2015. november 13., péntek

Keverik, mint tyúk a pelyvát



Riadalom a baromfiudvarban


A tegnap (november 12-én – B. A.) beharangozott meszes platformosodást követően mintha egy cseppnyi riadalom támadt volna a gondosan elkerített hátsó baromfiudvarban, mert az történt, hogy nem sokkal a bejelentés után megkezdődött a jószágudvar felparcellázása: a disznóól elhatárolódott a tyúkóltól.

De honnan is disznóól?

Az még a magát történelminek nevezett VMDK kettébontása után létesült Szabadkán, de csak 2012 nyarán kezdte a nevén nevezni a párt sorrendben második elnöke. Ugyanis akkor hívta először akolnak a saját pártját. Mert akkor esett meg velü(n)k (első ízben) az a szégyenteljes tragédia, hogy a vajdasági magyarság a 90-es évek délszláv konfliktusainak véreskezű politikusai mellé szegődött mindentűrő csicskásnak. Akkor ezért a fővesztés terhével járó bűnért – az óbecsei VMSZ-esek a párt álláspontjától eltérő koalíciós szerződést kötöttek a Szerb Haladó Párttal – átélték az egyetemes akolból való kirekesztés megszégyenítő hercehurcáját. Ugyanis a diverzánskodó, a VMSZ fundamentuma körül a kezükben ásóval ólálkodó óbecseieket azon nyomban példásan megbüntették, kizárták a pártból. Egyikük vallomása szerint akkor mondta a pártvezérünk Óbecsén azt, hogy az akolban néha büdös van, de jó meleg is. Aki az akolon kívül kíván lenni, az majd fázni fog. A belgrádi haladó fekete ördög időközben hófehér őrangyallá változott (legalábbis az érdekvédelmi élcsapatunk szemében), a vajdasági magyar akol azonban továbbra is akol maradt.

Az amúgy is épp elég tarka jószágudvar idén nyáron tovább színesedett. A már megszokott jó öreg disznóól/akol tőszomszédságában augusztus derekán felépült a tyúkól is. Szekérderéknyi meszes politikussal az élükön megalakult a Magyar Mozgalom névre hallgató szervezet, vagyis elkészült a tyúkól. Keresztapja nem más volt, mint a disznóólas pártvezér.


De honnan is a tyúkól?

A gyűjtőfogalom tegnap bukkant föl az Észak-Bácskából irányított politika szóhasználatában. Nem sokkal az után, hogy a szabadkai képviselő-testület tegnapi maratoni ülésén a 16 tanácsnokot számláló VMSZ-frakció 9 tagja bezengette, hogy új platformot alakít. Ezzel pedig nyilvánvalóan külön útra tér, más vágányra kanyarodik ez a 9 főből álló csoport, amely nem csupán a Vajdasági Magyarok Szövetségének a tagja, hanem a szárnyait próbálgató Magyar Mozgalomnak is. (Szárnyát próbálgató, azaz szárnyas, tehát baromfi, annak pedig tyúkólban a helye. Így a logikai következtetés.)

A vajdasági magyar disznóól/akol üzemeltetője szemlátomást nem örült az önmagát működésbe helyező tyúkól felbukkanásának, és vitriolos véleményét nem is rejtette a Bozsik kocsijaként kicifrázott szalmaalom alá.
 – A párt és a tyúkól között az a különbség, hogy a tyúkólban összevissza lehet szaladgálni és piszkolni, míg a pártban illik tudni a rendet. Aki ezt a rendet nem tudja elfogadni, mehet oda, ahol úgy viselkedhet, mint a tyúkólban. A VMSZ statútuma nem engedélyezi a frakción belüli platform-alakítást, és mindenki, aki aláássa a pártot, azt el fogják távolítani – nyilatkozta tegnap a sajtónak. Azt is meglebegtetve, hogy ha Szabadka község polgármestere is a párt elplatformosodott szemétdombján akar kapirgálni a mozgalmas baromfival, akkor bizony ő is kikerül a meleg akolból a huzatos tyúkólba.
Kell tehát a szárnypróbálgatás a repüléshez is. Mert amint kilátásba helyezték: a 9 szárnycsattogtatónak hamarosan szállni fog a tolla.

A tyúkólban a kakas az úr…

A számomra valamiért nagyon nem rokonszenves Csúszó Endre (már a neve is épp elég rosszat sejtet) nem átallott még olyasmit is megfogalmazni, hogy a platformosodott mozgalmasoknak ezzel a lépésükkel nem a gáncsoskodás volt a céljuk, hanem a segítségnyújtás.
– Az MM-platform lényege nem az, hogy szétverje a VMSZ frakcióját, ellenkezőleg, ezen keresztül igyekszünk erősíteni a munkát és próbálunk odahatni, hogy az még hatékonyabban működjön. A platform lényege, hogy a frakción belül adódhatnak különböző vélemények, de ez nem azt jelenti, hogy egymás ellenségei lennének a képviselők, hanem jobbítani kívánnak bizonyos dolgokon – mondta elég valószerűtlenül.

A kétlaki mozgalmas platformosok is meg az igazhitű, színtiszta meszesek is most még mind egy tyúk alatt szaladgálnak. A kilencek még formailag, a látszat kedvéért sem távoztak a disznóólból (nagy reccsenéssel nem csapták be maguk után az ólajtót), de már a baromfiudvar lakóinak számítják magukat, s mint ilyenek, a vajdmagy háztáj aprójószág- (szárnyas) állományát gyarapítják.   
Remélhetőleg a most létrehozott tyúkólon kívül hamarosan majd birkakarám meg kecskeszárnyék, versenylóistálló meg szamársarok, bikafarm meg tehéntelep, sőt libacella meg krédlikuckó is létesül. A sok-sok velejáró fixszel (x-szel, mint tyúxar): tehénlepénnyel, lópogácsával, nyúlbogyóval és birkamazsolával. (Enjoy!)

A röpke eszmefuttatás végéről alighanem kihagyhatatlan az a csattanó – a Vajdaság Ma portálon megjelent témába vágó bejegyzés, olvasói hozzászólás –, amely szerint: Bizony nagy igazságokat mondott a vezér. Csakhogy az ő pártja és a tyúkól között nincs nagy eltérés, esetleg annyi, hogy a tyúkólban a kakas az úr, az ő pártjában meg a tyúkanyó.

Valahogy így keverik nálunk a vajdasági magyar politikát. Keverik, mint tyúk a pelyvát.

Szabó Angéla

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése