Szeptember 20.

Friderika napja.

Német eredetű név, a Friedrich férfinév latinosított alakjának a női párja. Jelentése: béke, hatalom.

1992 – A takarítás világnapja
1519 – Elindult világkörüli útjára Ferdinand Magellan.
1822 –Megszületett Peter Mitterhofer német asztalosmester, az első írógép megépítője.
1822 – Megszületett August Karl Krönig német fizikus.
1863 – Meghalt Jacob Grimm német meseíró és mesegyűjtő.
1872 – Megszületett Udvari Béla festő, az Iparművészeti Iskola tanára.

1897 – Megszületett Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1929 – Megszületett Bitskey Tibor színész.
1934 – Rómában megszületett Sophia Loren (eredeti nevén: Sofia Scicolone) színésznő.
1935 – Budapesten megszületett Aradszky László táncdalénekes. (Isten véled édes Piroskám)

Szeptember 20. – Biztosítási világnap
Megtartását 1993-ban osztrák biztosítók kezdeményezték, hogy felhívják a figyelmet a biztosítások fontosságára, gazdaságstabilizáló szerepére.
A biztosítások meglétének vagy hiányának kérdése legtöbbször a természeti katasztrófák után kerül reflektorfénybe, amikor a katasztrófa által sújtott területeken élőknek segítségre, elszenvedett anyagi veszteségeik pótlására volna szükségük. A természeti katasztrófák világszerte több százmillió embert érintenek, a természeti csapások évente tízezrek életét követelik. Térségünkben az áradások, szélviharok, jégesők a leggyakoribb tömeges biztosítási események.
A vagyon- és felelősségbiztosítási piac méretének növekedése mérhetően befolyásolja a gazdasági növekedést is. A biztosítási telítettség alacsony szintje, különösen a nem-életbiztosítások területén, növeli a gazdasági döntések kockázatát, így akadályozhatja a gazdasági aktivitást. A biztosítási szektor súlya - amelyet a biztosítási díjbevételnek a GDP-hez viszonyított arányával mérnek - 10 százalék felett van az Egyesült Államokban, az EU országok átlaga 8 százalék körüli. A biztosítási szektor súlya Hollandiában, Nagy-Britanniában és Franciaországban a legmagasabb, 10 százalék feletti, az új tagországok adatai 1,5 és 5,7 százalék közé esnek, Magyarországon a díjbevételek GDP-hez mért aránya 2010-ben 3,2 százalék volt.

Biztosításszerű intézmények már a XVII. század előtt is léteztek Magyarországon. A nagyobb összegekkel rendelkező céhek az ún. "társládából" segélyezték a céhbeli rászorulókat, öregségükre nyugdíjat is fizettek. Az öngondoskodás eszméje a szepességi városokban honososodott meg először, de sorra alakultak az ún. tűz-pénztárak is. A biztonságos szállítmányozással kapcsolatos kockázatkezelésre alakult meg 1807-ben a Rév-Komáromi Hajózást Bátorságosító Társaság. A hazai biztosítás történetének első ügyfele Fejes András gabonakereskedő volt, aki tízezer forint értékben "assecuráltatta" búzáját Fazekas Lajos Ádám nevezetű tölgyfahajójára. Feljegyezték az első káresetet is: 1807. július 28-án Mohácsnál elsüllyedt Molnár András sóval terhelt, tizenhétezer forintig biztosított hajója. A gondos jegyzőkönyvezésnek köszönhetően fennmaradt az első biztosítási csaló neve is.
1832-ben a trieszti Generali megnyitotta pesti képviseletét. A cég igazgatótanácsába Jókai Mórt is beválasztották. Ezt követően a hazai biztosítók száma gyors ütemben növekedni kezdett, és 1857-ben megalakult az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMABIT). A második világháború után több biztosító felszámolta magát, a fennmaradókat államosították. 1949-ben megkezdte működését az 1986-ig monopolhelyzetben lévő Állami Biztosító Nemzeti Vállalat. A nyolcvanas években az Állami Biztosító monopolhelyzete megszűnt, az 1986-os biztosítókról szóló új törvény lehetővé tette a biztosítók szabad alapítását. A külföldi tőke azonnal reagált, sorra alakultak az új biztosítók. A hazai biztosítók 1990-ben Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) néven alapították meg országos képviseletüket.
Európai összehasonlításban Magyarország még mindig alulbiztosított. Európa egészét tekintve, 2010-ben évi 1180 euró volt az egy főre jutó biztosítási költés, idehaza mindössze 306 euró. Nyugat-Európában a növekedés motorja az életbiztosítás, hasonló tendencia rajzolódik ki Magyarországon is, azzal a különbséggel, hogy itt még a nem élet-jellegű biztosítások is felszálló ágban vannak.
A MABISZ jelentése szerint 2014 első félévében a hazai biztosítási piac enyhén nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A teljes díjbevétel 51,8 százalékát, 229 milliárd forintot, az életbiztosítási üzletág, míg 48,2 százalékát, 212,3 milliárd forintot, a nem-életbiztosítás adta. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

70 éve, 1944. szeptember 20-án a Magyar Front Horthy kormányzóhoz intézett memorandumában követelte a szembefordulást Németországgal, a fegyverszünetet a szövetségesekkel és egy nemzeti egységkormány megalakítását.
A Magyar Front a német megszállás idején illegalitásba kényszerült demokratikus pártok és tömegszervezetek antifasiszta szövetsége, a népfrontmozgalom első hazai vezető szerve 1944 májusában alakult meg a Békepárt (kommunisták) kezdeményezésére. Tagjai a Független Kisgazda- és Polgári Párt (FKgP), a Kettőskereszt Szövetség (KKSZ), a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Békepárt voltak. Később csatlakozott hozzájuk a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a Nemzeti Ellenállás Diákmozgalma. A Front Intéző Bizottságának elnökévé Szakasits Árpádot (SZDP) választották, tagjai Tildy Zoltán (FKgP), Kovács Imre (NPP), Kállai Gyula (Békepárt) és Pálffy József (KKSZ) voltak. A Magyar Front léte és tevékenysége erősítette a háborúellenes és antifasiszta hangulatot, és országszerte hozzájárult a kisebb-nagyobb szabotázsakciók számának növekedéséhez.
A Magyar Frontba tömörült szervezetek 1944. szeptember 20-án memorandumot küldtek Horthy Miklós kormányzónak, hogy sürgessék a Németországgal való szembefordulást. A Tildy Zoltán, Szakasits Árpád és Kállai Gyula kézjegyével ellátott memorandum megállapította, hogy "Németország teljes katonai veresége elkerülhetetlen", és Magyarország számára "elérkezett az utolsó pillanat, amikor a magyar földön előrenyomuló orosz hadsereggel egyesülve megakadályozhatjuk, hogy országunk földje hadszíntérré váljon". Ez az előfeltétele annak is, hogy az elkerülhetetlenül bekövetkező demokratikus átalakulás "a társadalmi ellentétek végsőkig való kiéleződése nélkül, a magyar demokratikus pártok és a magyar hadsereg együttműködése alapján mehessen végbe". A memorandum 4 pontban jelölte meg a cél eléréséhez szükséges tennivalókat: "1. A magyar hadsereg beszünteti a további ellenségeskedést a szövetséges hatalmak haderőivel, és az ország területén levő német haderőt lefegyverzi. 2. Magyarország bejelenti, hogy hadat üzen Németországnak. 3. Ezzel egyidejűleg delegációt küld a szövetséges hatalmak kormányaihoz a fegyverszünet megkötése és a Németország elleni katonai együttműködés megteremtése érdekében. 4. Koalíciós kormány alakul a Magyar Front pártjai és a hadsereg képviselőiből."
A memorandum követelte azt is, hogy haladéktalanul szüntessék meg a demokratikus pártok üldözését, és bocsássák szabadon a politikai foglyokat, valamint a hadsereg és más fegyveres alakulatok élén álló Hitler-barát vezetők leváltását, s "mindazoknak a katonai és polgári személyeknek a letartóztatását, akik a magyar nép és a hadsereg itt megjelölt együttműködését veszélyeztethetik".
A memorandumot Tildy Zoltán juttatta el Horthyhoz, aki azt válasz nélkül hagyta. A kormányzó csak 1944. október 11-én fogadta a Magyar Front vezetőit, Tildy Zoltánt és Szakasits Árpádot, akiket tájékoztatott a folyamatban lévő fegyverszüneti tárgyalásokról. A találkozón kifejezte egyetértését a Magyar Front memorandumának követeléseivel is. Négy nappal később bejelentette fegyverszüneti proklamációját, de a rosszul előkészített kiugrási kísérlet kudarcba fulladt, Horthyt lemondatták, Szálasi Ferenc vezetésével a nyilasok kerültek hatalomra. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum