Topolya: Idén sem a magyar nemzeti öntudatot erősítik, hanem milliókat költenek a multikulti táborra; Egeresi büszke

Topolyán ebben az évben is megszervezik az úgynevezett toleranciatábort. Július 21. és 27. között csődítenek majd pár száz fiatalt a tó partjára, akik hat nap alatt tolerancia-tuladagolásban részesülnek majd. 
A táborszervező bizottságának elnöke ezúttal is Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kádere lesz. Ő kétségkívül tudja mi a tolerancia és a sokszínűség, hiszen pályafutása során hat politikai szervezetben fordult meg. Több különböző ideológiát tett magáévá, s noha ezt sokan egy fajta perverziónak tekintik, mi csodálatra méltó alkalmazkodóképességnek neveznénk, amely lehetővé tette Sándor számára, hogy munka nélkül érvényesüljön és váljon (jó) nagy (darab) emberré.

Sajnos a mai napig nem kaptunk választ a következő kérdésekre: miért kell magyar fiatalokat toleranciára tanítani? Ők verik, alázzák meg, soviniszta támadásokat intéznek a szerbek ellen, nem pedig fordítva? Vajon a vészesen fogyatkozó délvidéki magyarságnak mire van nagyobb szüksége: a magyar fiatalok nemzeti öntudatának erősítésére vagy az új európai liberális „értékek” (pl. a homoszexualitás és a szabadosság egyéb formái) elfogadására? Nem lenne célszerűbb magyar nemzeti tábort szervezni a zömében magyarlakta Topolyán? Egyáltalán mi az értelme a méregdrága toleranciatábornak, vannak-e mérhető effektusai? Valaki jobb ember lett az eddigi táboroktól?
Akárhogyis, Sándor büszke. Önmagára és a táborára. Szerinte Topolya a tolerancia fővárosa. Az a Topolya, ahol az utóbbi egy-két hónapban két nemi erőszak történt, felgyújtottak egy autót, a legszűkebb központban pedig olyan graffitik olvashatók, mint pl. „Srbija do Tokija”. Nos, a jelek szerint az előző hat toleranciatábor mégsem eredményezett látványos sikereket.

Majd a hetedik...

Fekete Lehel

DélHír portal, 2013. június 29. [14:00]

http://www.delhir.com/cimlap/kiemelt-hirek/10207-topolya-iden-sem-a-magyar-nemzeti-oentudatot-ersitik-hanem-milliokat-koeltenek-a-multikulti-taborra-egeresi-bueszke-

Június 1.

Tünde napja.

Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból Csongor és Tünde című drámai költeményében.

1910 – Berettyóújfalun megszületett Kállai Gyula, aki 1965-től 1967-ig a minisztertanács elnöke volt.
1911 – Megalakult az első magyar filmvállalat.
1913 – Megszületett Sőtér István Kossuth-díjas író, irodalomtörténész.
1914 – Meghalt Feszty Árpád festőművész (Magyarok bejövetele – körkép).
1926 – Los Angelesben megszületett Marilyn Monroe (eredeti nevén: Norma Jeane Baker v. Mortenson) amerikai filmszínésznő.
1927 – Megszületett Márkus László Kossuth-díjas színész, kiváló művész.
1934 – Megszületett Pat Boone (eredeti nevén: Charles Eugene Boone), énekes (Under God).
1936 – Megszületett Kézdi Kovács Zsolt magyar származású rendező. Ismertebb filmjei: Az a nap a miénk; Kiáltás és kiáltás; Ha megjön József; A locsolókocsi; Egy gyávaság története; Csutak és a szürke ló; Európából Európába; Romantika.

1937 – Megszületett Memphis-ben Morgan Freeman amerikai színész. Ismertebb filmjei: Miss Daisy sofőrje - Oscar-díj (1990) – Legjobb film; Hetedik; Robin Hood, a tolvajok fejedelme; Vírus; A gyűjtő; A remény rabjai; Nincs bocsánat; A Minden6ó; Deep Impact; Álomcsapda; A pók hálójában; Vízözön; Láncreakció.
1958 – Franciaországban Charles de Gaulle alakított kormányt a szocialista párt részvételével.

Az eszközöknek, amelyeket használunk az igazságért folytatott küzdelemben, még ha forradalmi változásokról i legyen szó, szigorúan összhangban kell lenniük az emberi jogok tiszteletben tartásával.

Howard Zinn (Brooklyn, 1922. augusztus  24. – Santa Monica, 2010. január 27.)

Június 29.

Péter napja.

Héber, görög, latin eredetű név, jelentése kőszikla.

1400 – Péter-Pál nap, az aratás kezdete.
1456 – A Nándorfehérvár elleni török támadás.

1520 – II. Montecuma Hokojocin azték uralkodó meghalt Tenocstitlanban, a spanyol hódítók fogságában. Az utolsó azték uralkodót saját népe ölte meg, mert megpróbálta leverni a spanyolok elleni lázadást.
1900 – Megszületett Antoine de Saint-Exupéry, francia regényíró, esszéista (A kis herceg).
1930 – Firenzében megszületett Oriana Fallaci olasz írónő, újságíró, aki az országok vezetőivel készített interjúit 1976-ban összegyűjtötte „Interviews with History” címmel.
1935 – Megszületett Montágh Imre nyelvész, színészpedagógus.
1944 – Megszületett Gary Busey amerikai színész. Ismertebb filmjei: Halálos fegyver; Barbarosa; Jégtörők 2; Félelem és reszketés Las Vegasban; A katona; Halálos örvény; Lost Highway - Útvesztőben; Acélcápák; A fegyveres férfi; Halálugrás; Játssz a túlélésért; Warriors; A cég; Krómkommandó; Magánháború; The Last American Hero.
1957 – Megszületett Maria Conchita Alonso kubai származású színésznő. Ismertebb filmjei: Nő a köbön; Nukleáris kapcsoló; Acts of Betrayal; A kísértetház; Ragadozó 2.; Különös kegyetlenséggel; Szép kis kalamajka.

2000 – Meghalt Vittorio Gassman olasz színész, rendező (Ismerős ismeretlenek, Egy asszony illata).
2003 – Meghalt Katharine Hepburn Oscar díjas amerikai filmszínésznő.

A dizájn (design) világnapja. Az Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége 2007-ben, alapításának 50. évfordulóján meghirdette a dizájn világnapját, amelyet minden évben június 29-én tartanak.

Az ipari formatervezésre és annak életminőségre gyakorolt hatására szeretné felhívni a figyelmet a világnap, amelyet az 1957. június 29-én megalakult Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége (ICSID) 2007-ben hirdetett meg alapítása 50. évfordulójának emlékére. A világnapot, amelyen a tervezők és az érdeklődők együtt ünnepelnek, 2008-ban tartották meg először.
Dizájnnak nevezzük az iparművészeten belül az iparilag előállított tárgyi világ formai-esztétikai kialakításával foglalkozó tevékenységeket. Maga a dizájn kifejezés a II. világháború utáni időszakban honosodott meg. A dizájn nemcsak tükrözi, hanem meg is határozza életminőségünket. Az igényesen tervezett tárgyak használhatóságuk mellett szépséget visznek a hétköznapokba, formaviláguk többletjelentésével értékessé teszik környezetünket.

A dizájn fogalmába beletartozik a tárgy- és környezettervezés, ami magában foglalja a belsőépítészetet és az építészetet is. Szakmánként ide tartozik a bútortervezés, a textiltervezés, ezen belül az öltözék- és a formatervezés. Ide sorolhatók az iparművészet területén a keramikusok, az ötvösök, az üvegművészek, a vizuális kommunikáció területén a grafikusok és a virtuális világ, a web dizájnerei is.
A dizájn tágabb ipari értelmezése kiterjed minden tömegtermelésben készült, az innováció többletértékét hordozó termékre (bútorok, ékszerek, dísztárgyak, csomagolások, játékok, autók, járművek, technikai eszközök, gépi berendezések). A formatervezés ötvözi az esztétikát, a formát, a funkcionalitást, és innovatív módon kiemeli a tárgya egyedi tulajdonságait. A dizájnerek feladata a társadalom vizuális kultúrájának emelése, egyfajta ízlésnevelés is.

A formatervezők képzése Magyarországon az Iparművészeti Főiskolán kezdődött meg 1950-ben. Ipari formatervezést jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karához tartozó Alkalmazott Művészeti Intézetben, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen lehet tanulni nappali képzésben, ez utóbbiban doktori képzésben is. Magyarországon ma több száz formatervezői vállalkozás működik. A magyar formatervezők versenyképesek, munkájukban a modern technikát a jól ismert magyar kézműves tradíciókkal vegyítik. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Június 28.

Irén napja.

Görög eredetű név. Jelentése: béke.
1836 – 85 éves korában meghalt James Madison, aki az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke volt 1809-től 1817-ig.

1884 – Táncsics Mihály író, politikus halála.
1919 – A versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti békeszerződést.
1914 – Szarajevoban Gavrilo Princip anarchista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Ez szolgált ürügyként, az első világháború kirobbantásához.
1921 – Megszületett Eötvös Gábor zenész, zenebohóc (Van mááááásik).
1926 – Megszületett Brooklyn-ban Mel Brooks amerikai színész, rendező, író. Ismertebb filmjei: Drakula halott és élvezi; Robin Hood – A fuszeklik fejedelme; Az élet büdös; Űrgolyhók; Nicsak, ki beszél még!; Az elefántember; Az ifjú Frankenstein; Producerek.
1932 – Megszületett Pat Morita amerikai színész. Ismertebb filmjei: Anakonda 2. – Királykobra; Inferno; Mulan – szinkron; Az új karate kölyök; Karate kölyök 1-3.; Babes in Toyland; Pancser a Vadnyugaton.
1948 – Megszületett Memphis-ben Kathy Bates Oscar-díjas amerikai színész, rendező. Ismertebb filmjei: Tortúra – Oscar-díj (1991) – Legjobb női főszereplő; Schmidt története; Sírhant Művek - rendező; A nemzet színe-java; A vizesnyolcas; Titanic; Az ördög háromszöge; Sült zöld paradicsom; A gyönyör rabjai.
1957 – Poldini Ede zeneszerző, zongoraművész halála.
1966 – Megszületett John Cusack amerikai színész, producer. Ismertebb filmjei: Amerika kedvencei; Pop, csajok satöbbi; Jack Bull; A John Malkovich menet; Anasztázia – szinkron; Con Air – A fegyencjárat; Éjfél a jó és rossz kertjében; Minden gyanú felett; Lövések a Broadwayn; Money for Nothing; Svindlerek.

Rendkívül súlyos megaláztatás:

A szerb sajtó kiemeli, hogy Áder bocsánatot kért "az ártatlan szerb civilek elleni magyar bűntettekért"; Nikolićot alig említik

 

Sajnos a magyar állam ismét meghunyászkodott a szerbek előtt, holott erre persze nem volt semmi szükség. Logikát nehéz találni a legújabb gesztusban.

Magyarország már számtalanszor kért elnézést, bocsánatot a jugoszlávoktól, a szerbektől a másodikos világháborús túlkapásokért. Pl. az újvidéki razzia vélt vagy valós bűnöseit szankcionálták, akik pedig emigráltak, azokat a mai napig üldözik. Razziát elítélő magyar film is készült Hideg napok címmel.    

Minek kellett Áder János magyar elnöknek a szerb parlament rendkívüli ülésén ismét a szerbek bocsánatáért esedezni?! Ők soha sem kértek bocsánatot az ártatlan magyarok lemészárlásáért. Évtizedeken keresztül el sem ismerték annak tényét.

A leendő uniós tagság kedvéért a szerb parlament egy hete ugyan kvázi elítélte a magyarság elleni „aktusokat”, de ezt roppant mesterkélt, mondhatni megalázó módon tette. A „bocsánat” szó nem hangzott el.

A csúrogi „közös államfői főhajtáson”, az „elűzendő” délvidéki magyaroknak annakidején szendvicseket kínáló ex-radikális Tomislav Nikolić szerb elnök száját egyszer sem hagyta el az „oprostite” mágikus szó.

Eközben Áder az itteni magyarságot diszkrimináló szerbeket többször is benyali módon a magyarok testvéreinek nevezte. Nikolić ezt nem viszonozta.

Mindkét részről hangzottak el ugyan érzelgős frázisok, de a semleges nézőnek az a benyomása támadhatott, hogy Magyarországnak nagyobb szüksége van Szerbiára, nem fordítva.

A fideszes magyar kormánynak tehát esze ágában sincs a vétójog nevű satuban megszorongatni a szerb államot és kipréselni belőle a délvidéki magyar autonómiát. Ehelyett teljes mértékben a VMSZ választási kampányának szolgálatában cselekszik.

Még ennek a vitathatatlan ténynek a tükrében is nehéz megérteni Áder gyalázatos viselkedését.

A szerb média – kezdve a Tanjug távirati irodától, a szerb közszolgálati és kereskedelmi televíziókon keresztül, a nyomtatott sajtóig – Áder bocsánatkérését emelte ki. A szerb átlagolvasó ebből nyilván csak egy következtetést vonhatott le: aha!, a magyar „nácik” térden könyörögnek.

Egy zömében VMSZ-es televíziós csatorna pedig megállás nélkül ismétli a csúrogi beszédeket és a „főhajtást”. A felvétel főleg a közönség viselkedésének szempontjából érdekes. Megfigyelhető, ahogyan a buszokkal odaszállított VMSZ-es auditórium jó része nem is hallgatja a szónokokat, unottan ásítozik, egymással beszélget, vagy éppen szendvicset majszol...

Ők már „megbékéltek” magukkal, nekik már mindegy.

Fekete Lehel

http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/10092-rendkivuel-sulyos-megalaztatas-a-szerb-sajto-kiemeli-hogy-ader-bocsanatot-kert-qaz-artatlan-szerb-civilek-elleni-magyar-bntettekertq-nikoliot-alig-emlitik, 2013. június 27. csütörtök, 14:00

Az ember az egyetlen állat, akinek dogoznia kell.

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.), német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.

A nagykikindai ferdítés és Pista bátyánk töke

A tavai nagykikindai “tökös-napokról” regéltek már a bánáti regölősök, hogy új ferdítések láttak napvilágot az önkormányzat háza-táján és talán boldognak is “köllene lönni”, hogy még beszélik és furcsa mód vetik papírra az magyarnak szavát...
No, de vannak még a szórvány sorsba süllyesztett bánatos Bánságban is "nyelvérzékeny" emberek, akiknek már igencsak sérti a szemét és a fülét az őszi nagykikindai “tökös napok” óta történő ferdítések, nevezetesen az új szavak farigcsálása, tákolása, alkotása, -érdekessé teszi nyelvi változatosságunkat, újabb bánáti dialektus van kialakulóban, olyan -lálinszki magyar*: pola voda - feles víz, bor nélkül, mint a papnál...egy iszik és kétszáz énekel tőle...

Szemezgettem az új szavak, összetett fogalmak között:

Oktober = az ősz második hónapja, rövid “o”-val, mert szárazság volt tavaly.
Klassziukus zenei koncert = Muhhamad Ali - Cassius Marcellus Clay ökölvívási stílusban félrevert rézüst által biztosított zene-bona, -közmegelégedésre.
Kulturális emlékek = azon emlékek, amelyekre ma már csak emlékezetből gondolunk, paraszt folklór nem a szakmára gondolva.
Díszeterem = az a terem, melynek dísze az adott terem.
A legnehezebb és a leghosszabb töktermelő = Pista bátyánk erotikus népmesei alakzatban.
A leghosszabb, valamint a legnehezebb tökök mérése = nagykikindai legényes Pista bátyánk vezényletével egy picinyke kurucos-tamáskodással.

(...)

Múlt az idő, nyárba szökkentünk, lassan tekereg a nagykikindai tökindája, de valahogy a magyar fordítások továbbra is ferdítések szintjén maradtak, úgy szimultán szabad kötöttfogású stílusban, Nagykikinda városában. Míly melléfogás kezd láthatóvá vállni, a ZEMENTÉ jól melléfogott, nem a szerb akjú hivatalnokokat kell magyar nyelvre okítani, hanem az immáron magát már magyarnak vállaló pártoskodó-tamáskodó hivatalnokot kell az anyanyelvére megtanítani!
Értem én! A honba visszajáró magyarok lóháton töténő visszanyilazási technikája ez, csak gramatikailag! Tudom én, nem jól értjük, amit a saját szemünkkel látunk, mert a bűnbak az a bűnnek-bakja és nem az áldozat, az áldozat az amelyik megmutatja, hogy ki a bűnnek-bakja (?!)! Nos, kezdek belejönni, csak egy két szavat ki kell hagyni és tükörbe írni, hátat fordítani néki és menni fog a tökéletes nyelv reform alá : lálinszki magyar: pola voda - feles víz, bor nélkül, mint a papnál...egy iszik és kétszáz énekel tőle...
Keresgéltem, “kutadgáltam” Nagykikinda önkormányzatának (hon)lapján, nem találom a magyar - hangot...Pedig én úgy tudtam, hogy annak ott kellene lenni a kolektív és egyéni és satöbbi mindenféle kisebbségi jogok szavatolása végett és jegyében, amelyet a ZEMENTÉ kiharcolt csak a gyakorlatban soha nem fog “műkszeni”, amelyet akadémikusi szinten meg is fognak magyarázni imígyen: Pártkönyvében él a nemzet! Annak a nagykikindai atyókfijának, akinek nincsen az aktuális hatalmon lévő pártok könyve, főként a ZEGYMAGYAR pártnaké az menjen inkább Kukutyinba babot hegyezni és ne próbálja tekergetni a nagykikindai tökindáját, melyet Szabadkáról csavargatnak ripityomban!
A főoldalon ráfutok egy határon átnyuló divatos európai pénzköltési találmányban a Makói Kommunális Nonprofit Kft szavakra. Hoppá-hoppá, ez nem semmi! Nagykikindán az állatok egézségügye fontosabb (EU-nak is, ?!), mint az ottani magyar ember szókészlete...
Lapozok, semmi, fülecskékre kattintok semmi! Kisvártatva mit találtam, az értesítések (obavestenje szerbül) fülecske alatt elbújt a nyuszika! Itt van a csúcs! A nagykikindai tökösnapok felső C-je zeneileg!

Szemezgetek ismént, tüstént:

Projekt = pályázat, amely elnyerte a politikum tetszését anyagilag.
Az érdekelt nyílvánosság = itt búvik meg a költő! Juli néni, Kati néni letye-petye-lepetye!

Üldögélnek a sarokba, jár a nyelvük, mint a rokka letye-petye-lepetye! Bárki inge, rokolyája
letye-petye-lepetye! Lyukat vágnak közepébe, kitűzik a ház elébe letye-petye-lepetye!
...meglévő lpg töltőállomáshoz egyéb üzemanyag hozzáadásáról szól = én kerozinra gondolok, mert azt, ha hozzáadják a földgázhoz igen csak piros-pozsgásra piritja a nagykikindai tököt, meg a leg “tökössebb” Pista bátyánkat is!
....vízzel csatlakózó kábellal = elektromos vezetékből szociálisan rászoruló kisebbségi emberek, beszerzési áron eltávolítják a rézhúzalt, ezt követően csepegtető öntözésre használják a maradék burkolatot (jobban nő a tök ezáltal).
A többi gyönyörűséges ferdítést megtalálhatja kedves olvasóm Nagykikinda picinykét magyarul tudó (hon)lapján, de a megbékélés kedvéért ne csináljuk a tökből ekkora ügyet! Fontosabb az állategézségügy, no!

Képre kattintva letölhető tartalom

(...)

Az ZELVTRÁRSAK felkapják a fejüket! Mi a megoldás? Kérdik, mert kérdezni tudnak, írni és válaszolni már nem...Már a tökkel is bajuk van az “érdekelt nyilvánosságnak”?
A megoldás, immáron divatosan hölgyeim és uraim: megfelelő embert a megfelelő helyre és nem lesz ferdített fordítás! Megfelelő iskolai végzettséggel megfelelő munkahelyet kell biztosítani az arra rátermetnek! Egyszerűen ennyi!
Amíg így fordítva ferdítenek az arra felkent ferdítők, addig ferdén áll a tökös Pista bátyánk kalapja, ha feláll a legnehezebb és a leghosszabb töktermelő-ként díszes nagykikindai tökére, majd Szabadka felé tekint a délibábos szórványos bánáti rónaságon keresztül. Az a baj, hogy már arra sem lát semmit, csak a délibábot, úgy négyévenkénti mézes-mázos ígéretekkel megkenve!
Üsse kavics, karácsonykor előveszi tökös Pista bátyánk díszes nagykikindai tökét, beteszi a kemencébe, egyszer-kétszer megferdítve - megfordítja, amikor az ropogósra sül kiveszi a vén banyából, összröffenti az aprónépét, körösztöt vet, mert most szabad! Elmond egy imát az Úrnak, majdan VÖRÖS borral megásztatott sült tök evés után rákezd a nótára: Pásztorok, pásztorok örvendezve sietnek Jézushoz Betlehembe. Köszöntést mondanak a kisdednek, ki váltságot hozott az embernek...
Nagykikinda magyar ajkú népe, érdekelt nyilvánossága, mikor kap megfelelő ferdítést, ha már csak az jár neki a szórványban? A magasságos ég sem tudja....bár Isten útjai kifürkészhetetlenek!

Reménykedjünk!

Margit Zoltán

* lálinszki magyar = délvidéki szerb ember, aki meg mer szólalni magyarul enyhén hamiskásan. 

Z -vel írtam az "ízéket", mert most trendi a World War Z czímű film a "Zékről"...

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=HcwTxRuq-uk

Margit Zoltán

Blog:
        margitzoltan.blogspot.com
        herbsofmagic.blogspot.com

        gitro.blogspot.com

        shotokankarateblog.blogspot.com

        blackdroidica.blogspot.com  

Bocsánatkérés és megbocsátás

     Nikolić szerb elnök megkoszorúzza a csúrogi emlékművet

A szerb és a magyar köztársasági elnök 2013. június 26-i közös csúrogi főhajtása a második világháború magyar és a szerb ártatlan áldozatai emléke előtt szimbolikus történelmi megbékélést jelent a két nép között. Nagyon hosszú időnek, majdnem hetven évnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy a vezető szerb politikusok is belássák: nehéz lesz az 1944/45-ös magyarellenes megtorlások további, a kapcsolatokat is terhelő elhallgatásával – az unió felé igyekezve – túllépni ezen a terhes örökségen úgy, hogy ne vetne árnyékot a két ország további viszonyára.

Fodor István: Bocsánatkérés és megbocsátás (részlet). Magyar Szó, 2013. június 27., 1. 

A SZERB KÖZTÁRSASÁG KÉPVISELŐHÁZÁNAK NYILATKOZATA

–        A Szerb Köztársaság Alkotmányából kiindulva, amely szerint az emberi élet és méltóság mindenek

      felett álló,
–    Tudatában annak, hogy a második világháborút követően az állami szervek a kollektív felelősség

      elvén alapuló egyes döntéseikkel a Szerb Köztársaság bizonyos számú polgára ellen igazságtalanságot

      követtek el,

–        Tiszteletben tartva a Szerb Köztársaság polgárainak azon érdekét, hogy a második világháború és az azt követő időszak eseményeivel kapcsolatban kerüljön megállapításra a teljes történelmi és büntetőjogi igazság, hogy a bűntettek ne maradjanak büntetlenül, az igazságtalanságok soha ne ismétlődjenek meg, támogatva a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott, a második világháború és az azt követő időszak (1941-1948.) vajdasági polgári áldozatainak feltárását végző akadémiaközi bizottság munkáját és elismerve annak eredményeit¹, a szerb és a magyar nép közös történelme ezen tragikus fejezete lezárásának céljával,

–        Meggyőződve arról, hogy a tolerancia szellemének és egymás megbecsülésének erősítése a Szerb Köztársaság valamennyi polgárának érdeke,

a Szerb Köztársaság Alkotmánya 99. szakasza (1) bekezdésének 7. pontja és a Képviselőházról szóló törvény (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 9/10. szám) 8. szakaszának (1) bekezdése alapján,

 a Szerb Köztársaság Képviselőháza a 2013. június 21-én megtartott hatodik rendkívüli ülésén elfogadta

A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusoknak a Szerb Köztársaság Képviselőháza által történő elítéléséről szóló

NYILATKOZATÁT

1.   A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.

2. A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a Megszállók és Segítőik Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-ei határozatát, amellyel a Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község lakosait nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek, továbbá az 1945. március 26-ai határozatát, amellyel a Titeli Járáshoz tartozó Mozsor lakosait nyilvánították nemzeti hovatartozásuk alapján háborús bűnösnek, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége bizonyított.

A Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli az állami szervek azon aktusait is, amelyeket a Zablyai Község lakosaival szemben hoztak meg nemzeti hovatartozásuk alapján, a Csúrog Község lakosaira vonatkozó, 1945. január 22-ei határozat analógia útján történő alkalmazásával.

3.   A Szerb Köztársaság Képviselőháza meggyőződését fejezi ki, hogy a kollektív felelősség alól való mentesítés, amellyel – az egykori állami szervek döntései útján – egyes nemzeti közösségeket sújtottak a második világháború után a Vajdaságban, a tolerancia szellemének és a nemzeti közösségek, valamint a Szerb

Köztársaság valamennyi polgára közötti megbecsülés erősítésnek az érdekei szolgálja.

4. A Szerb Köztársaság Képviselőháza elítéli a többi ártatlan áldozat ellen elkövetett gaztetteket is a második világháború alatt és után Vajdaság területén².  

5.   A Szerb Köztársaság Képviselőháza síkra száll az ártatlanul elítéltek és ártatlan áldozatok teljes körű rehabilitációjáért, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége független bíróság előtt, törvényes eljárásban került vagy kerül bizonyításra.

6.   A Szerb Köztársaság Képviselőháza kifejezi a Szerb Köztársaság készségét arra, hogy folytassa a demokrácia, valamint az emberi és kisebbségi jogok és polgári szabadságok fejlesztésének folyamatát, továbbá felszólít valamennyi állami szervet és polgárt, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá a polgári egyenrangúságon, valamint az emberi és kisebbségi jogok és szabadságok maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló közös élet feltételeink megteremtéséhez és erősítéséhez.

7.   Jelen nyilatkozat a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében kerül közzétételre.

SZK szám 28

Belgrád, 2013. junius 21.

A SZERB KÖZTÁRSASÁG KÉPVISELŐHÁZA

                                                                                  ELNÖK

                                                                       mgr. Nebojša Stefanović

Forrás: http://pannonrtv.com/web/?p=67050, 2013. június 20.

¹ Az eredeti szövegben a „ceneći rezultate” szavak szerepelnek, aminek a pontosabb fordítása az „értékelve annak munkáját”.  

² Ennek a pontnak a fordítása Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetőjének, a nyilatkozatot módosító indítvány beterjesztője felszólalásának figyelembevételével történt. (P. E.: Hetven éve várta a vajdasági Magyarság, Magyar Szó, 2013. június 22., 5.)

A magyar fordítást az eredeti szöveggel összehasonlította és kiegészítette: Bozóki Antal

Deklaracija Narodne skupštine Republike Srbije

–    Polazeći od Ustava Republike Srbije po kojem su ljudski život i dostojanstvo neprikosnoveni,

–    Svesna činjenice da je nakon završetka Drugog svetskog rata pojedinim odlukama državnih organa zasnovanim na principu kolektivne odgovornosti prema određenom broju građana Republike Srbije učinjena nepravda,

–    Uvažavajući interes građana Republike Srbije da se utvrdi puna istorijska i krivičnopravna istina o događajima tokom i nakon završetka Drugog svetskog rata, da zločini ne ostanu nekažnjeni i da se nepravda nikada više ne ponovi, i podržavajući rad i ceneći rezultate Međuakademijske komisije Srpske akademije nauka i umetnosti i Mađarske akademije nauka o utvrđivanju civilnih žrtava u Vojvodini tokom i posle Drugog svetskog rata (1941–1948. godine), sa željom da se zatvori tragično poglavlje zajedničke prošlosti Srba i Mađara,

–    Uverena da je unapređivanje duha tolerancije i međusobnog poštovanja u najboljem interesu svih građana Republike Srbije,

Na osnovu člana 99. stav 1. tačka 7. Ustava Republike Srbije i člana 8. stav 1. Zakona o Narodnoj skupštini („Službeni glasnik RS”, broj 9/10),

Narodna skupština Republike Srbije, na  sednici Šestog vanrednog zasedanja u 2013. godini, održanoj  21. juna 2013. godine, donela je 

DEKLARACIJU

Narodne skupštine Republike Srbije o osudi akata protiv civilnog mađarskog stanovništva u Vojvodini počinjenih 1944–1945. godine

1.   Narodna skupština Republike Srbije najoštrije osuđuje akte protiv civilnog mađarskog stanovništva u Vojvodini počinjene 1944–1945. godine kojima su određena lica, iz nacionalnih razloga, lišena života, slobode ili drugih prava, bez sudske ili administrativne odluke.

2.   Narodna skupština Republike Srbije najoštrije osuđuje odluke Komisije za utvrđivanje zločina okupatora i njihovih pomagača u Vojvodini kojima su proglašeni ratnim zločincima po osnovu nacionalne pripadnosti stanovnici opštine Čurug, sreza žabaljskog u Vojvodini, 22. januara 1945. godine, i po osnovu nacionalne pripadnosti stanovnici opštine Mošorin, sreza titelskog u Vojvodini, 26. marta 1945. godine, ne dovodeći u pitanje individualno utvrđenu odgovornost onih lica čija krivica je dokazana.

Narodna skupština Republike Srbije najoštrije osuđuje i akte državnih organa po osnovu nacionalne pripadnosti prema stanovnicima opštine Žabalj, donete analognom primenom odluke od 22. januara 1945. godine, koja se odnosi na stanovnike opštine Čurug.

3.   Narodna skupština Republike Srbije izražava svoje uverenje da je oslobađanje od kolektivne odgovornosti koja je nakon Drugog svetskog rata nametnuta pojedinim nacionalnim zajednicama u Vojvodini odlukama tadašnjih državnih organa u interesu razvoja duha tolerancije i međusobnog uvažavanja nacionalnih zajednica i svih građana koji žive u Republici Srbiji.

4.   Narodna skupština Republike Srbije osuđuje i stradanja svih ostalih nevinih žrtava, tokom i nakon Drugog svetskog rata, na području Vojvodine.

5.   Narodna skupština Republike Srbije zalaže se za punu rehabilitaciju svih nevino optuženih i nevino stradalih, ne dovodeći u pitanje individualno utvrđenu odgovornost onih lica čija krivica je dokazana ili se dokaže pred nezavisnim sudovima i u zakonito sprovedenom postupku.

6.   Narodna skupština Republike Srbije izražava punu spremnost Republike Srbije da nastavi proces razvoja demokratije i poštovanja ljudskih i manjinskih prava i građanskih sloboda, i poziva sve državne organe i građane da daju puni doprinos stvaranju i jačanju uslova za zajednički život zasnovan na ravnopravnosti građana i punom poštovanju ljudskih i manjinskih prava i sloboda.

7.   Ovu deklaraciju objaviti u „Službenom glasniku Republike Srbije”.

RS broj  28

U Beogradu, 21. juna 2013. godine

                                                NARODNA SKUPŠTINA REPUBLIKE SRBIJE

                                                                             PREDSEDNIK

                                                                        mr Nebojša Stefanović

Forrás: http://www.parlament.gov.rs/akti/ostala-akta/doneta-akta/doneta-akta.1039.html

Változtatni kell a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt!

Reagálás Korhecz Tamás jegyzetére

A Magyar Szó, a Magyar Nemzeti Tanács (jobban mondva a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ) napilapja) a Hétvége című mellékletben, valamint a Vajdaság Ma internetes hírportál – amelynél a testület „hirdetési áron” jelenteti meg a Napról napra az MNT-vel c. heti rovatát – heti rendszerességgel közlik Korhecz Tamás, az MNT elnöke és munkatársai többnyire szubjektív írásait. Függetlenül attól, hogy azok köszönő viszonyban vannak-e a valósággal, vagy sem. (Jellemző viszont, hogy a Magyar Szó nem közölte például a négy vajdasági magyar párt és – most már – 11 civil szervezet június 20-án elfogadott álláspontjait, amelyekkel követelik a kollektív bűnösség szellemében született minden határozat semmissé nyilvánítását.)

Az MNT elnöke a legutóbbi – a június 22-i – írásában¹ hangoztatja, hogy „a nemzeti tanácsok hatásköreinek az esetleges megcsonkítása rendkívül veszélyes folyamatok gyújtózsinórja lehetne”.

– Az alkotmánybírósági eljárásnak, amelynek keretében július 2-án tartanak nyilvános tárgyalást, különös, bizarr hangulatot kölcsönöz a tény, hogy a törvény megcsonkítását egyrészt a szerb nemzeti keményvonalas Nova srpska politička misao folyóirat köré tömörülők, valamint Bozóki Antal kisebbségvédelemmel foglalkozó újvidéki ügyvéd kezdeményezték. No comment! – írja Korhecz.

Az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület nevében 2010. június 1-jén – vagyis még a jelenlegi összetételű nemzeti tanácsi választások előtt – valóban javasoltam a szóban forgó törvény 33. szakasza alkotmányossági felülvizsgálatát, mivel az állami tisztségviselőknek (Korhecz Tamás, Csengeri Attila, Muškinja-Heinrich Aniko és Bunyik Zoltán) lehetővé tette, hogy a választásokon listavezetőként, illetve jelöltként szerepeljenek, ami ellenkezik a nemzeti tanács intézményének elképzelésével. Ennek a szakasznak a megváltoztatása azonban nem érintené a testület illetékességét.

Ha Korhecz Tamás olvasta volna a Sabahudin Tahirović jelentéstevő bíró által aláírt, az ülésre készült IUz-882/2010 számú, 2013. június 10-i anyagot, megállapíthatta volna, hogy az Árgus javaslata nem szerepel a megvitatásra kerülő kérdések között, mivel – a jelentéstevő bíró értékelése szerint – „nincsenek meg a feltételek a kezdeményezés megindítására” (hogy miért, arról már nem írt).

Korhecz idézett fogalmazása olyan gondolatot kelt(het) az olvasóban, hogy ellene vagyok a nemzeti tanácsnak, illetve „a törvény megcsonkítását kezdeményezem”, másrészt pedig, hogy netán valamiféle közöm lehet a többi kezdeményezőhöz.

Aki csak egy kicsit is kíséri a közéleti történéseket, az tudja, hogy nem a nemzeti tanáccsal, mint intézménnyel van gondom, hanem a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló rossz, önmagában is csonka törvénnyel, amelynek kidolgozásában Korhecz Tamás is részt vett. (A törvény 139 szakasza közül mindössze 28 vonatkozik a nemzeti tanácsra, a többi pedig a választási eljárással és a testület pénzelésével, stb. foglalkozik.)

Ma már elismert tény, hogy a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény nem biztosítja a teljes körű nemzeti kisebbségi autonómiát.

A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a törvény több sebből vérzik. Hiányosságai – az MNT vezetőinek segédletével – különböző visszaélésekre és önkényeskedésekre is alkalmat adtak, mint például VMSZ kádereinek erőszakos favorizálása a szakemberekkel szemben és megkülönböztető jellegű diákpályázat kiírása által, az elnöki illetékesség ellátása tekintetében, stb.

A többi kezdeményezőtől független álláspontom szerint a törvényt – még a 2014-ben esedékes nemzeti tanácsi választások előtt – alaposan felül kell vizsgálni. Olyan szempontból is, hogy az elnöki tisztség hivatásos-e vagy nem és, hogy a testület vezetője hány helyen valósíthat meg fizetést? A hiányosságok kiküszöbölése érdekében mielőbb közvitát kell kezdeményezni a nemzeti tanács munkájáról is!

Bozóki Antal

Újvidék, 2013. június 26. 

__________

¹ Pénz, tudás és becsület, Magyar Szó, 2013. június 22., 14. o., és A nemzeti tanácsok hatásköreinek a megcsonkítása veszélyes folyamatok gyújtózsinórja lehetne, http://www.vajma.info/cikk/naprolnapra/123/A-nemzeti-tanacsok-hataskoreinek-a-megcsonkitasa-veszelyes-folyamatok-gyujtozsinorja-lehetne.html, 2013. június 23. [2:07]

Június 27.

László napja.

A szláv Vladiszlav név magyar formája. Elemeinek jelentése: hatalom+dicsőség
1192 – Szentté avatták I. László, magyar királyt Váradon Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében. A sírját Dénes kézműves nyitotta fel, akit ezért III. Béla felszabadított a szolgaságból.
1462 – Megszületett XII. Lajos francia király.
1844 – Az Illinois állambeli Carthage börtönében lelőtték a 38 éves Joseph Smith amerikai vallásalapítót, a mormon egyház megalapítóját, aki az „Utolsó Napok Szentjei”-nek (mormonok) első elnöke volt.
1903 – Gróf Khuen-Héderváry Károlyt nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé, aki ezt a tisztséget Tisza István gróf ellenében foglalta el 1903. november 3-ig.
1926 – Megszületett Palotás Péter olimpiai bajnok labdarúgó, aki középcsatárként játszott az ötvenkettes helsinki olimpián, valamint a berni labdarúgó VB-n második helyezett Aranycsapatban.

1936 – Megszületett Lucille Clifton amerikai költő, pedagógus, aki több mint húsz könyvet írt gyermekeknek és felnőtteknek. Pulitzer-díjra jelölték.
1941 – Megszületett Varsóban Krzysztof Kieslowski lengyel filmrendező, forgatókönyvíró. Ismertebb filmjei: Három szín: Fehér, Piros, Kék; Veronika kettős élete; Tízparancsolat.
1950 – Nádudvaron megszületett Kovács István birkózó, edző, szabadfogásban az első magyar világbajnok.
1955 – Megszületett Párizsban Isabelle Adjani francia színésznő, producer. Ismertebb filmjei: Bon voyage (2003); Paparazzi; Camille Claudel; Ishtar; Gyilkos nyár; Jövőre... ha minden jól megy; Klára és a szépfiúk; Nosferatu, az éjszaka fantomja (1979); A bérlő; Le petit bougnat.

1959 – Megszületett Janusz Kaminski lengyel származású Oscar-díjas operatőr. Ismertebb filmjei: Ryan közlegény megmentése – Oscar-díj (1999) – Legjobb operatőr; Schindler listája – Oscar-díj (1994) - Legjobb operatőr; Kapj el, ha tudsz; Különvélemény; A.I. – Mesterséges értelem; Amistad; Jurassic Park 2.; Jerry Maguire; A szerelem színei; Szerencse cinkelt lapokkal.

115 éve, 1898. június 27-én Joshua Slocum kanadai-amerikai vitorlázó a világon elsőként szólóvitorlással megkerülte a Földet (1895-1898).

A rekorder Joshua Slocum a vitorlázással 14 évesen került kapcsolatba, amikor segédszakács lett egy vitorláson. Az 1841-ben született kanadai fiú főzési tudományával nem sok sikert aratott, már az első kikötőben elzavarták, mert majdnem megmérgezte a legénységet. A vitorlázás azonban továbbra is vonzotta. Évekig matrózként dolgozott, majd 25 éves korában vett egy háromárbocos hajót, amellyel a világot járta, amíg a brazil partoknál zátonyra nem futott. A hajó szétesett maradványaiból újat épített, és egy matróz segítségével elvergődött Washingtonig, ahol a matróz megszökött. Útjait A Liberdade útjai és A Destroyer útjai című könyveiben írta le.
1892-ben egy barátja, Eben Pierce hajóskapitány ajánlotta figyelmébe a némi javításra szoruló, Spray nevű egyárbocos vitorlás halászhajót. A siralmas állapotban levő, 11,2 méter hosszú hajót Slocum 13 hónap alatt rendbe hozta, és 1895. április 24-én kihajózott a bostoni kikötőből. Európa felé vette az irányt. 18 nap alatt elérte az Azori-szigeteket, majd augusztus 4-én Gibraltárt. Itt a vörös-tengeri kalózokról hallott ijesztő történetek miatt ismét nyugatnak fordult. 40 nap alatt érte el Dél-Amerikát, Uruguaynál zátonyra futott, de megmenekült. Buenos Aires-i kikötés után délre, a Csendes-óceán felé indult. A Juan Fernandez-szigeteket érintve, 72 nap alatt jutott el Samoára. Innen Ausztráliába ment, ahol anyagi helyzetén javítandó előadásokat tartott útjáról. Tasmania, a Torres-szoros, a Kókusz-szigetek, a Rodriguez-sziget, Mauritius és Durban érintésével karácsonyra jutott el a Jóreménység fokáig, majd harmadszor is nekivágott az Atlanti-óceánnak. 1897. július 5-én indult az utolsó szakasznak, a Hatteras-fok felé, majd 74 ezer km megtétele után, 1898. június 27-én behajózott Newport kikötőjébe, ahol a Földet először egyedül megkerülő hajósként vonta be a vitorlákat. Kalandos útjáról Vitorlával a Föld körül című könyvében számolt be. Megpróbált letelepedni, de kalandvágya újabb útra hívta. 1909 novemberében hajózott ki újra a Spray fedélzetén, és nem sokkal később, feltehetően november 14-én a tengerbe veszett. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

30 éve, 1983. június 27-én a Magyar Nemzeti Bank forgalomba hozta az 1000 forintos címletű bankjegyet.

Magyarországon a II. világháború után a világtörténelem egyik legsúlyosabb inflációja zajlott le. A gazdasági stabilizáció előfeltétele az államháztartás kiadásainak csökkentése volt. Ennek fontos pontjaként a jóvátételi szállítások határidejét 6 évről 8 évre emelték. A rendkívüli méretű pénzromlás felszámolására 1946. augusztus 1-jén kibocsátották az új, értékálló pénzt, a forintot. Fedezete az MNB aranykészlete volt, amelyet 1944 végén a nyilasok nyugatra vittek, és az amerikaiak 1946. augusztus 6-án adtak vissza. Az új számítás szerint 1 forint egyenlő volt 200 millió adópengővel, a januárban bevezetett elszámolási egységgel, vagy 400 ezer kvadrillió papírpengővel.

1946-ban a forintkibocsátás mértékét egymilliárd forintban határozták meg. Pénzcsere nem történt, a sok kidobott pengőt az utcán seperték össze. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, majd 2008-ban az egy- és kétforintos érméket is.
Az 1946-ban kibocsátott, nehéz körülmények között előállított, rossz minőségű bankjegyeket (10 és 100 forintos) 1947-től felváltották a Kossuth-címeres, 1950-től a Rákosi-címeres, 1959-től a Kádár-címeres, 1991-től a koronás kiscímeres pénzjegykiadások. Ezt követte a ma használatos, a korábbinál modernebb technikával előállított, biztonsági elemekkel ellátott pénzjegysorozat, amelyet 1997-től hoztak forgalomba.

A Kádár-címeres papírpénzkiadások 1959. március 20-án a 100 forintos bankjegy kibocsátásával kezdődtek, ezt követte október 27-én a 10 forintos, 1960. november 8-án a 20 forintos, 1966. június 15-én az 50 forintos, 1970. augusztus 21-én az újként bevezetett 500 forintos, míg végül, a sorozat utolsó tagjaként, 1983. június 27-én az 1000 forintos bankjegy kibocsátása. Az új címletként forgalomba hozott pénz előoldalán Bartók Béla képmása, míg a hátoldalán Medgyessy Ferenc Anya gyermekével című szobra volt látható. A Kádár-címeres pénzjegyeket mind visszavonták, közülük utolsóként, 1999. augusztus 31-én az 1000 forintost vonták be, elévülési ideje, azaz beválthatósága 2019. szeptember 1-jén jár le. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum