Szabadkán a „felszabadító király”
I. Péter „felszabadító király” szabadkai emlékművét a város emelte, 2021. november 25-én – Bácskának, Bánságnak és Baranyának a Szerb Királysághoz csatolása napján
Monumentális, csaknem 10 méter magas szobrot avattak november 30-án Szabadkán I. Petar Karađorđević szerb királynak 21,4 millió dinárból, „akinek egyébként semmi köze nem volt Szabadkához, még csak nem is járt ott”.[1]
A szoboravatás nem csak, hogy növelte a magyar közösség megosztottságát és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) politikájával való elégedetlenséget, de rontotta a magyarok és a szerbek közötti viszonyokat is. Jó látható ez az eseményről készül írásokból és kommentekből is.
A szoboravatás nem csak, hogy növelte a magyar közösség megosztottságát és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) politikájával való elégedetlenséget, de rontotta a magyarok és a szerbek közötti viszonyokat is. Jó látható ez az eseményről készül írásokból és kommentekből is.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapította” és VMSZ befolyása alatt megjelenő Magyar Szó nevű napilap a szoboravatásról szóló írásának elején ez olvasható:
– I. Petar Karađorđević rendkívül nagy népszerűségnek örvend a szerbség körében. A felszabadítóként és országegyesítőként számon tartott, 1921-ben elhunyt uralkodó hősiességéről, kitartásáról, műveltségéről és szerénységéről számos történet maradt fenn. A szerénysége miatt a szerbek Péter bácsiként (čika Pera) emlegetik. Az uralkodó szabadkai szobrának felállításáról még az előző összetételben döntött a városvezetés. A szoborállítás 21,4 millió dinárból valósult meg, amit a városi költségvetésből biztosítottak. A Zoran Ivanović szobrász által készített 4,2 méter magas, 1,3 tonna bronz szobor egy 5,6 méter magas talapzaton foglal helyet a Jadran épülete előtt – írja a napilap.[2]
– I. Petar Karađorđević rendkívül nagy népszerűségnek örvend a szerbség körében. A felszabadítóként és országegyesítőként számon tartott, 1921-ben elhunyt uralkodó hősiességéről, kitartásáról, műveltségéről és szerénységéről számos történet maradt fenn. A szerénysége miatt a szerbek Péter bácsiként (čika Pera) emlegetik. Az uralkodó szabadkai szobrának felállításáról még az előző összetételben döntött a városvezetés. A szoborállítás 21,4 millió dinárból valósult meg, amit a városi költségvetésből biztosítottak. A Zoran Ivanović szobrász által készített 4,2 méter magas, 1,3 tonna bronz szobor egy 5,6 méter magas talapzaton foglal helyet a Jadran épülete előtt – írja a napilap.[2]
A Magyar Mozgalom (MM) a Facebook oldalán foglalt állás a szoboravatásról:
– Minden jóérzésű magyar embernek görcs áll a gyomrába, ha Szabadka központjában jár és látja az előkészületeket a Péter királyt ábrázoló megszállási emlékmű avatására. Ezzel a gigantikus szoborral a nacionalista szerb hatalom és annak szabadkai fiókintézete a VMSZ hathatós együttműködésével újra meggyaláz bennünket Trianon emlékével. A több mint 10 méter magas szobor, amely rátelepszik Szabadka központjára, minden pillanatban azt sugallja nekünk, hogy ez nem a mi földünk, nem a mi városunk, egyre kevésbé van itt keresnivalónk.
Szégyelljék magukat mindazok, akik ehhez tapsolnak. Reméljük a vajdasági magyarok áprilisban kétszer is meggondolják, hogy újra a magyarság érdekeit semmibe vevő, a nagyszerb ideológiát kiszolgáló családi vállalkozásra szavaznak vagy a változásra – véli az MM.[3]
– Minden jóérzésű magyar embernek görcs áll a gyomrába, ha Szabadka központjában jár és látja az előkészületeket a Péter királyt ábrázoló megszállási emlékmű avatására. Ezzel a gigantikus szoborral a nacionalista szerb hatalom és annak szabadkai fiókintézete a VMSZ hathatós együttműködésével újra meggyaláz bennünket Trianon emlékével. A több mint 10 méter magas szobor, amely rátelepszik Szabadka központjára, minden pillanatban azt sugallja nekünk, hogy ez nem a mi földünk, nem a mi városunk, egyre kevésbé van itt keresnivalónk.
Szégyelljék magukat mindazok, akik ehhez tapsolnak. Reméljük a vajdasági magyarok áprilisban kétszer is meggondolják, hogy újra a magyarság érdekeit semmibe vevő, a nagyszerb ideológiát kiszolgáló családi vállalkozásra szavaznak vagy a változásra – véli az MM.[3]
– Ha „Karađorđević Petar, a szerbek néhai (illegitim?) királya a más világról (gyehennából?) végignézi saját életpályáját, nem hisszük, hogy ő is találna benne csak egyetlen tettet is, amely érdemessé tenné arra, hogy szobrot emeljenek valahol is neki. Ha csak azt a véres drámát nem veszi alapnak, amellyel trónra jutott, vagy azt, hogy (agyon?)verte a feleségét, hogy 1912-ben csapatai kb. 120 ezer albánt lemészároltak, hogy a Fekete Kéz terrorszervezettel együtt terrorizálta a saját népét és 1914-ben az egész emberiséget belesodorta egy értelmetlen öldöklésbe, majd 1918-ban a Görögországból érkező csapatai (ahol a szerb hadsereg két évig „nyaralt”) – a francia hadsereg szárnyain – „berepültek”, megszállták Délmagyarországot és több mint 45 ezer magyart elüldöztek marhavagonokba zsúfolva. Mert mást igazán nem találhat.
Mégis nem akárhol, hanem a délvidéki magyarok és horvátok szellemi, kulturális és politikai központjában, Szabadkán, Darija Kisić-Tepavčević haladó párti szerb szociálpolitikai miniszter jelenlétében leleplezték a Délvidéket 103 éve megszálló, ám Szabadkát soha nem látó Karađorđević Petár szerb király egész alakos, 1,3 tonna súlyú köztéri szobrát.
Kétszeresen súlyos nekünk délvidéki magyaroknak ez a szobormonstrum, amit a szabadkai haladó-VMSZ-es rezsim ránk kényszerített, annál is inkább, mert mint „felszabadítót (lásd a feliratot a hatalmas márványtalapzaton!) ültetik a nyakunkba. […] Vajon kitől, mitől szabadította fel Szabadkát a véreskezű Petár? – kérdezi a DélHír portál.[4]
Mégis nem akárhol, hanem a délvidéki magyarok és horvátok szellemi, kulturális és politikai központjában, Szabadkán, Darija Kisić-Tepavčević haladó párti szerb szociálpolitikai miniszter jelenlétében leleplezték a Délvidéket 103 éve megszálló, ám Szabadkát soha nem látó Karađorđević Petár szerb király egész alakos, 1,3 tonna súlyú köztéri szobrát.
Kétszeresen súlyos nekünk délvidéki magyaroknak ez a szobormonstrum, amit a szabadkai haladó-VMSZ-es rezsim ránk kényszerített, annál is inkább, mert mint „felszabadítót (lásd a feliratot a hatalmas márványtalapzaton!) ültetik a nyakunkba. […] Vajon kitől, mitől szabadította fel Szabadkát a véreskezű Petár? – kérdezi a DélHír portál.[4]
„1921 és 1941 között majdnem minden községben szobrot állítottak Péter emlékének. Ezek a szobrok az elnyomás gyűlölt szimbólumai lettek”.[5]
Újabban először Nagybecskerek központjában, a Szabadság Téren, 2006. január 17-én emeltek szobrot Péter királynak.[6] Azon a helyen, ahol Kiss Ernő aradi vértanú,[7] majd Žarko Zrenjanin néphős szobra állt, amelynek a helyére – miután áthelyezték – szökőkút került. Velebiten, az első világháború után betelepített szerb kolonista faluban, 2018. november 18-án Fejsztámer Róbert, Kanizsa véemeszes polgármestere avatta fel I. Péter szerb király emléktábláját.[8] Újvidéken 2018. november 25-én, vagyis Bácskának, Bánságnak és Baranyának a Szerb Királysághoz való csatolásának századik évfordulóján, Aleksandar Vučić szerb elnök és Miloš Vučević, Újvidék polgármestere a Köztársaság téren (a város legszűkebb központjában) avatták fel I. Péter szerb király szobrát.[9]
Újabban először Nagybecskerek központjában, a Szabadság Téren, 2006. január 17-én emeltek szobrot Péter királynak.[6] Azon a helyen, ahol Kiss Ernő aradi vértanú,[7] majd Žarko Zrenjanin néphős szobra állt, amelynek a helyére – miután áthelyezték – szökőkút került. Velebiten, az első világháború után betelepített szerb kolonista faluban, 2018. november 18-án Fejsztámer Róbert, Kanizsa véemeszes polgármestere avatta fel I. Péter szerb király emléktábláját.[8] Újvidéken 2018. november 25-én, vagyis Bácskának, Bánságnak és Baranyának a Szerb Királysághoz való csatolásának századik évfordulóján, Aleksandar Vučić szerb elnök és Miloš Vučević, Újvidék polgármestere a Köztársaság téren (a város legszűkebb központjában) avatták fel I. Péter szerb király szobrát.[9]
A szabadkai szoborállítás jól (bele)illeszkedik az Szerb Haladó Pártnak (SNP/SZHP) a „szerb világ” („srpski svet”)[10] kialakítása néven elhíresült (nagy)szerb nemzeti egységesítési elképzelésébe, amit Aleksandar Vulin haladó párti belügyminiszter a magáénak vállalt.[11]
A VMSZ, sajnos, ennek a pártnak a koalíciós partnere. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke, a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójának vezetője arra hivatkozik, hogy „az előző mandátumban döntött úgy a városi képviselő testület, hogy három szobrot fognak Szabadkán felállítani a három legszámosabb nemzet kérésére”.[12]
Az ifj. Pásztor azt azonban már nem mondta, hogy a szabadkai városi képviselő-testület 2020. május 28-ai ülésén pártjának a Nágel János vezette képviselőcsoportja is megszavazta a határozatot, miszerint a város területén szobrot emelnek Petar I. Karađorđević szerb királynak, Bíró Károlynak, Szabadka egykori polgármesterének, és Ivan Antunović katolikus püspöknek.[13]
A VMSZ, sajnos, ennek a pártnak a koalíciós partnere. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke, a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójának vezetője arra hivatkozik, hogy „az előző mandátumban döntött úgy a városi képviselő testület, hogy három szobrot fognak Szabadkán felállítani a három legszámosabb nemzet kérésére”.[12]
Az ifj. Pásztor azt azonban már nem mondta, hogy a szabadkai városi képviselő-testület 2020. május 28-ai ülésén pártjának a Nágel János vezette képviselőcsoportja is megszavazta a határozatot, miszerint a város területén szobrot emelnek Petar I. Karađorđević szerb királynak, Bíró Károlynak, Szabadka egykori polgármesterének, és Ivan Antunović katolikus püspöknek.[13]
A (vée)meszes képviselők nélkül aligha került volna sor ennek a szobornak a felállítására! A felelősség alól azonban Maglai Jenő Szabadka Polgári Mozgalmának képviselői sem menthetők fel, hiszen ők is rászavaztak.[14]
A 21,4 millió dinárt éppen okosabb célokra is elkölthették volna! Vannak, akik „nagyon remélik, hogy megérjük azt a napot, amikor a város végre meghaladja a nemzeti frusztrációt és a központ összes ízléstelen szobrát a bajai temető mögötti pusztába száműzi”. [15]
A 21,4 millió dinárt éppen okosabb célokra is elkölthették volna! Vannak, akik „nagyon remélik, hogy megérjük azt a napot, amikor a város végre meghaladja a nemzeti frusztrációt és a központ összes ízléstelen szobrát a bajai temető mögötti pusztába száműzi”. [15]
Az egykori Jugoszláviában a nemzeti viszonyok íratlan elve volt, hogy „nem kell a másik (nép) orra alá borsot törni/tormát tenni”. Ez a gyakorlatban azt jelentette, kerülni kell az olyan intézkedéseket, amelyek más nemzeti közösséget, vagy annak tagjait ingerlik, történelmi sebeket nyitnak meg, vagyis ’örülni annak, ami másoknak tragédia’.[16] A SHP hatalom alatt – nem csak Szabadka esetében és nem csak szoborállítással – ennek éppen az ellenkezője történik.
A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben támogatja, akármilyen káros javaslatát megszavazza, a hatalomban való részvétel és a vezetők tisztségének megőrzése, gazdagodásának folytatása érdekében.
Nehezen képzelhető el, hogy I. Péter király szobrát, mit Bíró Károly szobrát – Pásztor Bálint szavaival – „a nemzeti hovatartozásuktól függetlenül elfogadják a szabadkaiak”, hogy – az apja, Pásztor István pártvezér fogalmazása szerint – „az egymásra való odafigyelés jelképe lesz”,[17] és hogy hozzájárul az itt élő nemzetek közeledéshez. Nem-e éppen inkább az egymástól való (el)távolodásukat fokozza?[18]
A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben támogatja, akármilyen káros javaslatát megszavazza, a hatalomban való részvétel és a vezetők tisztségének megőrzése, gazdagodásának folytatása érdekében.
Nehezen képzelhető el, hogy I. Péter király szobrát, mit Bíró Károly szobrát – Pásztor Bálint szavaival – „a nemzeti hovatartozásuktól függetlenül elfogadják a szabadkaiak”, hogy – az apja, Pásztor István pártvezér fogalmazása szerint – „az egymásra való odafigyelés jelképe lesz”,[17] és hogy hozzájárul az itt élő nemzetek közeledéshez. Nem-e éppen inkább az egymástól való (el)távolodásukat fokozza?[18]
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. december 3.
Újvidék, 2021. december 3.
__________
[1] U. Z.: Hatalmas szobrot kap Szabadkán a Délvidéket elfoglaló „balkáni mészáros”
https://delhir.info/2020/05/29/hatalmas-szobrot-kap-szabadkan-a-delvideket-elfoglalo-balkani-meszaros/
[1] Споменик краљу Петру [Péter király emlékmű]. http://zrikipedia.com/
[2] B.em: A jog, a törvényesség és igazságosság megtestesítője. Magyar Szó, 2021. december 1- 9., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4789/vajdasag_szabadka/255196/A-jog-a-t%C3%B6rv%C3%A9nyess%C3%A9g-%C3%A9s-igazs%C3%A1goss%C3%A1g-megtestes%C3%ADt%C5%91je.htm, 2021. november 30. 17:05
[3] https://www.facebook.com/magyarmozgalom.rs, 2021. november 30. 10:41
[4] U.Z.: Felavatták Szabadkán a Délvidéket megszálló „balkáni mészáros“ szobormonstrumát https://delhir.info/2021/11/30/felavattak-szabadkan-a-delvideket-megszallo-balkani-meszaros-szobormonstrumat/
[5] Lásd U.Z. írását a 2-es jegyzetben.
[6] Споменик краљу Петру [Emlékmű Péter királynak ]. http://zrikipedia.com/
[7] Göröntsér Vera: Kiss Ernő egykori szobra. https://www.kozterkep.hu/13848/kiss-erno-egykori-szobra, 2011.02.09. 16:07
[8] R.P.: I. Péter szerb király dombormű avatásával ünnepelt Fejsztámer Róbert az első világháború lezárásának 100. évfordulóján. https://delhir.info/2018/11/18/i-peter-szerb-kiraly-dombormu-avatasaval-unnepelt-fejsztamer-robert-az-elso-vilaghaboru-lezarasanak-100-evfordulojan/
[9] Újvidék: A Köztársaság térből Vajdaság Köztársaság tér lett. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23067/Ujvidek-A-Koztarsasag-terbol-Vajdasag-Koztarsasag-ter-lett.html, 2018. november 26. [14:15]
[10] Bővebben lásd A „Szerb Világ” alakítása c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13899, 2021. szeptember 18.
[11] Vulin: Srpski svet je moja ideja, to smeta samo onima koji nisu završili etničko čišćenje [A szerb világ az én ötletem, ez csak azokat zavarja, akik nem fejezték be az etnikai tisztogatást] https://www.danas.rs/vesti/drustvo/vulin-srpski-svet-je-moja-ideja-to-smeta-samo-onima-koji-nisu-zavrsili-etnicko-ciscenje/, 2021. október 19. 13:40
[12] Lásd a 2-es alatti írást.
Lásd még Tómó Margaréta: „A szobrokról a polgárok mondanak ítéletet”
https://szmsz.press/2021/11/30/a-szobrokrol-a-polgarok-mondanak-iteletet/, 2021. november 30 14:38
[13] B.em: Három új köztéri szobrot kap Szabadka. Magyar Szó, 2020. május 29. 1. és 4.
[14] Csonka Áron https://hu-hu.facebook.com/csonkaaron, 2020. május 31.
[15] Gyzsolt: Kié a város? c. írását. https://www.facebook.com/masodiknyilvanossag/posts/4708449369198535, 2021. december 1. 17:39, és/vagy https://szmsz.press/2021/12/02/kie-a-varos/, 2021. december 2. 08:23
[16] (MTI) Egyeseknek öröm, másoknak tragédia. Magyar Szó, 2020. május 20. 3.
[17] „Nagyon fontos a szerb-magyar határnyitás a térségben élőknek”. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/nagyon-fontos-szerb-magyar-hatarnyitas-tersegben-eloknek, 2020. május 26. 12:34 és18:22
[18] Bővebben lásd az I. PÉTER KIRÁLY SZABADKÁN? c. írásom.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12664, 2020. június 6.
[1] U. Z.: Hatalmas szobrot kap Szabadkán a Délvidéket elfoglaló „balkáni mészáros”
https://delhir.info/2020/05/29/hatalmas-szobrot-kap-szabadkan-a-delvideket-elfoglalo-balkani-meszaros/
[1] Споменик краљу Петру [Péter király emlékmű]. http://zrikipedia.com/
[2] B.em: A jog, a törvényesség és igazságosság megtestesítője. Magyar Szó, 2021. december 1- 9., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4789/vajdasag_szabadka/255196/A-jog-a-t%C3%B6rv%C3%A9nyess%C3%A9g-%C3%A9s-igazs%C3%A1goss%C3%A1g-megtestes%C3%ADt%C5%91je.htm, 2021. november 30. 17:05
[3] https://www.facebook.com/magyarmozgalom.rs, 2021. november 30. 10:41
[4] U.Z.: Felavatták Szabadkán a Délvidéket megszálló „balkáni mészáros“ szobormonstrumát https://delhir.info/2021/11/30/felavattak-szabadkan-a-delvideket-megszallo-balkani-meszaros-szobormonstrumat/
[5] Lásd U.Z. írását a 2-es jegyzetben.
[6] Споменик краљу Петру [Emlékmű Péter királynak ]. http://zrikipedia.com/
[7] Göröntsér Vera: Kiss Ernő egykori szobra. https://www.kozterkep.hu/13848/kiss-erno-egykori-szobra, 2011.02.09. 16:07
[8] R.P.: I. Péter szerb király dombormű avatásával ünnepelt Fejsztámer Róbert az első világháború lezárásának 100. évfordulóján. https://delhir.info/2018/11/18/i-peter-szerb-kiraly-dombormu-avatasaval-unnepelt-fejsztamer-robert-az-elso-vilaghaboru-lezarasanak-100-evfordulojan/
[9] Újvidék: A Köztársaság térből Vajdaság Köztársaság tér lett. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23067/Ujvidek-A-Koztarsasag-terbol-Vajdasag-Koztarsasag-ter-lett.html, 2018. november 26. [14:15]
[10] Bővebben lásd A „Szerb Világ” alakítása c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13899, 2021. szeptember 18.
[11] Vulin: Srpski svet je moja ideja, to smeta samo onima koji nisu završili etničko čišćenje [A szerb világ az én ötletem, ez csak azokat zavarja, akik nem fejezték be az etnikai tisztogatást] https://www.danas.rs/vesti/drustvo/vulin-srpski-svet-je-moja-ideja-to-smeta-samo-onima-koji-nisu-zavrsili-etnicko-ciscenje/, 2021. október 19. 13:40
[12] Lásd a 2-es alatti írást.
Lásd még Tómó Margaréta: „A szobrokról a polgárok mondanak ítéletet”
https://szmsz.press/2021/11/30/a-szobrokrol-a-polgarok-mondanak-iteletet/, 2021. november 30 14:38
[13] B.em: Három új köztéri szobrot kap Szabadka. Magyar Szó, 2020. május 29. 1. és 4.
[14] Csonka Áron https://hu-hu.facebook.com/csonkaaron, 2020. május 31.
[15] Gyzsolt: Kié a város? c. írását. https://www.facebook.com/masodiknyilvanossag/posts/4708449369198535, 2021. december 1. 17:39, és/vagy https://szmsz.press/2021/12/02/kie-a-varos/, 2021. december 2. 08:23
[16] (MTI) Egyeseknek öröm, másoknak tragédia. Magyar Szó, 2020. május 20. 3.
[17] „Nagyon fontos a szerb-magyar határnyitás a térségben élőknek”. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/nagyon-fontos-szerb-magyar-hatarnyitas-tersegben-eloknek, 2020. május 26. 12:34 és18:22
[18] Bővebben lásd az I. PÉTER KIRÁLY SZABADKÁN? c. írásom.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12664, 2020. június 6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése