2017. január 1., vasárnap

Szabadkai Magyar Médiaház épül

Bodzsoni önelégülten, Németh Ernő elkeseredetten…


KIRAGADOTT MOZZANATOK A MAGYAR NEMZETI TANÁCS MÚLT ÉVI UTOLSÓ ÜLÉSÉRŐL – nemcsak azok kedvéért, akik nem látták sem az adást, sem az összejövetelről készült felvételt

A SAJTÓBÓL KELLETT MEGTUDNIA…

Németh Ernő (az MNT tagja, a Tájékoztatási Bizottság elnöke):
Egy pozitívummal szeretném kezdeni. A tájékoztatásról beszélek. A pozitívum az, hogy miközben az előző mandátumban a tájékoztatás terén egymást váltották az emberek, én még (két év után is) mindig ott vagyok a Tájékoztatási Bizottság élén. Az előző mandátumban a Tájékoztatási Bizottságban három elnök is volt, a tájékoztatási tanácsosok közül pedig ketten dolgoztak a Nemzeti Tanácsban, de a mandátum végén néhány hónapig már egyetlenegy ember sem foglalkozott a tájékoztatással. Azt is mondhatnám talán, hogy valamilyen formában rekorder vagyok. Lehettem volna rekorder úgy is, hogy elsőként mondtam volna le a mandátumomról a Nemzeti Tanácsban a megalakulása óta.
Én azért fogadtam el a felkérést a Magyar Összefogásban, hogy a Szabadkai Rádiót átmentsük. Ezzel kampányoltunk októberben, utána december vége felé a frakcióülésen közölte velem az MNT egyik vezetőségi tagja, hogy a Szabadkai Rádió átmentéséből nem lesz semmi. Akkor megfordult a fejemben, hogy lemondok a mandátumomról, de aztán úgy döntöttem, hogy nem, mivel tevőlegesen részt szerettem volna venni a közösségépítésben. Maradtam. Próbál(koz)tam elmondani a véleményemet, ami sokszor nem sikerült. Ez a gyakorlat azóta is megvan. Például két héttel ezelőtt a sajtóból értesültem, hogy ez az épület, ahol most vagyunk, lesz a sajtóház. Én, a Tájékoztatási Bizottság elnöke erről nem tudtam. Pedig lett volna elképzelésem ezzel kapcsolatban. Sőt, amikor a Nemzeti Tanács megalakult, akkor elnök úrnak már szóban vázoltam az elképzeléseimet, utána Lovas Ildikónak írásban küldtem az ötleteket, de ez sem járt eredménnyel, sajnos.
Én mikor elfogadtam a felkérést, úgy képzeltem a munkát, hogy összeülünk, különböző kérdések kapcsán beszélgetünk, mindenki elmondja a véleményét, ötletét, s a végén kikristályosodik valami, ami talán a lehetséges legjobb megoldás lesz egy-egy kérdéssel kapcsolatban.

Gyakorlatilag én ezt az elvet szerettem volna követni, amikor - mondjam úgy, hogy - különféle rázós ügyek voltak a tájékoztatás terén. Emlékeztetnék csak a Magyar Szó ügyére, amikor felmerült, hogy fenyegetések voltak vagy nem voltak, én akkor úgy szerettem volna, ha minden érintett összejön a Tájékoztatási Bizottság ülésére, elmondja mindenki a sérelmét, a másik a véleményét, és akkor talán sikerül rendezni az ügyet. Sajnos akkor ez nem történhetett meg, mert végső soron a Tájékoztatási Bizottság-i tagok nem jelentek meg az ülésen.
Azt szeretném, hogy vita legyen minden ügyben, ami probléma, s próbáljunk közösen megoldást találni. Nagyon sok ügy van még, amiről kellene vitatkoznunk. Az egyik ilyen a Szabadkai Rádió.
Augusztusban készítettem egy interjút a Prosperitaty rendezvényén Pásztor elnök úrral. Elnök úr megkérdezte (akkor mi már tíz hónapja dolgoztunk a Szabadkai Rádióban teljesen ingyenesen, bérmentve, fizetés nélkül), hogy miért nem hagyjuk már abba, mert a rádiónak annyi. Akkor nem mondtam neki semmit, mert valóban úgy volt, hogy nem tudtuk, mi lesz, lesz-e, aki privatizálja vagy egyszerűen megszüntetik az intézményt. Úgy gondoltuk, hogy ha már tíz hónapig dolgoztunk ingyen, akkor még egy hónapot kibírunk. S valóban siker volt, mert a Szabadkai Rádió tovább működik, és ha meglenne az akarat, a 48 éves Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségét lehetne folytatni - önállóan, mert ennek az esélye megvan, politikai döntés kellene.
Valaki akkor úgy fogalmazott, hogy vajdasági magyar polgárháború van, amivel egyetértettem, s akkor nem akartunk olajat önteni a tűzre. Gondoltuk, hogy néhány hónap múlva, ha rendeződik a helyzet, akkor felvetjük a kérdést.

Nem tudom, hogy az elkövetkező hónapokban lesz-e alkalom, ezért nyilvánosan szeretném mondani, hogy ha a politikai akarat, szándék megvan, a Szabadkai Rádió folytatható, nem kell, hogy a Szabadkai Magyar Rádió átvegye a Szabadkai Rádió szerepét.
Voltak ötleteim annak kapcsán, hogyan lehetne jobbá tenni a sajtót. Erről itt nem szeretnék beszélni, úgy gondoltam, hogy megírom, s majd az ünnepek után valahol közzé teszem.

SZAKEMBERHIÁNY A PANNON  RTV-BEN

Bodzsoni István (a Pannónia Alapítvány ügyvezetője, a Pannon RTV igazgatója):
A jövő évre vonatkozóan néhány dolgot szeretnék kiemelni. Az első és legfontosabb változás, terv az, hogy szeretnénk 2017-ben felépíteni a Pannon Médiaházat, a Szabadkai Magyar Médiaházat, amelyben helyet kapna a Pannon Rádió és Televízió, átköltözne a mostani kihelyezett pontjáról a Szabadkai Magyar Rádió, emellett a Magyar Szó szabadkai szerkesztősége kapna itt helyet és tárgyalunk arról a lehetőségről, hogy a Hét Nap is ide átjöjjön. Ezek a tárgyalások elkezdődtek, az újév utáni hetekben szeretnénk befejezni.
Alapjában véve az ötlet, az elképzelés az, hogy ebben a mostani Magyar-házban a Pannon átvenné a teljes ház működtetését (innen kiköltözik a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács egy új épületbe), mi ezt felújítanánk, átalakítanánk. Az épület mellett van egy zöld ház, egy magánház, ami 8 házrészből áll, és a 8 házrésznek 6 tulajdonosa van. Ebből 7-et kifizettünk és átvettünk a mai napig, és még egy hátra maradt. Az újév utáni hetekben sikerül rendezni úgy, hogy ez a ház a Pannon tulajdonába kerül. Ennek a helyén szeretnénk fölépíteni egy új épületet (földszint plusz két emelet), amelyben helyet kap 2 televízió stúdió, egy nagyobb produkciós stúdió, egy kisebb híradó stúdió, vezérlő, adáslebonyolító, raktárak. Ez a komplexum, ez a 2 ház egyben jelentené a Szabadkai Magyar Médiaházat.
A befektetés teljes mértékben a magyarországi kormány támogatásával történik. Ennek az összegnek az első része (ami a ház megvásárlására és a tervek elkészítésére szolgál) már megérkezett, és szeretnénk, ha 2018 közepére elkészülne és beindulna.
Amit ezen kívül fontosnak tartok, jelentősen bővítettük a sugárzási területet, így már Nyugat-Bácskában is látható a Pannon Televízió műsora, sőt egészen Eszékig eljutunk. Horvátországi témákat is időnként behozunk a műsorainkba, mert van rá igény. Jelentősen növekedett a Pannon Rádió hallgatottsága és az internetes portálunknak a nézettsége. Ez egy érdekes probléma elé állított bennünket: minél többen néznek és hallgatnak bennünket annál nagyobbak az igények és az elvárások. Ez jó, nagyon örülünk ennek a fejlődésnek, csak hát tudni kell eleget tenni pénzzel, emberrel, munkával. Egyelőre bírjuk. Egy problémánk van, nincs elég szakemberünk, nincs elég újságírónk, szakmailag felkészített újságírónk. Folyamatosan kutatunk utánuk, próbáljuk őket nevelni, oktatni. Az előző évben sok megszűnt helyi rádió újságíróit, szerkesztőit igyekeztünk bekapcsolni a Pannon munkájába. Ez nagyjából sikerült is. Volt, aki nem bírta ezt a munkatempót és feladta. A nagyja az bírja és csinálja. Én nagyon szeretném, hogy ha a Pannon Rádiónak a sugárzása is kiterjedne egész Vajdaság területére, mert a helyi rádiók bekapcsolásának csak akkor van igazán értelme, ha az adás visszajut azokra a településekre, ahol ezek az emberek dolgoznak. Ez nemcsak tőlünk függ, ez függ attól, hogy a szerb médiahatóság mikor írja ki a frekvenciapályázatokat. Ez vonatkozik a Szabadkai Magyar Rádióra is meg a helyi rádiókra is. A médiahatóság egy éve nem írta ki a pályázatokat. Ettől eltekintve a Pannon jól dolgozik és bízom benne, hogy jövőre ez folytatódik.

Tari István (az MNT tagja):
Én már egy évvel ezelőtt elmondtam, hogy nem lesznek újságírók. Ott, ahol a politika ilyen mértékben rátenyerel a sajtóra, mint ahogy nálunk rátenyerel, ott a pártlapokat senki sem fogja olvasni. Lesz egy kör, amely a tiszteletpéldányokat…  
Egy kérdésem van: miért van még igazgató bizottsága a Pannónia Alapnak? Látom, hogy az igazgató bizottság döntött, és a 7 tagú igazgató bizottságból 3-an voltak jelen. Én nagyon jól tudom, hogy mindent meg lehet magyarázni, és hogy lehet igazgató bizottsági többség nélkül is dönteni. De akkor miért van szükség igazgató bizottságra?

MIÉRT AKAR KÉT RÁDIÓT, HA NINCSENEK MUNKATÁRSAI?

Németh Ernő:
Amikor az ülésre készültem, az jutott eszembe, hogy amikor 1968-ban beindult a televíziózás magyar nyelven itt Vajdaságban, utána valamikor a 70-es években indult az Újvidéki Televízió, s nem kellett 10 év, és az Újvidéki Televízióra azt mondták, hogy a világ legjobb magyar nyelvű televíziója. Ezt nem én mondtam, csak olvastam több helyen. A Pannon is most már 10 éves, sajnos ugyanezt nem sikerült neki elérnie. Remélem, majd a jövőben igen.
Azt hiszem, még valahol a kezdetek kezdetén lett elrontva valami, amikor megalakult a Pannon RTV. Ott a probléma az volt – az én meglátásom szerint –, hogy akkor az itt lévő vajdasági magyar filmes szakembereket, tévéseket egyszerűen kihagyták a történetből. Amatőr szinten működött a televízió, s utána nehéz volt ebből az amatőr tévéből valamikor profi csatornát készíteni. Inkább a mennyiség és nem a minőség volt a szempont. Túl korán próbálták az egész napos műsort beindítani, nem voltak még kádereik, nem volt pénz, s ezért nagyon nehezen ment. Volt néhány fiatal, tehetséges újságíró – néhányan a Szabadkai Rádióból, mások máshonnan jöttek – s rájuk nehezedett az egész teher. Nekik kellett volna jól dolgozni, nagyon sokat és nagyon kevés pénzért. S ezek a fiatalok azt mondták, hogy köszönik szépen, inkább nem, és elmentek. Nem sikerült egy jó csapatot kialakítani., s talán ez a gond még most is, ami a Pannont nyomasztja.  
A jelentést olvasva mindenütt azt láttam, hogy nincsenek szakemberek. A Pannon Rádió műsoráról is olvashatjuk, hogy hétfőn, kedden, szombaton meg vasárnap este nincsen adás. Miért akar a Pannon 2 rádiót csinálni, ha nincsenek munkatársai? Itt volt a
Szabadkai Rádió, amelynek önálló magyar műsora újraindítható, a munkatársak egy kivételével mind itt vannak, szeretnék csinálni, jelenleg munkanélküliek, várják a csodát. Mindenki kész lenne arra, hogy folytassuk a munkát.
A Szabadkai Rádió a közvélemény-kutatások szerint Vajdaság 4. leghallgatottabb rádiója volt. Szerbiai szinten a 13. A Pannon hallgatottságáról nekem nincs sok adatom. Kettőhöz sikerült hozzájutni. A Pannon Rádió 2014 májusában a Strategic Marketing által mért (csak Szabadkán, a települések nélkül) hallgatottsága 0,7 százalék volt. Őszintén bevallom, azt hittem, valami tévedés lehet, mert nagyon alacsonynak tartottam. Jó hosszú időre rá ismét egy ilyen adat a kezembe jutott, ez 2015-re vonatkozott, a REM (az elektronikus médiát szabályozó testület) adta ki, ezek szerint a Pannon Rádió hallgatottsága a Szabadka-Nagykikinda-Magyarkanizsa-Óbecse közti területen kb. megegyezett a magyarkanizsai, az adai és az óbecsei helyi rádiónak a hallgatottságával. Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy van még a Pannon RTV-nek mit dolgoznia a nézettségén és a hallgatottságán is. Ha valami nem megy – mármint a Szabadkai Magyar Rádió –, akkor azt ne erőltessük, hanem hagyjunk másokat is élni!

AKI A HALLGATOTTSÁGOT SZÓVÁ TESZI, AZ BECSTELEN?

Bodzsoni István:
Néhány dolgot helyre kell tenni, rengeteg a csúsztatás. Először is arról, hogy nincsenek újságírók. A Pannonnak jelenleg 101 állandó munkatársa van, 40-50 külső munkatársa. Ha valaki azt mondja, hogy 150 magyar szakembert összeszedni, működtetni kicsi dolog, akkor ott valami nagyon nincs rendben az értékrenddel. Én azért mondom, hogy kevés, mert nagyok az igények, kellene több. Ehhez semmi köze a politikának. Vajdaságban nincs újságíróképzés, akik meg Magyarországról jönnek, képzett újságírók, azoknak más az elképzelése, nem az, hogy Szabadkán építsék a karriert.
  
Az igazgató bizottsággal kapcsolatban: 3-an voltak ezen az utolsó ülésen. Tényleg nem tehetek róla. Mindenkinek kiküldjük az anyagokat, van, amikor eljönnek 5-en, van, amikor eljönnek 6-an. Most 3-an voltak.

Harmadik dolog, a Szabadkai Rádió ügye. A Szabadkai Rádió munkatársainak jelentős része itt dolgozik nálunk, átjött hozzánk.

A Pannon Rádió hallgatottságáról adatokat mondani (enyhén mondva) becstelen. Hivatkozni olyan adatokra, olyan kutatásra, amelyek úgy kutatja a hallgatottságot, hogy 90 százalékban a szerb hallgatókat kérdezi meg. Mi fizettünk az idén ugyanennek a cégnek, kértünk kutatást, amely szerint a Pannon TV nézettsége kb. 1-1,5 százalék körül van az összlakosságnál. De 95 százalékban szerb lakosokat kérdeznek meg, nem magyarokat. S akkor valaki azzal fenyegetőzik, hogy nincs magyar rádió?! Sokkal hallgatottabb egyébként a Szabadkai Magyar Rádiói, mint amilyen volt a Szabadkai Rádió adása most az utóbbi időben. Hogy valamikor mi volt, azt nem tudom!
S működik a dolog. Hallgatnak az emberek és akkor ilyen dolgokat írnak az újságokban a kedves kollégák, hogy a Szabadkai Magyar Rádióba nem akar senki bejönni. Egyszerűen nem igaz.
Úgyhogy köszönöm szépen, a Szabadkai Magyar Rádió és a Pannon Rádió jól van, jól működik és működni fog még a következő 10, 20, 30 évben. Azért építjük ezt a médiaházat. Az, hogy ez valakinek nem tetszik, s nem úgy alakult ez ki, ahogy valaki elképzelte, nem tehetek róla. De a Szabadkai Magyar Rádió igenis működik és folytatja azokat a hagyományokat, amelyeknek az alapjait igenis a Szabadkai Rádióban rakták le. Németh Ernőt is hívtuk jöjjön át dolgozni – nem akart. Könnyű a partvonalról bekiabálni, hogy hogy kellene dolgozni. Tessék csinálni!

Németh Ernő:
A Nemzeti Tanács ülésén már elmondtam, hogy a Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége 11 tagot számlált, ebből 3 kolléga jött át a Szabadkai Magyar Rádióba vagy a Pannonba, 8-an most is munka nélkül vannak. Úgy döntöttek, hogy köszönik szépen ezt a felkérést, de nem. Ez saját magunk szembe köpése lett volna. Mi 10 évig legalább próbáltunk dolgozni (és jól dolgozni), munkánkat viszont leértékelték, azt mondták, hogy mi nem jól csináltunk semmit.
Egy követelésünk lett volna, a szerkesztőség egyben maradjon, és amit addig csináltunk, az csinálhassuk továbbra is.
A közvélemény-kutatásról: ugyanaz a közvélemény-kutató végezte a Szabadkai Rádió felmérését is, és az mutatta ki, hogy Vajdaság szinten 2010 májusában a 4. leghallgatottabb rádió volt.

A PANNÓNIA ALAPÍTVÁNY VAGYONA…

Zsoldos Ferenc (az MNT tagja):
Az igazgató bizottságnak én is tagja vagyok. A bizottságnak már l éve lejárt a mandátuma. Egyértelműen a MNT-nek a hatásköre, hogy kinevezze az új igazgató bizottságot. Nem tette meg. Én többször elmondtam már a Pannonnal kapcsolatban, hogy nagyon sok helyen törvénytelenül működik. Az alapító okirat igazából nincs rendben. Nincs hozzáigazítva a Szabadkai Magyar Rádió létrejöttéhez. Az alapítókkal le kell ülni és ezt le kell tárgyalni. Nagyon örülök, hogy a mostani tervben benne van (a magyar kormány kérésére egyébként), hogy az alapítói helyzetet rendezni kell.
Kérdezhetnék, hogy én miért nem járok. Amikor felvetődött ez a jogtalansági kérdés, a Szabadkai Rádió esete, azóta nem annyira járok az igazgató bizottsági ülésekre. Mert nem is igazán értek egyet ezekkel a dolgokkal. Próbáltam felvetni ezeket a kérdéseket, a többség leszavazott, hát most már inkább nem járok. Várom az MNT hatékonyságát, hogy leváltson erről a pozícióról.

Bodzsoni István:
Az egész alapító testületet rendbe kell hozni. A magyar kormány figyelmeztetett bennünket, úgy kell rendbe hozni, hogy a Pannónia Alapítvány nem lehet magánkézben. Le van írva itt. Azt hiszem, elég ésszerű elvárás, hogy ha ideadnak több millió eurót, hogy építsünk, fejlesszünk, az ne a magánzsebeket gazdagítsa, hanem a közösségét. Elindítottuk már elég régen, hogy az alapító testület így alakuljon át, civil szervezetekben, egyházi kezekben legyen, ne magánkézben.

Zsoldos Ferenc:
Az alapítványok, egyesületek igazából magánszemélyek által alapított közösségi szervezetek. Az alapítói csak beteszik a vagyonukat közcélra, amit utána az alapítványnak a végrehajtó szerve a közösségi célra használ.

Bodzsoni István:
Igen, az alapítók betették a tulajdonukat: 15.000 dinárt tettek be úgy, hogy azt a Pannónia Alapítvány fizette ki helyettük. A Pannónia Alapítvány vagyona jelenleg meghaladja a 3,5 millió eurót.

Szabó Angéla

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése