Jó napot kívánok!
A legfontosabb híreink ma reggel:
- A Pedagógus Szakszervezet: Június 28-án tényeket kell hallanunk, különben sokan elhagyják a pályát
- Leszerelési hullám: az első héten 299 rendőr mondott fel
- "Hogy lehetett valaki olyan hülye, hogy ráeressze azt a patakot a meddőhányóra?"
Hatezer óvodapedagógus és nyolcezer tanár hiányzik a rendszerből
„Vas megyében hallottam több kollégától, hogy részmunkaidőben, a tanítás
mellett a Lidlben dolgoznak. Azt mondják, nincs akkora terhelés, nincs
annyi stressz, annyi felelősség, és sokkal többet keresnek, mint az
oktatásban főállásban” – mondta a Szabad Európának a Pedagógusok
Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsával egy nappal azután készült az interjú,
hogy az érdekképviselet tanévzáró kerekasztal-beszélgetést tartott.
Hiába hívták meg a fórumra a közoktatásért felelős Pintér Sándort és a
szakképzésért is felelős Csák Jánost, egyikük sem ment el.
„Csodálkozunk, hogy a végletekig kimerültek a pedagógusok? Az elmúlt két
évben Covid volt. A meglévő pedagógushiányon felül még a beteg
kollégákat is helyettesíteni kellett. Most már olyan mértékű a
fáradtság, a kiégés, hogy ez egészségkárosodásban is jelentkezik. Ezt
szerettük volna érzékeltetni. Azt, hogy a számok, a kijelentések mögött
emberi sorsok vannak” – mondta lapunknak Szabó Zsuzsa a PSZ elnök, aki
szerint hatezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből. Az általános
iskolákban és a gimnáziumokban nyolcezer a betöltetlen állás. Ezerötszáz
nyugdíjas kollégát foglalkoztatnak vissza a tanárhiány miatt. Ezeket a
számokat összeadva jön ki a szakember szerint a 15.500 fő.
Leszerelési hullám
Másfél évig nem mondhattak fel a rendvédelmi dolgozók, mert a kormány a
pandémiára vonatkozó veszélyhelyzetben megtiltotta. Május végén azonban
lejárt a felmondási tilalom. Június első napjaiban 299 hivatásos
állományú rendőr nyújtotta be a lemondását. A BRDSZ elnöke szerint a
felmondási hullám nemcsak a rendőröket, hanem a büntetés-végrehajtásban
dolgozókat, a tűzoltókat és a civil állományt is érinti. Bárdos Judit, a
szakszervezet elnöke azt mondta: 2008 óta nem változott a rendőrök
éjszakai túlórapénze, ami óránként bruttó 193 forint, amennyiből
manapság még egy sós rúd sem jön ki.
A kormány korlátozó rendelkezése azonban 2022. május végén lejárt. Június 1. és 8. között összesen 299 hivatásos állományú rendőr nyújtotta be lemondási kérelmét.
Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók
Szakszervezete (BRDSZ) elnöke azt mondta a Szabad Európának: bár első
ránézésre kevésnek tűnhet a kilépő rendőrök száma, azonban ez csak az
első hét mérlege. A rendőrségnél 37 ezren dolgoznak, de a tilalom előtti
években volt olyan, amikor 12 hónap alatt több mint 2500-an hagyták ott
a testületet.
„Miért mennek el a kollégák? Az áprilisi választások óta egyetlenegy
hang sem hangzott el a rendvédelemben dolgozók sorsáról. Ugyanabban a
bizonytalanságban él mindenki, semmiféle pozitív előmenetelről nincs
szó, és ezt most nemcsak rendfokozatra értem, de nincs szó arról, hogy
hova jut ez a társaság, ez a 76 ezer ember” – mondta a Szabad Európának Bárdos Judit.
A rendőrségtől általában két hónapos felmondási idővel lehet távozni,
így vélhetően a most kilépni szándékozók augusztusban hagyják el a
testületet. Úgy tudjuk, a távozók között zömében közrendvédelmisek és
utcai szolgálatot végző tiszthelyettesek vannak.
A halott folyó
A Sajó szennyezése kapcsán az általunk megkérdezett szakértők
használhatatlan határértékrendszerről, nem létező katasztrófavédelmi
elhárítási protokollokról beszéltek. Videónk arról, hogy a szennyező fizet elve pedig csak elvben létezik, a gyakorlatban egyáltalán nem.
Áthelyezhetik Paks II-t
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a rá jellemző
magabiztossággal vetette bele magát a paksi bővítés ügyébe. Amióta az új
Orbán-kormányban átvette Paks II. felügyeletét Süli Jánostól, többször
is jelezte, hogy a következő időszakban fel akarja pörgetni a jelentős
késésben lévő projektet.
Van azonban egy olyan fejlemény, amelyről Szijjártó nem beszél, és amely
akár még további késést is okozhat. Ez azzal függ össze, hogy a
jelenlegi tervek szerint Paks II. egy, a földtani kutatások szerint
aktív törésvonal fölé épülne. A Direkt36 kutatásai szerint az utóbbi
időben a törésvonal problémája lett az atomerőmű engedélyezésének egyik
legfontosabb kérdése. Ha ezt nem sikerül megnyugtatóan rendezni, akkor
át kell helyezni Paks II.-t – írta meg Direkt36.
Vármegyésített megyék
Régi ötletet melegített fel Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője,
amikor módosító javaslatot nyújtott be arról, hogy a megyéket nevezzék
át vármegyékre. 2011-ben, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták
ugyanezt, de akkora vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges
változatból – fejtette ki cikkében a 444.
A vármegyés ötletnek belső ellenzői is voltak, élükön Lázár Jánossal és
Harrach Péterrel, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőivel. Az Alaptörvény
elfogadása előtt néhány héttel közösen nyújtottak be módosítót annak
érdekében, hogy maradjon a meglevő elnevezés. Lázár 2011. március 28-án
azzal érvelt, hogy a vármegyének
„nem jó történeti aspektusai vannak. (...) Sokkal inkább azt
gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak,
akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak
mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot".
Szép napot!
Báthory Róbert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése