(Más) napló 82.

Leépített magyar tájékoztatás

Kisebbségjogi témák

Május 17.

Leépített magyar tájékoztatás

A tartományi adminisztráció 2016-ban tíz százalékkal csökkentette a kisebbségi médiumok támogatási összegét, a későbbiek során azonban a vezetőség megígérte, hogy 2017-ben visszaállítják a dotációt a korábbi szintre. A kisebbségi sajtótermékek a piacon ugyanis nem tudnak önállóan megmaradni, egyrészt az olvasótábor folyamatos csökkenése, másrészt az olvasási szokások változása miatt – közli a Magyar Szó.[1]

A Tartományi Képviselőház művelődési és tájékoztatási bizottsági vita során Aleksandar Dedovac, a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselője azt mondta, hogy „a kisebbségi sajtónak fel kell hagyni a pénz követelésével és a sajnálkozással, s a finanszírozás egyéb módozatai után kell kutatnia, ahogyan azt a többségi sajtó teszi”.[2]

A Tartományi Képviselőház művelődési és tájékoztatási

bizottságának ülése (Ótos András felvétele)

A médiaprivatizálás (2008. évi) kezdete óta a nemzeti kisebbségi sajtó folyamatos leépítésének/sorvasztásának vagyunk a tanúi. A kisebbségi média pályázatok útján való pénzelésének az elképzelése és a támogatás csökkentése már csak hab a tortán.

Ugyanakkor a NUNS[3] és az NDNV[4] „szégyenletesnek és botrányosnak” nevezik, hogy az újvidéki pályázaton például a belgrádi  Informernek egymillió, a Srpski telegraf portálnak kilencszázezer, a SNS-portal-nak pedig 4,5 millió dinárt ítélt meg a városi bizottság az adófizetők pénzéből.[5]

2006-ban 34 rádió sugárzott magyar nyelvű műsort, 2016-ban már csak 13, amelyek közül kettő kommerciális, kilencnek pedig bizonytalan a státusa vagy nem rendszeresen sugároz magyar nyelvű programot.[6]  Az utóbbi időben elhallgatott a szabadkai, a nagybecskereki, a nagykikindai, a temerini stb. rádió. Megszűnt a Dunatáj hetilap és több olyan helyi újság is, amelyek egy-három oldalon közöltek magyar nyelvű írásokat, mint például a Zrenjaninske novine, Kovinske novine, Bečejski dani, stb.[7] Egyedül a Pannon RTV-t fejlődését forrás-injekciózták – magyarországi és szabadkai pénzekből.

A megszüntetett magyar nyelvű, vagy ezen a nyelven is sugárzó helyi és lokáli rádiók, községi vagy helyi újságok száma és a visszaesett példányszámok a magyar nyelvű tájékoztatás teljes szétesésére és leépülésére utalnak.  

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kétéves (2014-2016) beszámolója[8] adós marad a válasszal, hogy a testület miért hagyta szó nélkül veszni a magyar nyelvű tájékoztatási eszközöket. A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) pedig mintha nem is létezne.

Május 17.

Feladat: a nemzeti egyenjogúság érvényesítése

A nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok és bizottságok munkájáról szerveztek kerekasztal-beszélgetést Topolyán.

Egeresi Sándor tartományi régiófejlesztési és helyi önkormányzati segédtitkár (volt tartományi képviselőházi elnök) elmondta, hogy öt ilyen találkozó terveznek. – A cél, hogy a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok munkájáról beszéljenek, kialakuljon egyfajta tapasztalatcsere, illetve érkezzenek visszajelzések, hogy miben lehetne segíteni ezeknek a tanácsoknak munkáját. Ezek a tanácsok a 90-es években azért alakultak meg, hogy kivizsgálják a nemzeti alapon történő esetleges incidenseket, próbálják az okokat feltárni, orvosolni az esetleges problémákat – mondta Egeresi. Szerinte „mára sokat javult a helyzet ebből a szempontból, ezért szükséges ezeknek a tanácsoknak a munkáját új tartalmakkal gazdagítani.”[9]

A nemzetek közötti községi viszonyügyi tanácsok megalakításának jogi alapját a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. szakasza képezi. Megalakításuk – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elvárásai alapján – még 2004-ben kezdődött.  Az általam ismert adatok szerint Vajdaság 33 községében alakult ilyen testület (a 45 közül).[10]

Törvény a helyi önkormányzatokról (Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/2007. és 83/2014. – másik törvény)[11] 98. szakasz A vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatokban megalakul a nemzetek közötti viszonyügyi tanács, mint önálló munkatestület, amely a szerb nép és a nemzeti kisebbségek képviselőiből áll, jelen törvénnyel és a statútummal összhangban. Jelen törvény értelmében, vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatnak az a helyi önkormányzat számít, melyben a Szerb Köztársaság legutóbbi népszámlása alapján egy nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 5%-át, vagy a valamennyi nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 10%-át képezik a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsban a szerb népnek és azoknak a nemzeti kisebbségeknek lehet képviselője, melyek a helyi önkormányzat összlakosságának több, mint 1%-át képezik. A tanács a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, védelmére és előmozdítására vonatkozó kérdéseket vitatja meg. …

Az utóbbi néhány évben nemigen lehetett hallani ezekről a tanácsokról. Az állami szervek ugyanis nem tettek meg mindet annak érdekében, hogy ezek működjenek is. Talán az volt a cél, hogy törvényileg eleget tegyenek az EBESZ-nek.

Úgy tűnik, a mostani tanácskozások célja feléleszteni ezeket a testületeket, amelyeknek egyébként fontos szerepe lehetne a nemzeti közösségek helyzetének, helyi problémáinak rendezésében.

Téves viszont az a nézet, miszerint a tanácsok fő feladata, hogy „kivizsgálják a nemzeti alapon történő esetleges incidenseket”. Ezek ugyanis már büntetőjogi kategóriába és az igazságszolgáltatási szervek hatáskörébe tartoznak. A törvény is úgy szabta meg, hogy a tanácsok fő feladata „a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, védelmére és előmozdítására vonatkozó kérdések” megvitatása lenne.

Ebből az következik, hogy a mindegyik tanácsnak átfogó, az élet minden területére kiterjedő szakmai alapú elemzést kellene készíteni a nemzeti viszonyok alakulásáról és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséről a konkrét községben. Ennek alapján aztán hozzá kellene látni a fennálló problémák megoldásához. Ezekből ugyanis van bőven, s ezt láttuk Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő áprilisban tett délvidéki látogatása során is.[12]

A tartományi kormány számára készülő „jelentésnek” tehát ezek az elemzések, nem pedig csupán a „beszélgetések” és „tapasztalatok” alapján kellene elkészülni, ahogyan Egeresi elmondta. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy csak a tényeknek és adatoknak lehet/szabad hinni, nem pedig a politikusok elmondásának.

Kíváncsian várjuk tehát, milyen jelentést fog készíteni Egeresi? Az idézett írás alapján nem lehetünk túlzottan optimisták…

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. május 31.

---

[1] v-ár: Többet vissza nem adom… Magyar Szó, 2017. május 18. 7.

[2] Uo.

[3] Nezavisno udruženje novinara Srbije [Szerbiai Újságírók Független Egyesülete]

[4] Nezavisno društvo novinara Vojvodine [Vajdasági Újságírók Független Egyesülete]

[5] D.D.: Novac samo režimskim glasilima [Pénz csak a rezsimhű újságoknak]. Danas, 2017. május 24. 5., vagy http://www.autonomija.info/nuns-i-ndnv-novi-sad-budzetskim-novcem-placa-rezimska-glasila-i-krsi-zakon.html, 2017. május 23.

[6] CRCD: Informisanje na jezicima nacionalnih manjina. Zrenjanin 2017. 60.

[7] A CRCD idézett kiadványa, 59.

[8] Szabadka, 2016 decembere (az MNT 2016. december 29-i, 22. ülésének anyaga). 4. Tájékoztatás 63–64.

[9] Tóth Péter: Új tartalmakkal gazdagítani a munkát. Magyar Szó, 2017. május 18. 11.

[10] A tanácsokról A magyar közösség Szerbiában c. könyvemben részletesebben írtam. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Zenta 2013, 291-294.  

[11] Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/hasznos-tartalom/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

[12] Lásd az erről szóló „Pártállam, önkény, diktatúra” c. írásom. „Elégedett szerbiai magyarok”. (Más)napló 77. https://bozokiantal.blogspot.rs/2017/04/, 2017. április 27. és Nemzeti jogvédő Alapítvány.

nja.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=1177

Befagyasztod a tagságot, kifagyasztod az ambíciót. Mi pedig viseljük a következményeket.

Zoran R. Tomić

A kis adósság adóst teremt, a nagy – ellenséget.

Lucius Annaeus Seneca (Corduba, Kr. e. 4 körül – Róma, Kr. u. 65. április 12.) római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi.

 

Danas, 2017. május 30. 9. 

Megszűnik az Árgus

Közlemény

Megérkezett a Bethlen Gábor  Alapkezelő Zrt. május 28-i keltezésű értesítése, miszerint „forráshiány miatt nem részesíti támogatásban” az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesületet „a Regionális vagy helyi jelentőségű civil szervezetek működésének rezsi jellegű fenntartási költségeinek támogatása” című pályázatán. 

A levél végén ott áll a cinikus üzenet: „További munkájukhoz sok sikert kívánok!” 

Végel László – „az autokrata hagyomány megújulása” okán – arról ír, hogy „a pártfunkcionáriusok és a pártsajtó erélyesen figyelmeztette a ’független értelmiségieket’, hogy ne kiabáljanak be a partvonalon kívülről, amivel azt üzenték, hogy a megválasztott politikusokon kívül senki se szóljon bele a közügyekbe. Ennek folytán a vajdasági magyar közösségben nem is születtek kritikus, a közvéleményt mozgósító, bíráló hangnemű civil szervezetek. Részben ezzel magyarázható a közösség többségének távolmaradása a szavazóurnáktól, az alacsony részvételi arány még olyan fontos ügyekben is, mint a Magyar Nemzeti Tanács megválasztása”.[1]    

Végel rávilágított a vajdasági magyar közösség egyik legnagyobb társadalmi-politikai problémájára: a közösségen belüli párbeszéd teljes hiányára, a magyar pártok (a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ kivételével) marginalizálódására, a tömeges és tekintélyes civil szervezetek hiányára. Ezek az igazi demokrácia fontos tartozékai, amelyek nélkül nincs haladás, fejlődés.

Pénz, támogatás nélkül azonban manapság elképzelhetetlen bármelyik civil egyesület működése.    

Az újvidéki székhelyű Árgus[2] 2001. június 15-én alakult azzal a céllal, hogy figyelemmel kísérje az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok, első sorban a magyar közösség jogainak megvalósulását Vajdaságban.

A több mint másfél évtizedes tevékenysége alatt az Árgus egyedül, vagy más szervezetekkel közösen, számos tanácskozását, kerekasztalt, stb. szervezett. Ezek eredményeként közlemények, dokumentumok fogalmazódtak meg a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének érdekében, amelyek eljutottak a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz, az Európai Unió magyar képviselőihez, a szerbiai és nemzetközi szervezetekhez is. Bizonyos módon/mértékben segítették a magyar közösség jogainak jobb, hatékonyabb érvényesülését. Ennek értékelése azonban már mások feladata. 

Ez idő alatt az Árgus hét ún. fehér könyvet, amit évkönyvnek is neveztünk, illetve árnyékjelentést is közzé tett a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetéről és jogairól. Az egyesületet ma már ismerik Budapesten, Brüsszelben, Strasbourgban, de az USA-ban is. A kiadványok által tanulmányozhatóvá, kutathatóvá vált az egyesület megalakulása óta folyamatosan készült teljes dokumentáció.

A hét kiadvány közül, a 2002-es évkönyv[3] megjelenését a Tartományi Művelődési és Oktatásügyi Titkárság segítette, a Jog s szülőföldhöz c. 2012. évi kronológiát[4] és a 2017-ben megjelent, a Délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai c. (árnyék)jelentés[5] kiadását pedig a budapesti Kisebbségi Jogvédő Alapítvány támogatta. A többit saját eszközeinkből publikáltuk.

Az egyesület működésének fenntartáshoz soha nem kértünk és nem is kaptunk más anyagi támogatást. Már csak azért sem, mivel a szervezet fontosnak tartotta a függetlenségét és a pártoktól való egyenlő távolságtartást. Egyedül Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő járult hozzá anyagilag is a működéshez. Most azonban anyagi eszközök nélkül a munka ellehetetlenült.

A magyarországi kisebbségpolitika nagy tévedése/hibája, hogy a szomszédos országokban nem fordított kellő figyelmet a civil jogvédő szervezetekre, azok működésére. Ezért helytálló Végel állítása, miszerint „a vajdasági magyar közösségben nem is születtek kritikus, a közvéleményt mozgósító, bíráló hangnemű (ebben az esetben jogvédő – B. A.) civil szervezetek”. Az aktuális magyar politika szerint ezekre nincs is szükség. Elegendő egy párt – nálunk konkrétan a VMSZ – létezése. Ez a párt viszont (néhány tisztség ellenében) lemondott a magyar érdek-képviseletről. Ennek meg is lett/van az eredménye.

Támogatás hiányában az Árgust tovább működtetni sajnos nem tudjuk, ezért hamarosan beindítom az egyesület megszüntetésének, a civil szervezetek nyilvántartásából való törlésének folyamatát.

Köszönjük szépen a (nem)támogatást!

BOZÓKI Antal,

az Árgus elnöke

Újvidék, 2017. május 30.

---

[1] Győzelemnek álcázott bukások sorozata. Célkeresztben a civilek: Családi Kör, 2017. május 18.

[2] https://www.facebook.com/pages/%C3%81rgus-Vajdas%C3%A1gi-Magyar-Kisebbs%C3%A9gjogi-Egyes%C3%BClet/217761998234237?fref=ts

[3] Árgus 2002, Point-pres, Karlóca 2003, 503.

[4] Árgus 2013, Verzál 021, 346.

[5] Árgus 2017, Verzál 021, 256.

 

Danas, 2017. május 29. 7. 

Felháborító: a “beruházók” költözésre kényszerítik a szabadkai családi házak tulajdonosait?

Szabadka ún. részletes szabályozásának terve érdekszférákra “szaggatja” a várost. Több helyen az utcák bővítését és egyes területek rendeltetésének gyökeres megváltoztatását helyezték kilátásba a városatyák.

Erre mutatott rá közleményében az Oltárajtó (Dveri) szabadkai szervezete, amelyről (joggal) gondolhatunk, amit akarunk, de tény, hogy meglehetősen tisztán látja a szabadkai helyzetet és rendszeresen figyelmeztet az itteni súlyos rendellenességekre.

Legújabb közleményében az is olvasható, hogy több olyan városrészben, ahol most családi házak találhatók, emeletes házak kiépítését tervezik.

A részletes szabályozási terv úgymond “behatol” az átlagpolgárok magántulajdonába, életterébe, a lakosság pedig erre nem tud felkészülni.

A jelek arra utalnak, hogy jó néhány városrészben úgyszólván megvonják a családi házak tulajdonosaitól otthonuk felújításának vagy az új házak kiépítésének jogát. Félő ugyanis, hogy a polgárok kénytelenek lesznek eladni ingatlanjukat, és azokba a városrészekbe költözni, amelyek jelenleg nem érdekesek a “beruházók” számára.

A “beruházókat” persze csak a saját érdekeik, bevételük foglalkoztatja, a polgárok életkörülményei hidegen hagyják őket. Ha ez esetleg részben “normálisnak” is tekinthető, a városvezetés magatartását ez esetben aligha lehet elfogadhatónak és természetesnek minősíteni. A hatalomnak elsősorban a lakosság, nem pedig a “beruházók” érdekeit kellene szem előtt tartania.

Az ún. részletes szabályozási tervbe a polgárok a Városházán, valamint elektronikus úton nyerhetnek betekintést. Korrektebb lenne azonban bemutatni a dokumentumot minden helyi közösségben, nyíltan elmondani a lakosságnak, mi mindent vonnak magukkal az előirányzott változások, valamint közvitára bocsátani a tervet.

Enélkül számos családot kellemetlen meglepetések érhetik a következő időszakban.

2017-05-28 K. P.

http://delhir.info/2017/05/28/felhaborito-beruhazok-koltozesre-kenyszeritik-szabadkai-csaladi-hazak-tulajdonosait/

(Más) napló 81.

Visszatérő kilencvenes évek?

Kisebbségjogi témák

Május 13.

„Torontótól Újvidékig”

A határon túli magyar kisebbségi média helyzetéről szervezett kerekasztal beszélgetést az Ötágú Síp Kulturális Egyesület Szegeden.

A délvidéki sajtóról Nagy Magdolna, a Magyar Szó újságírója, szerkesztője beszélt. – Bemutatta milyen sajtótermékeket produkál jelenleg a magyar nyelvű média a Délvidéken. Szólt az utánpótlás-nevelésről, a tervekről, az olvasók fogyatkozásáról, az írott sajtó lehetséges jövőképéről, amit óhatatlanul befolyásol a digitális médiatér – írja N. a Magyar Szóban.[1]

A  írás viszont arról nem számol be, hogy a délvidéki részvevő (feltehetően az írás szerzője) mondott-e valamit is a sajtószabadság korlátozásáról, az öncenzúráról, a megszüntetett médiákról a Délvidéken.

Az Európai Bizottság Szerbiáról szóló (megvitatásra váró) jelentésének az igazságszolgáltatásról és alapjogokról szóló (5.23.) fejezete – egyebek között – rámutat: Szerbiában „továbbra sincsenek meg a feltételek a szólásszabadság teljes körű megvalósítására, állandó erőfeszítésekre van szükség a médiatörvények teljes körű alkalmazásának a szavatolásához”; „továbbra is aggodalomra ad okot az újságírók fenyegetése, az irántuk való erőszak és a félelemkeltés eseteinek a száma”; „a nemzeti kisebbségi nyelvű médiaszolgáltatást erősíteni kell, különösen a Szerbiai RTV-ben (RTS)”; „a Vajdasági Rádió és Televízióban (VRTV) a foglalkoztatottak között 2016 májusában történt nagyszámú személyi változás aggodalmat váltott ki a független szerkesztés iránti elkötelezettség szavatolásának ügyében”.[2]  

Az írásból az sem tűnik ki, szólt-e arról, hogy a Magyar Szó napilap, amelyiket képviselt, 14 dolgozója szerint „politikai retorzió okán a közszolgálati napilap vezetősége sárba tiporja mind a sajtószabadságot, mind az újságírók önbecsülését, jogait és egzisztenciáját”.[3]

Május 15.

Elhalasztott határozat

Az Európai Parlament (EP), a koszovói rendkívüli parlamenti választások miatt, másodszor is elhalasztotta a David McAllister német EP-képviselő/jelentéstevő nevéhez fűződő 2016-os szerbiai ország-jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatáról szóló vitát. Ezt megelőzően az szerbiai elnökválasztások miatt halasztották el a jelentés napirendre tűzését.

Az elvárások szerint, a határozati javaslatról szóló vitára június 12. és 15. között, de legkésőbb július 3. és 6. között kerülhet sor – közli az European Western Balkans portál.[4]

– Az utóbbi időben hallani lehet, hogy Horvátország és Bulgária elégedetlenek a cselekvési terv egyes részeivel, amit Belgrád Brüsszelbe küldött, ami azt jelenti, hogy – Belgrád reményeivel ellentétben –, még nem biztos, hogy új tárgyalási fejezeteket nyitnak meg júniusban – írja a Danas c. belgrádi napilap.[5]

Az EP ülése érdeklődésre tart számot Vajdaságban is, mivel a McAllister határozati javaslata az itteni emberi- és nemzeti kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos fontos álláspontokat is tartalmaz.[6]

Május 16.

Visszatérő kilencvenes évek?

A szerb hatalomnak el kellene ismernie a Srebrenicában történt népirtást, és fel kellene számolnia a rasszizmust a szurkolói csoportokban, áll a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) jelentésében.

 

ECRI: Szerbiában a  90-es évekhez hasonló gyűlöletbeszédet tapasztalnak

A jelentés szerint Szerbiának figyelmet kellene fordítania a roma és az LGBT közösség elleni erőszakra is, de arra is, hogy az országban olyan gyűlöletbeszéd van jelen, mint amilyen a 90-es években volt.

Az Európai Tanács által alapított bizottság szerint a Szerbiáról szóló legutóbbi, 2010-es jelentés óta az ország jelentős előrelépést tett több területen is, de továbbra is nagyon sok feladat vár még rá a gyűlöletbeszéd megszüntetése és a kisebbségek jogainak védelme terén.[7]

 

Május 17.

„Vajdaság jó példa”?

– Vajdaság jó példaként szolgál a társadalmi politikai élet számos területén, különösen a kisebbségi jogok védelme területén. Azt képviseli, amit maga Európa – hangzott el Igor Mirović tartományi kormányfő és Andrea Orizio, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttségvezetője találkozóján.[8]

A mondás, miszerint „a messziről jött ember azt mond, amit akar” fordítva is érvényes: A messziről jött embernek mindent lehet mondani. Talán el is hiszi. A külföld mindet bevesz.

A 2016. június 20-án megalakult, a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette tartományi kormány ideje alatt:

– „Drasztikusan lecsökkent a művelődési rendezvények részfinanszírozására előirányzott pénzösszeg. Színházi, zenei és filmfesztiválok, könyvtárak és könyvkiadók is megsínylették a tartományi támogatás csökkenését vagy adott esetben teljes elmaradását.”[9]

– A tartományi kasszából többé nem támogatják az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékének Kontextus-műhelyét, a tartomány egyetlen magyar nyelvű és vonatkozású projektumát.[10]

– 2016. szeptember 1-jén a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban végrehatott „ésszerűsítés” során a 41 alkalmazott közül tízen felmondólevelet kaptak.[11]   A menesztettek fele magyar nemzetiségű.[12]

– A vajdasági kormány 2016. december 14-i ülésén leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatói tisztségéről dr. Ózer Ágnest. Leváltását meg se indokolták.[13]

– „A tartományi adminisztráció tavaly tíz százalékkal csökkentette a kisebbségi médiumok támogatási összegét”, és „nincs hajlandóság a korábbi támogatáscsökkentés feloldására”.[14]

– „Április 13-án az Újvidéki Felsőbíróság elutasította a felperes Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) kérelmét arra vonatkozóan, hogy az Újvidéki Egyetem a hatályos jogszabályoknak megfelelően tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételizést a magyar diákoknak”.[15]

 

... „nem lett jóváhagyva.”

– A Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság 2017. május 24-én értesítette a Tanyaszínházat, amely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, hogy nem támogatja a Moliére által írt Képzelt beteg című előadást, amellyel körbe járja majd Vajdaságot.[16]

– Az Oktatási Minisztérium a hét elején tette nyilvánossá a döntését, miszerint a 2017/18-as tanévben „13 magyar nyelven oktató középiskolai szakot szüntet meg”, mivel szerinte „nem ésszerű működtetni és fenntartani azokat”.[17]

– A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2016-ban a tartományi kormánytól összesen 23,5 millió dinár támogatást kapott, ami kétmillióval kevesebb, mint 2015-ben.[18]

– A nemzetközi és a szerbiai jogszabályok ellenére tovább folytatódik – külföldi és szerbiai támogatással ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek stb. beszerzésére –Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének a megváltoztatása, elsősorban roma nemzetiségűeknek a többségében még magyarlakta helységekbe való településével/telepítésével.[19] 

Még mondja valaki, hogy Vajdaság nem szolgál „jó példaként” – „különösen a kisebbségi jogok védelme területén”! Egy a szóban, más a gyakorlatban!

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. május 25.

---

[1] N.: Torontótól Újvidékig. Magyar Szó. 2017. május 17. 3.

[2] ЕВРОПСКА КОМИСИЈА. РАДНИ ДОКУМЕНТ КОМИСИЈЕ. Република Србија Извештај о напретку 2016.

Брисел, 9 новембар 2016. године. Канцеларија зa европске интеграције. Годишљни извештаји ЕК. Извештај за 2016. годину. [Európai Bizottság. A Bizottság munkadokumentuma. Szerb Köztársaság. 2016. évi jelentés. Brüsszel, 2016. november 9. Európai Integrációs Iroda. Az EB jelentése. A 2016. évi jelentés].

2.4. Људска права и заштита мањина [Emberi jogok és a kisebbségek védelme] 21. (1 fordulat); Застрашивање новинара [Аz újságírók megfélemlítése] 22. és  Јаvни медијски сервис [Közszolgálati média] 23. http://www.seio.gov.rs/src/dokumenta/eu-dokumenta/godisnji-izvestaji-ek 

[3] Vádirat. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7854, 2016. június 8. Szerb nyelvű szöveg: http://www.autonomija.info/zaposleni-u-madar-so-u-optuzili-svm-za-pritiske.html, 2016. június 6. és

http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7852, 2016. június 8.

[4] M. S.: Kosovo i Bregzit usporavaju Beograd [Koszovó és a Brexit lassítják Belgrádot]. Danas, 2017. május 20. 2.

[5] Bővebben lásd a Járekon még csak magyar emléktábla sem lett (Elhalasztott vita – újabb módosítási javaslatok). (Más)napló 80. http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Napl%C3%B3

[6] Bővebben lásd az „Elégedett szerbiai Magyarok” („Pártállam, önkény, diktatúra”) c. 2017. április 27-i írást: (Más)napló 77. http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Napl%C3%B3, és az Autonómia és a reformok („Késik az igazságügy és az alapvető jogok reformja”) c., 2017. május 2-i írást. (más)napló 78. uo.

[7] ECRI: Szerbiában a 90-es évekhez hasonló gyűlöletbeszédet tapasztalnak

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/24843/ECRI-Szerbiaban-a-90-es-evekhez-hasonlo-gyuloletbeszedet-tapasztalnak.html. 2017. május 16. [12:21]

[8] te: Újvidékre látogatott az EBESZ szerbiai küldöttségvezetője. Magyar Szó, 2017. május 18. 5.

[9] Tápai Renáta: Jóval kevesebb jut a kultúrára. Magyar Szó, 2016. január 19. 8., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/2949/kultura/139453/J%C3%B3val-kevesebb-p%C3%A9nz-jut-a-kult%C3%BAr%C3%A1ra.htm, 2016. január 19. [10:24] >> 2016. január 19. [14:14]

[10] lau: Nem fejezzük be szótlanul! Magyar Szó, 2016. július 2. 9., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3096/vajdasag_ujvidek/149242/Nem-fejezz%C3%BCk-be-sz%C3%B3tlanul!.htm, 2016. július 2. [10:35]

[11] JJ: Bezárnak a falusi könyvtárak. Magyar Szó, 2016. szeptember 3. 7.

[12] Gradska biblioteka „Karlo Bijelicki”: Reagovanje uprave Gradske biblioteke „Karlo Bijelicki” na javne optužbe u medijima, koje čini politička stranka Demokratska zajednica vojvođanskig Mađara [A Bieliczky Károly Városi Könyvtár reagálása a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének a médiában megjelent nyilvános vádjaira]. 502/16 sz., 2016. szeptember 9.

[13] Leváltották Ózer Ágnest a Vajdasági Múzeum éléről.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20974/Levaltottak-Ozer-Agnest-a-Vajdasagi-Muzeum-elerol.html, 2016. december 15. [0:25]; Leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatóját. http://pannonrtv.com/web2/?p=303570#more-303570, 2016. december 16. Lásd még: Ózer Ágnes a leváltásáról: Az új felállásban nem is találnám meg magam.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20975/Ozer-Agnes-a-levaltasarol-Az-uj-felallasban-nem-is-talalnam-meg-magam.html, 2016. december 15. [16:24] és Új igazgatója van a Vajdasági Múzeumnak. Magyar Szó, 2016. december 16. 7.; Friedrich Anna: Leváltás a „nagy projekt” szolgálatában? http://www.vajma.info/cikk/rozsautca/383/Levaltas-a-34nagy-projekt34-szolgalataban.html, 2016. december 15. [23:15]

[14] v-ár: Többet vissza nem adom… Magyar Szó, 2017. május 18., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3373/kozelet_media/165199/T%C3%B6bbet-vissza-nem-adom.htm, 2017. május 18. [10:12] >> 2017. május 21. [08:35]

[15] Majláth Róland. Döntött a szerb bíróság: nem felvételizhetnek magyarul a magyar diákok. https://mno.hu/kulfold/dontott-a-szerb-birosag-nem-felvetelizhetnek-magyarul-a-magyar-diakok-2399317

2017. május 17. szerda 16:26, frissítve: csütörtök 08:25

[16] A tartományi titkárság nem támogatja a Tanyaszínház idei előadását, Szabad Magyar Szó. 2017. május 24.

http://szabadmagyarszo.com/2017/05/24/a-tartomanyi-titkarsag-nem-tamogatja-a-tanyaszinhaz-idei-eloadasat/  és

https://www.facebook.com/Tanyix/

[17] Ilyen az ésszerűsítés Szerbiában: 13 magyar nyelvű szakot szüntetnek meg. http://delhir.info/2017/05/25/ilyen-az-esszerusites-szerbiaban-13-magyar-nyelvu-szakot-szuntetnek-meg/, 2017. május 25.

[18] v-ár: Tartományi támogatás a nemzeti tanácsoknak. Magyar Szó, 2016. október 20. 1. és 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3191/kozelet/154700/Tartom%C3%A1nyi-t%C3%A1mogat%C3%A1s-a-nemzeti-tan%C3%A1csoknak.htm, 2016. október 20., 08:17 >> 2016. október 20., 15:54

[19] L. J.: Építőanyag a betelepítetteknek. Magyar Szó, 2016. október 7. 12., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3179/vajdasag_kishegyes/154050/%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyag-a-betelep%C3%ADtetteknek.htm, 2016. október 7. [12:41]; Betelepítések megerősítve! www.vmdk.org.rs, hirmondo@vmdk.org.rs, 2016. október 20. [12:05]; P. L.: Tizennégy családi házat kaptak a menekültek Szenttamáson. Magyar Szó, 2016. október 18., 5.; Szabadkán folytatódik az „integráció”: Fürdőszoba a Koszovóról menekült romáknak. http://delhir.info/2017/05/24/szabadkan-folytatodik-az-integracio-furdoszoba-koszovorol-menekult-romaknak/, 2017. május 24.  és Szenttamás: Teljes erőbevetéssel dolgoznak a menekültek elhelyezésén. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21445/Szenttamas-Teljes-erobevetessel-dolgoznak-a-menekultek-elhelyezesen.html, 2017. május 24. [12:49]