2019. december 31., kedd
A szélturbina nem babapiskóta
Szelíd szélerőmű-érzékenyítés
Videók:
Most, hogy a közvetlen közelünkben, Szabadka
határában is időszerűvé válik egy majdnem 11 000 hektáros szélerőműpark
felépítése – mert a hőn szeretett politikusaink a fejünk fölött így döntöttek –,
talán nem árt egy kicsit közelebbről is megismerkedni ezekkel a zöldenergiát
előállító, hatalmas és titokzatos (majdnem azt írtam, hogy már-már félelmetes) szélturbinákkal,
tornyokkal, hogy legalább valami halvány
sejtelmünk legyen róla: a jóakaróink mit készítenek elő a számunkra és mi vár
majd ránk. (Nem mi vagyunk Szerbiában a huzatos viharsarok – sem átvitt
értelemben, sem szó szerint. Ezért annál érthetetlenebb, hogy miért esett a
választás éppen ránk, hogy mi okból vetettek szemet a jobb bánásmódot érdemlő
bácskai földjeinkre. Azt úgysem tudjuk.)
Valószínűleg nem mindenki látott még ilyen behemót
szélgenerátorokat szemtől szemben, a maguk teljes életnagyságában, és nem
álldogált mellettük, nem sétálgatott a „vitorláik” alatt, és talán még olyanok
is akadnak közöttünk, akik mint egy kissé megnyurgult, hirtelen növekedésnek
indult kerti madárijesztőt, olyan termetűnek képzelik el, esetleg azt hiszik,
olyan sudárságú, mint a szomszéd kerítése melletti oszlopos tuja vagy a nyárfa
a dűlőút mentén. Sajnos nem. Egy-egy ilyen óriás felépítése nem hiába kerül 1
millió euróba: van benne anyag beépítve bőséggel. És persze látnivaló is,
körülötte is, benne is. Ezekből a tornyokból pedig pár éven belül (2-5
esztendőt emlegetnek) meredezni fog az ég felé a környékünkön is több száz,
mivelhogy majd 11 000 hektár
jófajta észak-bácskai termőföldet „ültetnek be” velük. Lesz tehát alkalmunk
megbámulni, talán még meg is csodálni ezt a tájidegen, számunkra ismeretlen és
szokatlan, égre törő „ültetvényt”. Nem árt felkészülni, legalább lélekben, a
fogadásukra. Ehhez a kényszerű, nagyon-nem-tetszik-barátkozáshoz érdemes
megnézni legalább ezt a két rövid, ámde roppant tanulságos videót. (De van
belőlük bőven, okulhatunk kedvünk, étvágyunk szerint.) Az egyik csak egy bő 7
perces ismeretterjesztő, amelyben nyomon követhetjük, hogyan építettek fel 2010
májusában Magyarországon, Sopron közelében, egy Lövő nevű helységben – mindössze
egyetlen hét alatt – egy 2 MW villamos teljesítményű szélturbinát. (Magyarországi
a példa, pedig odaát egyáltalán nem szeretik a szélerőműveket, nem is
telepítettek belőlük sokat, és tudatosan olyan törvényei háttérkeretet,
szabályozást alkottak, hogy ne nagyon lehessen a megszabott feltételeknek
megfelelni. Magyarán: gyorsan a szarvát törték, a farkára léptek a
szélgenerátor-építésben „bizniszelőknek”.
Amit
érdemes az első filmből megtudni:
Egy közel 100 főből álló nemzetközi csapat dolgozik
azon, hogy a Greenergy első szélenergetikai beruházása, a 2 MW villamos teljesítményű
lövői szélturbina-projekt időben elkészüljön. A szélerőmű felépítésére egy hét
áll rendelkezésre.
Az első transzport több mint 5 éves előkészület után
indulhatott el a kiszemelt telephelyre. A daruelemeket szállító 100 méteres
konvoj éjszaka kelt útra, jól szervezett közúti biztosítással.
A munkálatok végzéséhez egy 23 méter átmérőjű munkagödörre volt szükség. Ebbe került az alapzat:16 méter átmérőjű, közel 3 méter
mély és 500 tonna betont nyelt
el. Ez az alapzat még februárban elkészült. Alatta, hogy majd elbírja az óriási
terhet, a talajt ki kellett cserélni, föld helyett zúzott kőre, méghozzá 1,6 méter vastagságban. Ez jelenti az
erőmű stabilitását. A szerelés megkezdéséhez egy daru felállítására volt
szükség, ami 120 méter magas és 600 tonna teherbírású. Három teljes nap kellett
a talpra állításához.
A negyedik napon érkezett meg az első szállítmány a
szélturbina-elemekkel. Két speciális teherhordó járműről emelték le a 40-50 tonnás toronyelemeket. Az
építésvezető rádión tartotta a kapcsolatot a darukezelővel. Miután az első toronyelem
sikeresen a helyére került, a másodikat már az építők a torony belsejében
fogadták és ott illesztették össze. A rögzítésére elemenként átlagosan 120
darab 45 milliméter átmérőjű csavarra volt szükség.
Az ötödik napon a helyére került a szerkezet lelke,
az építmény legsúlyosabb darabja, a 2 MW villamos teljesítményű gépház. A
technikailag legnehezebb rész azonban még csak utána következett, a lapátok
beillesztése. Egy-egy lapát 45 méter hosszú. Ha függőleges
helyzetbe állítanák, magasabb lenne egy 10 emeletes épületnél.
Nagyvonalakban „csak ennyiből áll” egyetlen
szélturbina felépítése. A film nem foglalkozik azokkal az előidézett károkkal,
azzal a mérhetetlen pusztítással, amivel nem csupán egyetlen torony, hanem egy
telep, egy teljes park, egy egész farm létesítése jár. A munkálatok során
keletkezett kárral. De nekünk azzal is számolnunk kell.
A másik, kb. 15 perces kisfilm pedig bemutatja egy
ilyen torony belső felépítését, méghozzá avatott szakember, Lendvai Péter, a
Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke vezetésével.
Lejegyezte:
Szabó Angéla
A CSALÁDI TOP 3
A
Pásztor családi vállalkozás[1] 2019-ben
jól zárja az évet, a betoncsizma-módszer meghozta eredményeit.
Az újévi ajándékzsákba tömve ott vannak már nemcsak a
vajdasági magyar kulturális intézmények, hanem a tudomány és a felsőoktatás
intézményei is:
1. A VMSZ-gépezetben olajozottan
működik a vajdasági magyar kiszolgáló lakájmédia, és a kiadók, múzeumok,
galériák, színházak, iskolák élére helyezett bábigazgatók raportra készen
figyelnek a parancsra. Szerintük csak egy lehetőség van: az osztogatásnál mindig jó helyen kell állni. Nemcsak a kinevezések, a munkahelyek
elnyerése függ a VMSZ pórázától, hanem a díjak odaítélési módja is. Évek óta
nyilvánvaló, hogy ezek csupán kegydíjak és csakis a VMSZ holdudvarán belül
oszthatók megfelelő szolgáltatásokért. Ezek után már nem is meglepő az a
túlkapás, hogy a Forum Könyvkiadó Intézet idei Vajdasági
Magyar Művészeti Díját a VM4K koordinátoraként Lovas Ildikó, Pásztor István
élettársa vehette át Újvidéken, 2019. december 12-én.
2. Nagy öröm továbbá, hogy nincs több
köröm alatti tüske, már nemcsak a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar van a
VMSZ-től függő helyzetben a nagyszabású építkezések miatt, hanem a Magyar
Tanszék új vezetője is sietett megnyitni a kapukat a tanszék fennállásának 60.
évfordulóján.[2]
Tudományos konferenciákon (VMTT,[3]
VMAT), felszólalásokban Pásztor István VMSZ-elnök és fia, Pásztor Bálint[4]
tartományi képviselő is megmagyarázta, hogy ők több szerepben, több mezben
illetékesek jelen lenni, véleményt formálni és hangoztatni. Így hát a
szakmai kompetenciáról, a tudomány önállóságáról szóló frázisokat a vajdasági
magyarság elfelejtheti.
3. A tartományi képviselőház 2019.
december 20-ai ülésén döntést hoztak az MTTK önálló jogi személyiségéről[5]
a kar végre saját lábára állhat az Újvidéki Egyetem 14. tagjaként. Azonban,
mint kiderült, arról is szavaztak, hogy átmenetileg, a Kari Tanács
megalapításáig annak tevékenységét egy olyan öttagú ideiglenes igazgatási szerv
fogja végezni, amelynek összetétele igen meglepő és ellentmond az alapszabály
által megfogalmazott elveknek.
Ebbe az igazgatási szervbe
egyáltalán nem a vajdasági magyar felsőoktatás és tudomány kimagasló szereplőit
kérte fel a kar alapítója, Vajdaság Autonóm Tartomány, hanem falusi általános
iskolai igazgatókat, VMSZ tagokat és MNT tisztségviselőket, valamint Pásztor
Krisztinát, aki Pásztor Bálint parlamenti képviselőnek, a VMSZ alelnökének a
felesége, vagyis Pásztor István tartományi házelnöknek, a VMSZ elnökének a
menye. Az ellenzéki képviselők szerint e névsor alapján joggal merül fel a
gyanú, hogy az MTTK-t a VMSZ saját zsákmányának tekinti és pártegyetemmé
degradálja.
A Pásztor családi biznisz zsákjában 2019 végére minden ott
van, ami számít.
L. I.
[1] Maglai: Pásztor István családi
vállalkozásával a Magyar Mozgalom nem szívesen működne együtt.
https://szabadmagyarszo.com/2019/12/20/maglai-pasztor-istvan-csaladi-vallalkozasaval-a-magyar-mozgalom-nem-szivesen-mukodne-egyutt/,
2019. december 20. [14:40]
[2] RADICS Viktória: Sinkótól Pásztorig. http://hu.autonomija.info/radics-viktoria-sinkotol-pasztorig%EF%BB%BF/,
2019. október 30.
[3] Halász
Gyula: Jövőre eldől, milyen utat szabnak Szerbiának. Magyar Szó, 2019. december
16. 1. és 4., és Szerbia uniós integrációs folyamatáról tárgyaltak
magyarországi és vajdasági szakértők. https://www.magyarszo.rs/hu/4171/kozelet/212540/Szerbia-uni%C3%B3s-integr%C3%A1ci%C3%B3s-folyamat%C3%A1r%C3%B3l-t%C3%A1rgyaltak-magyarorsz%C3%A1gi-%C3%A9s-vajdas%C3%A1gi-szak%C3%A9rt%C5%91k.htm
[4] Intézményesített
kisebbségkutatás. Magyar Szó, 2019. december 2. 1. és 4., és VRTV. Napjaink, 2019. december 2. http://media.rtv.rs/hu/napjaink/52030 [14:10-]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)