A
tartományi parlament legutóbbi ülésén elfogadta az új jelképek
bevezetéséről szóló határozatot, melynek értelmében az
úgynevezett Vajdaság hagyományos jelképei hivatalos használatba kerültek
egész Délvidék területén.
Ahogy arról portálunk beszámolt,
a zászló egyrészt nem egyezik meg a határozat szövegében említett
1848-as történelmi lobogóval, másrészt pedig a zászló gyökere a magyar
szabadságharc ellen felkelő szerb csapatok jelképe volt, amelyek számos
település magyar lakosságát koncolták fel nemzeti gyűlöletből.
Aradi vértanúink, Kiss Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich
János, Aulich Lajos és még számos nemzeti hősünk, mind ezen
lobogók alatt vonuló szerb csapatokkal küzdöttek és a magyar honvédek és
az ellenük folytatott harcban haltak hősi halált. Az
1848/49-es magyarellenes harcok jelképe most mégis
a magyarlakta Vajdaság hivatalos jelképe lett. Erre a Vajdasági
Magyar Szövetség tartományi képviselőinek igen szavazata és Pásztor
István, a VMSZ és a tartományi parlament elnökének teljes támogatása
mellett került sor.
Hűségesküt tettek a "magyarok"
Pásztor felszólalásában elmondta: “Nem
áll szándékunkban részt venni ebben a vitában. Szavazni fogunk erre a
határozatra, mint ahogyan azt a statútum esetében is megtettük, mert
mindkettő a kompromisszum része volt.” Majd kiemelte azt is, hogy
szerinte a politika a kompromisszumokon alapszik. “Ezért nem akarunk
részt venni ebben a vitában, mert ha nekünk jogunkban állt meghatározni a
saját nemzeti szimbólumainkat, amelyek állami védelmet élveznek, akkor
kötelességünk az önök által megbeszélt megoldás mellé állni.”- mondta a
VMSZ elnöke.
A vitába a Szerb Haladó Párt díszmagyarjai is beszálltak, így például a magyarkanizsai képviselőnőjük, Crkvenjakov Gizella.
"Én, mint egy nemzeti kisebbség tagja, úgy gondolom, mindenki egyenrangúan használhatja nyelvét, kultúráját, szimbólumait, ott ahol erre szükség mutatkozik. Egy okot sem látok arra, hogy ne szavazzak a napirendi pontban foglaltakba. Nem hiszem, hogy a nemzeti szimbólumok elfogadásával bármelyik jogom veszélybe kerülne." - közölte a hűségeskünek is megfelelő véleményét Crkvenjakov.
"Én, mint egy nemzeti kisebbség tagja, úgy gondolom, mindenki egyenrangúan használhatja nyelvét, kultúráját, szimbólumait, ott ahol erre szükség mutatkozik. Egy okot sem látok arra, hogy ne szavazzak a napirendi pontban foglaltakba. Nem hiszem, hogy a nemzeti szimbólumok elfogadásával bármelyik jogom veszélybe kerülne." - közölte a hűségeskünek is megfelelő véleményét Crkvenjakov.
Mind Pásztor, mind pedig a
magyarkanizsai képviselőnő kijelentései álságosak és megtévesztőek. Az
igaz, hogy valóban van lehetőség a magyar nemzeti jelképek használatára,
de csak azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20
százalékot, ám ezeken a helyeken sem kötelező és semmilyen retorzióval
nem jár, ha azt "elfelejtik" megtenni. Mindeközben a vajdasági jelképek
kihelyezésére a törvény kötelez, annak elmulasztását
pénzbírsággal sújtja. A magyar lobogó használata azonban csak a
helyi közösségek és a városháza épületeit érinti, más közintézményeket
nem. Ezen felül évente csupán három napon, a délvidéki magyarság
ünnepnapjain (március 15., augusztus 20., október 23.) engedélyezett a
magyar nemzeti trikolór használata, ám a szerb többség részéről annak
"nincs hagyománya", hogy megtiszteljék ezeket az ünnepeinket.
Arról nem is beszélve, milyen abszurd helyzetet teremthet az, ha március
15-én a délvidéki magyarság lobogóját épp a forradalmunk ellen felkelő
és azt a helyi magyarság vérébe fojtó szerb lobogó mellé helyezik majd
ki.
A magyar nyelv hivatalos használata
pedig legtöbb esetben csak egy névleges dolog és csupán néhány községben
elfogadott. Mivel a hivatalokban, intézményekben még részarányosan
sincsenek magyar alkalmazottak, így gyakorlatilag a jogunk ugyan megvan,
hogy magyarul beszéljünk, csak éppen sem fogja megérteni a nyelvünket.
A radikálisok megköszönték a nemzeti érdek feladását Pásztornak
A magyarok szolgalelkűsége és a magyar
véren történelmivé vált zászlók feltétel nélküli támogatása még a
legszélsőségesebb pártok kívánságait is teljesítette. Olyannyira, hogy a
háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj csetnikvajda pártja, a Szerb
Radikális Párt is köszönetet mondott Pásztor Istvánnak.
A radikálisok képviselője, Dragan
Stipanović kifejtette: "Mi, szerb radikálisok szavazni fogunk a Vajdaság
hagyományos szimbólumairól szóló javaslatra. Azt, amit a nép Čanak
zászlajának vagy Čanak címerének hív, be kell tiltani. Köszönetet
mondanék Pásztor úrnak és a VMSZ képviselőinek, akik szavazni fognak
erre a javaslatra, és ezzel tanúbizonyságot tesznek a politikai
érettségükről. Biztos vagyok benne, hogy jövőre, ha majd prof. dr.
Vojislav Šešelj köztársasági elnök lesz, akkor az összes többi igazi
szerb szimbólumra is rászavaznak majd."
Ez nem az első eset, hogy a VMSZ és a
radikálisok összeborulnak, hiszen Pásztor pártja több községben
is együtt alkotja a hatalmi többséget a csetnikpárttal, illetve még a
tavaszi választások idején is egyedül a radikálisok támogatták a VMSZ
azon kezdeményezését, hogy ellehetetlenítsék a VMDK-MM
tartományi listaállítását.
Pásztor az összes délvidéki magyar nevében beszélhet?
Az ülésen az ellenzék soraiból Csonka Áron is felszólalt, elmondta:
a VMDK nem támogathatja a Vajdaság AT hagyományos szimbólumainak
használatáról szóló javaslatot, mert az rossz kompromisszumok eredménye,
és jórészt a történelem "fabrikálásán" alapul. Kifejtette, hogy
szerintük a szóban forgó határozat, csakúgy mint a szimbólumok, negatív
üzenetet hordoz magában mindazok számára, akik nem tartoznak a többségi
nemzethez, s akik őshonos népek Vajdaságban, akik már évszázadok óta itt
élnek, s akik jól emlékeznek, mi történt itt pl. száz évvel ezelőtt.
Majd megkérte Pásztor Istvánt, ne beszéljen a teljes magyarság nevében, hiszen erre nincs sem joga, sem felhatalmazása.
Orbánék szerint semmi baj a jelképpel
A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB)
hétfői ülésén is szóba kerültek az új vajdasági jelképek. A
téma kapcsán Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője tette fel a
kérdéseit. A politikus erről Facebook oldalán számolt be,
mint írja: "Rákérdeztem Vajdaság új zászlajának ügyére, ez a zászló
ugyanis megegyezik azzal, amely alatt a szerb csapatok a magyar
szabadságharc ellen fordultak 1848-49-ben és számos délvidéki magyar
településen etnikai tisztogatásokat folytattak népünk ellen. Az
államtitkár döbbenetes módon kifejtette, hogy a Kormány nem látja a
problémát, ugyanis a többségi társadalomnak joga van megválasztani
jelképeit. Hasonlóan nyilatkozott korábban egyébként Pásztor István, a
szerb radikálisokkal koalícióban kormányzó Vajdasági Magyar Szövetség
elnöke is."
Magyarán: az Orbán-kormány semmi kivetnivalót nem lát egy, a
Vajdaság multikulturális múltját teljesen figyelmen kívül hagyó, a
szerbiai állami zászlóval szinte teljesen azonos és a magyarság
számára provokatív jelkép elfogadásában.
R. P.
Közzétette: Szerkesztő
2016. szeptember 24. [14:59]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése