Az épület 1935-ben épült Đorđe Tabaković ismert építész tervei alapján, s a szakmai közvélemény egy része úgy véli, hogy példátlan és problematikus, hogy a festmény ennek az épületnek a falára felkerülhetett.
Néhány éve tervben volt az épület felújítása, de a munkálatok elmaradtak. Fjodor Petrov, a Szabadkai Műemlékvédelmi Intézet titkára szerint ők adtak engedélyt a festmény elkészítésére, mivel az semmilyen előírásba nem ütközik.
A VOICE által megszólaltatott Aleksandra Davidov Temerinski művészettörténész szerint egy bizarr döntésről van szó, egy primitív gesztusról, ami azt példázza, hogy állam és egyház összefonódik, ugyanúgy, mint a középkorban. Szerinte, a Szerb Pravoszláv Egyház tulajdonában lévő épületek megfelelőbbek lettek volna a festmény létrehozására, illetve a szóban forgó épületben lakók véleményét is ki kellett volna kérni a tervről.
A Városi Közigazgatás szerint a festmény lokációja kifejezi a szerb egyházfő iránti tiszteletet. A szóban forgó épületben nem esett kár, nem csökkent annak az értéke, sőt! Az egyházfő személye iránti tiszteletet egész Szerbiában kinyilvánítják, Szabadkán pedig, ahol tisztelik a különbözőségeket, nincs helye mesterkélt hangulatkeltésnek.
Losonc T. Dániel építészmérnök szerint a Műemlékvédelmi Intézet némely döntése, s annak kritériumai megkérdőjelezhetőek. A szakember szerint a törvény szellemében kell meghozni az egyes döntéseket, s felelni kell azokért. Arra a kérdésre is választ kell adni, hogy miért került a festmény a védett zónában lévő épület falára. Szerinte a tiszteletadásnak több más módja is lett volna: például utcát lehetett volna elnevezni a pátriárkáról, vagy emléktáblát, szobrot állítani neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése