Csonka Áron Szerbia uniós csatlakozásról és a VMSZ-ről
A Danas belgrádi napilap, A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás címmel három hasábos interjút közölt április 5-én Csonka Áronnal, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökével.[1]
– Tény, hogy Szerbia valahogy észrevehetően, nem mondhatom, hogy teljesen, de eltávolodott és elbúcsúzott az európai úttól, de ezt a fordulatot jobban olyan értelemben látom, hogy az hatalomnak nagyobb érdeke az európai alapokhoz való hozzáférés, minthogy az európai értékektől vezérelve lezárja a fejezeteket és csatlakozzon az Európai Unióhoz.
Foto: Screenshot/N1
Észrevehető, és ezt igazolják a közvélemény-kutatások is, hogy – amióta ez a koalíció van hatalmon – a polgároknak az EU-hoz való csatlakozási kedve is mind kisebb. A sajtóban egyre inkább Kínát és Oroszországot magasztalják és a külpolitikában érezhető az irányukba való fordulás. Az EU továbbra is a legnagyobb partner, ami a gazdaságot illeti, és úgy gondolom, hogy az Unióhoz való csatlakozás még mindig jobb megoldás lenne, minthogy Kína vagy Oroszország felé forduljuk – nyilatkozta Csonka az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentését kommentálva a Danasnak.
A kérdésre, hogy milyen a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerepe, amely a vajdasági magyarok hatalmas támogatását élvezi, és amely a Szerb Haladó Párt (SNS) sokéves szövetsége, Csonka az alábbiakat válaszolta:
– A VSZ szerepe ebben a helyzetben olyan, hogy egyrészt az EU felé azt az illúziót mutatják, hogy itt minden rendben van, hogy a SNS megváltozott, hogy a nacionalista retorikájuk és fellépésük, amíg a Szerb Radikális Pártban (SRS) voltak, megváltozott, mert hát, istenem, a hatalomba bevettek valamilyen kisebbségi pártot és ezzel valamiféle jóakaratot mutattak. Ha tekintetbe vegyük, hogy a 90-es években, amikor radikálisok voltak, szendvicseket kínáltak a magyaroknak, hogy költözzenek el, feltételezhető, hogy valamiféle fordulatot tettek.
Másrészt, közeledést történt a SNS és a magyarországi Fidesz párt között, amiben a VMSZ közvetítő, amelynek egy képviselője van az Európai Parlamentben, Deli Andor korábbi tartományi titkár személyében. Ő ott arra szolgál, hogy európai kerekben a SNS érdekeinek lobbizzon. Nem kell elfelejteni, hogy Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke és Szerbia Képviselőháza uniós csatlakozási bizottsága elnökének a retorikája és az európai politikusok iránti álláspontjai egyes pillanatokban még erősebb a SNS politikusaitól is. Azt gondoljuk, hogy ez nem jó, hogy ez téves irány, és hogy a VMSZ nem tesz semmilyen szolgálatot a magyar közösségnek, sem a szerb társadalom egészének, hanem rossz szolgálatot tesz. Nem kívánnak szembenézni a tényekkel, hogy bekövetkezett ez intézmények és magának a szerb parlamentnek az eróziója, hogy autokrata hatalom épült ki, és hogy itt valamit változtatni kell. Ők azt a látszatot akarják megtartani, hogy ebben az országban minden a legnagyobb rendben van. A VMSZ a nyilatkozataival, a lobbizással és a függelékekkel az Európai Parlament jelentéseire, amelyeket Deli által nyújtottak be, nyíltan a maffiás-bűnöző-korrupciós cselekmények és afférok elsimításának oldalára állt, mint amilyenek a Jovanjica, Krušik, Telekom… – válaszolta Csonka.
A magyar kormány hatalmas eszközöket adományozott a vajdasági magyar közösségnek, 50 milliárd eurós és ennél nagyobb számokat emlegetnek. Hogyan lettek ezek az eszközök elosztva, ki kaphatott ezekből és milyen hatásai vannak ennek a segélynek? – érdeklődött tovább Radovan Balać, a Danas újságírója.
– Mi ebben az országban élünk, itt fizetjük az adót és úgy véljük, hogy a nemzeti tanács és más intézmények által elsősorban a Szerb Köztársaság és Vajdaság AT kellene, hogy hozzájáruljon a kultúra fejlődéséhez, az azonosság megőrzéséhez és a gazdasági, valamint az infrastrukturális befektetésekhez, amelyek lehetővé tennék a magyar közösség normális és jó életét ebben az országban. Ezzel szemben, az eszközök Magyarországról érkeznek, amelyek jól jönnek, de a VMSZ ellenőrzése alatt vannak, amely létrehozta a Prosperitati Alapítványt, amelyen keresztül érkezik a pénz. Ha tekintetbe vesszük ezeknek az összegeknek a nagyságát, akkor azt kell mondani, hogy a hatásuk nagyon kicsi. Az elsődleges cél a magyar közösség tagjainak gazdasági megerősítése volt, hogy ne költözzenek el. Ha figyelembe vesszük, hogy csak mintegy néhány száz munkahely nyílt, az összegekre pedig mintegy 15 ezer ember pályázott, akkor a hatásuk nagyon kicsi. Ez a VMSZ-nek arra szolgál, hogy a magyar nemzetiségű polgárokat bevonja a saját programjaiba és ilyen módon növelje a szavazóinak, de a Fidesz és a Budapesten hatalmon lévő pártok szavazóinak a számát is… – mondta a VMDK elnöke.
Szerbiában gyakran emlegetik a közös ellenzéki jelölt győzelmét Budapest polgármesteri helyéért, mit tanulhat meg ebből az ellenzék? – hangzott a Danas újságírójának utolsó kérdése.
– Tanulhatna, amennyiben azok a feltételek volnának, mint Magyarországon. Ott nincsen kötelező támogatási aláírás hitelesítés a közjegyzőnél, ami itt a politikai pártokra való nyomásgyakorlásnak és a választási műveletek ellenőrzési lehetőségének egyik formája. Úgy gondoljuk, hogy ezt meg kell változtatni. Magyarországon vannak annyira-amennyire ellenzéki médiák, amelyek helyet adnak más véleményeknek is. Nálunk ezt nehezebben lehet megvalósítani. Itt kivitelezhetetlen lenne, amit egyesek vagy egyes pártok támogatnak, hogy valamilyen előválasztás legyen az ellenzéken belül, mint amilyen Magyarországon volt. Ott az emberek szavaztak a tereken és az interneten is. Minálunk ezt nehezebben lehetne kivitelezni, mert amikor az ellenzék a tereken akar valamit szervezni, a SNS odaküldi az embereit, hogy elrontsák és megzavarják mindennemű közügyi tevékenységét. Azt gondoljuk, hogy az ellenzéknek egyesülnie kellene, hogy az elnökválasztáson mindannyian egy jelölt mögé álljunk, és hogy megnézzük milyen lehetőségek vannak a közös fellépésre a parlamenti és egyéb választásokon – zárta nyilatkozatát Csonka.
***
Csonka Áron a Danas c. szerb napilapban közöl interjújáról (ismereteim szerint) a délvidéki/vajdasági magyar média – a közszolgálati Magyar Szó napilap, az ugyancsak közszolgálati VRTV, a DélHír internetes újság, a Vajdaság Ma Délvidéki Hírportál – nem hogy tájékoztatta volna a magyar nyilvánosságot, de még csak említést sem tett róla. Pedig a VMDK legitim párt, Csonka pedig a párt legitim elnöke, aki fontos – a teljes magyar közösséget érintő – álláspontokat közölt arról, hogyan látja Szerbia uniós csatlakozásának folyamatát, mit gondol az Európai Parlament legutóbbi Szerbiával kapcsolatos állásfoglalásártól, Deli Andor és Kovács Elvira tevékenységéről, valamint „a legnagyobb” párt, a VMSZ részvételéről a fekete-vörös (SNS-SPS) szövetségben.
Talán azért hallgatták el, mert az álláspontjai eltérnek a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Fidesz és a SNS politikájától? Esetleg mert a magyar média újságírói nem követik a szerb nyelvű sajtót?
Az egyszólamú Magyar Szó esetében ezen nem kell csodálkozni, hiszen köztudott, hogy a VMSZ által irányított Magyar Nemzeti Tanács (MNT) döntően befolyásolja a szerkesztéspolitikáját. Ez abból áll, hogy csak olyan információk, hírek, stb. jelenhetnek meg a lapban, amelyek Pásztor István & Fia (Bálint) Kft. politikáját szolgálják.
A VRTV magyar szerkesztősége néhanapján még közöl is ellenzéki információkat, leginkább közlemények beolvasása, ismertetése vagy a VMDK, illetve a Magyar Mozgalom (MM) vezetőinek az egyes műsorokba való időnkénti meghívásával (Napjaink, Fókusz) – hogy „ne érje szó a ház elejét”. Ez is azonban még nagyon távol áll a tárgyilagos közszolgálati tájékoztatástól. Részben ez is érthető is, hiszen senki sem szívesen teszi kockára a megélhetését, csak éppen nem fogadható el.
A VRTV magyar szerkesztősége néhanapján még közöl is ellenzéki információkat, leginkább közlemények beolvasása, ismertetése vagy a VMDK, illetve a Magyar Mozgalom (MM) vezetőinek az egyes műsorokba való időnkénti meghívásával (Napjaink, Fókusz) – hogy „ne érje szó a ház elejét”. Ez is azonban még nagyon távol áll a tárgyilagos közszolgálati tájékoztatástól. Részben ez is érthető is, hiszen senki sem szívesen teszi kockára a megélhetését, csak éppen nem fogadható el.
Érdekes mód, Csonka interjújáról a DélHír internetes újság sem tett említést, amely egyébként számos esetben elsőként tudósít a magyar közösség sarkalatos kérdéseiről és sérelmeiről.
A Vajdaság Ma is hangot váltott, miután – a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS) adatai szerint – 160 610 euró (sic!!) támogatást kapott az anyaországtól.[2] Az induláskorral ellentétben, a portál ellaposodott, most már csaknem megegyezik a véemeszes Magyar Szó hangvételével.
A Vajdaság Ma is hangot váltott, miután – a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS) adatai szerint – 160 610 euró (sic!!) támogatást kapott az anyaországtól.[2] Az induláskorral ellentétben, a portál ellaposodott, most már csaknem megegyezik a véemeszes Magyar Szó hangvételével.
Egyedül a Szabad Magyar Szó független internetes portál közölte Csonka interjúját, „A VMSZ részt vesz a botrányok eltusolásában” címmel, éspedig csaknem teljes egészében.[3]
Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő meglátások, vélemények előtt a magyar nyelvű sajtó elzárkózik, hogy valójában milyen lesújtó állapotok uralkodnak napjainkban a délvidéki/magyar tájékoztatásban.
Külön aggodalomra ad okot, hogy az itteni magyar sajtóban a politikai történések/események kapcsán szinte nincsenek önálló kommentárok, tényfeltáró írások, oknyomozó írások, újságírói kutatások, amelyek rávilágítanának az események hátterére, összefüggéseire. Ez, sajnos, a jelenlegi itteni magyar nyelvű újságírás alacsony színvonalát is mutatja.
Gordana Suša neves szerb újságíró, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) volt elnöke szerint „az újságíró, aki tiszteltben tartja az erkölcsi kódexet, a definíció szerint lázadó, mert követi a hivatás elveit és köteles a nyomásokkal szembeszállni, hogy ezeket az elveket megszegje. Az újságíró kötelessége, hogy pontosan, teljesen és idejében tájékoztasson a közvéleményt érdeklő eseményekről”.
A sajtó a közösség és a demokrácia fejlődésének egyik motorja kellene, hogy legyen. A közösségi érdekek megkövetelik az újságíróktól a tárgyilagos, sokoldalú tájékoztatást, a vélemények és ellenvélemények ütköztetését, mert ez nélkül – akarva-akaratlanul – nem a közösségünk fejlődését, hanem lassú, de folyamatos leépülését támogatja! Az ilyen sajtó nem is sajtó!
Gordana Suša neves szerb újságíró, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) volt elnöke szerint „az újságíró, aki tiszteltben tartja az erkölcsi kódexet, a definíció szerint lázadó, mert követi a hivatás elveit és köteles a nyomásokkal szembeszállni, hogy ezeket az elveket megszegje. Az újságíró kötelessége, hogy pontosan, teljesen és idejében tájékoztasson a közvéleményt érdeklő eseményekről”.
A sajtó a közösség és a demokrácia fejlődésének egyik motorja kellene, hogy legyen. A közösségi érdekek megkövetelik az újságíróktól a tárgyilagos, sokoldalú tájékoztatást, a vélemények és ellenvélemények ütköztetését, mert ez nélkül – akarva-akaratlanul – nem a közösségünk fejlődését, hanem lassú, de folyamatos leépülését támogatja! Az ilyen sajtó nem is sajtó!
Nekünk nem szolgalelkű, hanem vérbeli újságírókra és szakszerű tájékoztatásra lenne szükségünk!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021.április 8.
Újvidék, 2021.április 8.
[1] Radovan Balać: Vlasti važniji fondovi EU nego priključenje [A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás] Danas, 2021. április 5. 1. és 4., vagy https://www.danas.rs/politika/aron-conka-vlasti-vazniji-eu-fondovi-nego-prikljucenje/, 2021. április 5. 10.37 és 10.38
[2] Stefan Marković: Orban „kupuje” uticaj u Srbiji preko vojvođanskih medija [Orbán Viktor magyar miniszterelnök „befolyást” vásárol a vajdasági médiák által] https://www.cins.rs/orban-kupuje-uticaj-u-srbiji-preko-vojvodanskih-medija/, 2021. február 26., és Orbán befolyásra tesz szert Szerbiában a vajdasági média révén https://szabadmagyarszo.com/2021/02/26/orban-befolyasra-tesz-szert-szerbiaban-a-vajdasagi-media-reven/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése