2024. november 17., vasárnap

(Párt)konferencia 1944/45-ről (1.)

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

Ugyan milyen személyi kultusz… Nálunk a kétszínűség kultuszát ápolják.
Ma kakav kult ličnosti… Kod nas se neguje kult dvoličnosti.
Voja Radovanović
 
A szabadkai konferencia résztvevői

Két (ál)civil szervezet, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság és a Szabadka város területén 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatok Kegyeleti Bizottsága (párt)konferenciát szervezett november 13-án Nyolcvan éve történtek a magyarellenes atrocitások – A történelmi megbékélés egy évtizede címmel. A gyűlést a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (MTTK) épületében tartották meg, a Magyar Nemzeti Tanács és Topolya Község Önkormányzatának támogatásával.
– A konferencia nyitott mindazok előtt, akik érdeklődnek a téma iránt – nyilatkozta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pártközlönyének, a Magyar Szónak az egyik szervező[1]. Feltéve, ha kaptak meghívót!
A publikumot a kiválasztottak mellett többnyire fiatalok, bizonyára az MTTK odarendelt hallgatói képezték, vagy akik azt gondol(hat)ták, hogy ott valami „fontos esemény” történik.


A meghívó és a helyszíni tudósítások szerint a konferencia két „felvonásban” zajlott.
A kezdetén bemutatták a Visnyei József visszaemlékezése alapján készült, Egy szemtanú: Emberek a halál árnyékából című 10 perces dokumentumfilmet.
Ezután Kudlik Zoltán, Szabadka Város Kegyeleti Bizottságának elnöke következett, aki „elmondta, a tanácskozás célja az emlékezés, továbbá a témával foglalkozó kutatások bemutatása, valamint a szerb-magyar megbékélés tízéves időszakának felelevenítése”[2]. Teleki Júlia, a tiszaistvánfalvi/járeki koncentrációs tábor csúrogi túlélője is „megosztotta gondolatait az egybegyűltekkel”[3].

Megnyitóbeszédet Szili Katalin, Magyarország határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja mondott, aki emlékeztetett, hogy „a második világháborút követően Kárpát-medence szerte voltak megtorlások, a magyarok a kollektív bűnösség jegyében váltak a bosszú áldozatává”[4].
– A kollektív bűnösséget egyszer és mindenkorra el kell törölni, ez egyes területeken, például Kárpátalján még nem egyértelmű, a Vajdaságban viszont már megtörtént a történelmi megbékélés is – értékelte Szili Katalin[5]. Hozzátette: nyolc évtized után ki kell mondani, hogy „nem lehet senkit bűnösnek tekinteni sehol, csak azért, mert egy nemzethez tartozik, csak azért, mert éppen magyarnak született”[6].

A több szempontból is pontatlan és vitás felszólalásában Szili Katalin semmi újat nem mondott, különösen pedig nem a kollektív bűnösségről. Sőt, az is lehetne mondani, hogy az utóbbival kapcsolatos álláspontokat korábban többen már világosan kifejtették.
A „kollektív bűnösség” „valamely etnikai vagy társadalmi csoport, közösség egyetemleges felelősségre vonását” jelenti, „azon a jogcímen, hogy e közösség egyes tagjai ténylegesen (vagy feltételezhetően) jogi vagy erkölcsi értelemben elítélendő cselekedetet hajtottak végre”[7].
A II. világháború után azért lehetett egyes népcsoportokra, így „Csúrog község magyar és német lakosságára” is – a szigorúan bizalmas 2/45 számú, 1945. január 22-én meghozott határozattal[8] – kimondani a kollektív bűnösséget (amit aztán „az analógia alapján, alkalmaztak Zsablya község magyar lakosaival szemben is az illetékes állami szervek által lefolytatott vagyonelkobzási eljárásokban”[9]), „mert a korabeli jogi normákban nem léteztek olyan tilalmak, amelyek ezt megakadályozták volna”[10].

Ma már bármely társadalmi csoport kollektív büntetését „a nemzetközi humanitárius jog tiltja” és „háborús bűncselekménynek minősíti”[11]. Ezt az álláspontot erősítik meg a volt Jugoszláviában háborús bűnöket elkövetők felelősségre vonására alakult Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) ítéletei és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a témában hozott több határozata, köztük az 2024. május 23-án elfogadott Srebrenica-határozatának szövege is, amely nem említi a szerbek kollektív bűnösségét[12].
Szili Katalin eltörölné azt, amit a nemzetközi, de a szerbiai jog egyébként sem ismer?!

A miniszterelnöki megbízott állítása, miszerint „2011-ben eltörölték a kollektív bűnösséget, és jóvátételt írtak elő”[13] ugyancsak vitatott és pontosításra szorul. Arra utal ugyanis, hogy nem jól ismeri a szerbiai helyzetet.
Sulyok Tamás, Magyarország Orbán Viktor által választott államfője – a 2024. október 27-28-i látogatása alkalmával – „külön köszönetet mondott a (radikálisból haladóvá lett Aleksandar Vučić– B. A.) szerb államfőnek, hogy kormányfőként eltörölte a magyarságra kollektív bűnösség terhére kirótt, világháború utáni rendeleteket”[14].
A helyzet viszont az, hogy a szerb kormány 2014. év október 30-ai 3877 számú határozata[15] nem csak jogászi vélemények, hanem az indokolás szövege szerint is formálisan eltörölte ugyan a három község magyarjainak kollektív bűnösségét, de ennek alapján „csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény”[16], nem pedig visszamenőleg, az 1945. évi határozatok meghozataláig. Magyarán, a kormányhatározat el is törölte, meg nem is a három falu magyarjainak a kollektív bűnösségét. Ezt akár „nesze semmi, fogd meg jól!”-nak is lehetne nevezni.

Vitás Szili Katalinnak az az állítása is, miszerint Vajdaságban/Szerbiában 2013-ban „már megtörtént a történelmi megbékélés is”[17].
Csúrogon 2013. június 26-án volt a magyar-szerb/szerb-magyar vezetői „összeborulás”, koszorúzás, főhajtás, amit „történelmi megbékélésnek” is neveznek, de a bocsánatkérés csak a magyar oldalról hangzott el (az 1942. évi újvidéki razzia miatt). Szerb részről, még az „elnézést” sem mondták ki a vajdasági magyarokat ért 1944/45-ös – az újabb kutatások szerint – népirtásért[18]! Szerbiában ezért nemhogy senkit felelősségre nem vontak, de még csak meg se neveztek!
– A csúrogi megemlékezés virágai mellett a megbánás szava nem hangzott el, és cselekedetek sem követték az akkori szerb elnök (Tomislav Nikolić – B.A) szavait: a történelmi vegyes bizottság munkája félbemaradt, a vagyon-visszaszármaztatás és a rehabilitáció nem szolgáltatott igazságot – írja egyebek mellett a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) 2024. október 26-i közleményében[19].
A Pásztor István Alapítvány Tomislav Nikolićnak díjat adományozott, mivel „hozzájárult a Szerbiában élő magyar közösség boldogulásához”[20].
Pásztor Bálint a Szabadkai Magyar Rádió Napindító műsorában elhangzott szavai szerint „örvendetes, hogy két nappal a díjátadást megelőzően (október 28-án – B.A.) Szerbia és Magyarország hivatalban lévő köztársasági elnökei Csúrogon megismételték (másutt: „erősítették meg”[21]) a 11 évvel ezelőtti főhajtást az ártatlan szerb és magyar áldozatok emléke előtt”[22]. Szerb részről a bocsánatkérés azonban ez alkalommal sem hangzott el!

– A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és Sólyom László kezdeményezésére 2009-ben alakított történész vegyes bizottság feltáró munkája nyomán mintegy 20.000 ártatlanul kivégzett magyar áldozat számbavételéig eljutva és a két ország vezetőinek közös főhajtását és koszorúzását követően ez a folyamat kb. félúton megrekedt. A szükséges kölcsönös megbocsátás pedig egyoldalú maradt, mert Áder János bocsánatkérését Tomislav Nikolić nem viszonozta. A megtorpanás okára a két maffiaállam Keresztapája szolgálhatna magyarázattal – fűzte hozzá a találó megjegyzést a Vajdaság Ma portál szabadkai konferenciáról közölt november 13-i írásához egy kommentelő[23].
A szerb oldal bocsánatkérése nélkül a két nép barátsága csak jól hangzó, álságos parola, a megbékélésre eszerint még várhatunk.

BOZÓKI Antal
__________
[1] B.em: A megbékélés eredményei. Magyar Szó, 2024. november 9. 8.
[2] P. E.: A gaztettek nem merülhetnek feledésbe. https://www.magyarszo.rs/vajdasag/szabadka/a.317994/A-gaztettek-nem-merulhetnek-feledesbe, 2024. november 13. 13:34

[3] Uo.

[4] MH/ MTI: Szili Katalin: A kollektív bűnösséget egyszer és mindenkorra el kell törölni. https://www.magyarhirlap.hu/hataron-tul/20241113-szili-katalin-a-kollektiv-bunosseget-egyszer-es-mindenkorra-el-kell-torolni, 2024. november 13. 12:41 - 13:16

[5] Uo.

[6] Uo.

[7] Kollektív bűnösség. https://hu.wikipedia.org/wiki/Kollekt%C3%ADv_b%C5%B1n%C3%B6ss%C3%A9g
Kolektivna krivica [Kollektív bűnösség]. https://hr.wikipedia.org/wiki/Kolektivna_krivica

[8] Odluka Komisije za utvrđivanje zločina okupatora i njihovih pomagača u Vojvodini o utvrđivanju i proglašenju raznim zločincima svih stanovnika mađarske i nemačke narodnosti opštine Čurug, sreza Žabaljskog u Vojvodini [A Megszállók és Segítőik Bűncselekményeit Kivizsgáló Vajdasági Bizottság határozata a Zsablya járási Csúrog község minden magyar és német lakosa háborús bűnösnek nyilvánításáról]. Str. pov. br. [Szigorúan bizalmas] 2-es szám, 1945. január 22. Arhiv Vojvodine [Vajdasági Levéltár]. Novi Sad [Újvidék]. Hiteles másolat a szerző dokumentációjában.

[9] Lásd a 2014. október 30-i szerb kormányhatározati indoklásának 4. bekezdését (a Dokumentumok c. részben), továbbá a Megkésett, deklaratív határozat c. 2014. november 9-i írásom. DélHír portál: http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/32480-2014-11-09-13-52-11, vagy Keskenyúton: http://keskenyut.hu/page/234/art/1061/akt/1/html/megkesett-deklarativ-hatqrozat.html

[10] „Senki sem mondhatja ki egy nép kollektív bűnösségét”.
https://infostart.hu/belfold/2007/09/25/senki-sem-mondhatja-ki-egy-nep-kollektiv-bunosseget-150685, 2007. szeptember 25. 09:33

[11] Emberi jogi szótár: kollektív büntetés tilalma, https://helsinki.hu/emberi-jogi-szotar/kollektiv-buntetes-tilalma/, és Braunsteiner Kristóf: Kollektív büntetés. https://ujszo.com/velemeny/kollektiv-buntetes, 2023. október 14. 09:00. Lásd még a 7-es alatti írást.

[12] AZ ENSZ Srebrenica-határozatának szövege. https://szmsz.press/2024/05/23/ez-a-srebrenica-hatarozat-teljes-szovege-amirol-az-ensz-csutortokon-szavaz/, 2024. május 23. 8:39
Lásd még Dragan Štavljanin. Kostovicova: U Rezoluciji UN se ne pominje kolektivna odgovornost Srba [Az ENSZ határozata nem említi a szerbek kollektív bűnösségét]. https://www.slobodnaevropa.org/a/rezolucija-o-srebrenici-un-kostovicova/32961729.html, 2024. május 24.

[13] Lásd a 2-es alatti írást.

[14] v-ár: Az együttélés és a megbocsátás jelképe. Magyar Szó, 2024. október 29. 4.

[15] Rešenje Vlade Republike Srbije 3877 [A Szerb Köztársaság Kormányának 3877-es határozata]. Službeni glasnik RS [a SZK Hivatalos Közlönye] 2014. november 5-i 121. szám, a 3877-es szám alatt, 26-27.
Bővebben lásd a Megkésett, deklaratív határozat c. írásom, a 9-es jegyzetben.

[16] Vlada Srbije je, na zahtev SVM-a, ukinula odluke iz 1945. godine, kojima su Mađari iz Čuruga, Žablja i Mošorina, primenom principa kolektivne odgovornosti, proglašeni ratnim zločincima [A VMSZ kezdeményezésére a szerb kormány hatályon kívül helyezte Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségéről szóló határozatokat]
http://www.vmsz.org.rs/sr/vesti/tortenesek/vlada-srbije-je-na-zahtev-svm-ukinula-odluke-iz-1945-godine-kojima-su-madari-iz
Magyar nyelvű szöveg: http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vmsz-kezdemenyezesere-szerb-kormany-hatalyon-kivul-helyezte-harom-falu-csurog
A határozatról bővebben lásd a Megkésett, deklaratív határozat c. írásom a 9-es jegyzetben.

[17] Lásd a 2-es alatti írást.

[18] Lásd Bottik József: Eltitkolt népirtás a Délvidéken című könyvét. Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944/45 Alapítvány. Budapest, 2023, p. 513.

[19] A megbékélés hamis dísze: Miért méltatlan Tomislav Nikolić kitüntetése? Közlemény. office@vmdk.org.rs, 2024. október 26. 10:32

[20] P. E.: A megbékélés őrzendő érték. Magyar Szó, 2024. október 31. 1.

[21] Szili Katalin: A kollektív bűnösséget egyszer és mindenkorra el kell törölni. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/30120/Szili-Katalin-A-kollektiv-bunosseget-egyszer-es-mindenkorra-el-kell-torolni.html, 2024. november 13. 12:10

[22] P. E.: Újabb lendület a megbékélésnek. Magyar Szó, 2024. november 6. 4.

[23] Kőműves Zoltán (*.*.174.113)
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/30120/Szili-Katalin-A-kollektiv-bunosseget-egyszer-es-mindenkorra-el-kell-torolni.html, 2024. november 13. [ 16:44 ]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése