Közlemény
Örököstársaimmal bizakodó figyelemmel kísértük a szerbiai vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatos fejleményeket, s ezennel reményünket fejezzük ki, hogy a jogszabály diszkriminatív rendelkezései akár a Szerb Köztársaság alkotmánybíróságának döntése, akár a folyamatban lévő politikai egyeztetések során megfogalmazódó törvénymódosítás révén orvoslásra kerülnek. Ezen feltételek teljesülése esetén el fogunk tekinteni a Szerbia elleni kereset benyújtásától a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Szeretnénk azonban felhívni a közvélemény és a tárgyaló felek figyelmét arra, hogy a szerb parlament által elfogadott restitúciós törvény nem csak az ún. „megszálló erők” tagjai és leszármazottaik vonatkozásában diszkriminatív, hanem a kárpótlási időszak meghatározásában is. A törvény ugyanis azon személyek és örököseik kárpótlásáról rendelkezik, akiket 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg vagyonuktól. Sajnálattal kell emlékeztetnünk arra, hogy a délvidéki magyar, német és horvát közösség vagyonának jelentős hányadát már 1945 márciusa előtt lefoglalták, s a tulajdonjog megsértésére nem egy esetben népirtás és etnikai tisztogatás keretében került sor. Ezen szomorú történelmi tényekre tekintettel javasoljuk, hogy a vagyon-visszaszármaztatási időszak kezdő napját 1944. október 17-ben határozzák meg, ugyanis ezen a napon vezették be a Délvidéken a jugoszláv kommunista katonai közigazgatást, s ekkortól vették kezdetüket a restitúciós törvény által jóvátenni hivatott jogsértések.
London, 2011. október 22.
Néhai gróf Cseszneky Mihály örökösei nevében:
Cseszneky Miklós s. k.
cseszneky@gmail.com, 2011. október 22. [14:36]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése