Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
A Corvin köz a forradalom és szabadságharc alatt
Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista
pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott
véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez
a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből
való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai
vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután
számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar
kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak
Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt
ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban
feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet
állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176
ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve.
1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.
A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es
kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a
nemzeti ünnepek sorába. Az 1956-os események meghatározó szerepét a
2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése