A VRTV Napjaink műsorában elhangzott tudósításról
A sajtószabadság valódi tartalma, hogy az emberek tudhatnak
mindenről, ami a politikában, a közéletben történik.
Nekik ez elidegeníthetetlen társadalmi joguk.
Eötvös Pál, a Népszabadság egykori főszerkesztője
Ülésezik az MNT (Fotó: Pannon RTV)
A Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának utolsó 5-6 percében[1] a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021 címmel november 4-6-án tartott háromnapos online konferenciáját kellett volna bemutatni.[2]
A beszámoló Csóti György az intézmény igazgatójának, a szomszédos országokban élő magyarok helyzetének egy-egy szóban való jellemezésével kezdődik, aki a vajdasági magyarság helyzetét „biztatónak” minősítette.[3]
– Ez persze nem jelenti azt, hogy ott ne legyen gond. Van ott is, apróbb gondok vannak ott is, de nem rendszerszintű problémák – értékelte Csóti.[4]
Ez után Szili Katalin, a határon túli autonómia ügyekkel megbízott miniszteri biztos megnyitó beszédének bemutatása következet „az őshonos nemzeti kisebbségek európai szintű jogvédelméről”.[5]
A beszámoló Csóti György az intézmény igazgatójának, a szomszédos országokban élő magyarok helyzetének egy-egy szóban való jellemezésével kezdődik, aki a vajdasági magyarság helyzetét „biztatónak” minősítette.[3]
– Ez persze nem jelenti azt, hogy ott ne legyen gond. Van ott is, apróbb gondok vannak ott is, de nem rendszerszintű problémák – értékelte Csóti.[4]
Ez után Szili Katalin, a határon túli autonómia ügyekkel megbízott miniszteri biztos megnyitó beszédének bemutatása következet „az őshonos nemzeti kisebbségek európai szintű jogvédelméről”.[5]
A legnagyobb teret a riportban Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalvezetőjének felszólalása kapta, aki „a szerbiai médiastratégiáról beszélt”.
– A médiastratégia olyan tartalmakat, olyan intézkedéseket lát elő, melyek csökkentenék a szerzett és szavatolt kisebbségi közösségi jogokat, ugye a szintjét Szerbiában, mert olyan intézkedéseket lát elő, hogy megalkotni a szerkesztéspolitika függetlenségének biztosítékait és a törvényben azon média számára, amelynek alapítói a nemzeti tanácsok, lecsökkentve a kisebbségi sajtó szintjét, egy ilyen kicsit, kicsi szájbarágós szinten, kicsit lekicsinylő szinten, mert nem a szerkesztéspolitika függetlenségével van gond, hanem hogy ez már kellő módon, megfelelő módon lett szavatolva az össz média számára és a stratégia mégis előirányozza, hogy egy újabb, még szigorúbb módon legyen előírva, külön a kisebbségi nyelvű tájékoztatás számára.
Olyan intézkedést is előlát, hogy megszabni, hogy a nemzeti tanácsok tagjai nem lehetnek az általuk alapított média igazgatási szerveiben, amely eddig ugye egy jog volt.
Olyan mechanizmusok létrehozását is szeretné, amelyek alapján a nemzeti tanácsok alapította média igazgatási szerveinek kötelező teljes elfogadással viszonyulni a szerkesztőség véleményéhez a főszerkesztő választási folyamatban, ezzel kiskorúsítva, magát ugye az alapítót és alapítói jogokat lecsökkentve, és a szerkesztőség és az újságírók kezébe átadva a teljes irányítást.
Olyan intézkedést is szeretne, hogy a nemzeti tanácsok nem kötelező véleményt adjanak arra vonatkozóan, hogy milyen tartalmakra van szüksége a közösségnek és nem pedig, ami jelenleg is egy elfogadott közösségi kisebbségi jog, hogy ne véleményezzék, hogy véleményezzék az egyes hatalmi szintek médiatámogatási pályázatain a benyújtott pályázatokat. Itt is egy csökkentést látnánk.
És olyan intézkedést is, hogy a nemzeti tanácsok ne véleményezzék a közszolgálati média főszerkesztőinek választását.
A médiastratégia a nemzeti tanácsokat a szabad és független média legnagyobb ellenségeinek, aktuálpolitikai szervezeteknek állítja be, amelyről azonban szó sincs – mondta Lulić.[6]
– A médiastratégia olyan tartalmakat, olyan intézkedéseket lát elő, melyek csökkentenék a szerzett és szavatolt kisebbségi közösségi jogokat, ugye a szintjét Szerbiában, mert olyan intézkedéseket lát elő, hogy megalkotni a szerkesztéspolitika függetlenségének biztosítékait és a törvényben azon média számára, amelynek alapítói a nemzeti tanácsok, lecsökkentve a kisebbségi sajtó szintjét, egy ilyen kicsit, kicsi szájbarágós szinten, kicsit lekicsinylő szinten, mert nem a szerkesztéspolitika függetlenségével van gond, hanem hogy ez már kellő módon, megfelelő módon lett szavatolva az össz média számára és a stratégia mégis előirányozza, hogy egy újabb, még szigorúbb módon legyen előírva, külön a kisebbségi nyelvű tájékoztatás számára.
Olyan intézkedést is előlát, hogy megszabni, hogy a nemzeti tanácsok tagjai nem lehetnek az általuk alapított média igazgatási szerveiben, amely eddig ugye egy jog volt.
Olyan mechanizmusok létrehozását is szeretné, amelyek alapján a nemzeti tanácsok alapította média igazgatási szerveinek kötelező teljes elfogadással viszonyulni a szerkesztőség véleményéhez a főszerkesztő választási folyamatban, ezzel kiskorúsítva, magát ugye az alapítót és alapítói jogokat lecsökkentve, és a szerkesztőség és az újságírók kezébe átadva a teljes irányítást.
Olyan intézkedést is szeretne, hogy a nemzeti tanácsok nem kötelező véleményt adjanak arra vonatkozóan, hogy milyen tartalmakra van szüksége a közösségnek és nem pedig, ami jelenleg is egy elfogadott közösségi kisebbségi jog, hogy ne véleményezzék, hogy véleményezzék az egyes hatalmi szintek médiatámogatási pályázatain a benyújtott pályázatokat. Itt is egy csökkentést látnánk.
És olyan intézkedést is, hogy a nemzeti tanácsok ne véleményezzék a közszolgálati média főszerkesztőinek választását.
A médiastratégia a nemzeti tanácsokat a szabad és független média legnagyobb ellenségeinek, aktuálpolitikai szervezeteknek állítja be, amelyről azonban szó sincs – mondta Lulić.[6]
A nem éppen összefüggő és szabatos, még kevésbé érthető, többnyire zavaros és egysíkú felszólalás a KJI konferencián – amin a műszakilag sem túl jó felvétel csak rontott – valójában semmi újat nem tartalmazott.
Az Újvidéken, 2019. február 19-én, a Városi Képviselő-testület épületében megtartott tanácskozáson, az akkor még közvitán lévő szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetének szövegét vitatták meg.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke a Pannon RTV-nek nyilatkozva kijelentette: „A most közvitán szereplő stratégia-tervezet a Magyar Nemzeti Tanács és a szerbiai nemzeti tanácsok koordinációja is úgy véli, hogy elfogadhatatlan, hiszen mind az Alkotmány által, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvény által szavatolt jogok megkérdőjeleződnek, és szinte a nemzeti kisebbségek tájékoztatása is megkérdőjeleződik ezáltal. A nemzeti tanácsok szerepét szinte teljes egészében megpróbálják kizárni abból a feladatkörből, ami az illetékességébe tartozik. És szinte az egyedüli, amikor az Alkotmány(bíróság – B.A.) elé került a nemzeti tanácsokról szóló törvény 2014-ben, akkor is ezt a jogot, ezt a lehetőséget meghagyta az Alkotmánybíróság is a nemzeti tanácsnak.”[7]
Hajnal Jenő, az MNT elnöke a Pannon RTV-nek nyilatkozva kijelentette: „A most közvitán szereplő stratégia-tervezet a Magyar Nemzeti Tanács és a szerbiai nemzeti tanácsok koordinációja is úgy véli, hogy elfogadhatatlan, hiszen mind az Alkotmány által, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvény által szavatolt jogok megkérdőjeleződnek, és szinte a nemzeti kisebbségek tájékoztatása is megkérdőjeleződik ezáltal. A nemzeti tanácsok szerepét szinte teljes egészében megpróbálják kizárni abból a feladatkörből, ami az illetékességébe tartozik. És szinte az egyedüli, amikor az Alkotmány(bíróság – B.A.) elé került a nemzeti tanácsokról szóló törvény 2014-ben, akkor is ezt a jogot, ezt a lehetőséget meghagyta az Alkotmánybíróság is a nemzeti tanácsnak.”[7]
Hajnal
Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án
el is utasította az új szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetének
elfogadását, mert – szerintük – „szerzett jogokat sértene, mivel
jelentősen csökkentené a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás
terén”.[8]
Az új médiastratégia közvitájának „utolsó fordulóját” 2019. február 27-én Belgrádban tartották meg, amelyen Lulić Emil (akkor még az MNT elnökének jogi tanácsadójaként) lényegében ezt az álláspontot képviselte.[9] Hajnal és Lulić részéről ez az álláspont azóta több alkalommal is elhangzott. Arról viszont nem sikerült információt találni, hogy az MNT is elfogadta volna.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. november 24.
Újvidék, 2021. november 24.
[1] Napjaink. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/69840, 2021. november 22. 55:55
[2] Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében. 2021. november 4-5-6. https://www.kji.hu/
[3] Uo. Első nap.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Napjaink. Lásd az 1-es jegyzetben.
Lásd még a 2-es alatti videóban. Harmadik nap: Kisebbségi és egyéb jogok ütközésének feloldása a törvényesség és az alkotmányosság tükrében, ismertetve a szerbiai médiastratégiát és törvényt, 2:00:36
[7] Bővebben lásd Az MNT tisztviselői elutasították az új médiastratégiát! (2.) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11602, 2019. március 6.
[8] Németh Ernő: A nemzeti tanácsok hatáskörét korlátozná a szerbiai médiastratégia új tervezete. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23369/A-nemzeti-tanacsok-hataskoret-korlatozna-a-szerbiai-mediastrategia-uj-tervezete.html, 2019. február 28. 15:40
[9] Lásd a 7-es jegyzetben említett írást.
[9] Lásd a 7-es jegyzetben említett írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése