A háborús bűnösöket kizárják a kárpótlásból

Kompromisszumos megoldást sikerült találni a szerb rehabilitálási törvény ügyében: az nem foglalkozik majd a második világháború történéseivel, de azokat, akikről bebizonyosodik, hogy háborús bűnöket követtek el, kizárják a vagyon visszaszármaztatására jogosultak köréből.

Ezt Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta pénteki nyilatkozatában, hozzáfűzve: a háborús bűnösök nemcsak az elkobzott vagyonukat nem kaphatják vissza, hanem az államosított vagyonukat sem.

Az eddigi szerb törvények szerint az elkobzott vagyon visszaadását a rehabilitálási törvény szabályozta, az államosított vagyonét pedig a visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) törvény. Televíziós nyilatkozatában Homen kifejtette, hogy a kérdés kompromisszumos megoldásával valamennyi szerb párt és a nemzeti kisebbségek pártjai is egyetértettek, és a megoldás – mint mondta – „tisztességesnek és elfogadhatónak” mondható.
Slobodan Homen szerint Szerbia még mindig nem szembesült mindazzal, ami a második világháború során történt, mindenekelőtt azért, mert „1943 és 1946 között egy sor olyan döntés született, amelyekből nem derül ki világosan, hogy ki követett el háborús bűnöket és ki nem”. „Létezik a háborús bűnösökről szóló, kilencezer nevet tartalmazó lista, amelyet egy állami bizottság hirdetett ki 1946-ban és ennek a bizottságnak a munkáját politikai szempontok is vezérelték” – mondta Homen, majd hozzátette, hogy „a félreértés lényege úgy fogalmazható meg, hogy vajon a partizánok és a csetnikek (második világháborús szerb nacionalista szabadcsapatok – szerk.) egyaránt a népfelszabadító háború részesei voltak-e, vagy pedig egyikőjük megszálló volt, míg a másik nem”. Homen hangsúlyozta, hogy a rehabilitálási törvény nem tartalmaz időkorlátokat és a hatalom részéről elkövetett minden eddigi törvénysértésre vonatkozik.
A szerb parlament szeptember végén elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló (restitúciós) törvényt, amit a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a magyar diplomácia is keményen bírált, hangsúlyozva, hogy annak egyik szakaszával Szerbiában törvényerőre emelték a kollektív bűnösség elvét. Budapest kilátásba helyezte, hogy vétót emel Szerbia tagjelölti státusára, ha nem módosítják a törvényt, vagy nem helyezik azt hatályon kívül.
Október elején Boris Tadic szerb elnök és Pásztor István, a VMSZ elnöke megállapodott, hogy a felmerült problémát a 2006-ban elfogadott rehabilitálási törvény módosításával orvosolják, s e törvény tervezetén dolgoznak jelenleg.
TK
MTI
http://mno.hu/kulfold/a-haborus-bunosoket-kizarjak-a-karpotlasbol-901210, 2011. október 28., péntek 17:44