Adalbert napja.
Germán eredetű név,
jelentése fény, fénylő nemesség.
1980 – Az Idegenforgalom Világnapja
1540 – III. Pál pápa engedélyezte a jezsuita rend, Jézus Társasága (Societas Jesu) működését, amelyet Loyola Ignác alapított 1534. 08. 15-én Párizsban.
1627 – Megszületett Jacques Bénigne Bossuet francia író, hitszónok.1772 – Megszületett Kisfaludy Sándor költő (Himfy szerelmei).
1803 – Párizsban megszületett Prosper Mérimée francia regényíró, akinek Carmen című regényéből Bizet írt operát.
1921 – Vácon megszületett Jancsó Miklós filmrendező (Szegénylegények, Utolsó vacsora).
1962 – Megszületett Fodor Gábor jogász, SZDSZ-es politikus, a Fidesz egyik alapító tagja.
1986 – Budapesten meghalt Ruttkai Éva színésznő (Butaságom története).
1987 – Megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevű párt.
1997 – Bob Dylan Bolognában a pápa előtt koncertezett, énekelte az A Hard Rain’s A Gonna Fal című dalát, majd néhány mondatot beszélt II. János Pállal.
1540 – III. Pál pápa engedélyezte a jezsuita rend, Jézus Társasága (Societas Jesu) működését, amelyet Loyola Ignác alapított 1534. 08. 15-én Párizsban.
1627 – Megszületett Jacques Bénigne Bossuet francia író, hitszónok.1772 – Megszületett Kisfaludy Sándor költő (Himfy szerelmei).
1803 – Párizsban megszületett Prosper Mérimée francia regényíró, akinek Carmen című regényéből Bizet írt operát.
1921 – Vácon megszületett Jancsó Miklós filmrendező (Szegénylegények, Utolsó vacsora).
1962 – Megszületett Fodor Gábor jogász, SZDSZ-es politikus, a Fidesz egyik alapító tagja.
1986 – Budapesten meghalt Ruttkai Éva színésznő (Butaságom története).
1987 – Megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevű párt.
1997 – Bob Dylan Bolognában a pápa előtt koncertezett, énekelte az A Hard Rain’s A Gonna Fal című dalát, majd néhány mondatot beszélt II. János Pállal.
130 éve, 1884. szeptember 27-én
nyitotta meg kapuit a Budapesti Operaház, az ország legrangosabb zenei
színháza.
Az Operaház - mai hivatalos nevén a Magyar Állami Operaház építésének
gondolatát 1872-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vetette
fel először. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében, bizottságot hoztak létre
a felépítendő operaház helyének kijelölésére. 1873-ban a belügyminiszter
versenytárgyalást írt ki az épületre, amin Ybl Miklós terve nyert.
A helyszín kiválasztásában Ybl, aki már vázlatterveket is készített kiváló
minőségben, nem csupán az épület szerkezetét és a rendkívül gazdaságos belső
térelrendezést dolgozta ki, de még a rézkilincsek, fogantyúk, falikarok és
csillárok mintáit is maga tervezte. Az építkezés összköltségét végül 2 100 000
forintban szabta meg a hatóság, ami miatt az eredeti elképzelésekből némileg
vissza kellett venni.
A neoreneszánsz stílusú Operaház
építése 1875. október 11-én kezdődött, és 9 évi munka után több mint 3 millió
forint költséggel el is készült az épület. Az építkezés befejezéséhez a
végső lökést Tisza Kálmán miniszterelnök adta meg, amikor 1882-ben egy
leiratban kimondta, a dalszínház építését 1884 közepére minden körülmények
között be kell fejezni, s ehhez minden - politikai és anyagi - támogatást
megadott. Az épületben a tervezett 2000 helyett csupán 1220 ülőhely fért el, de
"technikai felszereltsége és építőművészeti kivitelezése a maga korában
meghaladta Európa legjelesebb operaházainak a színvonalát is".
Az Operaház, az ország legrangosabb zenei színháza nyitóelőadásának ünnepi műsorán Erkel Ferenc Bánk bán című operájának első felvonása, Hunyadi László operájának nyitánya és Richard Wagner Lohengrin című operájának első felvonása szerepelt. Az első társulatot a Nemzeti Színház addigi operatársulatának tagjai - élükön Erkel Ferenc főzeneigazgatóval, akit később fia, Erkel Sándor karnagy követett, Káldy Gyula főrendezővel - alkották.
Az Operaház, az ország legrangosabb zenei színháza nyitóelőadásának ünnepi műsorán Erkel Ferenc Bánk bán című operájának első felvonása, Hunyadi László operájának nyitánya és Richard Wagner Lohengrin című operájának első felvonása szerepelt. Az első társulatot a Nemzeti Színház addigi operatársulatának tagjai - élükön Erkel Ferenc főzeneigazgatóval, akit később fia, Erkel Sándor karnagy követett, Káldy Gyula főrendezővel - alkották.
Az intendáns Podmaniczky Frigyes volt, aki az
építkezést felügyelő Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke is volt, s aki a
telek megszerzésétől a malter keveréséig sokat tett az Operaház létrejöttéért.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből a Budapesti Operaházról szóló műsort: http://nava.hu/id/833564/ MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből a Budapesti Operaházról szóló műsort: http://nava.hu/id/833564/ MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése