Volt nagykövet: Szerbiának komolyan kellene vennie a budapesti intéseket

Varga István, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 2011. október 10., hétfő (MTI) – A szerb kormánynak komolyan kellene vennie a magyarországi figyelmeztetéseket, amelyek arról szólnak, hogy Budapest – a szerb restitúciós törvény miatt – megvonhatja a támogatást Belgrádtól az uniós tagjelöltségi státus elnyerését illetően.
Ognjen Pribičević, Szerbia volt németországi nagykövete szerint nemcsak a minap elfogadott szerb vagyon-visszaszármaztatási törvény esetében, de 2000 óta általában minden szerb kormányra az volt a jellemző, hogy nem foglalkoztak komolyan a restitúció kérdésével és annak várható visszhangjával, nemcsak a magyarországival, de a nagyobb országokban keletkező visszhanggal sem – írta a Danas című belgrádi lap hétfői száma. Pribičević szerint a restitúció sehol sem úgy valósult meg, ahogy szerették volna. „Ezzel a kérdéssel Csehország és Lengyelország is szembesült, ezért Szerbiának sürgősen konzultálnia kellene ezzel a két országgal arról, hogy ők hogyan rendezték a kérdést” – nyilatkozta Pribicevic.
A szerb restitúciós törvény értelmében az első természetbeni vagyonvisszaadásra a jövő tavasszal lehet számítani Szerbiában, de kárpótlást 2015 előtt nem fog adni az állam – tudatta a belgrádi média.
„Szerbiában a vagyon visszaadásáról szóló rendeletben pontosan megfogalmazzák majd, mely vagyont fogja visszakapni a kérelmező, illetve, ha erre nem lesz mód, akkor fel fogják sorolni azokat az akadályozó tényezőket, amelyek miatt a vagyon nem adható vissza, és meg fogják állapítani a kárpótlás alapját” – idézte a Danas és a Večernje novosti című újság Goran Radosavljevićet, a szerb pénzügyminisztérium államtitkárát.
Radosavljević szerint a restitúcióba bekapcsolódik a szerb Köztársasági Vagyonjogi Ügyészség (RJP) is, amely az állam érdekeit képviseli. Ez az intézmény fogja megállapítani, hogy valamely kérelmező tagja volt-e a megszálló erőknek, vagy sem, ha igen, akkor elítélték-e, vagy sem. „Ha valakiről bebizonyosodik, hogy a megszálló erők tagja volt, akkor ellenőrizni fogják, hogy kényszerrel mozgósították-e, vagy sem” – hangsúlyozta Radosavljević, aki szerint lényegében ez lenne a válasz a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és Budapest bíráló észrevételeire.
Radosavljević rész vett a restitúciós törvény kidolgozásában és úgy véli: azok, akiket erőszakkal mozgósítottak, jogosak a kárpótlásra. Az RJP előtt minden egyes érintettnek be kell majd bizonyítania, hogy jogosultak a tőlük elvett vagyon visszaszármaztatására.
Central Europica Centralis (CEC), Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. október 11.