Németh Ernő: szándékos bojkott miatt marad el a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának ülése
Politikai okuk van a távolmaradásoknak
Elmaradt a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának legutóbbi ülése, nem volt meg ugyanis — a testület megalakulása óta először — a határozatképességhez szükséges legkisebb létszám. Az MNT szakmai testületének több tagja jelezte, hogy nem tud jelen lenni azon az ülésen, amelynek napirendi pontjai között szerepelt volna a Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége petíciójának véleményezése, a Magyar Szó napilapban a leváltás és személycserék után kialakult helyzet megvitatása, valamint a topolyai médiatámogatási pályázatok véleményezése.
Az utóbbi hetekben, hónapokban a vajdasági magyar médiában botrány botrányt követ, ennek ellenére a Magyar Nemzeti Tanács úgy viselkedik, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Németh Ernő, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke biztos benne, hogy politikai okuk van a távolmaradásoknak, vagyis szándékos bojkott miatt marad el a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának ülése. Némelyek tudni vélik, hogy a tagok egy részét írásban értesítették, hogy ne jelenjenek meg az ülésen, azaz szándékos bojkottról volt szó.
Az ülésre egyébként az érintett intézményekből vendégeket is meghívtak: Tóth Imrét és Piukovity Norbertet, a Szabadkai Rádió megmentésére vonatkozó petíció kezdeményezőit, Varjú Mártát, a Magyar Szó főszerkesztőjét, Ökrész Rozáliát, a Magyar Szó igazgatóját, Kontra Ferencet, a Kilátó eddigi szerkesztőjét, Újhelyi Lukácsot, a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnökét, dr. Káich Katalint és dr. Horváth Futó Hargitát, a TJGYT két, lemondásban lévő tagját, Kókai Pétert és Bajtai Kornélt, a Magyar Szó újságíróit.
— Mindenki tudja, hogy a magyar műsor megmentése érdekében aláírásgyűjtést szerveztek, az aláírt íveket átadták Hajnal Jenő elnök úrnak, és azt kérték tőle, hogy hívja össze az MNT rendkívüli ülését, mert a szavazók tíz százaléka követeli a választási ígéretek betartását. Erre nem került sor, ezért gondoltam, hogy ezen a bizottsági ülésen ezt a kérdést meg kellett volna vitatni — mondta Németh.
A Magyar Szóban kialakult helyzettel — Kontra Ferenc leváltásával — kapcsolatban többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a tájékoztatási bizottságnak foglalkoznia kell az esettel.
— A napilap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének két tagja furcsa körülmények között lemondott. Ezzel kapcsolatban különféle találgatások is napvilágot láttak, de az érintettek közül azóta senki sem szólalt meg. Én sem tudom, hogy miért mondott le dr. Káich Katalin és dr. Horváth Futó Hargita. Állítólag létezik egy levél, melyben megindokolják lemondásukat — nyilatkozta Németh, majd hozzátette, kérte az MNT elnökét, bocsássa rendelkezésére a levelet, de érdemi választ nem kapott.
Azóta kiderült, hogy Kontra Ferencet végérvényesen leváltották, felajánlottak neki egy állást, és nyolc nap gondolkodási időt kapott. Németh Ernő szerint nem Patócs László szerkeszti majd a Kilátót, hanem valaki más, némelyek szerint azonban október 28-án Patócs munkaszerződést kötött a Magyar Szóval.
„Fogadjanak szót Pásztor Istvánnak”
Németh Ernő beszámolója után Tóth Imre, a Szabadkai Rádió munkatársa, a magyar műsor megmentéséért szervezett aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője kért szót. Mint mondta, Hajnal Jenő, az MNT elnöke egy közleményben azt nyilatkozta, Maglai Jenőnek, Szabadka polgármesterének kellett volna címezni a petíciót, és nem az MNT-nek.
— Sajnálatos, hogy Hajnal Jenőnek fogalma sincs, ki a Szabadkai Rádió alapítója. Nem Maglai Jenő, vagyis nem a polgármester, hanem a városi képviselő-testület. Az is sajnálatos, hogy Hajnal Jenő úrnak arról sincs fogalma, hogy a Magyar Összefogás mit ígért a polgároknak: a Szabadkai Rádió mint a leghallgatottabb és legkedveltebb vajdasági magyar rádió státusának rendezése a vajdasági magyar elektronikus sajtó részeként — ez áll az ígéretben. Mi semmi újat nem kérünk, csak annyit, hogy tartsák be ígéreteiket, a 6500 választópolgár is ezt kéri, aki aláírta a petíciót. Azzal nem számoltam, hogy ez a mai ülés elmarad, azzal viszont igen, hogy nem szakmai, hanem politikai döntés születik majd, tekintettel arra, hogy a szakmával nem konzultáltak. Arra szerettem volna megkérni a tájékoztatási bizottság tagjait, hogy ha politikai döntést akarnak hozni, fogadjanak szót Pásztor Istvánnak és Lovas Ildikónak — mondta Tóth, majd idézte Pásztor István szavait, melyek 2013. november 28-án, a Szabadkai Rádió 45 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen hangzottak el. Beszédében akkor megígérte, hogy mindent megtesznek a Szabadkai Rádió megmentéséért.
| Miért érdekes ennek a levélnek a tartalma? Miért nem a legilletékesebbeknek teszik fel a kérdést, hogy mivel indokolják a lemondásukat? — kérdezhetnék többen is, jogosan. Nem hivatalos beszámolók szerint a két tagot, azaz dr. Káich Katalint és dr. Horváth Futó Hargitát megfenyegették, olyannyira, hogy a történtekről senkinek sem mernek beszélni. Feltételezések szerint Újhelyi Lukács, a Magyar Szó TJGYT-elnöke nyomdafestéket nem tűrő hangon, lekezelően beszélt a két hölggyel, és megfenyegette őket. Mindenki érdeke, de talán leginkább az MNT-é, hogy ebben az ügyben is tiszta víz kerüljön a pohárba. |
„Az MNT nem tartja illetékesnek magát”
A Magyar Szó húsz munkatársa is kérte a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának összehívását, az újságírók ezt levélben fogalmazták meg, és a dokumentumot a többi közt a lap vezetőségének és az MNT-nek címezték. Kókai Péter hangsúlyozta, hogy nem tagja sem az MNT-nek, sem a tájékoztatási bizottságnak, és nincs felhatalmazása, hogy a Magyar Szó nevében beszéljen, ezért ő csak a levelet aláíró húsz újságíró nevében tud nyilatkozni.
— Kontra Ferenc először bejelentett leváltása után volt egy háttértárgyalás, melyen részt vett Újhelyi Lukács, Ökrész Rozália, Varjú Márta, Káich Katalin, Horváth Futó Hargita és jómagam, és ennek az eredményéről adtunk ki mi, a TJGYT három tagja egy nyilvános közleményt. Két nappal ezután a két említett személy lemondott a TJGYT-tagságáról. Ez a lépés igencsak meglepő, mivel az a bizonyos háttértárgyalás sikeres volt. Internetes fórumok viszont elkezdték szellőztetni, hogy Újhelyi Lukács elnöki minőségében telefonon felhívta a két hölgyet, és ők a beszélgetés hatására mondtak le. A tisztánlátás érdekében levéllel fordultunk többek között Újhelyi Lukácshoz is, és azt kérdeztük, hogy meg tudja-e erősíteni vagy cáfolni a telefonhívások tényét, illetve be tud-e számolni azok tartalmáról — mondta Kókai. Szerinte azzal, hogy elmaradt a tájékoztatási bizottsági ülése, bebizonyosodott, hogy az MNT nem tartja illetékesnek magát azokban a kérdésekben, amelyekben talán ő a legilletékesebb, hiszen mégiscsak ez az intézmény nevezi ki a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének tagjait.
Bajtai Kornél, a Magyar Szó korábbi főszerkesztő-helyettese, korábbi online szerkesztője, a szabadkai rovat korábbi szerkesztője, azaz többszörösen leváltott szerkesztő jelenleg újságírói státuszban dolgozik a lapnál. Elmondta, hogy a Magyar Szó nem egy magántulajdonban lévő cég, a napilap alapítója a nemzeti tanács, tartományi támogatást kap, ezért a magyar közösség tulajdonának tekinthető. Ehhez képest még a lap dolgozói sem tudják, hogy mi és hogyan történik.
— Fogalmunk nincs, hogy a cégen belül miféle káderezés folyik. Például Kontra Ferencet leváltották, majd „befagyasztották” a döntést, aztán időközben „kifagyasztották”, vagyis újra aktuális lett a leváltása. Nálunk létszámstop van, senkit sem tudunk felvenni, s ha Patócs László lesz a szerkesztő, milyen szerződéssel fog dolgozni? Az online szerkesztőségben olyan emberek vannak középvezetői tisztségeken, akiket még csak nem is ismerünk, és nem a szerkesztőség munkatársai — tette hozzá Bajtai.
| Cenzúra miatt nem jelenhetett meg a csütörtöki Magyar Szóban a lap újságírójának tudósítása a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának, elmaradt üléséről és Németh Ernő, Tóth Imre, Kókai Péter és Bajtai Kornél sajtótájékoztatójáról. |
Szabó Attila felvételei
A rögtönzött sajtótájékoztató után Németh Ernő — a sajtó képviselőivel együtt — felkereste Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, hogy személyesen kérje el dr. Káich Katalin és dr. Horváth Futó Hargita levelét, melyben megindokolják lemondásukat. Mint kiderült, valóban létezik egy ilyen dokumentum, de az MNT elnöke nem volt hajlandó azt a tájékoztatási bizottság elnökének rendelkezésére bocsátani, mert, mint mondta, az magánlevél, és a tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra.
Tomek Viktor | 2015.10.29 | LXX. évfolyam 43. szám Szabadkai Napló
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése