2022. november 11., péntek

Törvénytelen retorziókkal válaszol a kormány a pedagógus-tiltakozásokra

 A Szabad Európa honlapja

Jó napot kívánok!

Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:

  • Csak a szerb és a magyar kormány hagyta működni területén az illegális kínai rendőrőrsöket
  • Közvilágítás le, állami vezetők fizetése feltekerve
  • Hogyan büntetik a tankerületek a sztrájkolókat?
 Egy Pest megyei középiskola tanárának októberi fizetéséből több mint 33 ezer forintot vont le a Dunakeszi Tankerületi Központ tankerület két óra sztrájk miatt. A tanár október 5-én vett részt egy tiltakozó akcióban a városukban több tanárral, diákkal és szülőkkel.
Nem egyedi eset, hogy a tankerületek többet vonnak le a sztrájkoló tanároktól, mint amit a törvény lehetővé tenne – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, aki szerint minden eszközt bevetnek, hogy elvegyék a tanárok kedvét a sztrájktól.
Több tanár hasonló panasszal fordult a szakszervezethez. Szintén az említett tankerületben fordult elő, hogy függetlenül az aznap megtartott órák számától, aki sztrájkolt, attól távollét címszóval teljes napi bért vont le a központ.
Csatlakozik a budapesti Eötvös József Gimnázium 37 tanára ahhoz a munkabeszüntetéshez, amelyet kedden jelentett be a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Brassó Utcai Általános Iskola. A két intézmény november 14-től hirdetett személyenként változó időtartamú, de összesen egy hétig tartó munkabeszüntetést, amelyhez akkor összesen hatvan tanár csatlakozott.
Az eötvösös pedagógusokkal együtt már csaknem százan fognak részt venni a sztrájkban.

Szemet huny az itt élő kínaiak elnyomása fölött a magyar és a szerb kormány?
Egy jelentés szerint Kína legalább 54 „rendőrőrsöt” működtet külföldön azért, hogy nyomást gyakoroljon a hazatérés érdekében állampolgáraira – köztük a másként gondolkodókra. A hírre Európa és Észak-Amerika több országában is vizsgálatokat indítottak – írta meg lapunk.
Ám Magyarországon és Szerbiában – mely országok kormányai egyre intenzívebb politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolnak Kínával – a hatóságok tagadták, hogy náluk is működtek volna kínai rendőrőrsök. Pedig egyre nő a bizonyítékok száma.
Magyarországon Tompos Márton momentumos képviselő adott hírt először a Budapesten működő rendőrőrsökről, saját nyomozása és a spanyolországi székhelyű  Safeguard Defenders civil szervezet szeptemberi jelentése alapján.
A jelentés szerint az őrsök arra szolgálnak, hogy rávegyék az állampolgárokat: térjenek vissza Kínába. Ehhez egyebek mellett az otthoni családtagokra is nyomást gyakorolnak. Az érintettek többségét a jelek szerint olyan bűncselekményekkel gyanúsítják, mint például internetes csalás vagy korrupció. Másként gondolkodók arról is beszámoltak, hogy az őrsöket a megfigyelésükre használták és arra, hogy fenyegessék őket.
Tizennégy kormány már vizsgálatot indított a külföldi rendőrőrsök ellen, a holland és az ír kormány pedig arra utasította Kínát, hogy zárja be az országukban található létesítményeket.
Budapesten Tompos két őrsre látogatott el, Józsefvárosban és Kőbányán, de nem tudott kapcsolatba lépni senkivel. Látogatása másnapján pedig eltűntek a rendőségre utaló táblák is.
A képviselőnek a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium is azt állította, nincs tudomásuk Magyarországon működő rendőrőrsről. A szerb belügyminisztérium nem reagált a Szabad Európa megkeresésére.
Pontos adatok nem ismertek, de kínai másként gondolkodók vagy az elnyomás elől menekülők ezreit kényszerítették arra, hogy térjenek vissza Kínába, míg vélhetően további százezreket vettek rá a visszatérésre a külföldi rendőrőrsök erőfeszítései révén.
Du Hang-vei, Kína közbiztonsági miniszterhelyettese júniusban azt mondta, hogy a kormány csak az elmúlt évben 210 000 embert „​vett rá” a visszatérésre azzal, hogy vádat emelnek ellenük távközlési csalásért.
Az EU másképp áll a kínai helyfoglaláshoz. Az Európai Parlament jóváhagyta azokat az új jogszabályokat, amelyeknek célja, hogy az Unión kívüli államok által adott támogatások többé ne torzíthassák az egységes piacon zajló versenyt.
Az új szabályok egyértelműen a kínai piacszerző törekvésekkel szemben születtek. Az elmúlt években ugyanis egyre többször történt, hogy a kínai állam támogatásával vásároltak fel kínai cégek nehéz helyzetben lévő európai vállalkozásokat, vagy szereztek többségi tulajdont.
Az új rendelet felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy megvizsgálja az Unión kívüli állami szervek által az EU-ban tevékenykedő vállalatoknak nyújtott támogatásokat. Ha úgy találja, hogy azok piactorzító hatásúak, akkor jogorvoslati intézkedéseket vezethet be, így megakadályozhatja, hogy a például kamatmentes hitellel, a költségeknél alacsonyabb áron nyújtott finanszírozással, kedvezményes adózással vagy közvetlen állami támogatással segített vállalatok uniós versenytársaiknál kedvezőbb ajánlatot nyújthassanak be uniós közbeszerzéseken, vagy fúziók és felvásárlások esetén

Sötétben botorkáló magyarok
A kormány lehetővé tette, hogy az önkormányzatok törvényesen szüneteltethessék a közvilágítást a spórolás érdekében. Egy közepes önkormányzat áramköltségének nyolcvan százaléka a közvilágítás, amely a legtöbb helyen mintegy tízszeresére drágult, ezért könnyen lehet, hogy sok település él a lehetőséggel, és este tíz és hajnali négy között lekapcsolja a világítást – mondta a Szabad Európának Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
Szerinte ugyanakkor nem ez lenne a megoldás, hanem az, ha az önkormányzatok a paksi éjszakai áramból juthatnának olcsó energiához, mert éjszaka nagyon olcsó az áram, miután nincs mind felhasználva, és ezt jelenleg ugyanolyan piaci áron kapják az önkormányzatok, mint a nappali áramot. Ebből az MVM-nek, vagyis a magyar államnak hatalmas profitja van, amit visszaforgat a gáz ára miatti veszteségek ellensúlyozására. A közvilágítás lekapcsolása felvet közbiztonsági és közlekedésbiztonsági kérdéseket.
Nem ennyire sanyarú az állami vezetők élete. Többeknek közülük bőkezű fizetésemelést juttathat a kormány, a jegybankelnök tervezett béremelése ugyanis továbbgyűrűzik.
Több állami szerv vezetőjének a díjazását a jegybankelnök béréhez kötik a jogszabályok, ezáltal a 24.hu számítása szerint legalább két tucat, a jegybankon kívüli állami vezető örülhet még, pl. a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, elnökhelyettesei és főtitkára vagy a Médiatanács tagjai.
Ezen intézmények vezetőinek illetményét az MNB-elnök bérének 80 százalékában határozták meg, azaz jelenleg havi 4 millió forintot keresnek, ami jövőre így 800 ezer forinttal emelkedhet. A pénzügyi tárca javaslata szerint ugyanis Matolcsy György fizetése felzárkózik az Állami Számvevőszék elnökének béréhez.
A fent említett intézmények vezetői legutóbb 2020 januárjában kaptak fizetésemelést, akkor kötötték bérüket az MNB-elnök fizetéséhez. Ez nagy ugrás volt nekik, a GVH elnökének fizetése például 1,7 millióról, a Közbeszerzési Hatóság elnökének 2,6 millió forintról szökött fel 4 millió forintra.
Cudar idők várnak a lakáshitelesekre, amint beköszönt a piaci realitás – lesznek családok, ahol akár 100 ezer forinttal ugrik meg a havi törlesztő. A Forbes.hu példákon keresztül mutatta be, mire lehet számítani a kamatstop végével. Egy átlagos hitel törlesztője 63 százalékkal növekedhet, ha véget ér a kamatstop.
November 15-től kiterjesztik a kamatstop intézményét nagyjából 60 ezer kis- és középvállalkozásra, és már a legfeljebb öt éves kamatperiódusú, rögzített hitelkamattal nyújtott hitelek felvevői is élvezhetik a kamatstop védelmét.

Az energia más szempontokból
A környezetszennyezést okozó 50 fő forrás fele földgáz és kőolaj-kitermelésből jön - írja friss jelentésében a Climate Trace, mely igyekszik mérni a valóságos szén-dioxid kibocsátást és üvegház hatást.
A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a kitermelő cégek tudatosan alábecsülik az üvegházhatást, vagyis a valóság háromszor rosszabb, mint ahogy a hivatalos statisztikákban szerepel.
A kitermelés során ugyanis metángáz keletkezhet, ami sokkal inkább pusztítja a környezetet, mint a szén-dioxid: az üvegházhatása a nyolcvanszorosa annak.
Mit gondolnak a kijevi lakosok az áramszünetekről és az esetleges evakuálásról? A Szabad Európa az ukrán fővárosban élő emberekkel beszélgetett, miután Vitalij Klicsko polgármester figyelmeztetett, hogy teljes áramkimaradás esetén a lakosoknak tömegesen el kell hagyniuk a várost.
 
Kellemes készülődést a hétvégére!
Kerényi György

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése