RESTITÚCIÓS TÖRVÉNY

A jogerősség után: Marad-e a magyarok kollektív bűnössége?
– Emlékeztető (II.) –

2011. október 7. – „Szerbia olyan restitúciós törvényt fogadott el, amely bennünket, magyarokat, mint közösséget, újból bűnösnek nyilvánít. A magyarok számára az a „vörös vonal”, hogy, amennyiben a törvény ebben a formában marad, akkor decemberben, amikor az EU Tanácsa a jelöltségről szavaz, nem lesz módunkban egyetértésünket adni” – jelentette ki a Danas című belgrádi napilap számára Nikowitz Oszkár magyar nagykövet.

• Franciaország szeretné, ha Szerbia az EU tagjává válna, és nem kívánja újabb feltételekhez kötni a tagjelölti státus megadását Belgrádnak.

Jean Léonetti, a francia kormány európai ügyekért felelős minisztere Belgrádban kijelentette: ebben a kérdésben Franciaország és Németország álláspontja között vannak még árnyalatbeli különbségek, de Párizs arra törekszik a következő időszakban, hogy egyetértésre jusson Berlinnel abban, hogy Szerbiát ne állítsák „teljesíthetetlen feladatok elé.

• Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint szerint „itt az ideje, ki kell mondani: Magyarország csak akkor szavazhatja meg Szerbia uniós tagjelöltségét, ha a restitúciós törvényből kikerül a kollektív bűnösség elve, s a vajdasági magyarságot részese lehet a vagyon-visszaszármaztatásnak.
Az ok egyszerű: ha Magyarország átsiklik Szerbia e provokációja felett, ezzel bebetonozza, s ami még rosszabb, közvetve elismeri kollektív bűnösség vele szemben nem hivatalosan bizony gyakorta hangoztatott vádját.”

Ágoston a VMDP Hírlevelében javasolja, hogy „a VMSZ képviselői az év végéig nyújtsák be mind a restitúciós, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására vonatkozó, a kollektív bűnösség eltörlését illetve a nem legitim és nem legális Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tényleges magyar autonómia irányában történő elmozdítását célzó törvénymódosítási javaslatokat. Természetesen, most kell kitenni az asztalra a – különben a szerb alkotmány által is támogatott – részarányos parlamenti képviseletre vonatkozó 2009-ben szintén „elfelejtett” közös követelést is.”

• Az újvidéki bíróság rehabilitálta a Csúrogról elüldözött Teleki Júlia békeharcost és családját. Az elsők között adta be a kérelmet, 2006-ban, amikor megszületett az erre vonatkozó törvény. Amellett, hogy éveket várt a bírósági meghallgatásra, csak többszöri idézés után hozta meg végleges döntését a háromtagú bírói testület.

2011. október 8. – Gróf Cseszneky Miklós, egy magyar nemesi család Angliában élő leszármazottja az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, amiért a szerb restitúciós törvény kizárja családját a kárpótlásra jogosultak köréből – közli a Hungarian Human Rights Watch.

Restitúció
(Léphaft Pál karikatúrája
Magyar Szó, 2011. október 8., 1. o.)

2011. október 9. – Božidar Đelić kormányfőhelyettes sajtónyilatkozata szerint egyes uniós országok igyekeznek meggyőzni a többi EU-tagot, hogy újabb feltételeket szabjanak Szerbiának a tagjelölti státus elnyeréséhez. Bátorítónak nevezte azonban Franciaország üzenetét, hogy harcol az újabb feltételek támasztása ellen.

2011. október 10. – A szerb kormánynak komolyan kell vennie a magyarországi figyelmeztetést, hogy megvonja Szerbia uniós tagjelölti státusa támogatását, ha nem módosul a szerb restitúciós törvény, amely jogszabály a magyar kormány szerint megbélyegzi a kisebbségi magyar közösséget – hangzik az egyetértő véleménye Ognjen Pribićevićnek, Szerbia volt németországi nagykövetének és Maja Bobićnak, a Szerbiai Európa-mozgalom főtitkárának, akik a Danas belgrádi napilapnak nyilatkoztak e kérdés kapcsán

• Lehetőség van még a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény visszavonására, vagy korrigálására, hogy ne fékezze Szerbia közeledését az EU-hoz – jelentette ki Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke Újvidéken.

2011. október 11. – A magyar kormány semmilyen vonatkozásban nem hagyja magára a vajdasági magyarokat, illetve azok legitim politikai képviseletét a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt a szerbiai kárpótlási törvényről tartott meghallgatáson.

• Potápi Árpád (Fidesz) a bizottság elnöke (a képen) úgy fogalmazott: „szinte arculcsapás” az utóbbi néhány hét eseménye, és értetlenül állnak előtte.
Szili Katalin (független) azt mondta, Magyarország és a magyarok nem hagyják magukra a vajdasági magyarokat. Úgy vélte: itthon biztosan sikerül közös hangot találni, a másik kérdés, hogy sikerül-e európai partnereket is szerezni.

• Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kijelentette, hogy pártjának is érdeke, hogy Szerbia tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban, ám ez ne a vajdasági magyarok kárára történjen. A magyarok ugyanis a restitúciós törvényt diszkriminatívnak tartják.

• Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség

köztársasági parlamenti képviselője Magyar Szóban „arról is beszámolt, hogy két magyarországi képviselőnek köszönhetően az ET közgyűlése is értesülhetett a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény a vajdasági magyarság és egyéb kisebbségek számára diszkriminatív rendelkezéseiről. A szerbiai küldöttség többi tagja állítólag nem fogadta kitörő örömmel, hogy az ET plenáris ülésén is téma volt a restitúció.”

• Milorad Mirčić, a Szerb Radikális Párt alelnöke szerint Vajdaságban fokozódik a nyomás a szerb telepesek leszármazottjaira, hogy .

költözzenek ki vagyonukból, hogy a föld és a ház visszakerüljön – mint fogalmazott – a „népi németek (volksdeutsch) és a magyar fasiszták” leszármazottjaihoz. A radikális politikus figyelmeztet is, hogy a lakosság e rétegének a megmozdítása fokozná a feszültséget az amúgy is elmérgesedett politikai helyzetben. Szerinte a zavargások sincsenek kizárva Vajdaságban, ha folytatódik a nyomásgyakorlás a lakosság e részére.

2011. október 12. – Az EU-tagjelölti jogállás megadását javasolta az Európai Bizottság Szerbiának, de hozzátette, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséhez előrehaladást kell felmutatni a szerb-koszovói tárgyalásokon.

Az Európai Bizottság nem elég határozott Szerbiával szemben, mert nem vesz tudomást a szerbiai restitúciós törvényről – reagált erre Gál Kinga és Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő. Felszólították a testületet, hogy határozottan lépjen fel a törvény módosítása érdekében.

• A Beta brüsszeli jelentése szerint az Európai Bizottság a magyar kormány tudomására hozta, hogy kedvezően tekint a szerb restitúciós törvényre, tekintettel arra, hogy a törvény – mint a szerb hírügynökség idézi – összhangban van az EU jogi vívmányaival, és nem hagyja jóvá a magyarok semmiféle kollektív bűnösségét a második világháborúban Vajdaság területén.
Az Európai Bizottság magas rangú tisztségviselője – akit a belgrádi hírügynökség nem nevez meg – újságíróknak kijelentette, hogy a budapesti diplomáciai vezetővel közölték, hogy a szerb restitúciós törvény világosan meghatározza az egyéni rehabilitáció eljárását is. Ez pedig – mint hozzátette – szavatolja, hogy nincs kollektív bűnösség, hanem mindenki, beleértve a magyar megszálló és más háborús biztonsági erők tagjait és leszármazottjait, kérheti a vagyon visszaadását, ha jogi eljárással bebizonyítja, hogy nem követett el bűncselekményt és más büntethető cselekményt.

• A magyar külügyminisztérium komoly eredménynek és a bővítési folyamat értékének tartja, hogy az Európai Bizottság szinte valamennyi csatlakozni kívánó ország esetében előrehaladásról számol be. Szerbia tagjelölti státuszának megszerzését illetően azonban a magyar diplomácia álláspontja változatlan: Magyarország „elvárja” a szerb féltől, hogy „legkésőbb december elejéig” oldja meg a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény komoly aggodalmakra okot adó problémáját.

• Az Európai Bizottság jogi szolgálata nem osztja a magyar kormány aggodalmait a szerb restitúciós törvény kapcsán, amelynek elfogadására éppen Brüsszel kérte Belgrádot. A testület jogi szolgálata szerint „semmi olyan nincs a törvényben”, ami miatt Szerbiát el kellene marasztalni. A jogszabály nem diszkriminatív és mindenkit egységesen kezel.
Ez a vélemény élesen eltér a magyar kormányétól, amely azzal vádolta Belgrádot, hogy a törvény diszkriminatív és a kollektív bűnösség elvét alkalmazza a délvidéki magyarságra. Ezt magyar részről arra alapozzák, hogy a jogszabály értelmében nem kaphatnak kárpótlást a második világháborúban a fasiszta megszálló csapatok tagjai és azok leszármazottai. A Bizottság jogi szolgálata ugyanakkor jó okkal feltételezhetően a szöveg első áttekintése után arra a következtetésre jutott, hogy a kárpótlási jogosultságot vizsgáló szerb hatóságok minden esetet külön kezelnek majd és az ártatlanság vélelméből kiindulva nekik kell majd bizonyítaniuk, hogy valakinek az esetében fennáll a kizáró ok – írja az Esti Hírlap.

• Az Európa Tanács magyar küldöttségének sajtótájékoztatóján Szabó
Vilmos, a delegációvezető-helyettes MSZP-s politikus elmondta: meglátása szerint a múltbeli sérelmek közös tisztázása és jóvátétele alapvető fontosságú a kisebbségi közösségek számára. Úgy fogalmazott: a kollektív bűnösség elvének életben tartása akadályozza a múltbéli sérelmek tisztázását. Leszögezte: a szerbiai kárpótlási törvény kifejezetten diszkriminatív a magyar nemzeti kisebbséggel szemben, s megjeleníti a kollektív bűnösség elvét is a magyar közösséggel szemben.

Gaudi-Nagy Tamás, Braun Márton és Szabó Vilmos
a sajtótájékoztatón (Fotó: Mihájlovits Klára)

• A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözölte, hogy Szerbia tagjelölti státust kapjon az Európai Uniótól. Pásztor István, a párt elnöke szerint azonban nem felhőtlen az öröm, mert a nemrégiben elfogadott kárpótlási törvénnyel, amely kimondja a vajdasági magyarok kollektív bűnösségét, nincs helye Szerbiának az EU-ban.

– Örülök ennek a bejelentésnek. Viszont ez az öröm nem felhőtlen. Maradt egy kérdés, amit nekünk okvetlenül meg kell oldanunk még mielőtt decemberben az ezzel kapcsolatos formális döntés is megszületik. Az pedig a kárpótlási törvény kapcsán kirobbant kollektív bűnösségnek a kérdése – nyilatkozta Pásztor.

Pásztor István, a VMSZ elnöke

• Varga László szerbiai parlamenti képviselő szerint Európai Bizottság a restitúcióval kapcsolatosan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a végrehajtás folyamatában kívánják ellenőrizni, vajon diszkriminációtól mentesen, átlátható módon és tisztességesen hajtják-e végre a törvényt, vagy nem. Ez a három kritérium nehezen ültethető át a gyakorlatba, ha a jogalkalmazó az elfogadott törvény szellemében kíván eljárni – magyarázta Varga László. A kulcsprobléma az, hogy a törvény egyértelműen tartalmaz egy tételt, amellyel a restitúcióból kizárnak egy réteget.

Varga szerint az pedig egyszerűen nem megy, amit a szerb pénzügyminisztérium államtitkára többször is elmondott az utóbbi napokban, és amelynek a lényege az, hogy a törvény alkalmazója, azaz a létrejövő vagyon-visszaszármaztatási ügynökség minisztériumi rendelettel úgymond felülírja a törvényt. A VMSZ a kiutat úgy keresi, hogy alkotmánybírósági normakontrollt fog kérni.

2011. október 13. – A magyar kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlannak tartja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Martonyi János, aki szerint „komoly gond” lesz abból, ha Szerbia nem oldja meg ezt problémát.

A külügyminiszter annak kapcsán beszélt minderről, hogy az EU-tagjelölti jogállás megadását javasolta Szerbiának október 12-én az Európai Bizottság.
Martonyi János arra a kérdésre, hogy Magyarország vétójoggal él-e majd decemberben, amikor a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanács dönt, Szerbia megkapja-e a hivatalos EU-tagjelölti státust, azt mondta: a magyar kormány akkor hozza meg döntését, amikor ez a helyzet előáll. „Komoly gond lesz abból, hogyha ezt a kérdést nem oldja meg Szerbia. Azt hiszem, hogy ezzel utaltam a végkimenetelre is” – tette hozzá ugyanakkor a külügyminiszter.

• A magyarság semmilyen formában nem tudja elfogadni a kollektív bűnösséget és a jogfosztást – állapította meg csütörtöki megbeszélésén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a miniszterelnök sajtóstábjának MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint.

• Tőkés László, Nyugat-Balkánért felelős európai parlamenti alelnök brüsszeli irodájában fogadta Ksenija Milenkovicsot, Szerbia Állandó Képviseletének helyettes vezetőjét.

A találkozó fő témája a nemrég elfogadott szerbiai restitúciós törvény volt, amely a kisebbségi magyarokat és németeket gyakorlatilag kizárja a jóvátétel és a kárpótlás iránt jogosultak köréből.
Tőkés László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szerb restitúciós törvény a kollektív bűnösség elvét intézményesíti. Egy Európához csatlakozni kívánó ország részéről teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy a lakosság egyes csoportjait hátrányos módon megkülönböztesse, a törvénynek ugyanis mindenki iránt azonos elbírálást kell alkalmaznia. A vajdasági magyar pártok és szervezetek is erélyesen tiltakoztak a jogszabály ellen. Tekintettel arra, hogy sérti az emberi jogokat, és ellentétben áll a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumokkal, Szerbia uniós csatlakozásának is hátrányára válhat – jelezte az EP-alelnök.

• Szerbiában a legnagyobb példányszámú napilapok és az állami hírközlő eszközök sorra elhallgatták a hírt, hogy mit mondott Jelko Kacin, Szlovénia európa parlamenti képviselője, az EU szerbiai jelentéstevője arról, hogy Szerbiának milyenek az esélyei arra, hogy decemberben megszerezhesse a tagjelölti státust, és hogy kijelöljék a dátumoz, mikor kezdheti meg Brüsszellel a társulási tárgyalásokat.

Kacin azon túlmenően, hogy üdvözölte az Európai Bizottság döntését, miszerint a tagjelölti jogállás feltételhez kötött megadását javasolta Szerbia számára, arra is rámutatott, hogy Belgrádnak nem csak a Pristinával folytatott tárgyalások és a korrupció elleni küzdelem eredményessége vonatkozásában kell eredményeket felmutatnia ahhoz, hogy decemberben a tagjelölti státust megkapja:
– Pristina nem az egyetlen, akivel tárgyalni kell. Ebben a pillanatban Magyarországgal, Németországgal, Franciaországgal, Hollandiával is szükség van a párbeszédre, mert e nélkül nem állítható helyre a megingott bizalom ezekkel az országokkal – idézi az Smedia a Tanjugra hivatkozva Jelko Kacint.

• Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselő asszonya ma átnyújtotta a követelést, amelyben a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási szerbiai törvény azon szakaszának magyarázatát kéri, amely a megszálló erők tagjainak a restitúcióra vonatkozó jogát szabályozza – közölte ma a párt.

A közlemény szerint Jerkov asszony a kezdeményezést eljuttatta Slavica Đukić Dejanović házelnökhöz és a parlament törvényalkotási bizottságához. Értékelése szerint a törvényben sehol sem írja, hogy a vagyont nem adják vissza a magyaroknak vagy a németeknek. A vagyont nem adják vissza a második világháború megszálló hadserege tagjainak – hangsúlyozza Jerkov asszony, aki szerint a Vajdasági Magyar Szövetség módosítási indítványa – amelyet a pártja is ellenzett, és ami végül nem került a törvénybe – felmentené a felelősség alól a megszálló fasiszta erők tagjait és mindenkit, aki a háború előtt Szerbia területén rendelkezett lakcímmel, írja a Beta.

• Megvitatta a szerb restitúciós törvénnyel kapcsolatos magyarországi észrevételeket a szerb kormány.

Slobodan Homen,a szerb kormány médiakapcsolatokért felelős koordinátora az ülést követően adott nyilatkozatában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „meg lehet oldani a Magyarország észrevételei nyomán keletkezett problémát, és nem fog bekövetkezni a legrosszabb forgatókönyv, azaz hogy Budapest decemberben megvétózza Szerbia tagjelölti státusának megadását az EU részéről”.
Magyarországnak arról a követeléséről, hogy Szerbia változtasson a nemrégen elfogadott restitúciós törvényen, Homen elmondta: „nem szabad megengedni, hogy megoldható problémák akadályokat képezzenek Szerbia európai integrációjának útjában”.
A Szerbiának szóló tagjelölti jogállás „megvétózása szélsőséges változatot jelentene, és biztosak vagyunk abban, hogy ez nem fog bekövetkezni, de természetesen ezt megelőzően tárgyalni kell a magyar féllel”.

2011. október 14. – A VMSZ parlamenti képviselői, a VMSZ Elnökségének
2011. október 3-i határozata értelmében, beadvánnyal fordultak Szerbia Alkotmánybíróságához kezdeményezve a Vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény alkotmányossági felülvizsgálatát.

2011. október 15. – Boris Tadić szerb elnök szerint a restitúciós törvény nem irányul egy nemzet ellen sem, s a felmerülő problémákat párbeszéd és a két ország közötti tárgyalások útján kell tisztázni.

Az elnök hangsúlyozta, Szerbia egyetlen reformtörvénye sem irányul egyetlen más etnikai közösség ellen, így ez sem a magyar nemzeti kisebbség ellen született.
Ivica Dačić belügyminiszter ugyancsak úgy véli, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvény vitatott szakasza nem az itt élő magyarokra vontakozik, s hozzátette „azt az álláspontot viszont Európa sem vitathatja, hogy a restitúció nem terjedhet ki a megszálló csapatok tagjaira”. A belügyminiszter szerint egyesek Európában azt akarják, hogy Szerbia felejtse el történelmét, s egyenlítse ki a fasisztákat az antifasisztákkal.
„Mindenki, aki megszálló volt, vagy a megszállók szolgálatában állt, teljesen mindegy, hogy szerb, vagy valamely más nemzethez tartozó, nem egyenlíthető ki azokkal, akik a fasizmus ellen harcoltak”, mondta Dačić.

2011. október 16. – A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), azon a jogon, hogy a vajdasági magyarok a VMSZ-es képviselőket a 2008-ban közösen létrehozott Magyar Koalíció színeiben választották meg, arra hívja fel politikai partnereinek figyelmét, hogy a restitúciós törvény kapcsán nagy a felelősségük. Az esetleges engedmények nemcsak a múltunkat hagynák meg nyomasztó, tisztázatlan politikai gubancnak, de elvehetik a magyarok kedvét a jövőbeni küzdelmektől is. Erre nem kerülhet sor: a feltett léc maradjon ott, ahol van – írja a VMDP közleményében.

2011. október 17. – A kollektív bűnösség elvét fenntartó vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény esetleges módosítási lehetőségeiről és a költségvetés módosításáról tárgyalt este Belgrádban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Boris Tadić köztársasági elnök.

Sejlik a megoldás a restitúciós törvényre, jelentette ki a Tanjug hírügynökségnek Pásztor István, a VMSZ elnöke.
A megoldás az elfogadás előtt álló rehabilitációs törvényben körvonalazódik, amely jogszabály novemberben kerül a parlament elé, részletezte Pásztor a szerb hírügynökségnek, s hozzátette, hogy a következő napokban a munkacsoportok egyeztetnek majd és összehangolják a rahabilitációs törvény jogi vonatkozásait.

• Egyhangúlag fogadta el Budapesten az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága azt az állásfoglalást, amelyben elutasítják a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. A képviselők az állásfoglalásban rögzítették, hogy a kollektív bűnösség elvének ilyen formában való megjelenése súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben. „Ilyen értelemben a szerb lépés nem összeegyeztethető a magyar nemzeti érdekekkel és a két nép közötti történelmi megbékélési folyamattal” – olvasható az állásfoglalásban.

• Maja Sedlarević, a tartományi képviselőház európai integrációs és nemzetközi regionális együttműködési bizottságának elnöke szerint félreértelmezik a szerb restitúciós törvényt.

• A magyar Országgyűlés európai ügyek bizottsága fogadta a vajdasági bizottság képviselőit. Az ülésen Maja Sedlarević elmondta, a hiteles értelmezés szerint a jogszabály csak a megszálló erők tagjaira vonatkozik, és akik igazolni tudják, hogy nem önként csatlakoztak a megszállókhoz, örököseikkel együtt jogosultak a kárpótlásra. Nem egy nemzet ellen irányul a törvény – hangoztatta, hozzátéve: remélhetőleg sikerül tisztázni az ügyet, és Szerbia megkapja Magyarország támogatását az uniós tagjelöltségéről döntő decemberi szavazáson.
• A Vajdasági Magyar Demokrata Párt részéről megállapítható, hogy a Pásztor-Tadic találkozóról a sajtóban megjelent tudósítások a politikai homályt nem oszlatják. Egy biztos: Tadic megkapta, amit akart. A VMSZ szavazatait a költségvetés módosításához. S azért az elfogadhatatlan stílus-megnyilvánuláson kívül semmi biztosat nem ígért. Ezek a tények – írja Ágoston András, a VMDP Hírlevelében.

2011. október 18. – Hamarosan újra parlamenti eljárásba kerül a rehabilitációról szóló törvény, amely egy teljesen új, átfogó jogszabály lesz. E törvényben lehetne szabályozni, hogy ki számít a megszálló erők tagjának, és aki emiatt kizárható lehetne az egyéni felelősség és a bűnelkövetés bírósági bizonyítási kötelezettsége alapján a vagyon-visszaszármaztatásból. Ez a megoldás kizárná a kollektív bűnösséget – magyarázta Pásztor István,a VMSZ elnöke a Magyar Szó napilapnak nyilatkozva.
Szavai szerint a politikai értelemben történt megállapodáson túl megtekinthette a jogszabály szövegének javaslatát. Mint megjegyezte, a jogszabály szövege a VMSZ számára alapként elfogadható azzal, hogy egy-két olyan pontosítást eszközölnélek, amellyel egyértelművé tennék a rendelkezéseket.

• Magyarország egyik legősibb, 1326-ban alapított társasága, a Szent György Lovagrend rendi ülése egyhangúlag elfogadott határozatában leszögezi:

„Nyomatékosan kérjük, hogy a belgrádi törvényhozás változtasson az úgynevezett restitúciós törvényen, amely kollektíven bűnösnek bélyegezi meg a Szerbiában élő magyarságot. Ez elfogadhatatlan, Európában, de különösen az Európai Unióban eltűrhetetlen!”
Ezért a Szent György Lovagrend kéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy mindent tegyen meg a magyarság számára elfogadhatatlan szerb törvények megváltoztatása érdekében. Kérik, hogy mindaddig vétózza meg Szerbia európai uniós tagjelölti státuszát, ameddig a magyarság számára végleges és megnyugtató módon nem rendezik a kárpótlási törvényt.

2011. október 19. – Magyarország volt az az ország, amely az elejétől fogva a leghatározottabban kiállt Szerbia EU-s csatlakozása mellett, és nem csak az EU elnökség ideje alatt. Magyarországot úgy ismerik az EU-ban, mint Szerbia ügyvédjét.

Most ezek után rendkívül visszás volna, ha éppen Magyarország volna az ország, amelyik meggátolná Szerbia EU-s csatlakozását. Mi mindenképpen szeretnénk ezt elkerülni. Ennek a vétónak a fölvillantása vészjelként kell, hogy értelmezendő legyen a szerb kormány számára. Mi állandóan a párbeszédet szorgalmazzuk – nyilatkozta az Újvidéki Rádió Hangadó szerda c. műsorában. Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete.

• Belgrádban sor került egy megbeszélésre a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői és az igazságügyi minisztérium munkatársai között. Mint azt Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője elmondta, az ülésen még egy további lépést sikerült tenni annak érdekében, hogy a fennálló helyzet megoldódjon, ugyanis a kormány a jövő hét (október 24-30 – B. A. megj.) folyamán tervezi elfogadni a rehabilitációról szóló törvénytervezetet, amelyet november második hetében tárgyalna meg a Szerbiai Képviselőház.

• A szerb kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői

megállapodásra jutottak a rehabilitációs törvény szövegében. Ezzel áthidalhatóvá váltak azok az észrevételek, amelyeket a VMSZ fogalmazott meg a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan – jelentette a Tanjug szerb hírügynökség és a B92 televízió.

2011. október 20. – A VMSZ és a szerb kormány között most a kulisszák mögött folynak a
tárgyalások, hogy kiutat találjanak a mindkét fél, sőt Magyarország számára is kellemetlen helyzetből, amely országot az EU-ban úgy ismernek, mint „Szerbia ügyvédjét”. Az eddigi nyilatkozatok azonban nem túl sok derűlátásra adnak okot. Jogilag ugyanis tarthatatlan, hogy egy törvényt egy másik törvénnyel „pontosítanak”, „magyaráznak” vagy „változtatnak” meg. A vagyon-visszaszármaztatási törvény ugyanis csak magának a törvények a módosításával váltóztatható meg. Semmilyen más jogi csűrés-csavarás nem cseréli fel a vagyon-visszaszármaztatás kezdetének idejét és nem iktatja ki a kollektív bűnösség elvét ebből a jogszabályból. Vagyis: ha ez a törvény nem változik, a kollektív bűnösség is marad – írta Bozóki Antal Marad a törvény – marad a kollektív bűnösség c. jegyzetében,

2011. október 21. – Magyarország üdvözöli a szerb kárpótlási törvény módosítását és a szerbiai pozitív fejleményeket – közölte Semjén Zsolt az MTI-vel. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a kárpótlási törvény megfelelő módosítása javára válik mind a magyar, mind a szerb népnek.

• Magyarországon is felismerhető annak az igénye, hogy Szerbia elnyerje a tagjelöltstátust, de hogy ehhez megszerezze Budapest támogatását

is és elkerülje az esetleges vétót is, változtatnia kell a restitúciós törvényen, mert az diszkriminatív és a kollektív bűnösség elvén alapul, nyilatkozta Szili Katalin a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, miután Egeresi Sándor házelnökkel folytatott megbeszélésén átadta a bizottságnak a hét elején elfogadott határozatát a kollektív bűnösséget kimondó szerbiai restítúciós törvénnyel kapcsolatban.

• Büszke voltam 2003-ban arra, hogy Vajdaság képviselőháza egyhangúlag elfogadta a
kollektív bűnösséget eltörlő rezolúciót – közölte Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház elnöke a dr. Szili Katalinnal, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága alelnökável, a Magyar Országgyűlés volt elnökével tartott találkozón.

– Sajnálattal vettem tudomásul, hogy nyolc évvel később, a köztársasági képviselőházban, sokan azok közül, akik 2003-ban megszavazták e határozatot, támogatták a kollektív bűnösség elvét életben tartó jogszabály elfogadását, s ezzel voltaképp lefasisztázták a vajdasági magyar közösséget.
Mint mondta, nem az a lényeg, milyen törvényalkotási eljárással javítják ki e hibát, a fontos az, hogy megoldódjék a kérdés, s elháruljanak a szerbiai csatlakozási folyamat előli akadályok – tette hozzá Egeresi.

• Bár a szerb kormánypárt megegyezett magyar koalíciós társával a kárpótlási törvény módosításáról, az korántsem biztos, hogy orvosolja a délvidéki magyarok kollektív jogfosztását. A magyar diplomácia üdvözölte a bejelentést, ám nagy örömködésre egyelőre nem lehet okunk, a szerb ajánlat ugyanis számos buktatót rejt magában – olvasható Bencsik János Szerb csiki-csuki: mi lesz a kárpótlásra váró délvidéki magyarok sorsa? C. írásában.

2011. október 22. – A VMSZ képviselőinek vállán irdatlan politikai és erkölcsi teher van. Nem tévedhetnek akkor sem, ha a megoldás keresése során csendes, vagy akár zajosan nyílt ellenállásra találnak…Végül, ha minden rendben lezajlik, és elfogadható eredmények születnek, akkor is ott van a nem kevésbé fogas kérdés: mi lesz akkor, ha a már elfogadott restituciós és a most készülő rehabilitációs törvény (belső) ellentmondásai odavezetnek, hogy az érdekelteknek a gyakorlatban mégis vállalniuk kell bizonyítás terhét? Ha a megfelelő módosítások nem kerülnek be a már elfogadott, s érinthetetlennek mondott restitúciós törvénybe, erre bizony sor kerülhet.
De, az úton nekünk magyaroknak a Vajdaságban és Budapesten is végig kell mennünk. A megbékélés érdekében. A folyamat végén – arra az esetre, ha netán kisiklik – ott van, mert ott kell lennie a vétónak is. A folyamatnak akkor lesz vége, ha mindkét törvény szövege a nyilvánosságra kerül, s ezek alapján Budapest politikai megállapítást tehet: igen ez a jó megoldás, s Szerbia uniós csatlakozását ebben a szakaszban Magyarország vétóval nem szándékozik akadályozni – írta Ágoston András Korai öröm? Talán nem! című kommentárjában.

• A Londonban élő Cseszneky Miklós, a néhai gróf Cseszneky Mihály örökösei nevében arra hívja fel a közvélemény és a tárgyaló felek figyelmét, hogy a szerb parlament által elfogadott restitúciós törvény nem csak az ún. „megszálló erők” tagjai és leszármazottaik vonatkozásában diszkriminatív, hanem a kárpótlási időszak meghatározásában is. A törvény ugyanis azon személyek és örököseik kárpótlásáról rendelkezik, akiket 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg vagyonuktól. Sajnálattal kell emlékeztetnünk arra, hogy a délvidéki magyar, német és horvát közösség vagyonának jelentős hányadát már 1945 márciusa előtt lefoglalták, s a tulajdonjog megsértésére nem egy esetben népirtás és etnikai tisztogatás keretében került sor. Ezen szomorú történelmi tényekre tekintettel javasoljuk, hogy a vagyon-visszaszármaztatási időszak kezdő napját 1944. október 17-ben határozzák meg, ugyanis ezen a napon vezették be a Délvidéken a jugoszláv kommunista katonai közigazgatást, s ekkortól vették kezdetüket a restitúciós törvény által jóvátenni hivatott jogsértések – írja közleményében Cseszneky Miklós.

2011. október 23. – Megszületett a megállapodás a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Szerbiai Megújhodási Mozgalom (SPO) és a VMSZ között a rehabilitációs törvény elfogadásáról. A módosított törvényjavaslat október 27-én kerül a kormány elé, tudta meg a Novosti.

• Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára, aki részt vett a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) az 1956-os forradalom 55. évfordulója alkalmából Szabadkán rendezett megemlékezésén.

A politikus szólt a magyar-szerb kapcsolatokról is, hangsúlyozva, hogy amikor Budapest a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatosan elutasítja a kollektív bűnösség elvét és a diszkriminációt, akkor „nemcsak magyarként szólal meg, hanem európaiként is”. Németh Zsolt kifejtette: Amikor a vajdasági magyarság a szerb kárpótlási törvény által szembesült „a durva diszkriminációval és a kollektív bűnösséggel”, akkor Magyarország mellé állt. „Úgy gondoljuk, hogy a vajdasági magyaroknak igazuk van, és hangot adtunk a véleményünknek, hogy nagyon súlyos következményei lesznek, ha ez a probléma nem oldódik meg, sőt kilátásba helyeztük, hogy Budapest nem tud december 9-én igennel szavazni Szerbia uniós tagjelölti státusára, ha ezt a problémát nem orvosolja” – mondta a magyar külügyi államtitkár, hozzátéve: ígéretes számára, hogy megkezdődött egy tárgyalási folyamat a szerb kormány és a VMSZ képviselői között, és a „rendelkezésére álló információk alapján derűlátóak lehetnek a megoldás tekintetében”.

2011. október 24. – Kilenc vajdasági magyar szervezet (öt civil szervezet és négy párt) nem tartja elfogadhatónak, hogy a novemberben a parlament elé kerülő rehabilitálási törvény „hidalja át” azokat az észrevételeket, amelyek a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan elhangzottak. Észrevételeit és állásfoglalását közös közleményben hozták nyilvánosságra. Javasolták, hogy ennek a törvénynek a kollektív bűnösséget sugalló (5. szakasz 3. bekezdésének 3. pontját) töröljék, mivel a rehabilitálási törvénnyel nem lehet azt módosítani.

2011. október 25. – Cseszneky Miklós levelével kapcsolatban, aki a néhai gróf Cseszneky Mihály örökösei nevében fordult a közvéleményhez, Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője nyilatkozott. Varga elismerte, hogy

valóban nagyon sok olyan eset van, amikor egyesek vagyonát fizikailag 1944 ősze és 1945 tavasza között vették el. A csúrogiak is ebbe a kategóriába tartoznak. Csúrogon elüldözték a falu teljes lakosságát, helyükbe pedig más emberek jöttek, akik elfoglalták házaikat. Viszont azok a jogi döntések, amelyekkel mondjuk a csúrogiakat megfosztották vagyonuktól, később születtek. Hozzám is eljuttattak olyan döntéseket, amelyek csúrogiakra vonatkoznak, és 1946 februárjából származnak. Összegezve: a vagyonelkobzás hivatalosítása 1945 márciusa után történt. A kárpótlási időszak akkor jelentene problémát, ha 1945 márciusa előtt is születtek volna olyan döntések, amelyek alapján valakinek a vagyonát elvették. Ilyen döntésről én nem tudok, senki sem fordult hozzánk ilyen információval az utóbbi hónapokban – magyarázta a VMSZ képviselője.

• Sajnos kénytelen vagyok felhívni a képviselő úr figyelmét a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ) elnökségének 1944. november 21-én hozott rendeletére „Az ellenséges vagyon állami tulajdonba vételéről, a nem az országban tartózkodó személyek vagyona feletti állami igazgatásról, valamint a megszállók által erőszakkal elidegenített vagyon kisajátításáról”. Ezen rendelet alapján kobozta el ugyanis a jugoszláv kommunista katonai közigazgatás a csurogi és zsablyai kitelepített magyarok vagyonát – írja reagálásban Cseszneky Miklós.

• A vajdasági magyar közösség felkiáltott, akkor, amikor egy durva diszkriminációval, a kollektív bűnösséggel szembesült a kárpótlási törvényben. Mi odaálltunk mögéjük, mert úgy gondoltuk, hogy igazuk van, és hangot adtunk a véleményünknek, hogy nagyon súlyos következményei lesznek, ha ez a probléma nem oldódik meg, sőt kilátásba helyeztük, hogy nem fogunk tudni december 9-én igennel szavazni a szerb tagjelölti státusra, ha ezt a problémát nem orvosolják. Ritkán élünk ilyen eszközzel a magyar diplomáciában, azért kényszerültünk rá, mert a finom diplomácia – Martonyi János külügyminiszter belgrádi tárgyalására gondolok – az sajnos nem járt eredménnyel – nyilatkozta Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkár a Magyar Szónak.

2011. október 26. – Abban állapodtunk meg, hogy a restitúciós törvény alapján csak azok nem lesznek jogosultak a kárpótlásra, akikről az állam be tudja bizonyítani, hogy a második világháború során háborús bűncselekményeket követtek el valamelyik megszálló erő tagjaként. A rehabilitációs törvény elméletileg tehát pontosan azt fogja tartalmazni, amit mi a restitúciós törvényben szerettünk volna szabályoztatni korábban. A bűnösséget, azaz a felelősséget, individualizálni fogják, a kollektív bűnösség elve pedig törlődik – nyilatkozta Pásztor Bálint a VMSZ köztársasági képviselője a Magyar Szónak.

• Nenad Čanak, Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökének véleménye

szerint a kollektív bűnösség eltörlésével kapcsolatban a Vajdasági Magyar Szövetség és a szerb kormány között nem megegyezés történt, hanem a VMSZ egyszerűen feladta az eredeti ötleteit, és ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint a VSZL. Kiemelte, ebben a történetben a magyar állam nem viselkedett diplomatikusan, hiszen beleavatkozott Szerbia belpolitikájába.
– E beavatkozás legnagyobb vesztesei a vajdasági magyarok lehetnek, hiszen csupán idő kérdése, mikor fogják az úgynevezett Európa-barát pártok azzal vádolni őket, hogy meg akarják akadályozni Szerbia uniós csatlakozását, valamint azzal, hogy Magyarország gondoskodására hajtanak. Ahogy Szerbiának nem lehetnek intézményei Koszovóban, úgy Magyarországnak sem lehetnek intézményei Vajdaságban – érvelt Čanak.

2011. október 28. – A magyar kormány üdvözli, hogy megkezdődtek az egyeztetések a szerb kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) között a szerbiai restítuciós törvény ügyében – emelte ki Németh Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottsága budapesti ülése közben tartott sajtótájékoztatón.

• A szerb társadalom még nem tudta lezárni, feldolgozni a II. világháborút - egyebek mellett ezzel magyarázza a délvidéki magyarokat hátrányosan érintő kárpótlási jogszabály megszületését Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a készülő rehabilitációs törvény normális, értékrendi szempontból felvállalható mederbe terelheti vissza az ügyet, amelyben az egyéni felelősség számít, érvényesül az ártatlanság vélelme és az állam kötelezettsége a bűnösség bebizonyítása.
• Kompromisszumos megoldást sikerült találni a szerb rehabilitálási törvény ügyében: az nem foglalkozik majd a második világháború történéseivel, de azokat, akikről bebizonyosodik, hogy háborús bűnöket követtek el, kizárják a vagyon visszaszármaztatására jogosultak köréből. Ezt Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta nyilatkozatában, hozzáfűzve: a háborús bűnösök nemcsak az elkobzott vagyonukat nem kaphatják vissza, hanem az államosított vagyonukat sem.

2011. október 29. – A Vajdasági Magyar Szövetség előremutató lépésnek tartja, hogy a Szerb Kormány október 28-án elfogadta a Rehabilitációs törvény javaslatát.
– A VMSZ számára megváltoztathatatlan kiindulópont, hogy a vagyon-visszaszármaztatás folyamatában ne érvényesülhessen a kollektív bűnösség elve. A születendő Rehabilitációs Törvény három feltételnek kell, hogy megfeleljen. Egyrészről biztosítania kell, hogy a második világháború során és után háborús bűnökért felelősségre nem vont személyeket (és leszármazottaikat) semmiféle korlátozás ne sújtsa a vagyon-visszaszármaztatási folyamatban, függetlenül attól, hogy tagjai voltak-e az ún. megszálló erőknek. Másrészről, a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnösöknek nyilvánított vajdasági magyarokat illesse meg a törvény erejénél fogva történő rehabilitálás joga. Harmadrészről, a háború során és után hozott, egyéni felelősséget megállapító döntésekkel szemben az érintettek (és leszármazottaik) indíthassanak rehabilitálási eljárást, amely során a bűnösség bizonyítása az államot kell, hogy terhelje – áll a VMSZ közleményében.

2011. október 30. – Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja Csúrogon az egykori sintérgödörnél, az 1944-45-ben kivégzett magyarok tömegsírjainál mondott alkalmi beszédében Budapest világos üzenetét fogalmazta meg Belgrád irányába, és követelte a bűnösök megnevezését:

– Magyarország Szerbiával a jó kapcsolatok ápolására törekszik, s arra, hogy előbb-utóbb déli szomszédunk részese legyen az európai struktúráknak és értékrendnek. Viszont ahogyan a magyar kormány szinte hihetetlen nemzeti egységet felmutató támogatással maga mögött, egyértelművé tette, az olyan törvények közegében, mint a vagyon-visszaszármaztatási törvény, ami újfent rögzíti a magyarok kollektív bűnösségét, az Európai Tanács decemberi szavazásakor nem tudjuk támogatni Szerbiának még a tagjelölti státuszát sem. Gyakorlatilag alig működnek a létrejött akadémiai vizsgálóbizottságok. Máig nem tudhatjuk, hogy név szerint kik voltak e szörnytettek elkövetői.

• Becsey Zsolt, a magyar miniszterelnök megbízottja, Újvidéken a Futaki úti katolikus temető egykori honvédtemetői részében tartott megemlékezésen az európai értékrend két fontos alappillérének, az ártatlanság vélelmének, valamint az egyenlőségre való jog biztosításának a fontosságára hívta fel a figyelmet, ami – mint azt hangsúlyozta – az 1944-45-ös magyar áldozatoknak és azok hozzátartozóinak is kijár.

2012. január 19. – A Szekeres László Alapítvány és a szerbiai Parlament között, a VMSZ parlamenti képviselőinek közbenjárására 2011 végén létrejött együttműködés első eredményekét a Magyar Nemzeti tanács honlapjára felkerült az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény magyar nyelvű fordítása is (http://www.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven).

2012. január 23. – Megkezdte működését a VMSZ jogsegélyszolgálata, amely a rehabilitálással, illetve a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatban nyújt jogi tanácsot az érdeklődőknek. Szabadkán, Zentán, Újvidéken, Nagybecskereken, Temerinben és Zomborban jogászok várják a kérelmezőket.

2012. január 25. – Kalmár Ferenc András KDNP-s magyar országgyűlési képviselő felszólalásában az Európa Tanács (ET) január 25-i ülésén, Szerbiának az ET iránti, a szervezet tagságából eredő kötelességei és kötelezettségei tiszteletben tartásról folyatott vitában, méltatta a szerb parlament által tavaly december 5-én elfogadott rehabilitációs törvényt, amelynek a szövege tükrözte a Vajdasági Magyar Szövetség álláspontját is, és amely alkalmas volt arra, hogy megoldja a szeptemberben megszavazott restitúciós törvény által okozott problémákat. A restitúciós törvény ugyanis – mondta – diszkriminatív jellegű volt a vajdasági magyar közösséggel szemben, és újra életre hívta a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvét.
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/25/22/Vannak_meg_elmaradasok__Szerbiat_ertekelte_az_Europa.aspx

2012. február 6. – A szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) ügynökség a Politika című napilapban nyilvános felhívást tett közzé az elvett vagyon visszaszármaztatására, illetve a kárpótlásra vonatkozó kérelmek benyújtásával kapcsolatosan.

• Zenta község önkormányzata értesítette a lakosságot, hogy Kecskés Bas Ágnes községi vagyonjogi ügyész térítésmentes jogsegélyt nyújt a polgároknak az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kártalanításról szóló törvénnyel (az SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) kapcsolatban. Az ügyfeleket 2012. február 8-ától kezdődően minden szerdán 16-tól 19 óráig várja Zenta község önkormányzatának ügyfélfogadó irodájában (a zentai Városháza 9-es számú irodája).

Bozóki Antal