Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (250.)
Szeptember 6-27.
Időnyerés/időhúzás
Szeptember 6-án Pásztor István pártelnök, akit újabban „botcsinálta teátrológus egyeduralkodónak” is neveznek,[1] a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/Vučić Magyarjainak Szövetsége) székházában a magyar színházi társulatok vezetőivel „folytatott tárgyalást” – ahogyan A teljes szótértés jegyében c. Facebook jegyzetében fogalmazott.[2]
– A beszélgetés záradékaként abban maradtunk, hogy azt két hét múlva folytatjuk, a társulatok középtávú jövőképéről, amelyet a társulati vezetők dolgoznak ki és prezentálnak majd – írta Pásztor a bejegyzésében.[3]
– A beszélgetés záradékaként abban maradtunk, hogy azt két hét múlva folytatjuk, a társulatok középtávú jövőképéről, amelyet a társulati vezetők dolgoznak ki és prezentálnak majd – írta Pásztor a bejegyzésében.[3]
Pásztor István és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a színházvezetőkkel
https://www.facebook.com/pasztorvmsz, 2021. szeptember 27. 17:31
https://www.facebook.com/pasztorvmsz, 2021. szeptember 27. 17:31
Hajnal Jenő szeptember 7-ei keltezéssel 10-ére elektronikus ülésre hívta össze a testület tanácsnokait.[4]
Az 84 napirendi pont között azoban nem szerepelt sem Kalmár Zsuzsanna lemondása a testületi tagságáról, amit Hajnal július 27-ei sajtóközleménye[5] váltott ki, sem a vajdasági írók, művészek, értelmiségieknek a Szabadságot a Tanyaszínháznak! című petícióba[6] foglat követelései, amit – Szerbiából és külföldről – 1301-en írták alá.[7] Ezek a következők: (1) „az MNT mielőbb tűzze napirendre Hajnal Jenő diktátumát és határolódjon el tőle”, és (2.) „mondja ki, hogy a színházi emberek és a színikritikusok továbbra is szabad légkörben végezhetik alkotómunkájukat, a közönség pedig ezentúl is zavartalanul látogathatja színházainkat”.[8]
Az MNT elnökének nem volt kellő bátorsága, hogy rendes ülést tarton és napiredre tűzze a nevéhez fűződő nemzetközi méreteket is öltött művelődési botányt, ami már – az önmagára valamit adó embernek – egyedül is elég ok lett volna a lemondásra. – A petícióval kapcsolatban foglalkozni fogunk a nemzeti tanács következő rendes ülésén – nyilatkozta Hajnal a VRTV-nek.[9]
Az 84 napirendi pont között azoban nem szerepelt sem Kalmár Zsuzsanna lemondása a testületi tagságáról, amit Hajnal július 27-ei sajtóközleménye[5] váltott ki, sem a vajdasági írók, művészek, értelmiségieknek a Szabadságot a Tanyaszínháznak! című petícióba[6] foglat követelései, amit – Szerbiából és külföldről – 1301-en írták alá.[7] Ezek a következők: (1) „az MNT mielőbb tűzze napirendre Hajnal Jenő diktátumát és határolódjon el tőle”, és (2.) „mondja ki, hogy a színházi emberek és a színikritikusok továbbra is szabad légkörben végezhetik alkotómunkájukat, a közönség pedig ezentúl is zavartalanul látogathatja színházainkat”.[8]
Az MNT elnökének nem volt kellő bátorsága, hogy rendes ülést tarton és napiredre tűzze a nevéhez fűződő nemzetközi méreteket is öltött művelődési botányt, ami már – az önmagára valamit adó embernek – egyedül is elég ok lett volna a lemondásra. – A petícióval kapcsolatban foglalkozni fogunk a nemzeti tanács következő rendes ülésén – nyilatkozta Hajnal a VRTV-nek.[9]
Szeptember 6. óta nem kettő, hanem három hét telt el, mire Pásztor újabb „beszélgetésre” rendelte az öt magyar színházi társulati vezetőt, akik között, mint utóbb kiderült, legalább három is kötődik a véemeszhez.
Pásztor „tárgyalása” a színházi vezetőkkel, csak a Hajnalról és a botrányról való figyelemelterelést, az időhúzást, időnyerést szolgálta. Az emberek azonban nem felejtenek!
Pásztor „tárgyalása” a színházi vezetőkkel, csak a Hajnalról és a botrányról való figyelemelterelést, az időhúzást, időnyerést szolgálta. Az emberek azonban nem felejtenek!
Szeptember 15-24.
A horvátok és a bosnyákok vitatják
Szeptember 15-én – „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napján” – a szerb parlament törvényt fogadott el a „szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill írásmód védelméről, valamint megőrzéséről”.[10]
Maja Gojković, radikálisból lett haladó művelődési miniszter, a törvény előterjesztésében elmondta, hogy a törvény „azoknak a körét bővíti, akiket a cirill írásmódra köteleznek a hivatalos kommunikációban. Vagyis az adott törvényjavaslat felölel mindenkit, aki közhasznú tőkével üzletel vagy szolgáltatásokat nyújt. Így a gazdasági tevékenységekkel foglalkozó intézményeket, ahol az állami, tartományi vagy önkormányzati tulajdon többségben van, sőt a közszolgálati médiumok esetében is. A törvényjavaslat felöleli a kulturális és más jellegű rendezvényeket is, amelyek közpénzű támogatást kapnak, így az adott logót is cirill írásmóddal kell feltüntetni.”[11]
A boszniai Szerb Köztársaság Népképviselőháza ugyanezen a napon – Aleksandar Vućić szerb elnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság képviselőjének Bosznia és GHercegovina Elnökségében, „kezdeményezése”[12] alapján –, csaknem azonos rendelkezéseket tartalmazó (összehangolt) törvényt fogadott el „a szerb nép nyelvének és a cirill írásmód védelméről, őrzéséről és használatáról.[13]
Maja Gojković, radikálisból lett haladó művelődési miniszter, a törvény előterjesztésében elmondta, hogy a törvény „azoknak a körét bővíti, akiket a cirill írásmódra köteleznek a hivatalos kommunikációban. Vagyis az adott törvényjavaslat felölel mindenkit, aki közhasznú tőkével üzletel vagy szolgáltatásokat nyújt. Így a gazdasági tevékenységekkel foglalkozó intézményeket, ahol az állami, tartományi vagy önkormányzati tulajdon többségben van, sőt a közszolgálati médiumok esetében is. A törvényjavaslat felöleli a kulturális és más jellegű rendezvényeket is, amelyek közpénzű támogatást kapnak, így az adott logót is cirill írásmóddal kell feltüntetni.”[11]
A boszniai Szerb Köztársaság Népképviselőháza ugyanezen a napon – Aleksandar Vućić szerb elnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság képviselőjének Bosznia és GHercegovina Elnökségében, „kezdeményezése”[12] alapján –, csaknem azonos rendelkezéseket tartalmazó (összehangolt) törvényt fogadott el „a szerb nép nyelvének és a cirill írásmód védelméről, őrzéséről és használatáról.[13]
Ülésezik a boszniai SZK Népképviselőháza
(Dejan Rakita/PIXSELL)
(Dejan Rakita/PIXSELL)
A Hina szeptember 24-ei írása szerint a Horvátok Klubbja a bosznia SZK entitásának nemzeti összetételű Népek Tanácsában eljárást indított az entitás Alkotmánybírósága előtt, amellyel vitatja a szerb nép nyelvének és a cirill írásmód védelméről, őrzéséről és használatáról szóló törvényt, mivel „az ottani horvátokat egyenlőtlen helyzetbe hozza”.[14]
Nem sokkal korábban, a törvény kapcsán a Klubb bosnyák képviselői is eljárást indítottak „a vitális nemzeti érdekek veszélyeztetésének kérdése miatt”.[15]
A Népek Tanácsa horvát képviselőinek véleménye szerint, akiket Josip Jerković, a boszniai SZK alelnöke is támogatott, „a törvény elfogadásával nem csak a horvátok vitális nemzeti érdeke sérült, de a boszniai SZK Alkotmánya is, ami miatt eljárást indítottak”.[16]
Közleményükben elmagyarázták, hogy a bosznia Szerb Köztársaság entitásának alkotmánya egynrangúnak fogalmazza meg a szerb, a horvát és a bosnyák nép nyelvét, a latinicát és cirillicát pedig mint hivatalos írásmódot.
– Az említett rövény meghozatalával a szerb nyelv és a cirril írásmód favorizálására törekedtek, az (entitást – B.A.) alkotó többi többi néphez és a latin írásmódhoz viszonyítva – áll a horvát képviselők beadványában, közli a Hina. Rámutattak, hogy „az ilyen törvény elfogadása megbontja az (entitást – B.A.) alkotó népek egyerangúságát és sérti a horvát nép vitális érdekeit”.[17]
A törvény felülvizsgálati eljárását Ivo Mijić, a Klubb elnöke Davor Čordaš, Ivo Kamenjašević és Ivo Bošnjak tanácsnokok kezdeményezték, Josip Jerković, a boszniai SZK alelnöke és Mijo Perkunić, képviselők pedig támogatták.[18]
A vitatott törvény rendelkezései szerint – ugyanúgy mint a szerbiai törvény alapján – a boszniai SZK-ban is kötelező a cirril írásmód használata minden intézmény, vállalat, szervezet és rendezvény számára, amelyet közpénzből finanszíroznak. A rendelkezések be nem tartása esetére pénzbüntetéseket lát elő, csakúgy mint a szerbiai.
Szerbiában – annak ellenére, hogy „az ország lakosságának több mint 30 százaléka nemzeti kisebbségi”[19] – egyedül a belgrádi Helsinki Emberi Jogi Bizottság (HO) követelte a parlamenttől a tyirilicát kötelezővé tevő törvény elutasítását.[20]
A VMSZ parlamenti frakciójának tagjai is – három kozmetikázó, a lényegen mitsem változtató módosítási javaslatuk elfogadása után – megszavazták a szerbiai törvényt.[21]
A Délvidéken/a Vajdaságban a törvény elfogadása egyelőre nem keltett nagyobb visszhangot – amihez az egyoldalúan tajékoztató, pártalapú sajtó is jelentősen hozzájárult –, mivel az alkalmazása a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik naptól számított hat hónap elteltével kezdődik. Vagyis éppen a – Vučić által –„2022. április 3-ára, vagy 17-ére” bejelentett választások után. A reagálásokra azonban akkor már késő lesz…
A tartományban 2018 óta egyetlen olyan magyar civil szervezet sem létezik, amely kiállt volna a szerzett nemzeti kisebbségi jogok és a ciril, valamint a latin írásmód egyenrangú használatának biztosítása érdekében. A nemzeti közösségi jogvédő irodák is mélyen hallgatnak! Ismereteim szerint, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, de a Magyar Mozgalom sem kérte eddig az ominózus törvény alkotmányos felülvizsgálatát!
Nem sokkal korábban, a törvény kapcsán a Klubb bosnyák képviselői is eljárást indítottak „a vitális nemzeti érdekek veszélyeztetésének kérdése miatt”.[15]
A Népek Tanácsa horvát képviselőinek véleménye szerint, akiket Josip Jerković, a boszniai SZK alelnöke is támogatott, „a törvény elfogadásával nem csak a horvátok vitális nemzeti érdeke sérült, de a boszniai SZK Alkotmánya is, ami miatt eljárást indítottak”.[16]
Közleményükben elmagyarázták, hogy a bosznia Szerb Köztársaság entitásának alkotmánya egynrangúnak fogalmazza meg a szerb, a horvát és a bosnyák nép nyelvét, a latinicát és cirillicát pedig mint hivatalos írásmódot.
– Az említett rövény meghozatalával a szerb nyelv és a cirril írásmód favorizálására törekedtek, az (entitást – B.A.) alkotó többi többi néphez és a latin írásmódhoz viszonyítva – áll a horvát képviselők beadványában, közli a Hina. Rámutattak, hogy „az ilyen törvény elfogadása megbontja az (entitást – B.A.) alkotó népek egyerangúságát és sérti a horvát nép vitális érdekeit”.[17]
A törvény felülvizsgálati eljárását Ivo Mijić, a Klubb elnöke Davor Čordaš, Ivo Kamenjašević és Ivo Bošnjak tanácsnokok kezdeményezték, Josip Jerković, a boszniai SZK alelnöke és Mijo Perkunić, képviselők pedig támogatták.[18]
A vitatott törvény rendelkezései szerint – ugyanúgy mint a szerbiai törvény alapján – a boszniai SZK-ban is kötelező a cirril írásmód használata minden intézmény, vállalat, szervezet és rendezvény számára, amelyet közpénzből finanszíroznak. A rendelkezések be nem tartása esetére pénzbüntetéseket lát elő, csakúgy mint a szerbiai.
Szerbiában – annak ellenére, hogy „az ország lakosságának több mint 30 százaléka nemzeti kisebbségi”[19] – egyedül a belgrádi Helsinki Emberi Jogi Bizottság (HO) követelte a parlamenttől a tyirilicát kötelezővé tevő törvény elutasítását.[20]
A VMSZ parlamenti frakciójának tagjai is – három kozmetikázó, a lényegen mitsem változtató módosítási javaslatuk elfogadása után – megszavazták a szerbiai törvényt.[21]
A Délvidéken/a Vajdaságban a törvény elfogadása egyelőre nem keltett nagyobb visszhangot – amihez az egyoldalúan tajékoztató, pártalapú sajtó is jelentősen hozzájárult –, mivel az alkalmazása a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik naptól számított hat hónap elteltével kezdődik. Vagyis éppen a – Vučić által –„2022. április 3-ára, vagy 17-ére” bejelentett választások után. A reagálásokra azonban akkor már késő lesz…
A tartományban 2018 óta egyetlen olyan magyar civil szervezet sem létezik, amely kiállt volna a szerzett nemzeti kisebbségi jogok és a ciril, valamint a latin írásmód egyenrangú használatának biztosítása érdekében. A nemzeti közösségi jogvédő irodák is mélyen hallgatnak! Ismereteim szerint, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, de a Magyar Mozgalom sem kérte eddig az ominózus törvény alkotmányos felülvizsgálatát!
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. szeptember 27.
Torda, 2021. szeptember 27.
[1] Balla Lajos: Mi zajlik a Tanyaszínház-paraván mögött? https://www.szabadmagyarszo.com/2021/09/07/mi-zajlik-a-tanyaszinhaz-paravan-mogott/, 2021. szeptember 7. 16:44
[2] A teljes szótértés jegyében https://www.facebook.com/pasztorvmsz, 2021. szeptember 6. 18:41
[3] Uo.
[4] Magyar Mozgalom: HAJNAL JENŐ ÚJRA VISSZAÉL A HIVATALLAL, AMELYET KÉPVISEL https://www.facebook.com/magyarmozgalom.rs/posts/2876549635989289, 2021. szeptember 9. 14:04.
[5] Ne folytatódjon az idei körút. Magyar Szó, 2021. augusztus 28. 8.
[6] Szabadságot a Tanyaszínháznak! https://www.openpetition.eu/fi/petition/online/szabadsagot-a-tanyaszinhaznak#petition-main
[7] https://www.openpetition.eu/fi/petition/unterzeichner/szabadsagot-a-tanyaszinhaznak#petition-main
[8] Lásd a 6-os alatt.
[9] Híradó, http://media.rtv.rs/hu/hirado/67938, 2021. szeptember 9. 8:20-
Bővebben lásd az Agónia c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13889, 2021, szeptember 12.
[10] Narodna skupština Republike Srbije [A Szerb Köztársaság Népképviselőháza]. Doneti zakoni [Elfogadott törvények]. З А К О Н О УПОТРЕБИ СРПСКОГ ЈЕЗИКА У ЈАВНОМ ЖИВОТУ И ЗАШТИТИ И ОЧУВАЊУ ЋИРИЛИЧКОГ ПИСМА http://www.parlament.gov.rs/Закон о употреби српског језика у јавном животу и заштити и очувању ћириличког писма file:///C:/Users/bozok/AppData/Local/Temp/1538-21.pdf
[11] mh: Nem csorbulnak a kisebbségi jogok, Magyar Szó, 2021. szeptember 14. 4.
[12] M. R. Mileković. Gojković: Nije namera da se latinica diskriminiše [A szándék nem a latinica diszkriminálása]. Danas, 2021. szeptember 14. 6.
[13] Hrvati i Bošnjaci u RS-u osporavaju zakon o srpskom jeziku i ćiriličnom pismu [A boszniai SZK-ban a horvátok és a bosnyákok vitatják a szerb nyelvről és a ciriil írásról szóló türvénxt]
https://balkans.aljazeera.net/news/balkan/2021/9/24/hrvati-i-bosnjaci-u-rs-u-osporavaju-zakon-o-srpskom-jeziku-i-cirilicnom-pismu
Kapcsolódó írások:
Upitna ustavnost Zakona o zaštiti ćirilice u Republici Srpskoj [Kérdéses a tyirilica védelméről szóló törvény alkotmányossága]
https://balkans.aljazeera.net/videos/2021/9/15/opozicija-u-rs-u-zakon-o-zastiti-cirilice-je-neustavan
Očuvanje ćiriličnog pisma: Usvojeni prijedlozi zakona u Srbiji i RS-u [A cirill írásmód megőrzése: Elfogadták a törvényjavaslatokat Szerbiában és a Boszniai SZK-ben]
https://balkans.aljazeera.net/videos/2021/9/15/ocuvanje-cirilicnog-pisma-usvojeni-zakoni-u-srbiji-i-rs-u
[14] Uo.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Lásd a 12-es alatti írást.
[20] (FoNet) Helsinški odbor za ljudska prava: Odbaciti zakon o ćirilici https://www.danas.rs/drustvo/helsinski-odbor-za-ljudska-prava-odbaciti-zakon-o-cirilici/, 2021. szeptember 8. 13:12
[21] Bővebben lásd A „Szerb Világ” alakítása c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13899, 2021. szeptember 18.
[18] Uo.
[19] Lásd a 12-es alatti írást.
[20] (FoNet) Helsinški odbor za ljudska prava: Odbaciti zakon o ćirilici https://www.danas.rs/drustvo/helsinski-odbor-za-ljudska-prava-odbaciti-zakon-o-cirilici/, 2021. szeptember 8. 13:12
[21] Bővebben lásd A „Szerb Világ” alakítása c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13899, 2021. szeptember 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése