Jó napot kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:
- HRW: Sokszorosan visszaéltek a magyarok adataival a választások előtt
- A fél világot bénítja meg egy magyar vétó
- Őrmezői lakásvásár: magánbizniszek politikai hátországgal
„Nagyon sokan utaznak az elszegényedésre. Kiszélesedett az itt ingatlanozó cégek köre”
– mondja a több mint 1500 lakásból álló Őrmezői Lakásszövetkezet egyik
tagja. Többen az öreg, eladósodott tulajdonosok lakását megcélzó
vállalkozók közé sorolják a helyi fideszes képviselőt is, akinek neve a
most zajló kerületi, belső fideszes küzdelem egyik szereplőjeként is
előkerült.
Junghausz Rajmund 2006 óta fideszes képviselő Újbudán. Saját honlapjának adott interjúja szerint a kerületi közbiztonsági alapítványban kezdett, ami tipikus karrierút az őrző-védő/vagyonvédelmi szakmában. Úgy tudjuk, Junghausz is teljesített birtokvédelmi megbízásokat a kétezres években.
„Szó szerint érdekképviseletet látok el. Ha valami nem működik, vagy nehéz megoldást találni bizonyos problémákra, segítek” – mondta a képivselő az interjúban. Minden helyi forrásunk megerősítette, hogy Junghausz valóban folyamatosan jelen van Őrmezőn, évente megvendégeli Magyarország egyik legnagyobb lakásszövetkezetének, az őrmezőinek a házmestereit, akik közül volt, aki kopogtatócédulát is gyűjtött neki.
Junghausz 2019 óta a lakásügyi tanácsnok címet is szerepeltetheti a névjegykártyáján. Életjáradéki szerződéseket köt, illetve eladósodott idős emberek lakásának végrehajtási árverezése nyomán több lakást is megvett a környéken, illetve a kerületben.
A választási kampányok egyre inkább adatalapúak, ezért egyre fontosabb, hogy ne élhessenek vissza a választók adataival. A Human Rights Watch elemzése viszont arra jutott, hogy Magyarországon súlyos gondok voltak ezen a téren, sokszor összefolyt az állami tájékoztatás és a kormány propagandája. EU-s vizsgálatot sürgetnek az állam és külön az adatvédelmi hatóság ellen. Jelentésük szerint az ellenzéki összefogás is akarhatott volna saját Kubatov-listát, csak közel sem volt annyi pénzük rá, mint a Fidesznek, és az állami adabázisokkal sem tudtak visszaélni.
És, ha már listáknál tartunk: valószínűleg időszerű listát vezetni azokról az ügyekről is, amelyeket Magyarország blokkol, vétóz, ellenez a különböző nemzetközi szervezetekben. Van egy olyan terület, amelynek kapcsán most éppen az a tét, hogy az európai közösségnek megszakad-e a 79 országgal fenntartott és szerződéses formában intézményesített, 65 éves kapcsolata. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokról van szó, ahol a magyar kormány az illegális bevándorlás miatt utasítja el az együttműködést.
Orbán szerint nehéz tél jön
A december 5-én életbe lépő olajszankciókról, Ukrajna támogatásáról és az Európai Bizottság minapi, a magyar forrásokat érintő döntéséről is beszélt a közmédiában a miniszterelnök. Azt, mondta, hogy a kormány félretette azt a pénzt, amit odaadna Ukrajnának, az elszállt energiaárak miatt viszont négyezer milliárd forint hiányzik a költségvetésből.
Orbán szerint nehéz tél jön, december 5-én életbe lépnek az Oroszországra kivetett uniós olajszankciók, ami megnehezíti majd az európai gazdaság működését. Hozzátette, hogy Magyarországon szerinte nem lesznek ellátási problémák, hozzájutunk az energiahordozókhoz, az ár lesz a probléma, mert „a szankciók árfelhajtó hatása alól” Magyarország sem vonhatja ki magát.
Magyarország kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát, azt azonban, hogy ehhez az Európai Unió közösen hitelt vegyen fel, és közösen eladósodott államok közösségévé váljon, nem támogatja. Ukrajna évente 18 milliárd eurót vár Európától, hogy működni tudjon. Orbán szerint a magas energiaárak, az energiaimport drágulása miatt évente 4000 milliárd forintot veszít a költségvetés. Ha ez nem volna, lehetne bért emelni, lenne forrás egészségügyi beruházásokra. Ezt a hiányzó négyezer milliárdot elő kell teremteni.
Új döntést kell hoznia az Alkotmányvédelmi Hivatalnak több, az alapos gyanú szerint a Pegasus kémszoftverrel megfigyelt személy ügyében arról, hogy a titkosszolgálat tart-e egyáltalán nyilván róluk titkosított információt, illetve abba az érintettként betekinthetnek-e. Erről döntött nemrég a bíróság.
Junghausz Rajmund 2006 óta fideszes képviselő Újbudán. Saját honlapjának adott interjúja szerint a kerületi közbiztonsági alapítványban kezdett, ami tipikus karrierút az őrző-védő/vagyonvédelmi szakmában. Úgy tudjuk, Junghausz is teljesített birtokvédelmi megbízásokat a kétezres években.
„Szó szerint érdekképviseletet látok el. Ha valami nem működik, vagy nehéz megoldást találni bizonyos problémákra, segítek” – mondta a képivselő az interjúban. Minden helyi forrásunk megerősítette, hogy Junghausz valóban folyamatosan jelen van Őrmezőn, évente megvendégeli Magyarország egyik legnagyobb lakásszövetkezetének, az őrmezőinek a házmestereit, akik közül volt, aki kopogtatócédulát is gyűjtött neki.
Junghausz 2019 óta a lakásügyi tanácsnok címet is szerepeltetheti a névjegykártyáján. Életjáradéki szerződéseket köt, illetve eladósodott idős emberek lakásának végrehajtási árverezése nyomán több lakást is megvett a környéken, illetve a kerületben.
A választási kampányok egyre inkább adatalapúak, ezért egyre fontosabb, hogy ne élhessenek vissza a választók adataival. A Human Rights Watch elemzése viszont arra jutott, hogy Magyarországon súlyos gondok voltak ezen a téren, sokszor összefolyt az állami tájékoztatás és a kormány propagandája. EU-s vizsgálatot sürgetnek az állam és külön az adatvédelmi hatóság ellen. Jelentésük szerint az ellenzéki összefogás is akarhatott volna saját Kubatov-listát, csak közel sem volt annyi pénzük rá, mint a Fidesznek, és az állami adabázisokkal sem tudtak visszaélni.
És, ha már listáknál tartunk: valószínűleg időszerű listát vezetni azokról az ügyekről is, amelyeket Magyarország blokkol, vétóz, ellenez a különböző nemzetközi szervezetekben. Van egy olyan terület, amelynek kapcsán most éppen az a tét, hogy az európai közösségnek megszakad-e a 79 országgal fenntartott és szerződéses formában intézményesített, 65 éves kapcsolata. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokról van szó, ahol a magyar kormány az illegális bevándorlás miatt utasítja el az együttműködést.
Orbán szerint nehéz tél jön
A december 5-én életbe lépő olajszankciókról, Ukrajna támogatásáról és az Európai Bizottság minapi, a magyar forrásokat érintő döntéséről is beszélt a közmédiában a miniszterelnök. Azt, mondta, hogy a kormány félretette azt a pénzt, amit odaadna Ukrajnának, az elszállt energiaárak miatt viszont négyezer milliárd forint hiányzik a költségvetésből.
Orbán szerint nehéz tél jön, december 5-én életbe lépnek az Oroszországra kivetett uniós olajszankciók, ami megnehezíti majd az európai gazdaság működését. Hozzátette, hogy Magyarországon szerinte nem lesznek ellátási problémák, hozzájutunk az energiahordozókhoz, az ár lesz a probléma, mert „a szankciók árfelhajtó hatása alól” Magyarország sem vonhatja ki magát.
Magyarország kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát, azt azonban, hogy ehhez az Európai Unió közösen hitelt vegyen fel, és közösen eladósodott államok közösségévé váljon, nem támogatja. Ukrajna évente 18 milliárd eurót vár Európától, hogy működni tudjon. Orbán szerint a magas energiaárak, az energiaimport drágulása miatt évente 4000 milliárd forintot veszít a költségvetés. Ha ez nem volna, lehetne bért emelni, lenne forrás egészségügyi beruházásokra. Ezt a hiányzó négyezer milliárdot elő kell teremteni.
Új döntést kell hoznia az Alkotmányvédelmi Hivatalnak több, az alapos gyanú szerint a Pegasus kémszoftverrel megfigyelt személy ügyében arról, hogy a titkosszolgálat tart-e egyáltalán nyilván róluk titkosított információt, illetve abba az érintettként betekinthetnek-e. Erről döntött nemrég a bíróság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése