Sonja Biserko: „Szerbia állandó feszültségben él”

Emberi és nemzeti kisebbségjogi napló (298.)

Idegenek nem ajándékozhatnak nekünk demokráciát.
Miroslav Aleksić

A demokrácia Szerbiában olyan mértékben van jelen, mint az aranykor.
Ratko Božović

 

Január 30.
A korrupció „stagnál”

Transparentnost – Srbija sajtókonferenciája a Médiaközpontba
(Fotó: BETAPHOTO/Miloš Miškov)

A Transparency International – TI [Nemzetközi Átláthatóság] társadalmi szervezet[1] nemzetközi szinten figyeli és közzéteszi indexét a korrupció világszintű mértékéről és megoszlásáról[2].
A szervezet legújabb, 2023-as évre vonatkozó Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) szerint Szerbia a lehetséges 100 pontból 36-ot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló rangsor 104. helyét osztja (Algériával, Brazíliával és Ukrajnával), amelyik helyen 2022-ben is volt [3].
A térség országai közül egyedül Bosznia-Hercegovina CPI pontszáma alacsonyabb Szerbiánál (35) és jelenleg a 108. helyen van[4].

A Transparentnost Srbija[5] a TI nemzetközi hálózatának szerbiai szervezete – az adatok nyilvánosságra hozatala alkalmából a belgrádi Médiaközpontban sajtókonferenciát tartott.
Dr. Radmila Vasić, a szervezet igazgatóbizottságának tagja rámutatott: „Az Európai Unió tagállami átlagához képest Szerbia (korrupció – B.A.) indexe 28-al alacsonyabb”[6]. – Mindent összevetve, Szerbia tavalyi eredménye a legrosszabb az elmúlt 12 évben – emelte ki Vasić. – Lesújtó, hogy Bosznia-Hercegovinát leszámítva a térség összes országa jobban teljesít Szerbiánál – tette hozzá[7].
– A joguralomból, ami szent és átható elv, Szerbiában a nem álcázott önkényuralom észlehető. Az országot 2022-ben hiányos demokráciának minősítették, most pedig hibrid rendszernek – mondta Vasić a sajtókonferencián[8]. Figyelmeztetett, hogy „a tavaly decemberi választásokon jegyzett szabálytalanságok a soron következő jelentésben kedvezőtlenül befolyásolják majd Szerbia CPI-pontszámát”[9].
A korrupcióról szóló jelentést kommentálva Nikola Lakić ügyvéd a Danas belgrádi napilapnak elmondta, hogy „Szerbia visszaesése a korrupció tekintetében nem újdonság, és hogy ez Aleksandar Vučić rendszerének az érdeme”[10].

Január 31.
„Szerbia állandó feszültségben él”

Sonja Biserko (Fotó: Medija Centar Beograd)

A belgrádi Médiaközpontban [Medinski centar] megtartott sajtótájékoztatón bemutatták a Helsinki Emberi-jogi Bizottság[11] Szerbia: Geopolitikai és értékrendbeli elköteleződés[12] című 2023. évi jelentését.
 

Sonja Biserko, a Bizottság szerbiai elnöke a bevezetőjében elmondta, hogy, „a szerb hatalom immár egyáltalán nem törekszik arra, hogy bármilyen kritériumnak is eleget tegyen, amely az európai uniós tagsághoz szükséges”[13].
– Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. A decemberi választásokon a rezsim megmutatta igazi arcát és azt is, hogy nem fog az eszközökben válogatni ahhoz, hogy megtartsa hatalmát. 2023-ban egyre inkább feloldódtak a demokratikus értékek és erősödött az autokrácia irányába mutató tendencia. 2012 óta, amikor a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra került, Szerbia egy állandó feszültségben él, de nem sikerül demokratizálódnia – jelentette ki Biserko[14].
– Rámutatott, a történelmi revizionizmussal, a jugoszlávellenességgel, a csetnik mozgalom népszerűsítésével, a hatalom és a bűnözői körök összefonódásával, illetve azzal, hogy a nemzeti kérdést központi politikai elemként kezelik, a társadalom minden erkölcsi értékét megsemmisítették.
Kiemelte, a Szerb Haladó Párt és a szerb pravoszláv egyház összefonódása veszélyezteti a szekuláris államot, az egyház pedig befolyással van az emberi jogok – különösen a nemzeti kisebbségek jogainak – szűkítésére, mindeközben egyre csökken a tolerancia szintje és növekszik az erőszak – hangzott el a bemutatón[15].
 

A jelentés ismertetésekor elmondták azt is, hogy Szerbiában „megpróbáltak bevezetni egy rendkívül kedvezőtlen belügyminisztériumi törvényt, továbbá hogy a biztonsági szolgálatok felett nincs megfelelő ellenőrzés, a sajtó helye katasztrofális, az újságírók pedig nyomásgyakorlásoknak vannak kitéve”[16].
– Tekintettel arra, hogy Szerbia nem állt el a határok revíziójáról, valamint hogy – a hivatalos retorikával ellentétben, még nem (vagy nem) akarja világosan kifejezni az Európai Uniós tagság iránti elhatározását, a Helsinki Bizottság szerint meg kell változtatni a Szerbia iránti politikát. Ez azt is jelenti, hogy „az USA és az EU erősebb diplomáciai nyomására van szükség – írja a jelentés záradékaiban és javaslataiban[17].
 

Az előző, 2022 évire épített jelentés, olyan „sajátságos témákat állított fókuszba, amelyeket kulcsfontosságúaknak tart a társadalmi átalakulás és azoknak az elfogadása szempontjából, amelyek hozzájárulnak a demokratikus elvekhez. Azoknak a kihívásoknak a megoldásához, mint amilyenek a radikális nacionalizmus, az elrabolt intézmények és a médiák, az etnikai-felekezeti kultúra és a revizionizmus”. – Ez a mostani folyamat a társadalom minden rétegének állandó és közös erőfeszítését követeli – írja a Helsinki Bizottság[18].

Február 19.
„Hiányos demokrácia”
 

Az Economist Intelligence Unit (EIU) demokrácia indexének térképe[19]

Full democracies   9.00–10.00   8.00–8.99

Flawed democracies   7.00–7.99   6.00–6.99

Hybrid regimes   5.00–5.99   4.00–4.99

Authoritarian regimes[20]   3.00–3.99   2.00–2.99   1.00–1.99   0.00–0.99

A londoni The Economist[21] folyóirat demokrácia indexe szerint „Szerbia továbbra is hiányos demokrácia és a legkevesebb pontszámot a politikai kultúráért kapta”[22].
Economist Intelligence Unit (EIU) az Economist Group kutatási és elemzési részlegének A konfliktusok kora [Age of Conflict] című kimutatása szerint „a világ népességének csaknem fele a demokrácia valamilyen formájában él, de csak nyolc százaléka teljes demokráciában, egyharmadánál több pedig tekintélyuralmi rendszerben”[23].

Az EIU jelentése 165 független országra és két területre terjed ki, amelyek négy kategóriába lettek besorolva: teljes demokrácia, hiányos demokrácia, hibrid és önkényuralmi rendszer. Az országokat őt mérce alapján értékelték: választási folyamat és pluralizmus, a hatalom működése, politikai részvétel, politikai kultúra és polgári szabadságok.
Az értékelések alapján Szerbia 6,33 ponttal a 64 helyre került. A maximális 10 pontból a választási folyamatra és a pluralizmusra 7,83, polgári szabadságokra 7,35, a hatalom működésére 6,07, a politikai részvételre 6,67, a politikai kultúrára pedig csak 3,78 pontot kapott[24].
Szerbia egy évvel korábban is ilyen minősítése volt, de akkor a 68. helyre került. Az utóbbi 15 évben Szerbia 2014-ben és 2015-ben kapta a legtöbb pontot – 6,71-et[25].
A környező országok közül a globális listán Magyarország az 50., Montenegró az 52., Horvátország az 58., Albánia 66., Észak Macedónia 72., Bosznia és Hercegovina pedig a 94[26].

BOZÓKI Antal

__________
[1] Transparency International. https://www.transparency.org/en
[2] Transparency International. https://hu.wikipedia.org/wiki/Transparency_International
[3] Corruption Perceptions Index [Korrupció Érzékelési Index]. Serbia [Szerbia]. https://www.transparency.org/en/cpi/2023?gad_source=1&gclid=CjwKCAiAloavBhBOEiwAbtAJO7zOxVX2oPlSSwrr1HO2hk96ug4z6t6uZO6oH2UvY4WLEgzI676EoxoCdhsQAvD_BwE
P.E.: Korrupció tekintetében stagnál a helyzet. Magyar Szó, 2024. január 31. 4.
[4] Uo. Bosnia and Herzegovina [Bosznia és Hercegovina].
[5] Transparentnost Srbija. https://www.transparentnost.org.rs/sr/o-nama
[6] P.E.: Korrupció tekintetében stagnál a helyzet. Magyar Szó, 2024. január 31. 4.
[7] Uo.
[8] R. Marković: Najgore stanje od 2012 [2012 óta a legrosszabb állapot]. Danas. 2024. január 31. 17.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Helsinški odbor za ljudska prava u Srbiji. https://www.helsinki.org.rs/serbian/izvestaji.html
[12] Srbija: geopolitičko i vrednosno opredeljenje Szerbia: Geopolitikai és értékmeghatározás]. file:///C:/Users/bozok/Downloads/izvestaj%202023.pdf
[13] Predstavljen godišnji izveštaj Helsinškog odbora za ljudska prava u Srbiji [Bemutatták a szerbiai Helsinki Emberi-jogi Bizottság éves jelentését]. https://rc.gradjanske.org/predstavljen-godisnji-izvestaj-helsinskog-odbora-za-ljudska-prava-u-srbiji/, 2024. február 1., és https://www.youtube.com/watch?v=3d2GgCwtgqg
[14] Sonja Biserko: Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. https://szmsz.press/2024/02/01/sonja-biserko-szerbia-soha-nem-volt-tavolabb-az-europai-ertekektol/, 2024. február 1. 10:39, és P.E.: Elérhetetlennek tűnő európai értékek. Magyar Szó, 2024. február 2. 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.303375/Elerhetetlennek-tuno-europai-ertekek, 2024. február 1. 19:01.
[15] Sonja Biserko… – az előző jegyzetben.
[16] Uo.
[17] Lásd a 12-es alatti kiadványban, 11.
[18] Predstavljen… – lásd a 13-as jegyzetben.
[19] The Economist Democracy Index. https://en.wikipedia.org/wiki/The_Economist_Democracy_Index
[20] Uo.
[21] The Economist. https://subscribenow.economist.com/
[22] (Beta) Ekonomist: Po indexu demokratije Srbija je i dalje manjkava demokratija [A demokrácia index szerint Szerbia továbbra is hiányos demokrácia]. Danas, 2024. február 20. 2.
[23] Uo., és Democracy Index 2023. https://www.eiu.com/n/campaigns/democracy-index-2023/, és
Democracy Index 2023: Age of Conflict. https://www.youtube.com/watch?v=qUVZ4HpXiJg
[24] Beta, a 21-es alatt.
[25] Uo.
[26] The Economist Democracy Index. https://en.wikipedia.org/wiki/The_Economist_Democracy_Index