Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselő
2020. február 5. 23:33
Előzőleg Európa szerte több mint egymillió aláírást gyűjtöttek össze a
szervezők azért, hogy uniós védelmet kérjenek az őshonos
kisebbségeknek.
Most lezajlott az első tárgyalás az ügyben a bizottsággal, amelyen
Vera Jourova értékekért és átláthatóságért felelős biztos, valamint
Mariya Gabriel kultúráért és oktatásért felelős biztos is részt vett.
Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselő az Euronewsnak az Európai
Parlamentben azt mondta, pillanatnyilag az európai uniós jogban semmi
sem védi a kisebbségi nyelveket és kultúrát.
- Amit ezzel a kezdeményezéssel elérünk a következő egy-két évben, az
a nullához képest hatalmas előrelépés lesz, amire építeni lehet a
jövőben - fogalmazott a politikus.
Az unió alapszerződésében a kisebbségek értékként szerepelnek.
Azonban a kezdeményezésben résztvevő szervezetek szerint konkrétumokra
van szükség.
- Mi úgy gondoljuk, hogy az értékmegállapítás mögé intézkedéseket
kellene helyezni. Ezért az oktatás, az anyanyelv-használat, a kultúra, a
kohéziós politikák, az audiovizuális direktívák területén várnánk
intézkedéseket az Európai Uniótól - tette hozzá Vincze Lóránt.
Az EP-képviselő azt mondta, az Európai Bizottság részéről nyitottságot tapasztaltak.
- Sok kérdést megfogalmaztak. Végre nyolc év után leültünk velük,
lehetőséget kaptunk a találkozóra - hangsúlyozta a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség politikusa.
A képviselő a brüsszeli sajtótájékoztatóján arról is beszélt, a
kisebbségvédelemnek helye lenne a most készülő uniós jogállamisági
mechanizmusban is.
- Azt gondolom, amikor a jogállamiságról beszélünk az Európai
Unióban, akkor azt is vizsgálnunk kellene, hogy a tagállamok mennyire
tartják be a kisebbségek jogait. Hiszen sok országban van pozitív,
előremutató törvényi keret, de sok esetben egyszerűen nem alkalmazzák.
Meg kell ezt vizsgálni és megállapítani, ha a tagállamok nem teljesítik a
törvényi kötelezettségeiket. Ez ugyanúgy az európai értékek ellen való,
mint az igazságszolgáltatás, vagy a hatalmi ágak szétválasztása -
hangsúlyozta Vincze Lóránt az Euronewsnak.
Zsíros Sándor (Euronews)
https://www.vajma.info/cikk/karpat/13566/EU-Merfoldko-a-nemzeti-kisebbsegek-ugyeben.html
Vincze Lóránt (j) az Európai Parlament (EP) Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén (Fotó: Dominique HOMMEL / Európai Parlament)
2020. február 5. 20:27
Az Európai Bizottságban mutatták be szerdán a Nemzeti
Kisebbségvédelmi Kezdeményezést. A legtöbbször Minority SafePack néven
emlegetett tervezet célja, hogy
egységes, európai uniós szabályozással garantáljon
esélyegyenlőséget és védelmet, illetve szélesebb kulturális, oktatási és
nyelvi jogokat az EU-ban élő nemzeti kisebbségeknek.
Az EU népességének 8 százaléka, mintegy 50 millió ember vallja magát
valamilyen kisebbséghez tartozónak. Azonban egyes tagállamokban igen
eltérő jogok illetik meg a kisebbségeket, és jó néhányban a többségi
nemzetbe való beolvadás jelenti a boldogulás zálogát, írja az
index.hu.
A Minority SafePack uniós jogalkotásai javaslatcsomagot az Európai
Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) dolgozta ki, és a kezdeményezést
több mint 1,2 millió európai polgár támogatta. 2009 óta az európaiaknak
is joguk van ahhoz, hogy felkérjék az Európai Bizottságot: valamilyen
fontos ügyben kezdeményezzen jogalkotási eljárást. Ha legalább hét
országból összejön 1 millió aláírás, a Bizottságnak fontolóra kell
vennie a javaslatot.
A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez szükséges aláírások
majdnem felét Magyarországon gyűjtötték össze, de Romániában,
Szlovákiában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában,
Spanyolországban, Dániában, Lettországban, Litvániában és Olaszországban
is támogatták az ötletet.
„Eddig négy polgári kezdeményezést nyújtottak be a Bizottságnak, de
egyikből sem született jogalkotási javaslat. A célunk az, hogy az ötödik
– a miénk – sikeres legyen” – mondta Vincze Lóránt RMDSZ-es
EP-képviselő, a kezdeményezés egyik támogatója a szerdai
sajtótájékoztatóján.
Az erdélyi magyar politikus szerint azért lenne fontos uniós szinten is szabályozni a kisebbségek jogait, mert
az EU-csatlakozás előtt megkövetelt, többek között a
kisebbségvédelmet is előíró koppenhágai kritériumrendszert a
tagállamokon már nem kérik számon, az Európai Bizottság új,
jogállamiságot monitorozó rendszere pedig még gyerekcipőben jár.
A javaslatcsomagnak hét eleme van
- A kulturális és a nyelvi diverzitás megőrzése az EU-ban a nemzeti és
nyelvi kisebbségeket támogató hatékony nyelvi, oktatási és kulturális
politikák segítségével,
- az Európai Nyelvi Sokszínűség Központjának felállítása,
- a kohéziós politikába beemelni a kisebbségvédelmi szempontokat,
- tudományos kutatás a kisebbségek társadalmi és gazdasági fejlődést elősegítő szerepéről,
- az állam nélküli kisebbségek helyzetének javítása,
- javítani a határokon átnyúló audiovizuális szolgáltatásokat,
- engedélyezni az állami támogatásokat a kulturális és nyelvi sokszínűséget elősegítő gazdasági vállalkozásoknál.
A Minority SafePack készítői Věra Jourová, az értékekért és
átláthatóságért, illetve Mariya Gabriel, a kultúra, oktatás, kutatás és
ifjúság területeiért felelős uniós biztos előtt mutatták be a
tervezetet. A Bizottságnak július 10-ig kell döntést hoznia arról, hogy
továbbviszi-e az ügyet. A következő hónapokban az Európai Parlamentben
is ismertetniük kell a javaslatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése