A VRTV Napjaink műsorában elhangzott tudósításról
A sajtószabadság nem jelent szabadosságot, hanem elfogulatlan,
tárgyilagos tényközlést, a teljes igazság visszatükrözését az írásokban.
Bada István, a Magyar Szó egykori újságírója
Az Európai Parlament – a 2018. november 29-i állásfoglalásában[1] – arra ösztönözte a szerb hatóságokat, „fokozzák erőfeszítéseiket a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatos helyzet javítása érdekében”, valamint „üdvözölte a médiastratégia-tervezet kidolgozásával megbízott új munkacsoport létrehozását”, stb.
A szerb kormány ilyen előzmények után fogadta el, 2020. január 30-án, a közszolgálati tájékoztatási rendszer fejlesztéséről szóló 2020-2025 évi (85 oldal terjedelmű) stratégiát.[2]
A stratégiában, egyebek mellet, ez áll: „A nemzeti tanácsok helyzetének megfogalmazása a tájékoztatási rendszerben kockázatot jelent a média független szerkesztéspolitikájának megvalósítására, amelyek kiadóit a nemzeti tanácsok alapították. Úgyszintén fennáll minden nemzeti kisebbségi médium pénzügyi fenntarthatóságának a problémája is, valamint a nemzeti szintű tájékoztatási szolgálatnak a nemzeti kisebbségi nyelveken való tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének problémája is.”[3]
[…] – Annak ellenére, hogy a médiatörvények elfogadásával megerősödött a nemzeti kisebbségek tájékoztatására létrehozott jogi keret, a gyakorlatban bizonyos problémák figyelhetők meg, úgy normatív, mit gyakorlati jellegűek, amelyek arra utalnak, hogy a nemzeti kisebbségek tájékoztatásához hiányzik az átfogó és koherens hozzáállás – fogalmaz a médiastratégia.[4]
A nemzeti tanácsok szerepével kapcsolatban, a médiastratégia szerint „bizonyos aggodalom merült fel a pluralizmusra és a szerkesztéspolitika függetlenségére való befolyásuk miatt”.[5] […] A nemzeti tanácsok kötelezettsége, tehát, hogy a médiaintézmények igazgatóbizottsági tagjainak választása, az igazgatók és a főszerkesztők kinevezése olyan módon történjen, amelyik biztosítja a média szerkesztésének függetlenségét”.[6]
A szerb kormány ilyen előzmények után fogadta el, 2020. január 30-án, a közszolgálati tájékoztatási rendszer fejlesztéséről szóló 2020-2025 évi (85 oldal terjedelmű) stratégiát.[2]
A stratégiában, egyebek mellet, ez áll: „A nemzeti tanácsok helyzetének megfogalmazása a tájékoztatási rendszerben kockázatot jelent a média független szerkesztéspolitikájának megvalósítására, amelyek kiadóit a nemzeti tanácsok alapították. Úgyszintén fennáll minden nemzeti kisebbségi médium pénzügyi fenntarthatóságának a problémája is, valamint a nemzeti szintű tájékoztatási szolgálatnak a nemzeti kisebbségi nyelveken való tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének problémája is.”[3]
[…] – Annak ellenére, hogy a médiatörvények elfogadásával megerősödött a nemzeti kisebbségek tájékoztatására létrehozott jogi keret, a gyakorlatban bizonyos problémák figyelhetők meg, úgy normatív, mit gyakorlati jellegűek, amelyek arra utalnak, hogy a nemzeti kisebbségek tájékoztatásához hiányzik az átfogó és koherens hozzáállás – fogalmaz a médiastratégia.[4]
A nemzeti tanácsok szerepével kapcsolatban, a médiastratégia szerint „bizonyos aggodalom merült fel a pluralizmusra és a szerkesztéspolitika függetlenségére való befolyásuk miatt”.[5] […] A nemzeti tanácsok kötelezettsége, tehát, hogy a médiaintézmények igazgatóbizottsági tagjainak választása, az igazgatók és a főszerkesztők kinevezése olyan módon történjen, amelyik biztosítja a média szerkesztésének függetlenségét”.[6]
A NIU Ruske slovo, az EBESZ Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttségének médiaosztálya, a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) és a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete (NDNV) 2021. október 6-án online konferenciát szervezett, A nemzeti kisebbségek tájékoztatása a médiastratégia megvalósításának függvényében címmel.[7]
A részvevők túlnyomó többségének álláspontja szerint szükséges, hogy a szerb állam, a nemzetközi kötelezettségeivel és a jó gyakorlattal összhangban, ösztönözze a nemzeti kisebbségek közszolgálati tájékoztatását, olyan mechanizmusok kialakításával, amelyek lehetővé teszik a valós, időszerű, hiteles, plurális és teljes tájékoztatását.
A részvevők hangoztatták, hogy a tájékoztatási eszközöket anyagilag támogatni kell, de ezt a támogatást előre meghatározott, világos és átlátható kritériumoknak alapján kell odaítélni. A kiadók által készített jelentések hozzáférhetők kell, hogy legyenek a polgárok számára és teljes betekintést kell, hogy nyújtsanak a polgárok pénzének költésébe, valamint a programtevékenységek megvalósításába.
Különösen fontosnak nevezték, hogy a nemzeti tanácsokat és azoknak médiumoknak a kiadóit, amelyeket a nemzeti tanácsok alapítottak, törvény kötelezze arra, hogy belső aktusokkal (a belső etikai kódexekhez hasonlóan) olyan mechanizmusokat biztosítsanak, amelyek világosan megfogalmazzák a nemzeti tanácsok alapította a kiadók és a médiák (szerkesztőségek) közötti viszonyokat, a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogának a valós, időszerű, hiteles, plurális és teljes tájékoztatására való megvalósítás érdekében. Ezeknek az aktusoknak meg kell akadályozniuk a politikai befolyást a médiákra és a szerkesztéspolitikára, biztosítaniuk kell a hivatásos szabványok és kódexek tiszteletben tartását, ezek alkalmazásának mechanizmusát, valamint büntetéseket a rendelkezések megsértése esetére.
A konferencia részvevői üdvözölték, hogy közszolgálati tájékoztatásról szóló törvény módosítási tervezetében olyan rendelkezések vannak, amelyek biztosítják a valós, időszerű, hiteles, plurális és teljes tájékoztatását, valamint a szerkesztéspolitika függetlenségét a nemzeti tanácsok alapította médiában. Szükségesnek tartották hangoztatni büntető mechanizmusok felállítását is a rendelkezések megsértésének eseteire.
Javasolták, hogy a törvény olyan kötelezettséget is tartalmazzon, miszerint a nemzeti tanácsok alapította kiadók igazgató-bizottságai, amelyeknek háromoldalúak legyenek: a tagok egy-egy harmadát a nemzeti tanácsok, a szerkesztőségek és a civil szektor képviselői adják.
A részvevők fontosnak tartották hangsúlyozni azt is, hogy a nemzeti kisebbségi jogait érintő minden stratégiai dokumentum kidolgozásánál tartsák tiszteletben a médiastratégia rendelkezéseit.
A Lulić Emil és a bunyevác nemzeti tanács képviselője a tanácskozáson fenntartásukat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban. Lulić kiemelte, hogy a 2020-2025 évi médiastratégia „alkotmányellenes”, amit a Lokal pres-t képviselő Stojan Marković élesen cáfolt.[8]
Javasolták, hogy a törvény olyan kötelezettséget is tartalmazzon, miszerint a nemzeti tanácsok alapította kiadók igazgató-bizottságai, amelyeknek háromoldalúak legyenek: a tagok egy-egy harmadát a nemzeti tanácsok, a szerkesztőségek és a civil szektor képviselői adják.
A részvevők fontosnak tartották hangsúlyozni azt is, hogy a nemzeti kisebbségi jogait érintő minden stratégiai dokumentum kidolgozásánál tartsák tiszteletben a médiastratégia rendelkezéseit.
A Lulić Emil és a bunyevác nemzeti tanács képviselője a tanácskozáson fenntartásukat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban. Lulić kiemelte, hogy a 2020-2025 évi médiastratégia „alkotmányellenes”, amit a Lokal pres-t képviselő Stojan Marković élesen cáfolt.[8]
A szerb kormány nem kisebbségi politikájáról sok mindent el lehet (és el is kell) mondani, de – az EBESZ-nek és a médiaszervezetek képviselőinek köszönve – azt azonban nem, hogy a 2020-2025. évi médiastratégia „csökkentené a szerzett és szavatolt kisebbségi közösségi jogokat”.
Két elképzelés ütközéséről van itt tulajdonképpen szó:
Az egyik szerint, amit Hajnal Jenő[9] és Lulić Emil képviselnek, hogy a nemzeti tanácsnak kell irányítani a nemzeti kisebbségi sajtót. Ez alatt Lulić még azt is érti, hogy ez a testület mondja meg „milyen tartalmakra van szüksége a közösségnek”!? Ez még a legsötétebb cenzúránál is rosszabb!
Ennek az elképzelésnek a következménye, hogy „a kisebbségi médiák szembesülnek a nemzeti tanács befolyásával a szerkesztéspolitikára”,[10] ami ellehetetleníti a tárgyilagos tájékoztatást. Az MNT „alapította” sajtót az egypártúság is jellemzi. Pontosabban: a sokszínűségből, a pluralizmusból még „p” betűt sem lehet megtalálni benne!
Két elképzelés ütközéséről van itt tulajdonképpen szó:
Az egyik szerint, amit Hajnal Jenő[9] és Lulić Emil képviselnek, hogy a nemzeti tanácsnak kell irányítani a nemzeti kisebbségi sajtót. Ez alatt Lulić még azt is érti, hogy ez a testület mondja meg „milyen tartalmakra van szüksége a közösségnek”!? Ez még a legsötétebb cenzúránál is rosszabb!
Ennek az elképzelésnek a következménye, hogy „a kisebbségi médiák szembesülnek a nemzeti tanács befolyásával a szerkesztéspolitikára”,[10] ami ellehetetleníti a tárgyilagos tájékoztatást. Az MNT „alapította” sajtót az egypártúság is jellemzi. Pontosabban: a sokszínűségből, a pluralizmusból még „p” betűt sem lehet megtalálni benne!
Így történhet meg, hogy az újságírók, ha érzékeny közösségi témákról netán még írnának is, mint például legutóbb a Magyar Szó arról, hogy Újvidéken „senki sem akarja megépíteni az amorf földbegyökerezett turul szobrot az újvidéki 1944-45-ös áldozatoknak”,[11] akkor „az erről szóló híradást eltüntetik a honlapjukról”.[12]
Az ilyen viszonyulás teljesen leépítette, tönkretette nem csak a délvidéki/vajdasági magyar sajtót, de a szellemi és tudományos életet is. Egyeseket leváltottak a tisztségükről, vagy kizártak a szerkesztőségekből, mások maguk távoztak. „A mai napig is folyamatosan távoznak a Magyar Szótól újságírók, akik már nem tudják elviselni azt, ami ott zajlik”.[13] Ez a politikai befolyást és nyomást azonnal meg kell szüntetni!
A másik koncepció, amit az EBESZ és a szakmai szerveztek és a médiastratégia is támogatnak, abból indul ki, hogy törvény kötelezze a nemzeti tanácsokat és a kiadókat, hogy az általuk alapított médiában „biztosítsák a valós, időszerű, hiteles, plurális és teljes tájékoztatást, valamint a szerkesztéspolitika függetlenségét”.
Nos, éppen ez ellen berzenkednek Hajnal és beosztottja Lulić, mert a szerkesztőségek függetlenedésével megszűnne a nemzeti tanács, pontosabban a nemzeti tanácsot irányító Vajdasági „Magyar” Szövetség politikai befolyása a magyar nyelvű médiára és a szerkesztéspolitikára.
A médiatörvény most készülő módosításával a jelenlegi helyzet remélhetőleg megváltozik[14] és a sajtószabadság akadályozói/kerékkötői is eltűnnek a közéletből. Ez a társadalom demokratizálásának az egyik alapfeltétele/-követelménye is.
Az ilyen viszonyulás teljesen leépítette, tönkretette nem csak a délvidéki/vajdasági magyar sajtót, de a szellemi és tudományos életet is. Egyeseket leváltottak a tisztségükről, vagy kizártak a szerkesztőségekből, mások maguk távoztak. „A mai napig is folyamatosan távoznak a Magyar Szótól újságírók, akik már nem tudják elviselni azt, ami ott zajlik”.[13] Ez a politikai befolyást és nyomást azonnal meg kell szüntetni!
A másik koncepció, amit az EBESZ és a szakmai szerveztek és a médiastratégia is támogatnak, abból indul ki, hogy törvény kötelezze a nemzeti tanácsokat és a kiadókat, hogy az általuk alapított médiában „biztosítsák a valós, időszerű, hiteles, plurális és teljes tájékoztatást, valamint a szerkesztéspolitika függetlenségét”.
Nos, éppen ez ellen berzenkednek Hajnal és beosztottja Lulić, mert a szerkesztőségek függetlenedésével megszűnne a nemzeti tanács, pontosabban a nemzeti tanácsot irányító Vajdasági „Magyar” Szövetség politikai befolyása a magyar nyelvű médiára és a szerkesztéspolitikára.
A médiatörvény most készülő módosításával a jelenlegi helyzet remélhetőleg megváltozik[14] és a sajtószabadság akadályozói/kerékkötői is eltűnnek a közéletből. Ez a társadalom demokratizálásának az egyik alapfeltétele/-követelménye is.
A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem csak szakmai, de szerkesztéspolitikai hiba/melléfogás is volt!
Az elhangzottakat a szerkesztő egyetlen szóval nem kommentálta, így a nem kellően tájékozott nézőben azt a téves benyomást kelt(h)ette, hogy a médiastratégia csökkenti, megvonja a nemzeti kisebbségi tájékoztatási jogokat, pedig dehogy. (Egyébként az itteni sajtóban csaknem teljesen megszűntek a kommentárok, a szerkesztőségi állásfoglalások, ami már önmagában is sokatmondó.)
Az elhangzottakat a szerkesztő egyetlen szóval nem kommentálta, így a nem kellően tájékozott nézőben azt a téves benyomást kelt(h)ette, hogy a médiastratégia csökkenti, megvonja a nemzeti kisebbségi tájékoztatási jogokat, pedig dehogy. (Egyébként az itteni sajtóban csaknem teljesen megszűntek a kommentárok, a szerkesztőségi állásfoglalások, ami már önmagában is sokatmondó.)
Ez mellett, egy árva szóval nem említette Berecz-Gál Brigitta – Botka Csaba Kétnyelvűség a vajdasági Szenttamáson című előadását,[15] amely példamutató módon bemutatta a nemzeti kisebbségi jogokat ért sérelmeket és a jogszabályok megkerülésének formáit Szenttamáson. Úgyszintén kimaradt Szilágyi Miklós óbecsei ügyvéd beszámolójának ismertetése is a nyelvhasználati törvény alkalmazásának akadályozásáról a bírósági gyakorlatban.[16] Ezek szemléltetik, hogy mennyire „biztató” a helyzet Vajdaságban.
A Napjaink jelentése jó-/iskolapéldája annak hogyan lehet egyoldalúan és szakmaiatlanul (félre)tájékoztatni a közösséget! Ez lenne a köztelevízió szerepe?
A Napjaink jelentése jó-/iskolapéldája annak hogyan lehet egyoldalúan és szakmaiatlanul (félre)tájékoztatni a közösséget! Ez lenne a köztelevízió szerepe?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. november 26.
Újvidék, 2021. november 26.
__________
[1] Az Európai Parlament 2018. november 29-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2018. évi jelentéséről (2018/2146(INI)) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2018-0478+0+DOC+XML+V0//HU
[2] СТРАТЕГИЈА развоја система јавног информисања у Републици Србији за период 2020–2025. година [A Szerb köztársaság közszolgálati tájékoztatási rendszerének fejlesztése 2020-2025] "Службени гласник РС", број 11 од 7. фебруара 2020. [A SZK Hivatalos Közlönyének 2020. február 7-ei 11. száma] https://www.srbija.gov.rs/dokument/441801/medijska-strategija.php, vagy https://www.srbija.gov.rs/dokument/441801/medijska-strategija.php https://www.pravno-informacioni-sistem.rs/SlGlasnikPortal/eli/rep/sgrs/vlada/strategija/2020/11/1
[3] Uo. III. ПРЕГЛЕД И АНАЛИЗА ПОСТОЈЕЋЕГ СТАЊА [A jelenlegi helyzet áttekintése és elemzése]. 1. Накнадна (ex post) анализа претходног документа [1. Az elsőző dokumentum utólagos (ex post) elemzése]. Јавни интерес [Közérdek]. Тачка 1. став 5. [1. pont 5. bekezdés] 5.
[4] Uo. 4. Разноликост и квалитет медијског садржаја [А médiatartalom különbözősége és minősége]. 4.1. Информисање грађана на мањинским језицима [A nemzeti kisebbségi polgárok tájékoztatása], 32.
[5] Uo.
[6] Uo. 33.
[7] Onlajn konferencija: Informisanje na jezicima nacionalnih manjina u svetlu sprovođenja Medijske strategije [Online konferencia: A nemzeti kisebbségek tájékoztatása a Médiastratégia megvalósításának függvényében] https://www.ndnv.org/2021/10/05/onlajn-konferencija-informisanje-na-jezicima-nacionalnih-manjina-u-svetlu-sprovodenja-medijske-strategije/
[8] Lásd még a Dvostruka zavisnost medija na mađarskom jeziku [Kettős függőségben a magyar média] http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Sajt%C3%B3, 2021. október 6., és a Kormányközeli médiák c. írásom https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13844, 2021, augusztus 25.
[9] Hajnal álláspontjait lásd A Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a nemzeti tanácsok által alapított sajtó teremti meg a szükséges médiapluralizmust c. írásban is. https://szabadmagyarszo.com/2020/09/06/hajnal-kemeny-szavakkal-biralta-a-kisebbsegi-sajtorol-szolo-elemzest/, 2020. szeptember 6.
[10] Izveštaj: Manjinski mediji suočeni sa problemom uticaja nacionalnih saveta na uredjivačku politiku [Jelentés: A kisebbségi médiák szembesülnek a nemzeti tanács befolyásával a szerkesztéspolitikára]
https://beta.rs/vesti/vesti-drustvo/133062-izvestaj-manjinski-mediji-suoceni-sa-problemom-uticaja-nacionalnih-saveta-na-uredjivacku-politiku
[11] Senki sem akarja megépíteni az amorf földbegyökerezett turul szobrot az újvidéki 1944-45-ös áldozatoknak https://delhir.info/2021/11/21/senki-sem-akarja-megepiteni-az-amorf-foldbegyokerezett-turul-szobrot-az-ujvideki-1944-45-os-aldozatoknak/
[12] https://www.magyarszo.rs/hu/4781/kozelet/254572/Harmadszor-is
[13] Öt éve robbant a vajdasági magyar sajtóbomba https://szmsz.press/2021/10/29/ot-eve-robbant-a-vajdasagi-magyar-sajtobomba/, 2021. október 29. 21:58
[14] U PRIPREMI NACRT ZAKONA O IZMENAMA I DOPUNAMA ZAKONA O JAVNOM INFORMISANJU I MEDIJIMA: Strukovna udruženja zabrinuta zbog aktivnosti Radne grupe [Előkészületben a köztájékoztatási és médiatörvény módosítása: A szakmai egyesületek aggódnak a munkacsoport tevékenysége miatt] https://www.paragraf.rs/dnevne-vesti/100921/100921-vest9.html, 2021. szeptember 7.
[15] Második nap https://www.youtube.com/watch?v=qazNcRsvoBc -27:35
Bővebben lásd a KJI KONFERENCIA. „Egyértelmű jogsértések Szenttamáson” c. írásomban.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14026, 2021. november 12.
[16] Második nap https://www.youtube.com/watch?v=qazNcRsvoBc -29:30
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése