A délvidéki magyarok vagyon visszaszármaztatása kapcsán írásbeli kérdéssel fordult Sneider Tamás, a Jobbik elnöke és Szávay István a párt nemzetpolitikai kabinetjének vezetője Semjén Zsolt magyar miniszterelnök helyetteshez.
Arra voltak kíváncsiak,
hogy mit tesz a kormány a délvidéki magyarok kollektív bűnösségének
mielőbbi visszamenőleges eltörlése és az elkobzott vagyonuk
visszaszolgáltatása ügyében? Szerintük ugyanis a szerb állam minden
lehetséges eszközzel akadályozza a restitúciós folyamatot. A
vagyon-visszaszármaztatásnak ugyanis feltételeként szabta azt a
rehabilitálást, amelyet meglehetősen unortodox módon hajt végre: a
háborús – kollektív – bűnösségről szóló rendeleteket ugyanis jellemző
módon hatályon kívül helyezték, ám a kollektív bűnösséget visszamenőleg
nem törölték el annak hatályba lépésétől, hanem a joghatályát a jövőre
vonatkoztatják.
A jobbikos képviselők megítélése szerint
ezért hiába rótta le a kegyeletét Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök
Szabadkán az 1944-45-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére
rendezett megemlékezésen, ünnepélyesen bejelentve, Csúrog, Zsablya és
Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó
jogszabály hatályon kívül helyezését, ha de facto a három falu
érintettjei a mai napig nem kapták vissza az elkobzott vagyont.
Meglátásuk szerint a délvidéki magyarok
ezen nagyon súlyos terhüket nem cipelhetik tovább magukra hagyva a
teljes szerb államapparátussal szemben. Majd kiemelik, a Jobbik is hisz a
párbeszédben, de ha továbbra sem jelzi aggályait a kormány a szerb fél
felé, akkor nem várhatunk változást. Éppen ezért választ vártak arra,
hogy mit tesz majd a kormány a magyarokat visszamenőlegesen
kollektivizáló intézkedések mielőbbi rendezése és a vagyon
visszaszármaztatás érdekében.
Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter válaszában visszautasította,
hogy nem tettek volna lépéseket. Mint kiemelte a Nemzetpolitikai
Államtitkárság 2012 májusától a Concordia Minoritatis Hungaricae civil
szervezeten keresztül ingyenes kárpótlási és rehabilitációs
jogsegélyszolgálat működését biztosítja, amelyben 15 ügyvéd
tevékenykedik.
Semjén szerint a magyar kormány
folyamatosan napirenden tartja a kérdést a nemzetközi fórumokon és a
kétoldalú tárgyalások során is. A szerbiai Európai Uniós társulási
tárgyalásai során készített jelentésekhez kapcsolódóan a magyar fél
minden esetben kérte a kárpótlási folyamat felgyorsítását. Kiemelte azt
is, hogy a probléma témája volt több magyar-szerb egyeztetésnek,
közöttük a Magyar-Szerb Kisebbségi Vegyes Bizottság 2016. évi ülésének. A
Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával jelenleg is zajlanak
egyeztetések a témában.
“Szeretném tehát megnyugtatni Képviselő
Urat, hogy a délvidéki magyarság ebben az ügyben is számíthat az
anyaország támogatására: a vagyon-visszaszármaztatás ügyét kitüntetett
figyelemmel követjük nyomon, minden fórumon képviseljük a délvidéki
magyar közösség érdekeit és biztosítjuk az érintettek számára a
szükséges jogi támogatást.” – írja Semjén Zsolt a jobbikosoknak címzett
válaszában.
Délvidékről már nem olyan fényes a helyzet, mint a magyarországi minisztériumból nézve
A témával nemrégiben a Vajdasági Televízió Fókuszban című műsora is foglalkozott és
a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás során felmerülő problémákat
járta körül. Az adás stúdióvendégei számos kritikát fogalmaztak meg a
folyamat kapcsán, és felhívták a figyelmet a restitúciós rendszer
abszurditásaira is.
Mgr. Bozóki Antal nyugalmazott ügyvéd is kiemelte, hogy Szerbia 2014. október 30-án „el is törölte, meg nem is” a három sajkás közi falu magyarjainak a kollektív bűnösségét.
Eltörölte a „jövőre nézve”, nem pedig a sérelem elszenvedése
pillanatától. A vagyon-visszaszármaztatás egyik nagy akadályának pedig
épp a rehabilitáció számít.
Buckó György szabadkai
ügyvéd szintén arról beszélt, hogy „nincs meg a hajlandóság az állam
részéről, hogy ezeket az ügyeket gyorsan intézze, és mindenféle formális
kifogást keresnek annak érdekében, hogy ne kelljen visszaszolgáltatni a
földeket”. Az állam az időhúzásra játszik,
ezért arra utasította az ügyben eljáró ügynökségnél dolgozó ügyvédeket,
hogy fellebbezzenek, így időt nyernek, az állam pedig tovább
használhatja a földeket, és az ingatlanokat.
2014 márciusáig mintegy 74 ezer igénylés
érkezett az elkobzott vagyon vissza származtatásra. Azonban máig
csak az elkobzott szántóföldek harmada került vissza tulajdonosaikhoz.
Annak ellenére is, hogy összesen 100 ezer hektár termőföldet követelnek
vissza a leszármazottak, míg egyes becslések szerint az államnak 600
ezer hektár áll rendelkezésére, tehát van elegendő visszaigényelhető földterület, csak az akarat hiányzik.
Az anyagi vonatkozású visszaszármaztatás tekintetében még rosszabb a helyzet. Mile Antić, a Restitúciós Háló koordinátora elmondta: a költségvetésben nincs elegendő pénz a kártérítésre. Erre az idén 160 millió euró kellett volna, de csak 16 milliót, azaz 2 milliárd dinárt tudtak elkülöníteni.
Borál Egon ügyvéd
nyilatkozatában példaként említette Nagybecskereket,ahol a hírek szerint
eddig mindössze 93 ingatlant adtak vissza, de több ezer erre vonatkozó
kérelem érkezett.
Sőt, a Restitúciós
Ügynökség azon délvidéki magyarok vagyon visszaigénylését is
elutasíthatja, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal. Szerintük
ennek a jogalapja egy 1956-os államközi egyezmény. Ugyanis Jugoszlávia
és Magyarország, a két ország között függőben lévő pénzügyi és gazdasági
kérdések tárgyában kötött egy államközi egyezményt, amelyben mind az
államok, mind állampolgáraik nevében kölcsönösen kiegyenlítettnek
tekintették többek között a pénzkifizetésre vonatkozó jogokat is.
Ezek
alapján elmondható, hogy egész másképpen fest mind a vagyon
visszaszármaztatás, mind pedig a kollektív bűnösség eltörlésének módja
délvidéki magyarként Szerbiában, mint ahogyan azt Budapestről látják a
kormányban ülő politikusok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése