A végzetes hullám(hossz)…

…amely most már egészen biztosan maga alá temeti a szabadkaiak és a környékbeliek közkedvelt rádióját. A zavaros honi politikai vizeken évek óta hánykolódó média-hajótöröttek parányi lélekvesztője akárhogy kapálódzik, evickél, abból az örvényből, amely most beszippantotta, már képtelen lesz kimászni. A fulladásos halál elkerülhetetlen.

Mi zajlik nálatok? – kérdezgetik az elcsatolt magyar országrészekben élők. – Vadulnak a szerbek? Minden kisebbségi médiumba bele akarják fojtani a szót?  – Nem – válaszoljuk – nem a szerbek, hanem a mi nagymagyarjaink vadultak be, sajnos. Hogy így jobban fájjon!

Úgy szeretné a vajdasági magyar csúcspolitika eltörölni a jugó-szocializmus éveiben alapított – majd 50 éves – Szabadkai Rádiót, hogy még emléke se maradjon. Helyette a „demokráciában” született Pannon RTV-t párnázza ki jó vastagon az anyaországból érkező pénzekkel, mert annak a műsoraiban naponta szerepelhetnek. Teljes életnagyságban. (De persze az emléke megmarad a hallgatókban, s vele együtt az is, hogy a politikusok okozták a vesztét és azok is hagyták a sorsára. Nevükhöz fűződik majd a megszűnése, az elhallgatása.)

A frekvenciatolvaj

A politikai élcsapatunk, mint a macska a már régen megfojtott egérrel, úgy játszadozik úri kénye-kedve szerint az észak-bácskaiak leghallgatottabb rádiójával. Úgy tesz, mintha az nem is a mi vajdasági magyar kutyánk édes kölyke lenne, hanem valami gyűlöletes, idegen fattyú, elátkozott kígyófajzat.

Valójában már akkor eltiprásra, az útból való eltakarításra szánták, amikor a híres-neves közéleti figuráink létrehozták a Pannónia Alapot, az akkor még csak a szárnyát próbálgató Pannon Televízió működtetőjét. (Igen sokatmondó és még többet sejtető az Alap kuratóriumának akkori összetétele. Megérdemli az emlékezetfrissítést! Elnöke Korhecz Tamás, alelnöke Mirnics Zsuzsa, tagjai pedig Árpási Ildikó, Lovas Ildikó és Varga László voltak.) A másodszülött gyermek, a Pannon Rádió nevezetű kis Öcsi, hullámhossz-tolvajlással kezdte meg a szégyenletes pályafutását és áldásos tevékenységét, s a megkezdett szédületes „karriert” ugyanolyan tolvajmódszerrel folytatja. (Bűnben fogant ez a vajdmagy sajtóház is, akárcsak a Magyar Nemzeti Tanács! – mondhatná mindezek láttán a mostani MNT folyton kötekedő/kukacoskodó egyszemélyes ellenzéke, Tari István. És újfent a fején koppintaná a szöget.)

Az történt, hogy 2007 nyarán – egyetlen tollvonással – elvették a Szabadkai Rádiótól a 91,5 MHz-es regionális frekvenciát, hogy odaadhassák azt az induló Pannon Rádiónak. Akiknek már akkor a teljhatalmú vezető vajdmagy médiaház kiépítésének hagymázas víziója lebegett a szemük előtt, azok most megint a régi bevált hadicselt alkalmazták: ismét elorozták a Szabadkai Rádió eddigi hullámsávját.

A politikusi elképzelés szerint a napokban elsinkófázott hullámhosszon – igen hangzatos Szabadkai Magyar Rádió néven – egy vadonatúj rádióállomás kezd műsorsugárzást. Két hét múlva. Az már most is nyilvánvaló, hogy az adó lesz csak új, nem pedig a műsor, mert ez utóbbit a Pannon RTV dolgozói készítik az előre megadott receptúra szerint.  Magyarán: ezzel a cseles/fondorlatos gaztettel a Pannon (Párt)Rádió műsora (szépen, csendben – ahogy illik) beduplázódik. Nesze neked, szabadelvű meg igazmondó vajdasági magyar tájékoztatás! Kaptál megint a képedbe egy jó kis gyomrost! A politikum valahogy így képzeli el, így álmodta meg a sajtónk fölszabadítását.

A kikosarazott vőlegény

A két médiaház között zajló alighanem hosszú/titkos tárgyalás, egyeztetés/egyezkedés után, eleinte még úgy hírlett, hogy az igen jó étvágyú és edzett gyomrú Pannon RTV szőröstül-bőröstül bekapja a szabadkai rádiósokat, s amikor azok már az „ő zsoldos katonái” lesznek, úgy fogják a csárdást járni, ahogy a Pannon-zenészek muzsikálnak. De aztán változott a leányzó fekvése, a szerkesztőségből mindössze hárman vállalkoztak a mostohagyerek önként vállalt szerepére. Közöttük két újságíró. A többiek úgy vélték, hogy inkább maradnak, kitartanak és dacolnak a végsőkig.

Ők a napokban megjelent közleményükben ezt írták: „… már néhány hónapja a háttérben folynak a próbálkozások, hogy nem lépnénk-e a Pannonnal frigyre, csakhogy mennék már a háztól! (Rosszabbak, mint a békebeli falusi kerítők!) Ódzkodunk ettől a házasságtól, pedig hivatalosan, ugye, meg is kérték a kezünket. A többség azonban nemet mondott. (…) Van azonban egy nagyobb bűnünk! Az anyaországhoz fordultunk, illetve azokhoz, akik kapcsolatban lehetnek a Magyar Kormánnyal, hogy próbálják diplomáciai úton leállítani a Vajdaságban magyarul is sugárzó rádiók privatizációját. Ez még június 29-én történt. Tizennégy rádióról beszéltünk végig, nem csak a magyar szerkesztőségekről.”

Minthogy beszámolójukban nem tesznek róla említést, nyilvánvaló, hogy az eltelt kerek két hónap alatt még csak válaszra sem méltatta őket az anyaország.

Epilógus: miközben olyan, több évtizede hallható vajdasági rádióállomások sorra szüntetik be az adásukat, amelyek magyarul (is) szóltak a hallgatókhoz, aközben a libling, az egyedüli kiválasztott pártsajtóház él és virul. Egy mástól elvett hullámhosszon szeptember 14-én, hétfőn műsorsugárzásba kezd. S hogy a vajdmagy sajtóbotrány még szégyenletesebb legyen: a frekvenciatolvaj nem csupán a némaságra ítélt Szabadkai Rádió hullámsávját tette magáévá, hanem még a rádióállomás nevét is magára öltötte.

Ily gátlástalanság láttán, csoda-e, ha az ember zsebében kinyílik a kisbicska? Akkor is, ha nem csantavéri…

Szabó Angéla

Ennek a kormánynak a mandátuma végén nagy nyugdíjuk lesz. Nagy vérnyomásuk és gyomorhurutjuk.

Draža

NYELVHASZNÁLATI JOGI ZŰRZAVAR

Újvidéken nincs hivatalos használatban a latin betűs írás!

A Tartományi Ombudsman figyelmébe

Mástól azt várhatod el, amit másnak teszel.

Latin mondás

Szerbiában jogos felháborodást keltett a vukovári városi képviselő testület augusztus 17-i döntése,[1] mellyel „megtiltották a cirill betűs feliratokat is tartalmazó kétnyelvű használatát az önkormányzati intézmények falain, a tereken és utcákban”.[2] A városi vezetőség úgy határozott, hogy „csak külön kérésre lehet cirill betűs táblákat kitenni. A horvátországi szerbek, de a szerbiai intézmények képviselői is hevesen tiltakoztak a döntés miatt, s alkotmányellenesnek, a kisebbségek jogait sárba tipró megoldásnak titulálták azt.”[3]  

            A Szerb külügyminisztérium „a leghatározottabban tiltakozott Horvátországnál az eset miatt”, majd figyelmeztette Horvátországot arra, hogy tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségeit” és „a horvát kormány azonnali intézkedését követelte”.[4]

Szerbiában viszont senki még csak szót nem emelt az ellen, hogy például Újvidéken békés módszerekkel ugyan, de a mindennapi élet egyre szélesebb területein szüntetik meg a latin betűs írásmód használatát, ami szöges ellentétben van a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésével. (A magyarok, a szlovákok, a horvátok és a románok a latin, a ruszinok pedig a cirill betűs írásmódot használják.)

A 2006. évi szerb alkotmány 10. szakasza előírta, hogy „a Szerb Köztársaságban a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód van hivatalos használatban. Más nyelvek és írások hivatalos használatát, az Alkotmánnyal összhangban, törvény szabályozza.”[5]

            Ezzel az alkotmányos rendelkezéssel végleg megszűnt a cirill és a latin írásmód korábbi egyenrangú használata.

            A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 11. szakaszának 2. bekezdése alapján „a helyi önkormányzati egység kötelezően bevezeti a nemzeti kisebbség nyelvének és írásának egyenrangú hivatalos használatát, ha a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek százalékaránya a népesség összlétszámában az utolsó népszámlálás eredményei szerint eléri a 15%-ot”.

A szakasz 3. bekezdése biztosítékot tartalmaz arra, hogy „abban a helyi önkormányzati egységben, amelyben e törvény meghozatalának idején a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, e nyelv hivatalos használatban marad”.[6]

            A jogszabály 8. szakasza (A szerzett jogok védelme) külön kimondta, hogy „ez a törvény nem módosítja, és nem szünteti meg a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogait, amelyek érvényben voltak e törvény életbe lépésekor, és a nemzetközi szerződésekből eredő jogokat sem, amelyekhez a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság csatlakozott”.[7]

            A 2006-os szerv alkotmány 14/2. szakasza által „az állam külön védelmet szavatol a nemzeti kisebbségeknek teljes egyenjogúságuk megvalósítása és identitásuk megőrzése érdekében”. A 20. szakasz pedig kimondta, hogy „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”.[8]

Vajdaság Autonóm Tartomány Fejlesztési Alapítványa – ez lenne a többnyelvűség?

A jelenleg is érvényben lévő, a nyelv- és írás hivatalos használatáról szóló 1991. évi (többször módosított) törvény[9] felrúgta az egyenrangú nyelv- és íráshasználatnak a Vajdaságban addig kialakult gyakorlatát tartományi és községi szinten is. Ezzel a miloševići törvénnyel valójában megkezdődött a latin betűs írásmód kiszorítása a hivatalos használatból és a közéletből, amit a 2006. évi szerb alkotmány még jobban megerősített.

            Ennek az ún. nyelvtörvénynek az első három szakasza valójában meghatározza a nyelv- és írás jelenlegi hivatalos használatát „a közmegbízatást végző intézmények, vállalatok és egyéb szervezetek (közvállalatok és közszolgálatok – B. A.) munkájában” (2. szakasz).

            Az 1. szakasz szerint a Szerb Köztársaságban a szerb nyelv és a cirill betűs van hivatalos használatban, „a latin betűs írásmód pedig a jelen törvénnyel meghatározott módon”. A szakasz 3. bekezdése előírja, hogy Szerbia „azon területein, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, a szerb nyelvvel egyidejűleg a nemzeti kisebbségek nyelvei és írásmódjai is hivatalos használatban vannak, jelen törvénnyel meghatározott módon”.

            A 3. szakasz pontosítja, hogy „hivatalos nyelv- és íráshasználatnak” minősül különösen”:

1) a szervek és szervezetek egymás közti, illetve az ügyfelekkel, valamint polgárokkal folytatott szóbeli és írásbeli értekezésében;

2) a polgárok jogainak, kötelességeinek és felelősségének érvényesítésével és védelmével kapcsolatos eljárás lefolytatásában;

3) a község területén közmegbízatást végző községi szervek és szervezetek által az előírt nyilvántartások vezetésében (a továbbiakban: nyilván­tartások);

4) a polgárok törvényben megállapított jogainak érvényesítése szempontjából jelentős közokiratok, valamint egyéb okiratok kiadásában;

5) a dolgozóknak a munkából eredő vagy a munka alapján megvalósított jogainak, kötelességeinek és felelősségének érvényesítésében való nyelv- és íráshasználat.

Hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül a következő nyelv- és íráshasználat is: a helységnevek és egyéb földrajzi nevek, a terek és utcák nevének, a szervek, szervezetek és cégek nevének kiírása, a nyilvános felszólítások, a nyilvánosság értesítésének és figyelmeztetésének közzététele, valamint az egyéb közfeliratok kiírása.

Postatakarék Bank „többnyelvű” cégtáblája Újvidéken

A tartomány hatályos (2014. május 22-én elfogadott) statútumának 24. szakasza[10] előírja, hogy „Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban”.

            A szakasz 2. bekezdése a tartomány szerveinek kötelezettségét tartalmazza, hogy „hatáskörük keretében intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv- és íráshasználatának törvényben szabályozott következetes érvényesítése céljából”.[11]

A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának használatot azonban bonyolítja, hogy – az Alkotmánybíróság határozata alapján – 2014. december 31-ével megszűnt a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivatalos használatáról szóló rendelet,[12] amely részletezte a nemzeti kisebbségi nyelvek és írásmódok hivatalos használatának érvényesítését. A Tartományi Képviselőház – ismereteim szerint – újabb ilyen határozatot nem hozott, miközben a Statútum ilyen „intézkedések foganatosítására” kötelezi a tartományi szerveket.

Tartományi polgári jogvédőről – ombudsmanról szóló tartományi képviselőházi rendelet* 3/1 szakasz A tartományi polgári jogvédő – ombudsman (a továbbiakban: Ombudsman) Vajdaság AT független és önálló szerve, amely védi a polgárok jogait és felügyeletet gyakorol a tartományi közigazgatási szervek, meghatározott közigazgatási és közmegbízatást végző Vajdaság AT által alapított közvállalatok és intézmények (a továbbiakban: közigazgatási szervek) munkája felett, Vajdaság AT határozatai és egyéb jogi aktusai végrehajtásának eljárásával kapcsolatban. 29/1 szakasz             A nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott ombudsman-helyettes védi a nemzeti kisebbségek jogait és jogosult, hogy ellenőrizze a közigazgatási szervek munkáját a nemzeti kisebbségek jogai érvényesítésének és fejlesztésének területein.  __________ * Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 37/2014 szám), vagy http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=aktapv8&j=HU

Újvidék város 2002. évi Alapszabályának 5. szakasza kimondja, hogy „a Városban hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód. A Városban hivatalos használatban van a magyar, szlovák és ruszin nyelv és írás, a törvénnyel és a Városi Képviselőtestület külön határozatával összhangban”.[13]

            Az újvidéki képviselő testület – ismereteim szerint – a nemzeti kisebbségi nyelvek és írások használatával kapcsolatos „külön határozatot” mindeddig nem hozta meg.

Az Újvidéken – 2012. szeptember 13-án hajnalban – a Szerb Haladó Párt (SNS) irányításával hatalomra került városi hatalom rövid idő után „leváltotta a Művelődési Központ igazgatóját, mert a cégtáblán csak latin betűkkel szerepelt az intézmény neve”.[14] Az újonnan kinevezett ügyvezető igazgató aztán „ügybuzgón kirakta az új cégtáblát, természetesen cirill betűkkel”.[15]  A városi vezetőség röviddel ez után úgy döntött, Újvidék „kultúrájának, hagyományainak és szellemiségének megőrzése érdekében (2013. január 8-ától – B. A. megj.) cirill feliratokkal közlekednek majd a városi buszok”.[16]

– A hivatalos nyelvhasználati rendeletet alkalmazni kell, nem csak dísz, a közlekedési közvállalat kénytelen lesz beszerezni olyan displayeket, amelyeken felváltva, cserélődve olvasható lesz a szerb, magyar stb. szöveg – magyarázta Vukašinović Éva, a Tartományi Ombudsman nemzeti kisebbségi ügyekkel megbízott helyettese.[17] Elmondta azt is, hogy az eset felkeltette az érdeklődését, és megkezdte az utca-névtáblák ellenőrzését és „követelni fogja az újvidéki városvezetéstől, hogy a kisebbségek nyelvén is tüntessék fel az utcaneveket – ha már a törvényességre hivatkoznak”.[18]

Több mint két és fél év telt el az óta. A városi hatóságok ellen kilátásba helyezett szabálysértési és bűnvádi feljelentésekből és perekből nem lett semmi. Mindenki mélyen hallgat – beleérve a jogvédőt is –, a buszok és közfeliratok ügyében pedig semmilyen változás nem történt, még kilátás se nincsen arra.[19]

A helyzet időközben tovább rosszabbodott. Az újvidéki bíróságok most már szinte kizárólag (egy-két eset kivételével, amikor minden érintett magyar) csupán cirill betűs számítógépeket használják. A közigazgatásban sem másmilyen a helyzet.[20] A közjegyezők (tisztelet a kivételnek) nem akarják elfogadni a latin betűvel írt szerződéseket, hogy az esetleg kisebbségi nyelveken készült okiratokat ne is említsem. (Ezek hitelesítése érdekében bírósági fordító által készített fordítást kell mellékelni, ami nem csak lassítja, de drágítja is az ügyintézést.) Újabban a tartományi székvárosban készült feliratok is általában cirill betűvel készülnek, tartományi és köztársasági intézmények esetében is. (Lásd a Vajdasági Fejlesztési Alapítvány és a Postatakarék Bank cégtábláját a felvételeken). 

Történik mindez abban a városba, amely a 2021-es Európa kulturális fővárosa címre pályázik.[21]

Összhangban van-e ez Szerbiának a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeivel (úgymint Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről, A regionális kisebbségi nyelvek európai kártája)? 

Teljesíti-e Szerbia azt, amit mástól elvár?

Újvidék, 2015. augusztus 26.

                                                                                              BOZÓKI Antal

---

[1] Ukinuta ćirilica u Vukovaru [Vukováron megszüntették a cirill betűs írást]. http://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2015&mm=08&dd=17&nav_category=167&nav_id=1028084, 2015. augusztus 17. [14:35]

[2] Múltidéző alkotmánysértés. Magyar Szó, 2015. augusztus 20.

[3] Uo.

[4] Uo.

[5] A Szerb Köztársaság Alkotmánya (a SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám).

http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/hasznos-tartalom/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

[6] A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. - Alkotmányos Alapokmány és az SZK Hivatalos Közlönye 72/2009. – másik törvény és 97/2013. – AB határozat. Lásd az 1-es alatti honlapon.

[7] Uo.

[8] Lásd az 5-ös alatti honlapon.

[9] Zakon o službenoj upotrebi jezika i pisama ("Sl. glasnik RS", br. 45/91, 53/93, 67/93, 48/94, 101/2005 – dr. zakon i 30/2010). http://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_sluzbenoj_upotrebi_jezika_i_pisama.html A törvény magyar nyelvű szövegét lásd az 5-ös alatti honlapon.

[10] Vajdaság Autonóm tartomány statútuma (Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 20/2014 szám). http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=statut

[11] Uo.

[12] Lásd a Tartományi Képviselőház rendeletét a képviselőházi rendeletek megszüntetéséről [Pokrajinska skupštinska odluka o prestanku važenja pokrajinskih skupštinskih odluka. „Službeni list APV”], Vajdaság AT Hivalaos Lapja, 2014. december 23-i 54. szám. 

[13] Službeni list Grada Novog Sada [Újvidék Város Hivatalos Lapja], 2002. évi 11. szám (141). Lásd még: http://www.puma.vojvodina.gov.rs/mapa.php

[14] Végel László: Többnyelvűség – cirill betűkkel. Családi Kör, 2015. december 20., 9. o., vagy http://vegel.org/2012/12/tobbnyelvuseg-cirill-betukkel/

[15] Uo.

[16] Beta: Cirillbetűs autóbuszok. Magyar Szó, 2013. január 14., 4. o. és Halász Gyula: Cirill betűs hisztéria, Magyar Szó, 2013. január 15., 7. Garai Béla Bravó Éva c. írásában méltatta Vukašinović Éva bátor kiállását a nemzeti kisebbségi nyelvek és írásmódok védelmében. Magyar Szó, 2013. január 23., 7.

[17] Bővebben lásd a Vannak eredmények? c. 2013. augusztus 18-i írásom.

[18] Szb.: A nyelvhasználati előírás nem csak dísz. Magyar Szó, 2013. január 17., 12.

[19] Lásd még a Csak szerb nyelven és cirill betűvel c. írásom. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 270. szám, 2012. december 24.

[20] Lásd Letsch Endre: Márpedig a hivatalos nyelv a szerb! c. írását. Magyar Szó. Kilátó, 2015. augusztus 8. 23. o.

[21] Újvidék pályázik a 2021-es Európa kulturális fővárosa címre. http://delhir.info/kultura/irodalom-szinhaz/24454-2014-05-06-10-10-42, 2014. május 09. [16:00]

A Szabadkai Rádió ismét eladó, emellett valószínűleg magyar nyelvű frekvencia nélkül marad

A Vajdasági RTV értesítette a Szabadkai Rádiót, hogy szeptember elsejétől felmondja azt a szerződést, amely a 89,6 Mhz-es hullámhosszon a magyar nyelvű rádióműsor sugárzását tette eddig lehetővé. Ezt Ljubiša Stepanović, a Szabadkai Rádió igazgatója jelentette ki.

Szavai szerint ez azt jelenti, hogy a műsort ezentúl egy hullámhosszon sugározzák majd, három nyelven. A helyi önkormányzaton fog viszont múlni, hogy a lecsökkentett műsoridő mellett megtartja-e az ott foglalkoztatottakat az eddigi létszámban.

Emellett ismét árverésen a Szabadkai Rádió. A Köztársasági Privatizációs Ügynökség ma teszi közzé a magánosítás második körében a felhívást a Rádió nyilvános árverés útján történő megvételére. A kikiáltási ár az első körben megállapított 40 ezer eurónak a 70 százaléka, tehát most 28 ezer euró. Az érdeklődők szeptember 25–ig tehetnek ajánlatot.

A felvásárlási dokumentáció 100 ezer dinárba kerül, az ajánlattevőnek 4 ezer eurót kell letétbe helyeznie. Az eladási dokumentáció megvételét szeptember 18–ig lehet igényelni, a dokumentáció augusztus 31–től hozzáférhető.

A Szabadkai Rádió nyilvános árverés útján történő megvételére borítékban benyújtott ajánlatokat – amennyiben lesz ilyen – szeptember 29–én délben nyitják majd fel. 

Szerb média nyomán F.J. 

Közzétette: Fehér János 2015. augusztus 25. kedd, 18:29

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/44789-2015-08-25-16-33-18

KATINA NEDILJA: BAĆ PIŠTINA SAPUNICA

Izvor: pannonrtv.com

Ja sad stvarno ne znam kako su oni to, čeljadi, zamislili i šta očekivaje da će se trevit: da će bać Pišta podnit ostavku, povuć se iz politike, jel napuštit stranku i osnovat kaku novu?
Lipo sam vam kazala, dico moja, još prija koji misec: neće se dobrim svršit u bać Pištinoj avliji. El triba da vas podsitim? Prvo je glavni baćo med Madžarima hirtelen sazvo novinare da njim u dvi-tri riči kaže da smenjiva sa stoca nikog svog vrlo važnog partijskog kolegu zbog „nedostatka minimalnog nivoa poverenja i jednog važnog moralnog razloga“ kog ne želi spominjat. Mi do kraj nikad nismo uspili saznat koji je to važan moralni razlog bio, al taj čovik, Laslo Varga, on je na koncu i iskečan iz bać Pištine stranke jel sam nije tio otić.
Koju nedilju prija tog svršenog čina se novinarima u nikoj privatnoj novini na madžarskom ispovidio i Tamaš Korhec di je kazo da je, jeto, posto nika persona non grata, čak “leprozan” u očima Saveza vojvođanski Madžara al i Madžarskog nacionalnog savita, čiji je pricidnik kadgod bio. I to toliko da mu se ime ne smi spominjat.
Znate, dico, ta dva – partija i savit – bi tribalo da nemaje nikake veze jedno s drugim. Al pošto je ispalo da i u jednom i u drugom tilu glavnu rič vodi Pastor stariji, pa ne čak ni on već jedna ženska koja se ne prikaziva tako često u javnosti, jeto ti uzroka svi problema. Nju je bać Pišta metnio u pricidništvo stranke i u savit ko običnog člana, al ona je valjda bila sve samo ne tako niki običan član. Kad i taj prljav bućur više nije mogo bit čuvan ko najstroža javna tajna, ta ženska je podnila ostavku na sve svoje funkcije – zarad mira u kući. Al, zabadavad. Nastavila je svitovat našeg bać Pištu na kakom drugom mistu, daleko od očivi javnosti.
Kad se svem tom dodaju i novci, koji u buđelaru Madžara ima većma neg kod drugi nacionalni zajednica, jeto ti, umisto demokracije, prave španske sapunice. Tek sad je u toj seriji “Poprco se (i) VE-EM-ES” došlo do zapleta. Svi iskečani, uvriđeni i nezadovoljni bać Pištinim porodičnim biznisom okupili su se u niki Madžarski pokret. To vam je, dico, kaka nevladina organizacija koja je za “ubeđivanje, a ne pobeđivanje; ljubav, a ne izazivanje straha i mržnje; stvaranje doma, a ne život bez domovine i bez korena; dobrovoljnost, a ne samovoljnost; podučavanje, a ne zaglupljivanje; istrajnost, a ne isključivost; brižnost, a ne laktanje; činjenje, a ne odlaženje”.
Baš lipo sve to zvuči, al meni do kraja nije jasno kako bi taj pokret tribo funkcionirat u praksi. Ima tamo tušta svita koji se dosad nije bavio politikom, al borame ima i oni koji su još uvik članovi bać Pištine partije. Med njima je i prvi čovik naše varoši, dico moja! On je kazo novinarima da je rabrost upušćat se u nove političke vode, al se naš polgarmešer ne boji. Ima čovik svoja čvrsta uvirenja i nji se drži. Istina, taj pokret nema ambicije da priraste u partiju, al mu je zadatak da se partijom bavi – da partija ozdravi.
Ja sad stvarno ne znam kako su oni to, čeljadi, zamislili i šta očekivaje da će se trevit. Da će bać Pišta podnit ostavku, povuć se iz politike, jel napuštit stranku i osnovat kaku novu? Jeno ga, prija koji misec mu pricidništvo izglasalo povirenje. Jeste da je namistio u to tilo maom sve svoje ljude, al taka ti je demokracija kod nas: sinovi, kumovi, žene, švalerke ti čuvaje leđa od unutarstranački neprijatelja.
El misle da će baš Pišta na sve ovo ćutit jel napravit kaku čistku? Lipo vam ja velim, bit će tu još belaja. I to baš sad, prid lokalne i pokrajinske, a borame i redovno-vanredne republičke izbore. Jeno ga, onaj vištac Vučić opet na tu temu razmišlja. Ne znam, dico, al bać Pišti cigurno nije lako. Još uvik nije puštio glasa. Zato se u drugim partijama smiju i trljaje ruke, ko da svoji problema nemaje.
Nastavak sapunice sledi. A u serijema te fele svašta je moguće, pa i slipo čeljade da progleda. Sićate se “Esmeralde”, dico? Tamo se srićno svršilo do kraja.
Budite pozdravljeni,
Vaša Kata

http://maglocistac.rs/katina-nedilja-bac-pista-sapunica/, 22. 08. 2015.

ELLENTMONDÁSOS MOZGALOM

Gondolatok a Magyar Mozgalom megalakulásáról

Ünnepélyes keretek között Szent István király napján (augusztus 20-án) – a szervezők becslése szerint több mint 250 alapító tag személyes részvételével – megalakult a Magyar Mozgalom (MM) nevű civil szervezet a palicsi Vigadóban – adta hírül a sajtó.[1]

            Az alakuló ülésen elfogadták a szervezet alapvető céljait és értékeit meghirdető Hitvallás c. okiratot,[2] valamint megválasztották a 21 tagból álló „ideiglenes ügyvivő testületet”.[3]

A többnyire a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) aktuális politikájával és viszonyaival elégedetlen politikusok kezdeményezésére alakult civil szervezet a vajdasági magyar közélet „megreformálását” tűzte ki célul.[4] Hogy ez valójában mit is jelent és hogyan képzelik el ezt az alapítók, várhatóan a mozgalom tevékenysége adja majd meg a választ.

Annak ellenére, hogy az alapító közgyűlésén „elsőként” felszólaló Korhecz Tamás kiemelte, „nem egy új magyar politikai pártot kívánnak alapítani”, felszólalásából kitűnt, „arra is vállalkoztak, hogy politikai kérdésekben megszólaljanak, véleményt, kritikát fogalmazzanak meg”. (Miért nem tette ezt korábban?) Ez pedig már Korhecz politikai ambícióira is utal.  

Az alapuló ülés részvevői

A MM „ideiglenes ügyvivő testületének” 21 tagja közül három a VMSZ kegyvesztett/kibukott magas rangú tisztségviselője (Dévavári Zoltán[5] és Varga László,[6] a párt nemrég még alelnökei, Józsa László, június 18-ig a párt Tanácsának volt a tagja[7]). Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, a VMSZ városi szervezetének elnöke,[8] jelenleg is tagja a párt Elnökségének.[9]

A VMSZ támogatása révén tartományi titkári és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöki tisztségébe Korhecz Tamás jutott. Az általa vezetett korábbi összetételű MNT tagjai voltak (a VMSZ Magyar Összefogás listáján) Joó Horti Lívia, Ózer Ágnes, Várkonyi Zsolt (az MNT Közigazgatási Hivatalának ex elnöke)[10] és Zsoldos Ferenc (az előző mandátumban alelnöke, most tagja).[11]

Lepeš Josip, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanszékvezetője, az MNT (Józsa László vezette) összetételében közoktatási kérdésekkel megbízott tagja volt.[12]

Kókai Péter újságíró (Magyar Szó) a Magyar Nemzeti Tanács tagja volt  2002 és 2010 között, majd az MNT Tájékoztatási Bizottságában alelnök.[13]

Góbor Szénási Anna hordozási tanácsadó, feltehetően az MNT-ben 2013. szeptemberétől a felsőoktatási ügyek adminisztrációs feladatait látta el.[14]

            A testület tagjai még: Bajtai Kornél (Magyar Szó) és Tomek Viktor (a Hét Nap főszerkesztője) újságírók; Csernik Árpád és Szőke Attila színművészek; Bence Erika egyetemi tanár, Légvári Ágoston fizikatanár, Mengyán P. Ildikó iskolapszichológus, Novák Anikó egyetemi docens és Szilágyi Dorottya vállalkozó, akikről a közéletben eddig nemigen lehetett hallani.[15]

A vezetőségi névsorból kitűnik, hogy – a 21 tag közül – 12, vagyis a többség, valamilyen módon kötődik a VMSZ-hez, illetve Korhecz Tamáshoz, akinek az irányítása alatt az MNT-ben tevékenykedtek. Ezzel kapcsolatban, a sajtóban már felvetették a kérdést: Az új szervezet valójában a VMSZ párton kívüli frakciója, vagy árnyék nemzeti tanács?[16]   

            A mozgalom „pártok feletti” irányultságát az is megkérdőjelezi, hogy a vezetőségben olyan tagok is vannak, akik eddig teljes erőbevetéssel, huzamosabb ideig képviselték a VMSZ politikai irányvonalát és élvezték az ebből származó minden előnyt. Varga László még fellebbezett is a kizárása ellen,[17] vagyis a párt tagja akar maradni.

            – Magyar Mozgalom nem valaki vagy valami ellen alakul meg, ugyanis a mozgalom tagjait értékek, elvek és célok kovácsolják össze – hangoztatta Korhecz Tamás az alakuló ülésen.[18] Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés: Mennyire egyeztethető össze a VMSZ-tagság a mozgalombeli tagsággal? Milyen mozgalom az, amelyiknek a tagsága jobbára egy párthoz kötődik? Lehetséges-e az, hogy a mozgalom, amelyet a VMSZ „értékrendjének” és „a vajdasági magyar közélet mély válsága”,[19] valamint az MNT „bezárkózása”[20] miatt hoztak létre, ne kerüljön összeütközésbe a VMSZ-el és a MNT-vel? Ha viszont ez nem történik meg, akkor meg minek? Marad minden a régiben? Nincs itt valami ellentmondás, tudathasadás?

            Másrészt felvetődik a kérdés: Megtűri-e a VMSZ, hogy a tagjai egy olyan mozgalom részesei legyenek, amely a párttól eltérő „értékrendet” képvisel?  Pásztor István, a VMSZ elnöke erre nem fog válaszolni? És végül, de nem utolsó sorban, ki fogja pénzelni ezt a mozgalmat, hiszen köztudott, hogy a magyar kormány csak a VMSZ-t ismeri el a vajdasági magyarság képviselőjének?  

A szervezet megválasztotta az „ideiglenes ügyvivő testületet”, de vezetőt nem nevezett meg. Lehet-e egy mozgalom vezető személyiség nélkül? Elvileg igen, de a bejegyzéskor fel kell tüntetni, hogy ki képviseli, kinek van aláírási joga. Ez az állapot, tehát, nem tarthat sokáig, vezetőt kell választani.

            Korhecz Tamás nem tartotta be az ígéretét, amikor azt mondta (a tavalyi MNT választások előtt), hogy politikai nyugdíjba kíván vonulni”. Emlékeztetőül: újságírói kérdésre, miszerint a MNT elnöki tisztsége után vállal-e más közéleti szerepet, ifj. dr. Korhecz Tamás azt válaszolta, hogy ,,amikor azt mondtam, hogy politikai nyugdíjba vonulok, ezt nagyon komolyan gondoltam”.[21] Nos, ez a „nagyon komolyan gondoltam” az idén április 16-ig tartott, amikor Korhecz a Családi Kör hetilapnak az MNT-beli kedvezőtlen állapotokról nyilatkozott.[22]

            Korhecznek talán ez az interjúja indította el a későbbi eseményeket, amelyek végül a Magyar Mozgalom megalakulásához vezettek. (Ez is arra utal, hogy a MM a Pásztorral való összetűzés eredménye. Varga László utóbb ezt azzal magyarázta, hogy „ebben a struktúrában nem tudunk érvényesülni”.[23] ) Nem-e politikai ambíciók ütközésről, trónkövetelésről van szó? (Félreértés ne essék: Pásztor csillaga egy ideje már leáldozóban van.) Kérdés viszont az is, hogy a Korhecz, Józsa és Varga mostani pálfordulása elegendő-e az elmúlt 15 év alatt az itteni magyarság nevében végzett sikertelen tevékenysége felejtéséhez?

            A palicsi Vigadóban Korhecz „kifejtette, hogy nem kíván politikai vezető lenni, ez a mozgalom viszont számíthat szaktudására, kapcsolatrendszerére és támogatására”.[24] Az eddig tapasztalatok alapján lehet-e (el)hinni neki? Korhecz ugyanis az Otthonteremtőben a szőlőföldön – Jogi és politikai esszék c. kötetében[25] világosan megfogalmazta, hogy a Soros György által létrehozott budapesti Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékén „új vezetői” képzésben részesült. A MM vezetősége listája alapján, tehát, várhatóan Korhecz, Józsa vagy Varga lesz a „megmondható”.

            Nincs is azzal semmi gond, hogy egy új magyar civil szervezet alakult. Mindenkinek jogában áll civil szervezetet, amit nevezhetnek éppen mozgalomnak is, vagy pártot alapítani. „Virágozzék száz virág” – tartja a kínai mondás. Félő azonban, hogy a vajdasági magyarság ismét egy olyan mozgalmat kapott, amely nem a közösség helyzetének javításáért, hanem az egyéni ambíciók megvalósításáért fog küzdeni.    

Aki hisz nekik, az magára vessen!

Újvidék, 2015. augusztus 22.

BOZÓKI Antal

---

[1] dió: Megalakult a Magyar Mozgalom. Magyar Szó, 2015. augusztus 21. 4. o.

[2] http://www.magyarmozgalom.rs/hu/dokumentumok/hitvallas

[3] http://www.magyarmozgalom.rs/hu/rolunk/ideiglenes-ugyvivo-testulet

[4] Lásd az 1-es alatti írást.

[5] Miskolczi József: Dr. Korhecz Tamás nyílt sisakkal. http://www.csaladikor.com/hu/201517/ric/977/misko.htm és http://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg

[6] dió: Varga Lászlót felmentették az alelnöki tisztségből. Magyar Szó, 2015. június 20., 1. és 5. o.

[7] Uo.

[8] http://www.vmsz.org.rs/politikus/maglai-jeno

[9] http://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg

[10] http://archiv.mnt.org.rs/176-Varkonyi-Zsolt-a-Kozigazgatasi-Hivatal-elnoke

[11] 2010-es magyar nemzeti tanácsi választás.

https://hu.wikipedia.org/wiki/2010es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s és

https://hu.wikipedia.org/wiki/2014-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s

[12] http://archiv.mnt.org.rs/78-dr-Lepes-Josip és Az utolsó ülés. Hét Nap. http://hetnap.rs/mobil/?p=cikk&id=8408, 2010. június 9.

[13] http://archiv.mnt.org.rs/112-Kokai-Peter és http://archiv.mnt.org.rs/53-Tajekoztatasi-Bizottsag

[14] http://archiv.mnt.org.rs/997-Gobor-Szenasi-Anna-felsooktatasi-ugyek-adminisztracios-feladataival-megbizott-hivatalnok

[15] http://www.magyarmozgalom.rs/hu/rolunk/ideiglenes-ugyvivo-testulet

[16] Zlatko Romić: Sinoć održana osnivačka sednica mađarskog pokreta: Nadstranačka frakcija SVM-a [Tegnap este megalakult a Magyar Mozgalom: A VMSZ párton kívüli frakciója]. http://maglocistac.rs/sinoc-odrzana-osnivacka-sednica-madarskog-pokreta-nadstranacka-frakcija-svm-a/, 2015. augusztus 21.

[17] VMSZ: Varga László már nem tagja a pártnak. Magyar Szó, 2015. augusztus 19., 4. o.

[18] Lásd az 1-es alatti írást.

[19] Mi történik? – Varga László szerzői írása a vajdasági magyar közélet aktuális kérdéseiről. http://www.vajma.info/cikk/tukor/6448/Mi-tortenik---Varga-Laszlo-szerzoi-irasa-a-vajdasagi-magyar-kozelet-aktualis-kerdeseirol.html, 2015. június 27. [12:38]

[20] Lásd az 1-es alatti írást.

[21] Én csak egy kávét kérek... VMSZ-es nagyágyúk vitája: Pásztor válasza a "leprássá vált" Korhecznek. http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/39128-2015-04-17-10-03-59, 2015. április 17. [11:56]

[22] Miskolczi József: Furcsa magyar szelek fújnak (1. rész) Dr. Korhecz Tamás nyitott sisakkal. Családi Kör, 2015. április 16., 12-14. o.

[23] F.J.: „A magyar nemzetnek fia született” - Megtartotta alakuló ülését a Magyar Mozgalom Palicson. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/44618-2015-08-20-21-41-52, 2015. augusztus 20. [23:37]

[24] Basity Gréta: „Ledőlt a hallgatás nagyfala”. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18971/34Ledolt-a-hallgatas-nagyfala34.html, 2015. augusztus 20. [21:34]

[25] Forum Könyvkiadó. Második, bővített kiadás, 5. o.