A Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a nemzeti tanácsok által alapított sajtó teremti meg a szükséges médiapluralizmust
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felkérésére összeállított, a nemzeti kisebbségekről készült elemzés ismertetése volt a témája annak az online konferenciának, amelyet pénteken rendeztek meg a Vajdasági Független Újságíró Egyesület (NDNV) szervezésében.
Az elemzést Nedim Sejdinović médiaszakértő, az NDNV korábbi elnöke állította össze, aki kiemelte, hogy azok a médiumok, amelyeket a nemzeti tanácsok alapítottak, évente mintegy 300 millió dinár támogatást kapnak a tartománytól, ami bizonyára jó megoldás a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából, azonban nem tudni, hogy a tartományi kormány milyen kritériumok szerint osztja szét ezt a pénzt.
Az elemzés arra is kitért, hogy a nyilvánosság több esetben is szemtanúja volt olyan esetnek, amikor az alapító erőteljesen beleszólt a szerkesztéspolitikába, s itt Pressburger Csaba 2011-es leváltását emelte ki, valamint annak a hat munkavállalójának az esetét, akiknek egy előre elkészített terv alapján megszűnt a munkaviszonyuk Magyar Szóban (ketten időközben pert nyertek a Magyar Szó Lapkiadó kft. ellen).
Sejdinović szerint ezek az esetek is bizonyítják, hogy ezzel a kérdéskörrel nagyon komolyan kell foglalkozni, és törvényes szabályozással rendezni kell a kialakult helyzetet.
A konferencián másodikként kért szót Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, aki felolvasta az előre megírt véleményét, amelyben igen erős kifejezésekkel, többször is elfogultsággal vádolta meg a szerzőt, közölte, hogy az elemzés nem adott egy objektív képet a szerbiai helyzetről, s visszautasította a nemzeti tanácsokra vonatkozó állításokat. Hajnal szerint hiba volt mindössze egy emberre bízni az elemzés elkészítését, s sokkal szerencsésebb lett volna, ha egy szakértőkből álló csoportot bíznak meg a kisebbségi média helyzetének elemzésével. Az MNT elnöke azt is kifogásolta, hogy a szövegben elitista jelzővel illették a nemzeti tanácsokat, miközben ezek a testületeket közvetlen választás után alakultak meg a szavazók döntései alapján. A Magyar Szó napilap tudósításában arra is kitért, hogy Hajnal Jenő szerint a nemzeti tanácsok által alapított sajtó teremti meg a szükséges médiapluralizmust, garantálja a kisebbségek saját nyelven történő tájékoztatása jogának megvalósítását: az elemzés kiemeli a negatívumokat, s nem szól a nemzeti tanácsok munkájának köszönhető eredményekről.
Hajnal felszólalására az elemzést jegyző Sejdinović mellett Veljko Milić, az NDNV jogásza, valamint Pressburger Csaba, az Autonómia portál főszerkesztője is reagált.
Sejdinović elmondta, hogy meglepődött az éles hangnemen, hiszen elemzésében sehol nem szólt arról, hogy csökkenteni kellene a nemzeti tanácsok jogait a tájékoztatás terén. Éppen ellenkezőleg, meglátása szerint biztosítani kell azt az összeget, hogy a kisebbségi sajtó megfelelően működhessen. Sejdinović arról is beszélt, hogy a nemzeti tanácsok felelőssége abban van, hogy az újságírás minősége javuljon, hogy megvalósuljon a szólásszabadság és a párbeszéd.
Veljko Milić visszautasította azokat a Hajnal Jenő által felhozott vádakat, amelyek szerint ez az elemzés elfogult, s külön felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti tanácsok gyakran nem a nemzeti identitás megóvásával foglalkoznak, hanem inkább politikával, s az adott tanácsba a legtöbb képviselőt adó párt politikáját népszerűsítik. Erre egy példát is felhozott, méghozzá éppen az MNT választásával kapcsolatban: nevezetesen, hogy
“a Magyar Összefogás lista győzelmét nem a listavezető Hajnal Jenő jelentette be, hanem Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Szerbiában jelenleg a nemzeti tanácsoknak szabad kezük van abban, hogy ellenőrizzék az általuk alapított médiát, s ezzel egyes tanácsok visszaélnek, szögezte le Milić.
Pressburger Csaba, a Magyar Szó egykori főszerkesztője, akit 2011-ben az MNT váltott le posztjáról, arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanács 2016-ban elfogadta azt az alapszabály-módosítást a napilap és a Hét Nap esetében is, amely alapján főszerkesztő-választáskor az MNT nem veszi figyelembe a szerkesztőség véleményét. Az évtizedes gyakorlatot, hogy a főszerkesztő-választáskor a szerkesztőség szavaz, s ezt a döntést a mindenkori alapító mindig elfogadja, törölték, s 2016 óta a Magyar Szó munkavállalóinak a véleménye nélkül hozzák meg a főszerkesztő kinevezéséről szóló döntést.
Izveštaj: Manjinski mediji suočeni sa problemom uticaja nacionalnih saveta na uredjivačku politiku(VIDEO)
Video materijal sa dogadjaja možete preuzeti sa OVOG LINKA. Dozvoljeno je publikovanje materijala parcijalno ili u celosti.
Tokom onlajn predstavljanja izveštaja, čiju izradu je podržao OEBS, Sejdinović je izmedju ostalog kao veliki problem naveo i rok od pet godina od privatizacije značajnog broja medija koji ističe ove i sledeće godine, a čime će prestati da važi obaveza o kontinuitetu programskog sadržaja, odnosno vlasnici više neće imati obavezu da emituju program na manjinskom jeziku.
"Treba razmišljati i o velikom pitanju, da li možemo biti zadovoljni kvalitetom sadržaja i da li postoji medijski pluralizam u manjinskim medijima. Veoma je važna i uloga nacionalnih saveta nacionalnih manjina koji imaju odlučujuću ulogu", kazao je Sejdinović.
Sejdinović je naglasio da je loše što ne postoje mehanizmi koji bi obezbedili autonomiju i nezavisnu uredjivačku politiku manjinskih medija, na koje utiču nacionalni saveti bez obzira da li su i osnivači tih medija.
"Nažalost, propuštena je prilika da se razgovara o ulozi nacionalnih saveta, njihovoj odgovornosti i povede suptilna rasprava prilikom izmena i dopuna Zakona o nacionalnim savetima, koji informisanje definiše kao jedno od četiri oblasti njihove nadležosti. To je prošlo bez javno rasprave, a bila je prilika da se neki od ovih problema reše", istakao je on.
Predsednik Nacionalnog saveta Madjara Jene Hajnal izjavio je tokom diskusije da ne može da se saglasi sa zaključcima izveštaja sa obrazloženjem da ne oslikava objektivno rad nacionalnih saveta, već predstavlja pristrasan rad pojedinca.
Hajnal je naglasio da je u izveštaju preuveličan uticaj nacionalnih saveta na rad manjinskih medija, a istakao da ništa pozitivno iz rada tih organa nije navedeno.
Takodje, Hajnal je rekao da zamera OEBS-u što je izradu tog izveštaja poverio pojedincu, umesto grupi autora iz više sfera.
Izvršni direktor Nezavisnog društva novinara Vojvodine (NDNV) Veljko Milić ocenio je da taj izveštaj ni na koji način nije pristrasan, već smatra da je umeren s obzirom na uticaj koji nacionalni saveti imaju na manjinske medije, pogotovo na one čiji su osnivači.
"Apsolutno je tačno da nacionalne manjine imaju kolektivna prava, a nacionalni saveti su tu da štite kulturni identitet manjina i prava data Ustavom Srbije, ali u praksi smo svedoci da saveti ne štite nacionalni identitet već sprovode svoju ili politiku manjinske stranke kroz medije", naglasio je on.
Kao primer koji ukazuje na politizaciju saveta, Milić je naveo da pobedu na poslednjim izborima za sastav madjarskog saveta koju je proglasio političar Ištvan Pastor, a ne Hajnal.
Novinar iz sindikata "Nezavisnost" Radio-televizije Vojvodina (RTV) Darko Šper osvrnuo se slučaj otpuštanja 200 zaposlenih u toj medijskoj kući, a šta će, kako tvrdi, direktno uticati na proizvodnju sadržaja na manjinskim jezicima.
Šper je kazao da zbog netransparentnosti poslodavca ne raspolaže tačnim podacima, ali da se trenutno odvija "čudan proces" gde poslodavac otpuštenima nudi da potpišu ugovore o privremenom i povremenom radu nakon što je uvideo praznine.
On je podsetio da RTV ima devet televizijskih i sedam radijskih programa na jezicima manjina te je naveo da je zbog tih otpuštanja upućeno otvoreno pismo medjunarodnim organizacijama, medju kojima OEBS-u i Evropskoj komisiji kojim žele da kažu da je u toj medijskoj kući "pet do 12 odavno prošlo".
Direktor Novinsko-izdavačke ustanove "Ruske slovo" Boris Varga naveo je da je ta medijska kuća prošle godine uz pomoć OEBS-a i NDNV sačinila "Interni medijski etički kodeks" koji je stvorio mehanizam sprečavanja uticaja i cenzure koji može da dodje od strane nacionalnih saveta, a insistira na poštovanju Kodeksa novinara Srbije.
"Ovaj model je dugo pripreman i zato je primenljiv, i ja, kao direktor 'Ruske slovo', lično ga preporučujem svim manjinskim medijima", kazao je Varga.
Predsednik Nacionalnog saveta Albanaca Ragmi Mustafa kazao je da su mediji na albanskom jeziku nakon privatizacije po kvalitetu nazadovali i naveo da postoji diskriminacija albanskih medija prilikom dodeljivanja sredstava za sufinansiranje projekata Ministarstva kulture i informisanja.
Urednik bujanovačkog portala "Folonline" Jeton Ismaili saglasio se sa Mustafom u delu da diskriminacije ima.
Šef Misije OEBS-a u Srbiji Andrea Oricio naglasio je važnost informisanja manjina na maternjem jeziku i naveo primer Italije, gde pripadnici manjina na to gledaju kao na zaštitu njihovih prava i jezika.
Oricio je istakao i važnost objektivnog i nezavisnog informisanja, a kao primere kada se računa na nezavisne medije naveo je vreme pandemije i izbora.
"Važno je imati što više nazavisnih i objektivnih informacija pruženih gradjanima i mi ćemo nastaviti da radimo na unapredjenju nezavisnih i profesionalnih medija", kazao je on.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése