ANYANYELV-HASZNÁLAT

A közjegyző köteles biztosítani a fordítást

Szerbiában 2017. március 1-jétől csak közjegyzőnél lehet hitelesíteni az aláírásokat, a különböző okiratokat és a fénymásolatokat.[1] Ez által a közjegyzőknek is fontos feladat jutott a nemzeti kisebbségi nyelvi jogok biztosítása terén a gyakorlatban.

Október 22-én 31 újonnan kinevezett közjegyző tette le az esküt Nela Kuburović igazságügy-miniszter előtt. Ezzel összesen 199-re nőtt a közjegyzők száma Szerbiában. A miniszter reményei szerint az újonnan kinevezett közjegyzők az év végéig alakítják meg az irodáikat, s kezdenek el dolgozni.

A 31 közjegyzőt 26 alapfokú bíróság területére nevezték ki. Ezek közül Vajdaság területén Palánka (Palánka község területe), Verbász (Verbász és Kúla község területe), Versec (Fehértemplom község területe), Nagybecskerek (Nagybecskerek város területe), Nagykikinda (Nagykikinda község területe), Újvidék (Újvidék város és Titel község területe), Ópázova (Ópázova község területe) és Szabadka (Szabadka város területe) kap új közjegyzőt, írja a Tanjug[2]  (nevű, 2015. október 31-étől jogilag nem létező hírügynökség).[3]

A belgrádi Etnikai Kutatóközpont (Centar za istrаživanje etniciteta – CIE)[4] munkatársai június 29-én Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában tartott konferencián mutatták be[5]  A nemzeti kisebbségek részvétele Szerbia társadalmi és politikai életében c. kiadványt.[6] 

A közjegyzők és a (köz)végrehajtók nemzeti összetételéről – a kiadvány szerint –„nem léteznek adatok és nem tudni, hogy közülük mennyien tartoznak a nemzeti kisebbségekhez (habár ilyen adatot a Közjegyzői Kamarától (JKS)[7] bizonyára be lehetett volna és a kutatóknak be is kellett volna szerezni – B. A.). A nemzeti kisebbségeknek a közhatalmi szervekben és testületekben való képviseletére vonatkozó viták során a közjegyzők és a (köz)végrehajtók általában fókuszon kívül maradnak. Úgy tűnik, hogy szem elől tévesztik a tulajdonságukat, hogy közhatalmi felhatalmazásuk van, hogy a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó szabályok alkalmazása rájuk is vonatkozik, valamint hogy a megválasztásukkor, illetve a kinevezésekkor rájuk is érvényes az alkotmányos és törvényes rendelkezés, miszerint figyelembe kell venni a nemzeti hovatartozást”.[8]

A most kinevezett 31 közjegyező nemzeti hovatartozását és nyelvismeretét sem közölték. Egy korábbi adat szerint „Zentán, Magyarkanizsán, Temerinben, Pancsován, és Zomborban van magyar közjegyző”.[9] A 11 vajdasági községbe most kinevezett közjegyező közül – a nevek alapján és az ismereteim szerint – csupán egyetlen egy beszéli a magyar nyelvet, aki Szabadkán látja majd el a hivatalát.[10]

Az adatokból, tehát, arra lehet következtetni, hogy a 199 szerbiai közjegyző között legfeljebb hat magyar van.

A hatályos törvények szerint, „a közjegyző köteles biztosítani a nyelvhasználati jogot, attól függetlenül, hogy érti-e vagy sem a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelvet”.[11]

Tekintettel arra (is), hogy Vajdaság Autonóm Tartomány területén a magyar nyelv 31 községben (illetve valamely községhez tartozó településen) van hivatalos használatban,[12] a magyar közjegyzők száma bizony rendkívül alacsony. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy „nincs elegendő számú (a magyar nemzeti – B. A) kisebbséghez tartozó jogász”.[13] A kérdés viszont az, hogy mit tett, vagy mit nem tett a hatalom annak érdekében, hogy legyen? (Az Újvidéki Jogtudományi Kar, a VaMaDiSz perelése után, lehetővé tette ugyan a hivatalos használatban álló kisebbségi nyelveken történő felvételizést, a Fellebbviteli Bíróság ítéletét követően, ám kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát vezetett be ezzel együtt a kisebbségieknek. Az érdekvédelmi szervezetek ezt diszkriminációnak ítélik meg a többségi nyelven felvételiző hallgató-jelöltekhez viszonyítva.)[14]

„A törvényi előírásoknak megfelelően, azokban a helyi önkormányzatokban, ahol a szerb nyelv mellett valamelyik nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van, a közjegyző a közjegyzői okiratokat szerb nyelven, cirill írásmóddal vagy a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával vagy mindkét nyelven és írásmóddal készíti el az ügyfél kérésének megfelelően. A közjegyző, az ügyfél kérésének megfelelően, köteles biztosítani a fordítást, illetve olyan nyelven kiadni az okiratot, amilyen nyelven azt igényelték.”[15]

Azok a közjegyzők, akik nem ismerik a működési területükön „hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelvet”, „már a kinevezésükkor kötelesek voltak mellékelni hivatalos bírósági fordítóval kötött szerződést”[16] a nyelvhasználati jogok biztosítása érdekében.

Ez eddig rendben is lenne, a gyakorlatban viszont az ügyfelek úgymond „nem élnek az anyanyelv-használati jogukkal”, és csak elvétve tartanak igényt a fordító segítségére a különböző közjegyzői okiratok hitelesítésénél, általában azt mondván, hogy „nem szükséges a fordító, mivel beszélik a szerb nyelvet”.

A polgárokban a legtöbb esetben nem tudatosodott az anyanyelv-használati jogok érvényesítésének fontossága, amiből aztán különböző félreértések és bírósági perek is kialakulhatnak. A szerb nyelvet ugyanis, amikor hivatalos eljárásról van szó, nem elég valamilyen, általában nem elegendő szinten ismerni, mert annak utóbb súlyos jogi, anyagi, stb. következményei lehetnek. A fordító jelenléte nélkül hitelesített szerződés pld., amennyiben nem lett lefordítva az aláíró anyanyelvére és elmagyarázva a tartalma, valamint a jogi következményei, bírósági eljárásban megsemmisíthetők.

Az ügyfelek – ismereteim szerint – egyáltalán nem használják azt a lehetőséget, amire egyébként joguk van, hogy a közjegyzővel szerződéses viszonyban lévő fordító, magyar nyelvű hiteles fordítást készítsen a közjegyzői okiratról, illetve a hitelesítésről. A közjegyző ugyanis „köteles biztosítani a fordítást, és olyan nyelven kiadni az okiratot, amilyen nyelven azt kérik”.[17]

Fontos megjegyezni, hogy a kétnyelvűség alkotmánnyal biztosított jog, ezért „a közjegyző köteles kiadni olyan nyelven a dokumentumot, amilyen nyelv (az adott községben – B. A.) hivatalos használatban van, és ezt nem fizettetheti meg”.[18] Amennyiben a közjegyző a hatályos törvénnyel ellentétben jár el, értesíteni kell a Közjegyzői Kamarát.

Az sem mellékes, hogy a közjegyzői okiratok mindegyike (most már) kizárólag szerb nyelven és cirill írásmóddal készül. A közjegyző megköveteli, hogy minden hitesítésre benyújtott/átadott okirat szerb nyelven és cirill betűs írásmóddal legyen elkészítve, még azokban a községekben is, ahol a kisebbségi nyelvek egyenrangú használatban vannak. Ezt nem lehet másként nevezni, mint a korábbi egyenrangú nyelvhasználat teljes felrúgásának.

Miért nem foglalkozott a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottsága ezekkel a problémákkal?! Erre aztán már igazán nem lehet azt mondani, hogy „nem tartozik a hatáskörébe”!

BOZÓKI Antal

Torda, 2018. október 28.

---

[1] Zakon o javnom beležništvu [Törvény a közjegyzőségről]. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_javnom_beleznistvu.html

[2] Mától összesen 199 közjegyző van Szerbiában.

https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26349/Matol-osszesen-199-kozjegyzo-van-Szerbiaban.html, 2018. október 22. [21:31]. Lásd még: Ministarka pravde imenovala 31 javnog beležnika [Az igazságügy-miniszter kinevezett 31 közjegyzőt]. https://www.pravniportal.com/ministarka-pravde-imenovala-31-javnog-beleznika/, 2018. október 31.

[3] Udruženja u pismu međunarodnim institucijama: Situacija u medijima je dramatično loša

[Egyesületek a nemzetközi intézményekhez intézett levele: A media helyzete drámaian rossz] http://www.autonomija.info/udruzenja-u-pismu-medjunarodnim-institucijama-situacija-u-medijima-je-dramaticno-losa.html. 2018. október 20.

[4] http://www.ercbgd.org.rs/

[5] P. E.: Ötről tizenháromra. Magyar Szó, 2018. június 30. 1. és 5.

[6] Ljubica Đorđević – Jelena Lončar – Nataša Miljković – Goran Bašić: Učešće nacionalnih manjina u društvenom i političkom životu Srbije. Centar za istraživanje etniciteta, Beograd [Etnikai Kutatási Központ, Belgrád] 2018, 178 p. Lásd még Az alkotmányos és törvényes elvek alkalmazása nem működik c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11286, 2018. augusztus 7.

[7] Javnobeležnička komora. http://beleznik.org/index.php/sr/

[8]  A 6-os alatti kiadvány. 9-140.

[9] Kis Laura: A közjegyzői törvény egyértelmű. Magyar Szó, 2017. június 10. 18.

[10] Lásd a 2-es alatti írásban.

[11] Lásd a 9-es jegyzetben említett írást.

[12] Jezici i pisma u službenoj upotrebi u statutima gradova i opština na teritoriji AP Vojvodine [ Hivatalos használatban lévő nyelvek és írások a Vajdaság AT városainak és községeinek alapszabályaiban]. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/mapa.php

[13] Lásd Kis Laura írását a 10-es alatt, 18.

[14] Bővebben lásd: „Két megoldás” a magyar vezetők előtt: Küzdelem a közösségi jogokért vagy a távozás. Nyilas „két megoldása”: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11192, 2018. június 8.

[15] Lásd Kis Laura írását a 10-es alatt, 1.

[16] Uo. 18.

[17] Uo.

[18] Uo.