Az EU-tagjelölti jogállás megadását javasolta az Európai Bizottság Szerbiának, de hozzátette, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséhez előrehaladást kell felmutatni a szerb-koszovói tárgyalásokon.
Az Európai Bizottság nem elég határozott Szerbiával szemben, mert nem vesz tudomást a szerbiai restitúciós törvényről – reagált erre Gál Kinga és Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő. Felszólították a testületet, hogy határozottan lépjen fel a törvény módosítása érdekében.
A Štefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai EU-biztos hivatala által készített értékelés szerint Szerbia jelentős haladást ért el a politikai elvárások teljesítését illetően. A jogrendszer elemei, valamint az intézményi keretek a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelme vonatkozásában összességében megfelelnek az európai és nemzetközi előírásoknak – olvasható az értékelésben. Brüsszel elismerte, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is születtek már kezdeti eredmények. Mindazonáltal - tették hozzá az uniós értékelők - számos hiányosságot kell még pótolni jogi területen.
Az Európai Bizottság méltatta, hogy Szerbia kiadta a háborús bűnökkel vádolt mind a 46 személyt – utolsóként Ratko Mladićot és Goran Hadžićot - a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.
Szerbia - ismerte el az uniós végrehajtó testület - növekvően tevékeny szerepet játszik a regionális együttműködésben.
„A Koszovóval való párbeszéd során elért első eredményeket követően” Brüsszel most egyfelől azt várja el, hogy „Szerbia sürgősen valósítsa is meg az eddig megszületett megállapodásokat”, másfelől „további jelentős haladást érjen el Koszovóval való viszonyának javítása terén”. Az Európai Bizottság állásfoglalása külön hangsúlyozta, hogy Szerbia és Koszovó között "gyakorlatias és fenntartható" megoldásokat kell találni az emberek életkörülményeinek javítása érdekében.
A szerb-koszovói tárgyalások a közelmúltban megszakadtak, miután Szerbia és Észak-Koszovó határa mentén fegyveres összetűzések voltak helyi szerb lakosok, illetve a szerintük a koszovói albán kormányzatot pártoló nemzetközi erők között.
A brüsszeli bizottsági dokumentum kitért Szerbia gazdasági teljesítményére - az életképes piacgazdaság kialakítását célzó lépésekre – és az uniós joganyag átültetésének kérdéseire is, elismerve jelentős eredmények elérését, ugyanakkor rámutatva további felszámolandó hiányosságokra.
Gál Kinga és Schöpflin György az Európai Bizottság álláspontjának közzététele után közös nyilatkozatban szólította fel az uniós végrehajtó intézményt, hogy határozottan lépjen fel a szerbiai restitúciós törvény módosítása érdekében.
„A szeptemberben elfogadott vagyon-visszaszolgáltatási törvény önmagában kiemelt fontosságú törvénye Szerbiának. A jogszabály azonban olyan rendelkezést tartalmaz, mely nyíltan szembemegy a közös európai értékekkel, hiszen jogi formában szentesíti a kollektív bűnösség elvét. Ez a tény a jelentés összeállításakor azonban láthatóan elkerülte a Bizottság figyelmét” – állapította meg a két magyar néppárti EP-képviselő.
Emlékeztettek arra, hogy Európa elutasítja a kollektív bűnösség elvét, az igazságszolgáltatás csakis az egyéni felelősség elve alapján ítélkezhet.
„Ha ezen elvekkel ellentétes jogszabály születhet a Bizottság asszisztálása mellett egy tagjelölti státusra váró országban, az nemcsak a szerb kormányra vet rossz fényt és nehezíti meg a tagjelölti státus megszerzését, hanem a Bizottság hozzáértését és munkáját is megkérdőjelezi” Gál és Schöpflin szerint. A két EP-képviselő ezért határozottan felszólította az Európai Bizottságot, „mint az európai értékek őrét, hogy sürgősen tegyen meg minden lépést, hogy a törvény kifogásolt cikkelye a decemberi tanácsi döntés előtt módosításra kerüljön”.
Kárpáti János (MTI)
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4455/Az-Europai-Bizottsag-javaslata-Tagjelolti-status-Szerbianak-8211-elvarasokkal.html, 2011. október 12. [15:23]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése