Jó napot kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:
- „Némely bútoromtól meg kell váljak, hogy tüzeljek” – Túlélni ott, ahova még a kormány adományfájából sem jut
- Tanácstalan tanács – A precedenstől tartó EU-kormányok Orbánék segítségére siethetnek
- Nézze meg, hol milyen kórházi osztályok álltak le idén!
Bérkiegészítés véradásból, eltüzelt bútorok az otthon melegéért. De vannak olyanok, akiknek még ez sem jut.
A magyarok harmada létminimum alatt él, vagyis inkább túlél egyik
napról a másikra. A kormány 11 éve oszt szociális tüzelőt, de csak
olyanoknak, akik olyan településen laknak, ahol nem élnek többen ötezer
főnél. Idén télen is ötmilliárdot szánt a programra a kormány, ami 180
ezer háztartásnak összesen háromheti tüzelőre elég. Szakemberek szerint
tízszer ennyi pénz kellene ahhoz, hogy senki se fagyjon meg a házában. A
statisztikák szerint az elmúlt négy évben csaknem ezer ember fagyott
meg. Hogyan lehetséges, hogy éppen a legelesettebbeknek nem jut a
kormány adományfájából? Élettörténetek onnan, ahol csak az aznap
létezik, a holnap nem.
Riportunkban bemutatjuk a tatabányai 25 Házat, amely papíron nem létezik és egy furcsa körülmény miatt az itt az itt lakók sem.
Az egykori bányásztelepen a házakat már régen elbontották, az önkormányzat pedig bérbe adta a zártkerteket. Vízért több száz métert kell tolni a biciklit a közkúthoz. Az iskolába járás szintén kihívás, mert a legközelebbi buszmegálló is messze van mindentől. Ennek ellenére folyamatosan vannak beköltözők.
„A jogszabályi probléma az, hogy itt tulajdonképpen nem lehet bejelentkezni, tehát azok, akik itt élnek, azok hajléktalannak vannak minősítve, nincs bejelentett lakcímük, és mivel életvitelszerűen nem lakhatnának itt, sőt utcanevek sincsenek, így úgy vannak nyilvántartva mint lakás nélküliek, azok pedig nem pályázhatnak semmiféle támogatásra.” – mondta a Szabad Európának Lusztig Péter, a város alpolgármestere.
Szakemberek becslése szerint éppen a rendezetlen lakásviszonyok miatt becsülni sem lehet azok számát az országban, akik éppen emiatt nem jutnak hozzá a szociális juttatásokhoz, köztük az állami tüzelőanyaghoz sem.
Felcsillanó remény
Valamelyest átírhatja az Európai Bizottság forgatókönyvét, hogy a tagállamok nagyon nem szeretnék, ha precedens lenne abból a logikából, amelyen a Magyarországgal szemben javasolt pénzügyi szankció alapul. A tanács oldalán teljes a tanácstalanság, csupán annyi biztos, hogy kedden nem lesz döntés a magyar dossziékról.
Az Orbán-kormány számára, úgy tűnik, felcsillant a remény, hogy a tagállamokból álló tanács változtatni fog az Európai Bizottság javaslatán, legalább csökkentve a Brüsszel által zárolásra ajánlott kohéziós források összegén. EU-tagállamok egy csoportja, köztük a legnagyobbak ugyanis értesülésünk szerint mély aggodalommal tekintenek a bizottságnak arra a maximalista álláspontjára, amely a minden vagy semmi logikája szerint érvényben hagyná a Magyarországra még szeptemberben kiszabni javasolt pénzügyi szankciót, hét és fél milliárd euró pénzügyi kötelezettségvállalás felfüggesztését a kohéziós politikai forrásokból.
A tanácsban információink szerint egyébként is szinte teljes a tanácstalanság, hogy mit kezdjenek az Európai Bizottság javaslatával, amely ebben a formában (a Magyarország elleni eljárás és a felfüggesztés által érintett pénzek összege is fennmarad) alaposan meglepte a kormányokat, amelyek puhább verzióra készültek.
Azon lehet vitatkozni, hogy hol milyen kórházi osztályokat érdemes fenntartani, az viszont nem optimális, ha kiszámíthatatlanul működik a rendszer, és az emberek bingózhatnak, hogy hétvégi páratlan napokon vajon milyen messze lesz a legközelebbi szülészet, vagy hol lesznek képesek ellátni a gyereküket. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat.
Az állami nyilvántartásban igen változatos okokat adnak meg a kórházigazgatók osztályuk leállására, vagy akár meg sem indokolják. A Szabad Európa által megkérdezett orvosok szerint azonban az esetek elsöprő többségében egyszerűen nincs elég szakképzett ember az osztályokra, bármi is a hivatalos indok. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, Svéd Tamás is a létszámhiányt erősítette meg lapunknak.
A gazdasági őszödi beszéd: válságközeli magyar állapotok
Magyarország válságközeli helyzetben van, a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országává vált a kormány rossz döntései miatt, helytelen a válságkezelési stratégia – mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában ellenzéki képviselők beszámolói szerint. Az MSZP-s Vajda Zoltán úgy fogalmazott a Szabad Európának: igazságbeszéd, őszödi beszéd volt Matolcsyé.
Matolcsy György szerint „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül”. A jegybankelnök kijelentette: „Helytelen a kormány válságkezelési stratégiája (…) az ársapkák három-négy százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket” – idézte Tordai Bence az MNB elnökének szavait.
Matolcsy György arról is beszélt, hogy „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”. Szerinte Magyarországnak az EU-ban „hátulról a negyedik a termelékenységi szintje (…) a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz (…) jövőre 15–18 százalék lesz az infláció”. Ennek okai szerinte az energiaár-robbanás és az élelmiszer-infláció, utóbbi főként azért, mert „az unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után”.
Riportunkban bemutatjuk a tatabányai 25 Házat, amely papíron nem létezik és egy furcsa körülmény miatt az itt az itt lakók sem.
Az egykori bányásztelepen a házakat már régen elbontották, az önkormányzat pedig bérbe adta a zártkerteket. Vízért több száz métert kell tolni a biciklit a közkúthoz. Az iskolába járás szintén kihívás, mert a legközelebbi buszmegálló is messze van mindentől. Ennek ellenére folyamatosan vannak beköltözők.
„A jogszabályi probléma az, hogy itt tulajdonképpen nem lehet bejelentkezni, tehát azok, akik itt élnek, azok hajléktalannak vannak minősítve, nincs bejelentett lakcímük, és mivel életvitelszerűen nem lakhatnának itt, sőt utcanevek sincsenek, így úgy vannak nyilvántartva mint lakás nélküliek, azok pedig nem pályázhatnak semmiféle támogatásra.” – mondta a Szabad Európának Lusztig Péter, a város alpolgármestere.
Szakemberek becslése szerint éppen a rendezetlen lakásviszonyok miatt becsülni sem lehet azok számát az országban, akik éppen emiatt nem jutnak hozzá a szociális juttatásokhoz, köztük az állami tüzelőanyaghoz sem.
Felcsillanó remény
Valamelyest átírhatja az Európai Bizottság forgatókönyvét, hogy a tagállamok nagyon nem szeretnék, ha precedens lenne abból a logikából, amelyen a Magyarországgal szemben javasolt pénzügyi szankció alapul. A tanács oldalán teljes a tanácstalanság, csupán annyi biztos, hogy kedden nem lesz döntés a magyar dossziékról.
Az Orbán-kormány számára, úgy tűnik, felcsillant a remény, hogy a tagállamokból álló tanács változtatni fog az Európai Bizottság javaslatán, legalább csökkentve a Brüsszel által zárolásra ajánlott kohéziós források összegén. EU-tagállamok egy csoportja, köztük a legnagyobbak ugyanis értesülésünk szerint mély aggodalommal tekintenek a bizottságnak arra a maximalista álláspontjára, amely a minden vagy semmi logikája szerint érvényben hagyná a Magyarországra még szeptemberben kiszabni javasolt pénzügyi szankciót, hét és fél milliárd euró pénzügyi kötelezettségvállalás felfüggesztését a kohéziós politikai forrásokból.
A tanácsban információink szerint egyébként is szinte teljes a tanácstalanság, hogy mit kezdjenek az Európai Bizottság javaslatával, amely ebben a formában (a Magyarország elleni eljárás és a felfüggesztés által érintett pénzek összege is fennmarad) alaposan meglepte a kormányokat, amelyek puhább verzióra készültek.
Azon lehet vitatkozni, hogy hol milyen kórházi osztályokat érdemes fenntartani, az viszont nem optimális, ha kiszámíthatatlanul működik a rendszer, és az emberek bingózhatnak, hogy hétvégi páratlan napokon vajon milyen messze lesz a legközelebbi szülészet, vagy hol lesznek képesek ellátni a gyereküket. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat.
Az állami nyilvántartásban igen változatos okokat adnak meg a kórházigazgatók osztályuk leállására, vagy akár meg sem indokolják. A Szabad Európa által megkérdezett orvosok szerint azonban az esetek elsöprő többségében egyszerűen nincs elég szakképzett ember az osztályokra, bármi is a hivatalos indok. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, Svéd Tamás is a létszámhiányt erősítette meg lapunknak.
A gazdasági őszödi beszéd: válságközeli magyar állapotok
Magyarország válságközeli helyzetben van, a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országává vált a kormány rossz döntései miatt, helytelen a válságkezelési stratégia – mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában ellenzéki képviselők beszámolói szerint. Az MSZP-s Vajda Zoltán úgy fogalmazott a Szabad Európának: igazságbeszéd, őszödi beszéd volt Matolcsyé.
Matolcsy György szerint „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül”. A jegybankelnök kijelentette: „Helytelen a kormány válságkezelési stratégiája (…) az ársapkák három-négy százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket” – idézte Tordai Bence az MNB elnökének szavait.
Matolcsy György arról is beszélt, hogy „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”. Szerinte Magyarországnak az EU-ban „hátulról a negyedik a termelékenységi szintje (…) a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz (…) jövőre 15–18 százalék lesz az infláció”. Ennek okai szerinte az energiaár-robbanás és az élelmiszer-infláció, utóbbi főként azért, mert „az unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után”.
Kellemes napot kívánok!
Báthory Róbert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése