az MNT feljelentése kapcsán – a topolyai rendőrségen meghallgatták a testület képviselőit.
– Az utóbbi időben több település magyar nevét is lefestették, mi bűnvádi feljelentést tettünk az illetékes bíróságon. Topolyán is meghallgatáson voltunk, ahol Bajsa és Cserepes (Bački Sokolac) települések magyar nevét festették le. A jövőben ezt a gyakorlatot még következetesebben szeretnénk végrehajtani, így Antalfalva Községben és Pancsova Községben is ezeket a feljelentéseket megtettük. Több illetékes bíróság nem tartja fontosnak, hogy személyes meghallgatást is tartson. Topolyán azt láttuk, hogy mindkét településre kiment a rendőrség, egyebek között a névtelen rongáló ellen tett bűnvádi eljárásunk kapcsán minket is meghallgattak. Nyilvánvaló, hogy itt elsősorban egyéni akciókról van szó, de annak ellenére úgy gondoljuk, hogy ha egyelőre nem is tudjuk, hogy kik a tettesek, elrettentő példát kell mindenképpen statuálni ahhoz, hogy a jövőben ezek a kirívó esetek megszűnjenek – nyilatkozta Hajnal Jenő, a testület elnöke.
Az elnöki nyilatkozatból sajnos nem lehet megállapítani, hogy mikor és melyik bíróságon tettek (mármint az MNT) „bűnvádi feljelentést”, és hogy azoknak lett-e valamilyen fejleménye? A nyilatkozat szövegéből ítélve, éppen semmi!
Hajnal is elmondja, „több illetékes bíróság nem tartja fontosnak, hogy személyes meghallgatást is tartson”, de azt már nem, hogyan is fejeződtek be ezek az eljárások? A bíróságok előtt ugyanis, ha egyszer beindul az eljárás, valamilyen módon be is kell fejeződnie. Arról viszont, hogyan történt ez, az elnöknek vagy nincsen információja/adata, vagy nem akarta közölni a nyilvánossággal. És az újságíró sem kérdezett rá.
Az írásból nem világos az sem, hogy Hajnal értelmezésében mit jelent az „elrettentő példa statuálása, hogy a jövőben ezek a kirívó esetek megszűnjenek”? Már csak azért sem, mivel Hajnal homályos választ adott arra a kérdésre is, hogy milyen büntetésre számíthatnak a táblarongálók? – Nyilvánvaló, hogy elég szigorú büntetéssel jár, hogyha sikerül kideríteni, hogy kik voltak a tettesek – válaszolta az MNT elnöke, akinek arról se nincs tudomása, hogy „került-e már rendőrkézre táblarongáló”!
Annyival történt tehát előrelépés a helységnevek rongálásának ügyében, hogy az MNT tesz már ugyan feljelentéseket ismereten tettesek ellen, de – szerény ismereteim szerint – eddig ezért senki ellen bírósági, még talán szabálysértési eljárás sem indult, senkit felelősségre nem vontak, még kevésbé büntettek meg. Nem mellékes az anyagi kár sem, amit a táblarongálók a közösségnek okoznak, de ezt az elnök még csak meg sem említette.
Miután megtörtént a topolyai rendőrségi meghallgatás, meg kellene tudakolni, hogy lett-e ebből bírósági feljelentés, vagy sem? Ez az eset is elsikkad, mint a többi?
Inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy Vajdaságban a helységnévtáblák rongálása és az eddigi többnyelvűeknek csak cirill betűvel kiírt táblákkal való felcserélése nem szűnik, vagyis folyamatos.
Németh írásának az apropója, hogy november 16-án – az MNT feljelentése kapcsán – a topolyai rendőrségen meghallgatták a testület képviselőit.
– Az utóbbi időben több település magyar nevét is lefestették, mi bűnvádi feljelentést tettünk az illetékes bíróságon. Topolyán is meghallgatáson voltunk, ahol Bajsa és Cserepes (Bački Sokolac) települések magyar nevét festették le. A jövőben ezt a gyakorlatot még következetesebben szeretnénk végrehajtani, így Antalfalva Községben és Pancsova Községben is ezeket a feljelentéseket megtettük. Több illetékes bíróság nem tartja fontosnak, hogy személyes meghallgatást is tartson. Topolyán azt láttuk, hogy mindkét településre kiment a rendőrség, egyebek között a névtelen rongáló ellen tett bűnvádi eljárásunk kapcsán minket is meghallgattak. Nyilvánvaló, hogy itt elsősorban egyéni akciókról van szó, de annak ellenére úgy gondoljuk, hogy ha egyelőre nem is tudjuk, hogy kik a tettesek, elrettentő példát kell mindenképpen statuálni ahhoz, hogy a jövőben ezek a kirívó esetek megszűnjenek – nyilatkozta Hajnal Jenő, a testület elnöke.
Az elnöki nyilatkozatból sajnos nem lehet megállapítani, hogy mikor és melyik bíróságon tettek (mármint az MNT) „bűnvádi feljelentést”, és hogy azoknak lett-e valamilyen fejleménye? A nyilatkozat szövegéből ítélve, éppen semmi!
Hajnal is elmondja, „több illetékes bíróság nem tartja fontosnak, hogy személyes meghallgatást is tartson”, de azt már nem, hogyan is fejeződtek be ezek az eljárások? A bíróságok előtt ugyanis, ha egyszer beindul az eljárás, valamilyen módon be is kell fejeződnie. Arról viszont, hogyan történt ez, az elnöknek vagy nincsen információja/adata, vagy nem akarta közölni a nyilvánossággal. És az újságíró sem kérdezett rá.
Az írásból nem világos az sem, hogy Hajnal értelmezésében mit jelent az „elrettentő példa statuálása, hogy a jövőben ezek a kirívó esetek megszűnjenek”? Már csak azért sem, mivel Hajnal homályos választ adott arra a kérdésre is, hogy milyen büntetésre számíthatnak a táblarongálók? – Nyilvánvaló, hogy elég szigorú büntetéssel jár, hogyha sikerül kideríteni, hogy kik voltak a tettesek – válaszolta az MNT elnöke, akinek arról se nincs tudomása, hogy „került-e már rendőrkézre táblarongáló”!
Annyival történt tehát előrelépés a helységnevek rongálásának ügyében, hogy az MNT tesz már ugyan feljelentéseket ismereten tettesek ellen, de – szerény ismereteim szerint – eddig ezért senki ellen bírósági, még talán szabálysértési eljárás sem indult, senkit felelősségre nem vontak, még kevésbé büntettek meg. Nem mellékes az anyagi kár sem, amit a táblarongálók a közösségnek okoznak, de ezt az elnök még csak meg sem említette.
Miután megtörtént a topolyai rendőrségi meghallgatás, meg kellene tudakolni, hogy lett-e ebből bírósági feljelentés, vagy sem? Ez az eset is elsikkad, mint a többi?
November 17-18.
„Sokat elvittek, de sokan jönnek”[9]
Pásztor István, a VMSZ elnöke a Pannon Televízió Közügyek című műsorában a menekülthelyzetről is beszélt:
– Az az igazság, hogy az, aki reálisan látja a világot, annak világos, hogy nem tudjuk magunkat elzárni azok elől a folyamatok elől, amelyek sújtják ezt a térséget. Nem tudjuk azt elérni, hogy a szerbiai mindennapoknak a része ne legyen a migránsválság. De azt el tudjuk érni, hogy az embereknek a biztonsága legyen az elsődleges. Azt kértem a köztársasági elnöktől, hogy tegyen meg a rendőrség mindent annak érdekében, hogy a közbiztonság szintje emelkedjen. Azt kértem tőle, hogy ha minden nap nem is, de nagyon gyakran legyenek jelen a rendőrségnek, a csendőrségnek az alakulatai, emberei, és szállítsák el, tehermentesítsék a térséget attól a nyomástól, aminek az emberek ki vannak téve – mondta Pásztor a Közügyekben.[10]
– Az az igazság, hogy az, aki reálisan látja a világot, annak világos, hogy nem tudjuk magunkat elzárni azok elől a folyamatok elől, amelyek sújtják ezt a térséget. Nem tudjuk azt elérni, hogy a szerbiai mindennapoknak a része ne legyen a migránsválság. De azt el tudjuk érni, hogy az embereknek a biztonsága legyen az elsődleges. Azt kértem a köztársasági elnöktől, hogy tegyen meg a rendőrség mindent annak érdekében, hogy a közbiztonság szintje emelkedjen. Azt kértem tőle, hogy ha minden nap nem is, de nagyon gyakran legyenek jelen a rendőrségnek, a csendőrségnek az alakulatai, emberei, és szállítsák el, tehermentesítsék a térséget attól a nyomástól, aminek az emberek ki vannak téve – mondta Pásztor a Közügyekben.[10]
A Magyar Szó nevű véemeszes újság november 18-án arról ír, „azt követően, hogy a belügyi szervek hétfőn (november 16-án – B.A.) csaknem 500 illegális bevándorlót szállítottak el autóbuszokkal Magyarkanizsa és Törökkanizsa községből a preševói és a bujanovaci befogadó központokba, a határ közeli településekre tegnap újabb migránsok érkeztek, illetve előbukkantak a jól elrejtőzöttek. A szerbiai rendőrség, a csendőrség és a határrendőrség Majdányt, Rábét, Gyálát és Szerbkeresztúrt, valamint Horgost, Martonost, Magyarkanizsát átfésülő akciója nem volt ugyan hiábavaló, mert a lakosság biztonságérzete nőtt, de a problémát egyelőre nem oldotta meg.”[11]
– Horgoson kedden (Pásztor nyilatkozata utáni napon – B.A.) ismét megjelentek a taxisok, akik tömkelegével szállítják az illegális bevándorlókat – írja a lap.[12]
Szerbia sehogy nem tud megbirkózni a menekült kérdéssel. A Magyar határhoz közeli településeken sajnos továbbra is „sok a migráns”.[13] „Amint elvisznek egy autóbuszra való fiatal arab férfit, szinte azonnal megérkezik legalább ugyanannyi.”[14]
Semmi biztosat arról nem lehet mondani, hogy a november 16-ai „kiürítés” Pásztornak a szerb elnököz intézett kérelemének az eredménye, vagy inkább annak, hogy „Magyarkanizsa községben a belügyi szervek átfogó akciója előtti napokban kezdte meg munkáját a sokat emlegetett őrző-védő szolgálat, amely szintén a biztonságérzet megteremtését szolgálja”.[15]
A lakossági panaszokból viszont következtetni lehet arra, hogy a menekültügyben illetékes szervek egyáltalán nem, vagy csak tessék-lássék végzik a munkájukat! Vajon miért?
– Horgoson kedden (Pásztor nyilatkozata utáni napon – B.A.) ismét megjelentek a taxisok, akik tömkelegével szállítják az illegális bevándorlókat – írja a lap.[12]
Szerbia sehogy nem tud megbirkózni a menekült kérdéssel. A Magyar határhoz közeli településeken sajnos továbbra is „sok a migráns”.[13] „Amint elvisznek egy autóbuszra való fiatal arab férfit, szinte azonnal megérkezik legalább ugyanannyi.”[14]
Semmi biztosat arról nem lehet mondani, hogy a november 16-ai „kiürítés” Pásztornak a szerb elnököz intézett kérelemének az eredménye, vagy inkább annak, hogy „Magyarkanizsa községben a belügyi szervek átfogó akciója előtti napokban kezdte meg munkáját a sokat emlegetett őrző-védő szolgálat, amely szintén a biztonságérzet megteremtését szolgálja”.[15]
A lakossági panaszokból viszont következtetni lehet arra, hogy a menekültügyben illetékes szervek egyáltalán nem, vagy csak tessék-lássék végzik a munkájukat! Vajon miért?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. november 30.
Újvidék, 2020. november 30.
[1] j , ger , hhá: Sokat elvittek, de sokan jönnek. Magyar Szó, 2020. november 18. 1., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4458/vajdasag/229964/Sokat-elvittek-de-sokan-j%C3%B6nnek.htm, 2020. november 18. 09:08
[2] Így urizál Pásztor István https://delhir.info/2020/11/17/igy-urizal-pasztor-istvan/
[3] https://www.facebook.com/pasztorvmsz, 2020. november 15. 9:00
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Lásd az 1-es alatti írást.
[7] Uo.
[8] Németh Ernő: Az MNT feljelentéseket tett a helységnévtábla-rongálások ügyében
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/25846/Az-MNT-feljelenteseket-tett-a-helysegnevtabla-rongalasok-ugyeben.html, 2020. november 18. 12:53
[9] j, ger, hhá: Sokat elvittek, de sokan jönnek. Magyar Szó, 2020. november 18. 1., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4458/vajdasag/229964/Sokat-elvittek-de-sokan-j%C3%B6nnek.htm, 2020. november 18. 09:08
[10] „Azt kértem Vučićtól, hogy tehermentesítsék a térséget a menekültválság miatt kialakult nyomástól” https://szabadmagyarszo.com/2020/11/17/azt-kertem-vucictol-hogy-tehermentesitsek-a-terseget-a-menekultvalsag-miatt-kialakult-nyomastol/
[11] Lásd j, ger, hhá 9 -es alatti írását.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Uo.
