Újvidéken nincs hivatalos
használatban a latin betűs írás!
A Tartományi Ombudsman figyelmébe
Mástól azt várhatod el, amit másnak teszel.
Latin
mondás
Szerbiában jogos
felháborodást keltett a vukovári városi képviselő testület augusztus 17-i döntése,[1]
mellyel „megtiltották a cirill betűs feliratokat is tartalmazó kétnyelvű
használatát az önkormányzati intézmények falain, a tereken és utcákban”.[2] A
városi vezetőség úgy
határozott, hogy „csak külön kérésre lehet cirill betűs táblákat kitenni. A
horvátországi szerbek, de a szerbiai intézmények képviselői is hevesen
tiltakoztak a döntés miatt, s alkotmányellenesnek, a kisebbségek jogait sárba
tipró megoldásnak titulálták azt.”[3]
A Szerb külügyminisztérium „a
leghatározottabban tiltakozott Horvátországnál az eset miatt”, majd figyelmeztette
Horvátországot arra, hogy tiszteletben kell tartania nemzetközi
kötelezettségeit” és „a horvát kormány azonnali intézkedését követelte”.[4]
Szerbiában
viszont senki még csak szót nem emelt az ellen, hogy például Újvidéken békés
módszerekkel ugyan, de a mindennapi élet egyre szélesebb területein szüntetik
meg a latin betűs írásmód használatát, ami szöges ellentétben van a nemzeti
kisebbségi jogok érvényesítésével. (A magyarok, a
szlovákok, a horvátok és a románok a latin, a ruszinok pedig a cirill betűs írásmódot használják.)
A 2006. évi szerb alkotmány 10. szakasza előírta, hogy „a Szerb
Köztársaságban a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód van hivatalos
használatban. Más nyelvek és írások hivatalos használatát, az Alkotmánnyal
összhangban, törvény szabályozza.”[5]
Ezzel
az alkotmányos rendelkezéssel végleg megszűnt a cirill és a latin írásmód
korábbi egyenrangú használata.
A nemzeti kisebbségek jogainak és
szabadságainak védelméről szóló törvény 11. szakaszának 2. bekezdése
alapján „a helyi önkormányzati egység kötelezően bevezeti a nemzeti kisebbség
nyelvének és írásának egyenrangú hivatalos használatát, ha a nemzeti
kisebbséghez tartozó személyek százalékaránya a népesség összlétszámában az
utolsó népszámlálás eredményei szerint eléri a 15%-ot”.
A szakasz 3. bekezdése
biztosítékot tartalmaz arra, hogy „abban a helyi önkormányzati egységben,
amelyben e törvény meghozatalának idején a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos
használatban van, e nyelv hivatalos használatban marad”.[6]
A
jogszabály 8. szakasza (A szerzett jogok
védelme) külön kimondta, hogy „ez a törvény nem módosítja, és nem szünteti
meg a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogait, amelyek érvényben
voltak e törvény életbe lépésekor, és a nemzetközi szerződésekből eredő jogokat
sem, amelyekhez a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság csatlakozott”.[7]
A
2006-os szerv alkotmány 14/2. szakasza által „az állam
külön védelmet szavatol a nemzeti kisebbségeknek teljes egyenjogúságuk
megvalósítása és identitásuk megőrzése érdekében”. A 20. szakasz pedig
kimondta, hogy „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”.[8]
Vajdaság Autonóm Tartomány Fejlesztési Alapítványa
– ez lenne a többnyelvűség?
A jelenleg is érvényben lévő, a nyelv- és írás hivatalos használatáról szóló 1991. évi (többször
módosított) törvény[9]
felrúgta az egyenrangú nyelv- és íráshasználatnak a Vajdaságban addig kialakult
gyakorlatát tartományi és községi szinten is. Ezzel a miloševići törvénnyel
valójában megkezdődött a latin betűs írásmód kiszorítása a hivatalos
használatból és a közéletből, amit a 2006. évi szerb alkotmány még jobban
megerősített.
Ennek
az ún. nyelvtörvénynek az első három szakasza valójában meghatározza a nyelv-
és írás jelenlegi hivatalos használatát „a közmegbízatást végző intézmények,
vállalatok és egyéb szervezetek (közvállalatok és közszolgálatok – B. A.)
munkájában” (2. szakasz).
Az
1. szakasz szerint a Szerb Köztársaságban a szerb nyelv és a cirill betűs van
hivatalos használatban, „a latin betűs írásmód pedig a jelen törvénnyel
meghatározott módon”. A szakasz 3. bekezdése előírja, hogy Szerbia „azon
területein, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, a szerb nyelvvel
egyidejűleg a nemzeti kisebbségek nyelvei és írásmódjai is hivatalos
használatban vannak, jelen törvénnyel meghatározott módon”.
A
3. szakasz pontosítja, hogy „hivatalos nyelv- és íráshasználatnak” minősül
különösen”:
1) a szervek és
szervezetek egymás közti, illetve az ügyfelekkel, valamint polgárokkal
folytatott szóbeli és írásbeli értekezésében;
2) a polgárok
jogainak, kötelességeinek és felelősségének érvényesítésével és védelmével
kapcsolatos eljárás lefolytatásában;
3) a község
területén közmegbízatást végző községi szervek és szervezetek által az előírt
nyilvántartások vezetésében (a továbbiakban: nyilvántartások);
4) a polgárok
törvényben megállapított jogainak érvényesítése szempontjából jelentős
közokiratok, valamint egyéb okiratok kiadásában;
5) a dolgozóknak a
munkából eredő vagy a munka alapján megvalósított jogainak, kötelességeinek és
felelősségének érvényesítésében való nyelv- és íráshasználat.
Hivatalos nyelv- és
íráshasználatnak minősül a következő nyelv- és íráshasználat is: a helységnevek
és egyéb földrajzi nevek, a terek és utcák nevének, a szervek, szervezetek és
cégek nevének kiírása, a nyilvános felszólítások, a nyilvánosság értesítésének
és figyelmeztetésének közzététele, valamint az egyéb közfeliratok kiírása.
Postatakarék
Bank „többnyelvű” cégtáblája Újvidéken
A tartomány hatályos (2014. május 22-én
elfogadott) statútumának 24. szakasza[10]
előírja, hogy „Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a
cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a
ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban”.
A
szakasz 2. bekezdése a tartomány szerveinek kötelezettségét tartalmazza, hogy
„hatáskörük keretében intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségek –
nemzeti közösségek hivatalos nyelv- és íráshasználatának törvényben
szabályozott következetes érvényesítése céljából”.[11]
A nemzeti kisebbségek
nyelvének és írásának használatot azonban bonyolítja, hogy – az Alkotmánybíróság
határozata alapján – 2014. december 31-ével megszűnt a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány
területén való hivatalos használatáról szóló rendelet,[12]
amely részletezte a nemzeti kisebbségi nyelvek és írásmódok hivatalos
használatának érvényesítését. A Tartományi Képviselőház – ismereteim szerint –
újabb ilyen határozatot nem hozott, miközben a Statútum ilyen „intézkedések
foganatosítására” kötelezi a tartományi szerveket.
Tartományi polgári jogvédőről – ombudsmanról szóló tartományi képviselőházi rendelet*
3/1 szakasz
A
tartományi polgári jogvédő – ombudsman (a továbbiakban: Ombudsman) Vajdaság
AT független és önálló szerve, amely védi a polgárok jogait és felügyeletet
gyakorol a tartományi közigazgatási szervek, meghatározott közigazgatási és
közmegbízatást végző Vajdaság AT által alapított közvállalatok és intézmények
(a továbbiakban: közigazgatási szervek) munkája felett, Vajdaság AT
határozatai és egyéb jogi aktusai végrehajtásának eljárásával kapcsolatban.
29/1 szakasz
A nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott ombudsman-helyettes védi
a nemzeti kisebbségek jogait és jogosult, hogy ellenőrizze a közigazgatási
szervek munkáját a nemzeti kisebbségek jogai érvényesítésének és
fejlesztésének területein.
__________
* Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 37/2014 szám), vagy http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=aktapv8&j=HU
|
Újvidék város 2002. évi Alapszabályának 5.
szakasza kimondja, hogy „a Városban hivatalos használatban van a szerb nyelv és
a cirill betűs írásmód. A Városban hivatalos használatban van a magyar, szlovák
és ruszin nyelv és írás, a törvénnyel és a Városi Képviselőtestület külön
határozatával összhangban”.[13]
Az
újvidéki képviselő testület – ismereteim szerint – a nemzeti kisebbségi nyelvek
és írások használatával kapcsolatos „külön határozatot” mindeddig nem hozta
meg.
Az
Újvidéken – 2012. szeptember 13-án hajnalban – a Szerb Haladó Párt (SNS) irányításával hatalomra
került városi hatalom rövid idő után „leváltotta a Művelődési Központ
igazgatóját, mert a cégtáblán csak latin betűkkel szerepelt az intézmény neve”.[14]
Az újonnan kinevezett ügyvezető igazgató aztán „ügybuzgón kirakta az új
cégtáblát, természetesen cirill betűkkel”.[15]
A városi vezetőség röviddel ez után úgy
döntött, Újvidék „kultúrájának, hagyományainak és szellemiségének megőrzése
érdekében (2013. január 8-ától – B. A. megj.) cirill feliratokkal közlekednek
majd a városi buszok”.[16]
– A hivatalos
nyelvhasználati rendeletet alkalmazni kell, nem csak dísz, a közlekedési
közvállalat kénytelen lesz beszerezni olyan displayeket, amelyeken felváltva,
cserélődve olvasható lesz a szerb, magyar stb. szöveg – magyarázta Vukašinović
Éva, a Tartományi Ombudsman
nemzeti kisebbségi ügyekkel megbízott helyettese.[17] Elmondta azt
is, hogy az eset felkeltette az érdeklődését, és megkezdte az utca-névtáblák
ellenőrzését és „követelni fogja az újvidéki városvezetéstől, hogy a
kisebbségek nyelvén is tüntessék fel az utcaneveket – ha már a törvényességre
hivatkoznak”.[18]
Több mint két és fél
év telt el az óta. A városi hatóságok ellen kilátásba helyezett szabálysértési
és bűnvádi feljelentésekből és perekből nem lett semmi. Mindenki mélyen hallgat
– beleérve a jogvédőt is –, a buszok és közfeliratok ügyében pedig semmilyen
változás nem történt, még kilátás se nincsen arra.[19]
A helyzet időközben tovább
rosszabbodott. Az újvidéki bíróságok most már szinte kizárólag (egy-két eset
kivételével, amikor minden érintett magyar) csupán cirill betűs számítógépeket
használják. A közigazgatásban sem másmilyen a helyzet.[20]
A közjegyezők (tisztelet a kivételnek) nem akarják elfogadni a latin betűvel
írt szerződéseket, hogy az esetleg kisebbségi nyelveken készült okiratokat ne
is említsem. (Ezek hitelesítése érdekében bírósági fordító által készített
fordítást kell mellékelni, ami nem csak lassítja, de drágítja is az
ügyintézést.) Újabban a tartományi székvárosban készült feliratok is általában
cirill betűvel készülnek, tartományi és köztársasági intézmények esetében is.
(Lásd a Vajdasági Fejlesztési Alapítvány és a Postatakarék Bank cégtábláját a
felvételeken).
Történik mindez
abban a városba, amely a 2021-es Európa kulturális fővárosa címre pályázik.[21]
Összhangban van-e ez
Szerbiának a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeivel (úgymint
Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről, A regionális kisebbségi
nyelvek európai kártája)?
Teljesíti-e Szerbia
azt, amit mástól elvár?
Újvidék, 2015. augusztus 26.
BOZÓKI
Antal
[1] Ukinuta ćirilica u Vukovaru [Vukováron megszüntették a
cirill betűs írást]. http://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2015&mm=08&dd=17&nav_category=167&nav_id=1028084,
2015. augusztus 17. [14:35]
[3] Uo.
[4] Uo.
[6] A JSZK Hivatalos Lapja,
11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. -
Alkotmányos Alapokmány és az SZK Hivatalos Közlönye 72/2009. – másik törvény és
97/2013. – AB határozat. Lásd az 1-es alatti honlapon.
[7] Uo.
[8] Lásd az 5-ös alatti honlapon.
[9] Zakon o službenoj upotrebi jezika i pisama ("Sl. glasnik
RS", br. 45/91, 53/93, 67/93, 48/94, 101/2005 – dr. zakon i 30/2010). http://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_sluzbenoj_upotrebi_jezika_i_pisama.html
A
törvény magyar nyelvű szövegét lásd az 5-ös alatti honlapon.
[10] Vajdaság Autonóm
tartomány statútuma (Vajdaság AT
Hivatalos Lapja, 20/2014 szám). http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=statut
[11] Uo.
[12] Lásd a Tartományi Képviselőház rendeletét a
képviselőházi rendeletek megszüntetéséről [Pokrajinska skupštinska odluka o
prestanku važenja pokrajinskih skupštinskih odluka. „Službeni list APV”], Vajdaság AT
Hivalaos Lapja, 2014. december 23-i 54. szám.
[13] Službeni list Grada Novog Sada [Újvidék Város Hivatalos Lapja], 2002. évi
11. szám (141). Lásd még: http://www.puma.vojvodina.gov.rs/mapa.php
[14] Végel László: Többnyelvűség – cirill betűkkel. Családi Kör, 2015. december 20., 9. o., vagy http://vegel.org/2012/12/tobbnyelvuseg-cirill-betukkel/
[15] Uo.
[16] Beta: Cirillbetűs autóbuszok. Magyar Szó, 2013. január 14., 4. o. és
Halász Gyula: Cirill betűs hisztéria, Magyar
Szó, 2013. január 15., 7. Garai Béla Bravó Éva c. írásában méltatta
Vukašinović Éva bátor kiállását a nemzeti kisebbségi nyelvek és írásmódok
védelmében. Magyar Szó, 2013. január
23., 7.
[17] Bővebben lásd a Vannak eredmények? c. 2013.
augusztus 18-i írásom.
[18] Szb.: A nyelvhasználati előírás nem csak dísz. Magyar Szó, 2013. január 17., 12.
[19] Lásd még a Csak szerb
nyelven és cirill betűvel c. írásom. Vajdasági Magyar Demokrata
Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 270. szám, 2012. december 24.
[20] Lásd Letsch Endre: Márpedig a hivatalos nyelv
a szerb! c. írását. Magyar Szó.
Kilátó, 2015. augusztus 8. 23. o.
[21] Újvidék pályázik a 2021-es Európa kulturális
fővárosa címre. http://delhir.info/kultura/irodalom-szinhaz/24454-2014-05-06-10-10-42,
2014. május 09. [16:00]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése