Mi lesz veled nemzeti kisebbségi sajtó?
A Vajdasági Független Újságíró Egyesület (NDNV) szervezésében, szeptember 4-én, online konferencián mutatták be a Nemzeti kisebbségi médiák c. kutatást és elemzést ["Mediji na jezicima nacionalnih manjina – istraživanje i analiza"].[1]
Az analízist Nedim Sejdinović újságíró, médiaszakértő készítette el, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felkérésére.
Egyik kulcsfontosságú megállapítása: „A nemzeti kisebbségi médiák és azok, amelyek nemzeti kisebbségi nyelvű műsort sugároznak, leginkább a nemzeti tanácsok befolyásának problémájával szembesülnek a szerkesztéspolitikára, függetlenül attól, hogy a nemzeti tanács az alapító, vagy sem”.[2]
Példaként Pressburger Csaba 2011-es leváltását emelte ki, valamint annak a hat munkavállalójának az esetét, akiknek egy előre elkészített terv alapján megszűnt a munkaviszonyuk a Magyar Szóban (ketten időközben pert nyertek a Magyar Szó Lapkiadó Kft. ellen).[3]
– Ezek az esetek is bizonyítják, hogy ezzel a kérdéskörrel nagyon komolyan kell foglalkozni, és törvényes szabályozással rendezni kell a kialakult helyzetet – mondta Sejdinović.[4]
– Ilyen értelemben rossz, hogy nincsenek mechanizmusok, amelyek biztosítanák a nemzeti kisebbségi médiák önálló szerkesztéspolitikáját, és ez által a média pluralizmusát, valamint a sugárzott műsorok minőségét – tette hozzá.[5]
Az elemzés arra is rámutat, hogy a nemzeti tanácsoknak jelentős szerepük van a média a pályázatok alapján való (társ)pénzelésében és ilyen módon befolyásolhatják a magántulajdonban lévő médiát is.[6]
Nagy problémaként említette továbbá, hogy „jelentős számú média magánosításától számított öt éves határidő az idén és jövőre letelik, amivel megszűnik a program tartalmának folytonosságára vonatkozó kötelezettség, illetve a tulajdonosok számára többé nem lesz kötelező a kisebbségi nyelvű program sugárzása”.[7]
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke – Szabad Magyar Szó írása szerint – „a konferencián másodikként felolvasta az előre megírt véleményét, amelyben igen erős kifejezésekkel, többször is elfogultsággal vádolta meg a szerzőt, közölte, hogy az elemzés nem adott egy objektív képet a szerbiai helyzetről, s visszautasította a nemzeti tanácsokra vonatkozó állításokat”.[8] (Hajnal Jenő felszólalását a konferenciáról készült videón[9] – ismeretlen okból kifolyólag – nem lehet megtalálni.)
Az MNT alapította Magyar Szó napilap tudósításában arra is kitért, hogy Hajnal Jenő szerint „éppen a nemzeti tanácsok által alapított sajtó teremti meg a szükséges médiapluralizmust, garantálja a kisebbségek saját nyelven történő tájékoztatása jogának megvalósítását”.[10]
Az MNT elnöke – az írás szerint[11] – felrótta az EBESZ-nek, hogy „figyelmének középpontjába helyezi a sajtószabadság kérdését”, hogy „megfeledkezik annak az országnak az alkotmányos rendelkezéseiről, amelyben tevékenykedik”, amivel „ellehetetleníti az együttműködés minden formáját”, „s veszélybe sodorja egy kiegyensúlyozott (egyszólamú – B. A.) rendszernek a felbomlását”.
Más szóval, minden alap nélkül letámadta az EBESZ-t, a párbeszéd és a tények ütköztetése helyett! „Megírt véleményében” Hajnal tovább is ment. Szerinte – vagy azok szerint, akik a véleményét megírták – ez „veszélybe sodorja egy kiegyensúlyozott rendszernek a felbomlását”, „ami aztán a regionális stabilitás szempontjából is rendkívül ártalmas lenne”. Azt azonban, hogy ez a „rendkívüli ártalom” miből állna, már nem részletezte. Mint ahogy azt sem, mit tesz a nemzeti tanács a privatizációs határidő lejárta után a nemzeti kisebbségi tájékoztatás biztosítására.
Hajnal felszólalására többen is reagáltak, de senki sem támogatta. Sejdinović elmondta, meglepődött az éles hangnemen, hiszen elemzésében sehol nem szólt arról, hogy csökkenteni kellene a nemzeti tanácsok jogait a tájékoztatás terén. Arról viszont beszélt, hogy „a nemzeti tanácsok felelőssége abban van, hogy az újságírás minősége javuljon, hogy megvalósuljon a szólásszabadság és a párbeszéd”.[12] Ezt azonban Hajnal egy szóval nem említette.
Veljko Milić, az NDNV jogásza szerint is „Szerbiában jelenleg a nemzeti tanácsoknak szabad kezük van abban, hogy ellenőrizzék az általuk alapított médiát, s ezzel egyes tanácsok visszaélnek”.[13]
Ehhez csak azt lehet hozzátenni, hogy Hajnal Jenő „megírt véleményéből” nem világos, milyen médiapluralizmusra gondolt, amikor az MNT által alapított médiumokban a pluralizmusból még csak a „p” betű se nincsen jelen. Ez mellett, úgy tűnik, az elnök úr azzal se nincsen tisztában, hogy nem „a nemzeti tanácsok által alapított sajtó… garantálja a kisebbségek saját nyelven történő tájékoztatása jogának megvalósítását”, hanem a nemzetközi jog, a szerb alkotmány és a vonatkozó belső jogszabályok!
Hajnal Jenő ellenkező álláspontjai egyébként érhetőek, hiszen, amennyiben a szerkesztőségek önálló szerkesztéspolitikát folytatnának – ami a demokrácia egyik alapvető követelményének számít – esetleg ellenzéki álláspontokat is tartalmazó, netán a Magyar Nemzeti Tanács és elnökének munkáját, a testületet irányító Vajdasági Magyar Szövetség és vezetőinek tevékenységét érintő elemző, bíráló és tényfeltáró írások is közlésre kerülnének. Ez viszont a politikai vezetésnek nem felelne meg.
A nemzeti tanácsok túlzottnak is nevezett befolyásának bírálata különben nem új keletű. Ez a befolyás az MNT alapította (nyomtatott és elektronikus) sajtóra is jellemző.
– Sajnos a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló törvény módosításakor elmulasztották az alkalmat, hogy a szerepükről tárgyaljanak, habár a tájékoztatás az egyike a négy tevékenységi területüknek. Alkalom volt ez arra, hogy egyes problémákat megoldjanak, de ez nyilvános vita nélkül múlt el – mondta Sejdinović.
– Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi többségű politikai oligarchiai képviselői, és hogy létezik a nem titkolt befolyásuk az általuk menedzselt médiára. Pillanatnyilag a nemzeti kisebbségi média és a többségi szerbiai politikai elit képviselői szimbiózisban vannak, ami miatt az újságírók kétszeres nyomásnak vannak kitéve ugyanabból az irányból. Érdekes lesz azonban, hogyan fognak a többnyelvű kisebbségi médiák viszonyulni, amikor ez a szimbiózis megszűnik – áll egyebek között az elemzésben.[14]
Sejdinović állításait támasztja alá a Várhelyi Olivérhoz, az Európai Unió bővítési biztosához rövid idő alatt írt harmadik (2020. június 9-ei), 241 szocialista és a demokrata Európai Parlamenti képviselő által (a 705 közül) aláírt levél is, amelyben az áll, hogy a szerbiai helyzetet „nehezíti a sajtónak a hatalmi pártok által gyakorolt csaknem teljes ellenőrzése”, és hogy „az ellenzék nem férhet a sajtóhoz”, illetve „az egyensúlyozatlan tájékoztatás a sajtóban”.[15]
Andrea Oricio, az EBESZ szerbiai missziójának vezetője is hangsúlyozta a konferencián „a nemzeti kisebbségi anyanyelvű tájékoztatás fontosságát”, külön kiemelve a „tárgyilagosság és függetlenség jelentőségét”.[16]
Ezek a megállapítások egyaránt vonatkoznak a nemzeti kisebbségi nyelvű sajtóra is.
Az új médiastratégia, amelynek akciótervét a kormány még június 16-án el kellett volna, hogy fogadjon, külön figyelmet fordít a nemzeti tanácsok helyzetére, mivel „bizonyos gondok vannak a befolyásukkal kapcsolatban a pluralizmusra és a független szerkesztési politikára”.[17] Ez a feladat most az új kormányra vár, amelyik sehogy nem áll össze.
Végső ideje a nemzeti tanácsok szerepének tisztázására a tájékoztatás területén, a szerkesztőségek önállóságának biztosítására, a politikai nyomásgyakorlástól való mentesítésére!
Újvidék, 2020. szeptember 17.
[1] "Mediji na jezicima nacionalnih manjina – istraživanje i analiza". https://beta.rs/betavideo/betavideo-drustvo/133098-izvestaj-manjinski-mediji-suoceni-sa-problemom-uticaja-nacionalnih-saveta-na-uredjivacku-politiku, 2020. szeptember 5. 13:50 > 14:31
[2] Uo. és L. Nikoletić: Mediji nacionalnih manjina izloženi dvostrukom pritisku [A nemzeti kisebbségi médiák kettős nyomásnak vannak kitéve].
[3] Hajnal kemény szavakkal bírálta a kisebbségi sajtóról szóló elemzést. https://szabadmagyarszo.com/2020/09/06/hajnal-kemeny-szavakkal-biralta-a-kisebbsegi-sajtorol-szolo-elemzest/, és Ketten pert nyertek a Magyar Szó ellen. https://szabadmagyarszo.com/2020/07/30/ketten-pert-nyertek-a-magyar-szo-ellen/, 2020. július 30.
[4] Hajnal kemény szavakkal bírálta a kisebbségi sajtóról szóló elemzést – a 3-as alatt.
[5] Lásd az 1-es alatti írást.
[6] Uo.
[7] Hajnal kemény szavakkal bírálta a kisebbségi sajtóról szóló elemzést – a 3-as alatt.
[8] Uo.
[9] https://beta.rs/betavideo/betavideo-drustvo/133098-izvestaj-manjinski-mediji-suoceni-sa-problemom-uticaja-nacionalnih-saveta-na-uredjivacku-politiku és https://www.cemaforum.rs/sr/vest/1912/Izve%C5%A1taj:-Manjinski-mediji-suo%C4%8Deni-sa-problemom-uticaja-nacionalnih-saveta-na-uredjiva%C4%8Dku-politiku-(video)/
[10][10] v-ár: Saját vélemény vagy objektív elemzés? Magyar Szó, 2020. szeptember 5. 5
[11] Uo.
[12] Hajnal kemény szavakkal bírálta a kisebbségi sajtóról szóló elemzést – a 3-as alatt.
[13] Uo.
[14] Lásd az 1-es alatti írásban.
[15] Bővebben lásd a Levelek Várhelyi Olivérnek c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12676, 2020. június 12.
[16] Izveštaj: Manjinski mediji suočeni sa problemom uticaja nacionalnih saveta na uredjivačku politiku (VIDEO) [Jelentés: A nemzeti kisebbségi média szembe találta magát a nemzeti tanácsok befolyásának problémájával a szerkesztéspolitikára (VIDEÓ)]. https://beta.rs/vesti/vesti-drustvo/133062-izvestaj-manjinski-mediji-suoceni-sa-problemom-uticaja-nacionalnih-saveta-na-uredjivacku-politiku
[17] Nova medijska strategija i mediji na jezicima manjina [Új médiastratégia és a nemzeti kisebbségi nyelvű média]. https://www.cenzolovka.rs/drzava-i-mediji/nova-medijska-strategija-i-mediji-na-jezicima-manjina/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése