A Kárpát-medencei magyar ügyek mellett a délvidéki témák is terítékre kerültek a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tegnapi ülésén, ahol Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója számolt be az elmúlt időszak eredményeiről.
Az ülésen jelentették be, hogy 2020-ban
is tematikus évet hirdetnek. Terveik szerint a következő év az erős
magyar közösségek éve lesz. Mint mondták a Nemzetpolitikai
Államtitkárság hosszú távú célja, hogy büszkeség és előny legyen
magyarnak lenni a 21. században.
A NÖB ülésén szó esett a délvidéki
magyarok nyelvhasználati jogairól is, hiszen azok egyre csorbultak az
előző években. Így például 2017-ben a tartományi parlament a Vajdasági
Magyar Szövetség kérésére a kormánypárt is leszavazta azt a beadványt,
amely biztosította volna, hogy megvalósuljon a magyarok és más nemzeti
kisebbségek számára az egyenlő nyelvhasználati jog a képviselőházban.
Vagy például Zombor Község területén a közigazgatás karcsúsítására
hivatkozva elbocsájtották a közigazgatásban dolgozó magyar fordítót. A döntést a városvezetés akkor azzal indokolta, hogy a magyar nyelvre nincs igény.
Bencsik János, a Jobbik
küldötte elmondta, hogy a határon túli magyarok visszajelzései alapján a
Délvidéken a gyakorlatban nem tud megvalósulni számos intézményben a
magyar nyelvhasználathoz való jog. Bár a törvény biztosítja a
lehetőséget az anyanyelv használatra, ám a gyakorlatban nincs aki azt
megértse és válaszoljon rá magyarul. Bencsik arra volt kíváncsi, hogy ez
ügyben mit kíván tenni a magyar állam a helyzet javítása érdekében.
Délvidéken a magyar nyelv hivatalos 28
helyi önkormányzat teljes egészében, azaz 273 településén, valamint 3
önkormányzatban részben, azaz 6 további településén. Ez a 481 délvidéki
település 58%-át teszi ki. Azonban ezeknek csak töredékében valósul meg a
gyakorlatban is a magyar nyelv hivatali használata.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár válaszában kifejtette, hogy valóban igen kevés helyen lehet ügyet intézni Délvidéken. Szerinte
a magyar önkormányzatokban is zömmel mindenki magyarul beszel, pedig
lenne lehetőség a nemzetiségi nyelvhasználatra. Ugyanez a helyzet
álláspontja és tapasztalatai szerint például a Délvidéken is. Bár lenne
lehetőség magyar nyelven jegyzőkönyvezni, de azt a magyar fel általában
kényelmi okokból mégsem kéri.
Magyarán Potápi szerint a délvidéki magyaroknak és a magyar
hivatalnokoknak egyszerűen jobb és kényelmesebb a szerb nyelv
használata?!
Ezek a kijelentések sajnos arról
tanúskodnak, hogy az államtitkár urat valószínűleg a helyi szövetségese,
a Vajdasági Magyar Szövetség politikusai hamisan vagy épp hazugságokról
tájékoztatják, emiatt hamis kép alakulhatott ki a nemzetpolitikáért
felelő budapesti politikusokban.
Hiszen ilyen, a délvidéki magyarság ügyében életszerűtlen kijelentéseket másképp nem tehetnének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése