„Kétféleképpen is lehet”?

Szerbiában nem tartják tiszteletben a jogszabályokat!

Magyar Szó, 2022. január 20. 13.

Az útjelző táblák többnyelvű, szerb és nemzeti kisebbségi nyelven való kiírása Szerbiában a gyakorlatban sehogy nem valósul meg.
A Magyar Szó nevű, Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapította” napilap január 20-ai írásából is arról értesülünk, hogy „sorra tűnnek el a Tisza mentén a kétféle írásmóddal, cirill és latin betűkkel feliratozott útirányjelző táblák”.[1]
A cikkíró azonban nem fejezte be a mondatot: Nem tette hozzá, hogy ezek helyett csak cirill betűs táblákat helyeznek ki! Megelégszik azzal, hogy újabban csak szerb nyelven, „kétféle írásmóddal”, cirill és latin betűvel kiírt útjelzőket látott! Az viszont eszébe sem jutott, hogy megkérdezze a helyi vezetőket: Magyar nyelven a táblákon miért nincsenek kiírva a helységnevek?
 

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) tavaly júliusban beadvánnyal fordult a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársághoz, amiben több község területén rámutatott a nyelvhasználati jogok megszegésére a közlekedési táblák esetében.
– A regionális utak mentén Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse vonalon lévő települések területén lecserélték a régi többnyelvű közlekedési táblákat és a helyükre, leginkább csak szerb nyelvű, cirill írásmóddal lévő táblákat helyeztek ki – áll a VMDK augusztus 30-ai közleményében.[2]
A beadványra válaszolva a titkárság arról értesítette a pártot, a Köztársasági Jogalkotási Titkárság véleményére támaszkodva, miszerint „csak az a gyakorlat támogatható, amely szerint a kisebbségi nyelveken csak a település kezdetét, végét és az utcák megnevezését kell kiírni”.
A VMDK közleményében hangoztatta, „nem tudja elfogadni a nyelvhasználati törvény rendelkezéseinek ilyen mértékű leszűkítését és félretolmácsolását, hiszen ez sérti a nemzetközi egyezményeket, a szerb alkotmány által is szavatolt anyanyelvhasználatra való jogot, a szerzett jogokat és magát a nyelvhasználati törvényt is.”
– A VMDK számára botrányos és különösen lehangoló, hogy ezt az álláspontot olyan intézmények képviselik ahol hatalmi pozíciójukból eredően vezető beosztásban, elnöki, titkári vagy államtitkári szinten, jelen vannak egy másik magyar pártnak (a Vajdasági „Magyar” Szövetségnek – B.A.) a tisztségviselői. Sajnálatosnak látjuk a Magyar Nemzeti Tanács viszonyulását is, hiszen részükről a mai napig még nem hallottunk nyilvános állásfoglalást ez ügyben – írja a párt közleményében.[3]
A VMDK bejelentette, hogy további jogi lépéseket fog alkalmazni az anyanyelvhasználatra való jogunk megvédésére”.[4]

Czegledi Rudolf, Zenta polgármestere Három héttel később (2021. augusztus 31-én) a Pannon RTV Közügyek c. műsorában így nyilatkozott: „Ha az illetékes köztársasági közvállalat hamarosan nem cseréli le a kizárólag cirill betűs útjelző táblákat, akkor az önkormányzat saját költségén teszi ezt meg”.[5]
– Új táblákat helyeztek ki, amik sokkal jobban láthatóak, mint a régi kopottak, ami helyes és jól is csinálták, viszont nálunk is csak cirill írásmóddal írták ki. Interveniáltunk, tehát írásban elküldtük a Szerbiai Közutak Közvállalatnak, hogy kérjük, hogy latin betűs írásmóddal is legyen, hiszen nálunk is sok olyan turista fordul meg, vagy átutazó vendég, aki a cirill betűs írásmódot nem ismeri. Ígéret van, hogy meg fog történni, de volt olyan helyzet is, ahol kénytelenek voltunk az önkormányzat eszközeiből – mint például Tornyos központjában – kicserélni a táblákat, és két írásmóddal helyeztük ki. Ha a kérvényünknek nem lesz hatása, akkor kénytelenek leszünk a másik táblákat is ilyen módon megoldani – nyilatkozta Czegledi a műsorban.
Talán éppen Czegledi „interveniálása” alapján kerültek kihelyezésre a Magyar Szó riportere által helyesnek tartott cirill és latin betűs táblák.
 

A VMDK információi szerint, a hivatalos nyelv- és íráshasználatról törvény 2018. évi módosítása[6] után „elkezdődött a meglévő közlekedési jelek feliratainak az új törvény rendelkezéseivel való fokozatos összehangolása”. (Jellemző, hogy a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos honlapján ennek a törvények még mindig a 2010. évi szövege található. Ennyire érdekli őket a magyar nyelv hivatalos használata!)[7]
Ez azt is jelentette, hogy a régi útjelző/közlekedési táblák cseréjekor, illetve az újak kihelyezésekor, azoknak a községeknek a területén, amelyekben a magyar nyelv is hivatalos használatban van (Ada, Csóka, Kishegyes, Szabadka, Magyarkanizsa, Topolya, Törökkanizsa, Zenta, stb.), az addigi két vagy többnyelvű útjelző, a helységek neveit és egyéb információkat tartalmazó táblákat – „az esetek 90 százalékában – kizárólag szerb nyelvű cirill betűs táblákra cserélték ki”.
Sok esetben pedig, ha a jelzőtáblákon ki is írták például a helység magyar nevét, lefestették, megrongálták azt (Bajsa, Beodra, Bocsár, Kevevára, Székelykeve, Szőreg, Tiszaszentmiklós, Törökkanizsa, stb.). Senkit ezért – ismereteim szerint – felelősségre még nem vontak, az okozott anyagi kárt az elkövetőkkel nem térítették meg. Pedig a táblák cserélgetése nem olcsó mulatság.

A szerb alkotmány 79 szakasza (A sajátosság megőrzésére való jog) szerint a nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van – egyebek mellett – „azokban a környezetekben, ahol az összlakosság jelentős számarányát képezik, a hagyományos helyi elnevezéseket, az utcaneveket, a településeket és topográfiai jeleket saját nyelvükön kiírni”.[8]
A hivatalos nyelv- és íráshasználatról törvény 1. szakaszának 3. bekezdésében azt írja, hogy „a Szerb Köztársaság azon területein, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, a szerb nyelvvel egyidejűleg a nemzeti kisebbségek nyelvei és írásmódjai is hivatalos használatban vannak, a jelen törvénnyel meghatározott módon”.
A törvény 3. szakaszának 2. bekezdése szerint „hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül a következő nyelv- és íráshasználat is: a helységnevek és egyéb földrajzi nevek, a terek és utcák nevének, a szervek, szervezetek és cégek nevének kiírása, a nyilvános felszólítások, a nyilvánosság értesítésének és figyelmeztetésének közzététele, valamint az egyéb közfeliratok kiírása”.
Ugyanez a törvény 11. szakaszának 4. bekezdésében azt írja, hogy azoknak az önkormányzatoknak a területén, amelyekben hivatalos használatban van valamelyik nemzeti kisebbségi nyelv, „a közmegbízatást végző szervek elnevezéseit, helyi önkormányzatok, települések, terek és utcák neveit, valamint egyéb helyneveket az adott nemzeti kisebbség nyelvén, annak hagyománya és helyesírása szerint is ki kell írni”.
 

A szerb alkotmány és a hatályos jogszabályok egyértelműen arra utalnak, hogy azoknak az önkormányzatoknak a területén, amelyekben – a törvény szerint – „az adott nemzeti kisebbségnek a teljes lakosságban való részaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri a 15%-ot” (11. szakasz 2. bekezdés) – a szerb nyelv  cirill és latin írásmódja mellett – az útjelző táblákat az adott nemzeti kisebbség nyelvén és írásával kell kihelyezni! Nem a „turisták”, vagy „átutazó vendégek” miatt – ahogyan Czegledi tévesen állítja –, hanem az ott élő magyarok jogai miatt!
A jelenlegi gyakorlat nem csak a belső jogszabályokkal ellentétes, de Szerbiának az Európa Tanács regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának (ETC No. 148)[9] és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményéből (ETC No. 157)[10] eredő nemzetközi kötelezettségeivel is.

Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy Szerbiában nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Ebben a folyamatosság és a szándékosság elemei is fellelhetőek. A Magyar Nemzeti Tanács által „alapított” magyar nyelvű sajtó pedig még segíti is a hivatalos szerveket! Itt nem a hatóság „jóakaratáról” van szó, hanem a törvények és a nemzeti közösség jogainak a tiszteletben tartásáról!
A problémát csak súlyosbítja, hogy van egy nemzeti tanácsunk, amelyik arra se nem képes, hogy kiálljon, követelje még a nyelvi jogoknak a tiszteletben tartását sem. Ennek a testületnek van egy nyelvhasználattal megbízott Végrehajtó Bizottsági tagja[11] és Nyelvhasználati Bizottsága[12] is, de ezekről szinte semmit nem hallani! Pedig bizonyára valamiféle fizetséget is kapnak a hallgatásért, a semmittevésért, vagy utóbb Mičátek díjban részesülnek, mint Hajnal Jenő, az MNT elnöke, „az emberi és kisebbségi jogok védelme területén elért kimagasló eredményeiért”.
Van egy pártunk is, a Vajdasági „Magyar” Szövetség, amelyik képviselői a magyar közösség jogainak érvényesítése, fejlődése érdekében éppen semmit nem tettek az utóbbi másfél évtizedben.

Tehát: Nem lehet „kétféleképpen”, hanem csak egyféleképpen. Ez pedig a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használata – ahogy a törvények és a nemzetközi egyezmények megkövetelik!

Az a nemzeti közösség, amelyiknek a vezetői nem állnak ki a jogainak érvényesítésért, a beolvadásra, a csendes kihalásra van ítélve! 

Az április 3-ai szavazás erről is szól!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. január 23.

__________
[1] ger: Kétféleképpen is lehet. Magyar Szó, 2022. január 20. 13
[2] VMDK: A hatóságok szerint a magyar nyelvű feliratok „közlekedésbiztonsági kockázatot” jelentenek
https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/4343/VMDK-A-hatosagok-szerint-a-magyar-nyelvu-feliratok-kozlekedesbiztonsagi-kockazatot-jelentenek.html, 2021. augusztus 30. 10:14
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Így, vagy úgy, de meg fog oldódni a cirill betűs útjelzőtáblák ügye Zentán
https://pannonrtv.com/rovatok/onkormanyzatok/igy-vagy-ugy-de-meg-fog-oldodni-cirill-betus-utjelzotablak-ugye-zentan, 2021. szeptember 21. 20:29 és 22:51
[6] ZAKON O SLUŽBENOJ UPOTREBI JEZIKA I PISAMA [TÖRVÉNY A HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLATRÓL] "Sl. glasnik RS", br. 45/91, 53/93, 67/93, 48/94, 101/2005 - dr. zakon, 30/2010, 47/2018 i 48/2018 - ispr. [Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005 – másik törvény és 30/2010, 47/2018 és 48/2018 szám – javítás] https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_sluzbenoj_upotrebi_jezika_i_pisama.html
[7] TÖRVÉNY A HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLATRÓL (Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005. – másik törvény és 30/2010. szám) https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven (a 9. törvény)
[8] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám) https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven (a 3.)
[9] European Charter for Regional or Minority Languages (ETS No. 148) https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=treaty-detail&treatynum=148
[10] Framework Convention for the Protection of National Minorities (ETS No. 157) https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=treaty-detail&treatynum=157
[11] Losoncz Dávid https://www.mnt.org.rs/tagjaink/losoncz-david
[12] Nyelvhasználati Bizottság https://www.mnt.org.rs/rolunk/nyelvhasznalati-bizottsag