Szerbiában (tovább) hanyatlik a demokrácia

Egybehangzó értékelések az ország állapotáról

 

Csak nézünk benneteket… – és semmi több. Ezért is jutottunk idáig.
Zoran R. Tomić

– Szerbiát formálisan még mindig parlamentáris demokráciának tekintik, de valójában már régen nem az, mert a parlament az előző rendszer alatt, de különösen amióta a Szerb Haladó Párt (SNS) van hatalmon, a törvények stancolásának és kézemelési gépezetére változott a csengő hangjára. Előtte eddig egyetlen miniszter, még kevésbé kormányfő nem számolt el és ezután sem fog és válaszolni a képviselők kérdésére, akik, a definíció szerint a polgárok képviselői – írja a Danas c. belgrádi napilap hétvégi számának szerkesztőségi kommentárjában Ivica Dačić eddigi külügyminiszternek a parlament elnökévé választása alkalmából.[1]
Az év folyamán több szerbiai és külföldi, valamint nemzetközi szervezet által készített elemzés, értékelés került nyilvánosságra az ország állapotáról. Az European Western Balkans (EWB) összefoglaló írása szerint „csaknem mindegyik 2020. évi mérvadó nemzetközi és belföldi jelentés a demokrácia csökkenését mutatja Szerbiában”.[2]

 

– Egy jelentés talán lehet nem tárgyilagos, a másiknak lehet hibája – de amikor 2020-ban legalább hét egymás után közreadott dokumentumban ugyanazok az értékelések jelennek meg a szerbiai demokrácia állapotáról, mennyire hihető, hogy nem felelnek meg a valóságnak? Különösen akkor, ha ezek a jelentések különböző irányból érkeznek – a belföldi és a külföldi nem kormányzati szervezetektől, de azoktól a nemzetközi szervezetektől is, amelyekkel Szerbia együttműködik, és amelyeknek az elemzéshez adatokat bocsátott a rendelkezésére.

Nagy port vert föl a Freedom Housenak a Tranzícós országok c. tavaszi jelentése, amely Szerbiát a „félig konszolidált demokrácia” kategóriából a „hibrid rezsimek” közé minősítette le, amelyekben a demokratikus intézmények az autoritárius/önkényuralmú rendszer díszleteként szolgálnak.

A kormány a jelentésre részletes választ készített, azt állítva, hogy a kategóriaváltás indokolatlan. Azok a jelentések azonban, amelyekre a kormány a saját javára hivatkozott, figyelmesebb tanulmányozás után, „a szerbiai demokrácia még rosszabb képét mutatják”.[3]

Újabb dokumentumok következtek, különösen a júniusban tartott választások után, és az ez évi elemzés az Európai Bizottság valamint az ODIHR (az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának a csatlakozási – B. A.)  jelentésével a haladásról és a választásokról készült végső jelentésével kerekedett ki.

Az ODIHR megállapította, hogy „a hatalmi párt dominanciája, beleértve a sajtót is, aggodalmas”, valamint hogy „a hatalmi pártok által élvezett előny, az ellenzéki pártok határozata ellenére, hogy bojkottálják a választásokat,… csökkentette a választás lehetőségét és a szavazók számára elérhető információkat”.[4] 

 

A szerbiai demokrácia a talán legszembetűnőbb értékelése az Európai Bizottságé (EB), miszerint „az újonnan választott parlamentet a hatalmi koalíció túlnyomó többsége és a határozott ellenzék hiánya jellemzi, ami nem építő jellegű helyzet a politikai pluralizmusnak az országban”.

Az EB jelentése jegyezte a civil szervezetekre és az újságírókra való nyomásgyakorlás folytatását is, megállapítva, hogy nincs előrelépés a szólásszabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége területén.

Ezek a jelentések csak kapcsolódnak ahhoz, amit korábban az év folyamán legalább öt szervezet megállapított – a Freedom House,[5] Riporterek Határok Nélkül (RWB),[6] a V-Dem Institute (Varieties of Democracy Institute),[7] a Korszerű Politika Központja (CSP)[8] és a CRTA[9] – valamint más szervezetek, a sajtó és egyes személyek értékeléseihez, amelyeket a szerbiai demokrácia visszafejlődéséről közöltek.

A 2000. október 5-ei belgrádi események huszadik évfordulóján, tehát, széleskörű egyetértés van arról, hogy a demokrácia Szerbiában hanyatlik, olyan mértékben, hogy egyáltalán kérdéses, demokratikusnak lehet-e nevezni ezt az országot. A kérdésre, hogy az elkövetkező évben fordulat következik-e be vagy tovább csökkenek az osztályzatok – amire van még lehetőség – csak a polgárok, a hatalmon lévők és a hatalmon kívüliek válaszolhatnak – írja a EWB.[10]

 

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a (tovább) hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre inkább az önkényuralomra hasonlít –, nem csak támogatja, de tevékeny részese is az országot és Vajdaság Autonóm Tartományt irányító hatalmi szövetségnek. 

Ennek a parlamentnek az egyik alelnökévé választották most Kovács Elvirát, aki „2015 óta a VMSZ alelnöke, külügyi titkára”,[11] 2016 és 2019 között pedig Szerbiában a „legdrágább képviselő volt”,[12] Pásztor Bálint, a pártelnök fia pedig pedig „ugyanabba a parlamenti bizottságba került, mint a magyargyűlölő Jovanov és a szélsőséges Pajkić”![13]

A történések miatt senki még csak nem is szégyenkezik! 

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. október 26.

---

[1] Dačićeva muka sa slatkim limunom [Dačić szenvedése az édes citrommal] Danas, 2020. október 24. 2.
[2] EWB: Skoro svi relevantni međunarodni i domaći izveštaji u 2020. pokazuju pad demokratije u Srbiji [Csaknem mindegyik 2020. évi mérvadó nemzetközi és belföldi jelentés a demokrácia csökkenését mutatja Szerbiában] https://europeanwesternbalkans.rs/skoro-svi-relevantni-medjunarodni-domaci-izvestaji-u-2020-pokazuju-pad-demokratije-u-srbiji/16. 10. 2020.
[3] Izveštaji na koje se poziva Vlada u odgovoru Fridom hausu daju još crnju sliku demokratije u Srbiji [A jelnetések, amelyekre a Komány hivatkozik a Freedom Housenak adott válaszában, a demokrácia még sötétett képét mutatják Szerbiában] https://europeanwesternbalkans.rs/izvestaji-na-koje-se-poziva-vlada-u-odgovoru-fridom-hausu-daju-jos-crnju-sliku-demokratije-u-srbiji/, 2020. május 21.
[4] Lásd a 2-es alatti írást.
[5] Fridom haus: Srbija i Crna Gora ne pripadaju kategoriji demokratija [Freedom House Szerbia és Montenegró nem tartoznak a demokrácia kategóriájába] https://europeanwesternbalkans.rs/fridom-haus-srbija-crna-gora-ne-pripadaju-kategoriji-demokratija/, 2020. június 5.
[6] Reporteri bez granica: Srbija 93. u svetu po slobodi medija, 2016. bila na 59. mestu [Riporterek Határok Nélkül: Szerbia a 93. helyen a médiaszabadságot illetően, 2016-ban az 59. helyen volt]
https://europeanwesternbalkans.rs/reporteri-bez-granica-srbija-93-u-svetu-po-slobodi-medija-2016-bila-na-59-mestu/, 2020. április 21.
[7] Indeks liberalne demokratije: U Srbiji znatno ojačala autokratija [A liberális demokrácia indexe: Szerbiéban jelnetősen erődött az autókrácia] http://rs.n1info.com/Vesti/a654898/Indeks-liberalne-demokratije.html, 2020. szeptember 29. 09:21
[8] Objavljen izveštaj “Stanje demokratije u Srbiji 2020” [Köttétették a „demokrácia állapota Szerbiában 2020-ban” jelentést] https://europeanwesternbalkans.rs/objavljen-izvestaj-stanje-demokratije-u-srbiji-2020/
2020. szeptember 28.
[9] Parlamentarni izbori 2020 – Završni izveštaj sa preporukama [Parlementi választások 2020 – Zárójelentés javaslatokkal]
https://crta.rs/parlamentarni-izbori-2020-zavrsni-izvestaj-sa-preporukama, 2020. október 2.
[10] Lásd a 2-es alatti írást.
[11] Kovács Elvira https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/kovacs-elvira és Miklós Hajnalka: „Az euróintegrációban vagyunk érdekeltek”. Magyar Szó, 2020. október 24. 58.
[12] Kovács Elvira a „legdrágább” parlamenti képviselő Szerbiában https://szabadmagyarszo.com/2020/06/20/kovacs-elvira-a-legdragabb-parlamenti-kepviselo-szerbiaban/
[13] Szégyen: Pásztor Bálint ugyanabba a parlamenti bizottságba került, mint a magyargyűlölő Jovanov és a szélsőséges Pajkić https://delhir.info/2020/10/26/szegyen-pasztor-balint-ugyanabba-a-parlamenti-bizottsagba-kerult-mint-a-magyargyulolo-jovanov-es-a-szelsoseges-pajkic/