Az Európa Tanács múlt heti, Strasbourgban megtartott parlamenti közgyűlésén kiemelt napirendi pont volt az a határozati javaslat, amely a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát tekintette át a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos gyakorlatának tükrében. Az értekezleten részt vett a magyar országgyűlési képviselői delegáció is, amely igen jelentősnek értékelte ezt a témát.
A Magyar Országgyűlés delegációja strasbourgi tevékenységéről Budapesten sajtótájékoztatón számolt be, ahol a fideszes Braun Márton küldöttségvezető elmondta: a magyar képviselők igen nagy eredményt értek el a határozati javaslat megszövegezésében. „Nemcsak a formális lehetőségeket vettük igénybe, hanem a fehér asztal melletti diplomáciát is, hiszen vendégül láttuk a szerb delegációt, amellyel a Szerbiában időközben felmerült konfliktusokat próbáltuk baráti beszélgetésekben tisztázni” – mondta a politikus. A Magyar Szó kérdésére válaszolva Braun pontosított, hogy a két delegáció beszélgetése kötetlen volt, nem egyetlen vezértéma köré csoportosult. „Ugyanakkor biztosítottuk szerb politikustársainkat, hogy a kárpótlási törvény ügyében elszántak vagyunk. Ez nem pártpolitikai kérdés, ebben minden magyar képviselői csoport egyetért” – hangsúlyozta a fideszes politikus.
Gaudi-Nagy Tamás, Braun Márton és Szabó Vilmos a sajtótájékoztatón (Fotó: Mihájlovits Klára)
Szabó Vilmos, a delegációvezető-helyettes MSZP-s politikus a sajtótájékoztatón elmondta: fontos és meghatározó jelentőségű volt a legutóbbi ET parlamenti közgyűlés. „A nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyulására vonatkozó határozati javaslat azt próbálta feltárni, hogy az elmúlt két évtizedben és jelenleg milyen körülmények határozták meg azt a folyamatot, amelyben a nemzeti szuverenitás fogalmát értelmeztük. A magyar delegáció szerint ez központi jelentőségű téma, amelyet napirenden kell tartani. A kérdés sok olyan veszélyt hordoz magában, amely az európai biztonságot veszélyezteti, hiszen államok váltak bizonytalanná, kiválásokat láthattunk, olyan szeparatista mozgalmak erősödtek meg, amelyek új államok megalakulását is eredményezték. A feladatunk felmérni, hogyan lehet ezeket a veszélyeket csökkenteni. A magyar küldöttek szerint a demokratikus emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, olyan garanciák megteremtése, amely a kisebbségek identitásmegőrzését szavatolja, rendkívül fontos” – emelte ki Szabó Vilmos. Hangsúlyozta: azokban az országokban, amelyekben tapasztalható volt valamilyen jellegű konfliktus, minden esetben sérültek a kisebbségek jogai is. A politikus meglátása szerint az anyanyelv használatának és oktatásának biztosítása, a nemzeti kultúra és történelem megismerése, elsajátítása, továbbvitele, a múltbeli sérelmek közös tisztázása és jóvátétele alapvető fontosságú a kisebbségi közösségek számára. Úgy fogalmazott: a kollektív bűnösség elvének életben tartása akadályozza a múltbéli sérelmek tisztázását. Leszögezte: a szerbiai kárpótlási törvény kifejezetten diszkriminatív a magyar nemzeti kisebbséggel szemben, s megjeleníti a kollektív bűnösség elvét is a magyar közösséggel szemben.
A határozati javaslatba három, a magyar delegáció által benyújtott módosítás is bekerült, ezekről Kalmár Ferenc KDNP-s politikus számolt be. Meggyőződése szerint olyan törvényekre van szükség, amelyek az intoleranciát toleranciává alakítják, a feszültségeket pedig oldják, s ET-beli felszólalásában emlékeztette a Tanácsot, hogy Európában bizony jelen van a „magyar probléma”: az erőszakos asszimiláció, a kivándorlás, a közösségi jogok hiánya, a kollektív bűnösség elvének a magyarokkal szembeni alkalmazása, az anyanyelvhasználat biztosításának hiánya ugyanis több államban nyomasztja a magyar közösséget. A módosító indítványokat Kalmár és Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő készítette el, lényegük, hogy beemelik az autonómia kérdéskörét a nemzeti szuverenitás témakörébe. A módosítások másik fontos eleme arra vonatkozik, hogy az államok ne csak elfogadják és aláírják a határozatot, hanem tartsák is be annak rendelkezéseit.
Gaudi-Nagy Tamás történelmi sikernek nevezte, hogy immár kötelező erejű normaként az autonómia biztosítását is előírja a tagállamok számára.
Mihájlovits Klára
Magyar Szó, 2011. október 13., 3. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése