Válságban a Tartományi Ombudsman intézménye
A NEMZETI KISEBBSÉGI JOGVÉDELEM ÉS A MAGYAR KÖZÖSSÉG a Tartományi Ombudsman éves jelentéseiben 2004-2023 című tanulmány összefoglalása*
Ülésezik a Tartományi Képviselőház, 2024. június 27.
Fotó: RTV
Az ombudsman (állampolgári jogok biztosa, jogőr, polgári jogvédő, népügyvéd, stb. – 1809-től Svédországban) feladata egy cseppet sem könnyű. Különösen Szerbiában és Vajdaságban nem, amennyiben a megbízatását lelkiismeretesen kívánja ellátni. Nem egyszer szembe kell(ene) ugyanis szállnia a hatalmi szervekkel is – még azokkal is, amelyek kinevezik –, ha érvényesíteni akarja az emberi, nemzeti kisebbségi, vagy éppen a polgári jogokat és szabadságjogokat. Ekkor kezdődnek a dilemmák: Kitartson-e a biztos az állításai mellett, vagy – az állását, karrierjét féltve – feledni hagyja azokat. A harmadik lehetőség, hogy a munkáját tessék-lássék végzi.
A Tartományi Ombudsman (TO) tisztségét eddig öten látták el: Petar Teofilović (2003-09), Dejan Janča (2009-10) Muškinja Heinrich Anikó (másutt Aniko, 2010-16), Zoran Pavlović (2016-2022) és Dragana Ćorić (2022-).
Kinevezésekor Teofilović a Tartományi közigazgatási, Jogalkotási és Kisebbségügyi Titkárság tanácsosa volt[1], Janča az újvidéki Jogi Kar nyugalmazott tanára, „Bojan Pajtić tartományi kormányfő tanácsosa”[2], Muškinja az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium államtitkára[3], Pavlović „rendkívüli egyetemi tanár, de körzeti ügyészként is dolgozott Újvidéken”[4], Ćorić „az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának docenseként”[5] került a tisztségbe.
Az ombudsman nemzeti kisebbségi/közösségi ügyekkel megbízott helyettesi tisztséget mostanáig négyen töltötték be, éspedig Góbor Zoltán (2003-9), Vukašinović (Klemm) Éva (2009-17), Orosz János (2017-23), és Nyilas Mihály (2023-).
Góbor a kinevezését megelőzően „a temerini községi bíróság bírája és elnöke volt, de közjogvédőként, a tartományi képviselőház titkárhelyetteseként és ügyvédként is dolgozott”[6], Vukašinović a kinevezése előtt „jogi-analitikai ügyekkel és területrendezési kérdésekkel foglalkozott”[7] az újvidéki közigazgatásban, Orosz fordító, „nemzeti közösségi tartományi segédtitkár”[8], Nyilas pedig a szerbiai igazságügyi minisztérium államtitkára, korábban tartományi oktatási titkár[9] volt.
A kinevezések előtti beosztások arra utalnak, hogy az ombudsmanok és a nemzeti kisebbségügyi helyettesek is a hatalmi rendszerből kerültek ki, vagy ahhoz közeliek voltak[10] és az éppen hatalmat gyakorló politikai pártok tagjai, vagy azok javaslatára kerültek tisztségükbe. Nem olyan személyek voltak, akik az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok területén szerzett tekintély és elismerés alapján, vagy akik a civil mozgalomban végzett kiemelkedő munkájuk eredményeként kerültek volna tisztségbe.
Ez eleve meghatározta/behatárolta a tevékenységüket is. Nem tudtak kilépni a rendszer, illetve a hatalmi párt(ok) szabta korlátokból, a jogszabályok nem alkalmazása, a hiányosságok és a jogsérelmek esetén nem tudtak kellő eréllyel fellépni, az ajánlásaiknak érvényt szerezni. Nem volt reális, tehát, az elvárás, hogy a feladatukat „függetlenül és önállóan”[11], csupán a szakmai szempontokkal összhangban látják el.
Vukašinović Éva a mandátuma kezdetén még próbált is valamit tenni a nemzeti kisebbségi jogszabályok gyakorlati alkalmazásáért, nyilvánosan és határozottan is kiállt a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésért[12]. Az ellenállás miatt persze eredménytelenül, aztán pedig egyre inkább (el)hallgatott végül a tisztségéről is lemondott[13].
Az ombudsman feladatai közé tartozik a „rendes évi jelentéstétel”[14] a Tartományi Képviselőháznak az előző évi tevékenységeiről, amit – a hatályos rendelkezés szerint – „legkésőbb március 31-ig kell benyújtani az előző évre vonatkozóan”[15]. Ennek rendeleti kötelezettségnek az ombudsman minden évben rendszeresen és a hatályos rendelettel megszabott határidőben eleget tett[16]. A 2023. évi jelentés azonban csak 2024. június 27-én került a közösségi hálóra.
A Tartományi Ombudsman (TO) tisztségét eddig öten látták el: Petar Teofilović (2003-09), Dejan Janča (2009-10) Muškinja Heinrich Anikó (másutt Aniko, 2010-16), Zoran Pavlović (2016-2022) és Dragana Ćorić (2022-).
Kinevezésekor Teofilović a Tartományi közigazgatási, Jogalkotási és Kisebbségügyi Titkárság tanácsosa volt[1], Janča az újvidéki Jogi Kar nyugalmazott tanára, „Bojan Pajtić tartományi kormányfő tanácsosa”[2], Muškinja az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium államtitkára[3], Pavlović „rendkívüli egyetemi tanár, de körzeti ügyészként is dolgozott Újvidéken”[4], Ćorić „az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának docenseként”[5] került a tisztségbe.
Az ombudsman nemzeti kisebbségi/közösségi ügyekkel megbízott helyettesi tisztséget mostanáig négyen töltötték be, éspedig Góbor Zoltán (2003-9), Vukašinović (Klemm) Éva (2009-17), Orosz János (2017-23), és Nyilas Mihály (2023-).
Góbor a kinevezését megelőzően „a temerini községi bíróság bírája és elnöke volt, de közjogvédőként, a tartományi képviselőház titkárhelyetteseként és ügyvédként is dolgozott”[6], Vukašinović a kinevezése előtt „jogi-analitikai ügyekkel és területrendezési kérdésekkel foglalkozott”[7] az újvidéki közigazgatásban, Orosz fordító, „nemzeti közösségi tartományi segédtitkár”[8], Nyilas pedig a szerbiai igazságügyi minisztérium államtitkára, korábban tartományi oktatási titkár[9] volt.
A kinevezések előtti beosztások arra utalnak, hogy az ombudsmanok és a nemzeti kisebbségügyi helyettesek is a hatalmi rendszerből kerültek ki, vagy ahhoz közeliek voltak[10] és az éppen hatalmat gyakorló politikai pártok tagjai, vagy azok javaslatára kerültek tisztségükbe. Nem olyan személyek voltak, akik az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok területén szerzett tekintély és elismerés alapján, vagy akik a civil mozgalomban végzett kiemelkedő munkájuk eredményeként kerültek volna tisztségbe.
Ez eleve meghatározta/behatárolta a tevékenységüket is. Nem tudtak kilépni a rendszer, illetve a hatalmi párt(ok) szabta korlátokból, a jogszabályok nem alkalmazása, a hiányosságok és a jogsérelmek esetén nem tudtak kellő eréllyel fellépni, az ajánlásaiknak érvényt szerezni. Nem volt reális, tehát, az elvárás, hogy a feladatukat „függetlenül és önállóan”[11], csupán a szakmai szempontokkal összhangban látják el.
Vukašinović Éva a mandátuma kezdetén még próbált is valamit tenni a nemzeti kisebbségi jogszabályok gyakorlati alkalmazásáért, nyilvánosan és határozottan is kiállt a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésért[12]. Az ellenállás miatt persze eredménytelenül, aztán pedig egyre inkább (el)hallgatott végül a tisztségéről is lemondott[13].
Az ombudsman feladatai közé tartozik a „rendes évi jelentéstétel”[14] a Tartományi Képviselőháznak az előző évi tevékenységeiről, amit – a hatályos rendelkezés szerint – „legkésőbb március 31-ig kell benyújtani az előző évre vonatkozóan”[15]. Ennek rendeleti kötelezettségnek az ombudsman minden évben rendszeresen és a hatályos rendelettel megszabott határidőben eleget tett[16]. A 2023. évi jelentés azonban csak 2024. június 27-én került a közösségi hálóra.
|
A Tartományi Ombudsman jelentései |
A közzététel ideje |
A látogatások száma[17] |
|
2004. évi jelentés |
2011. július 13. |
5301 |
|
2005. évi jelentés |
2011. július 13. |
5181 |
|
2006. évi jelentés |
2011. július 13. |
5778 |
|
2007. évi jelentés |
2011. július 13. |
5616 |
|
2008. évi jelentés |
2011. július 13. |
6126 |
|
2009. évi jelentés |
2011. július 13. |
6113 |
|
2010. évi jelentés |
2011. július 13. |
6613 |
|
2011. évi jelentés |
2012. március 28. |
6710 |
|
Tájékoztató a Tartományi Ombudsman 2011. évi jelentésének megvitatásáról |
2012. október 10. |
6636 |
|
2012. évi jelentés |
2013. március 28. |
7404 |
|
2013. évi jelentés |
2014. március 28. |
15622 |
|
2014. évi jelentés |
2015. március 30. |
10892 |
|
2015. évi jelentés |
2016. március 29. |
6206 |
|
2016. évi jelentés |
2017. március 09. |
4985 |
|
2017. évi jelentés |
2018. március 16. |
4356 |
|
2018. évi jelentés |
2019. március 13. |
2971 |
|
2019. évi jelentés |
2020. március 31. |
1754 |
|
2020. évi jelentés |
2021. március 31. |
1311 |
|
2021. évi jelentés |
2022. március 31. |
718 |
|
2022. évi jelentés |
2023. március 31. |
2238 |
|
2023. évi jelentés |
2024. június 27. |
16 |
Az ombudsman éves jelentései az intézmény honalapján csak szerb nyelven és cirill betűs írással találhatók, ami jól mutatja, hogy még ez – „az emberi és kisebbségi jogok védelméről és fejlesztéséről”[18] gondoskodni hivatott – intézmény sem tartja be a tartomány alapszabálya 24/1 szakaszának rendelkezését, miszerint „Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban”[19]. Az intézmény internetes oldala is csak szerb (cirill és latin írással) és angol (!) nyelven érhető el[20]. Vagy az idézett rendelkezés arra a szervre, amelyiknek a hivatalos nyelv- és íráshasználattal (is) törődnie kellene, nem érvényes?
Az eddigi 20 jelentés terjedelme 2.605 oldal. A legrövidebb jelentés a 2016. évi, mindössze 40, a leghosszabb a 2018. évi pedig 193 oldal. A jelentések átlagos terjedelme 135,25 oldal.
Az éves jelentésnek külön részeket kell tartalmazni „a nemzeti kisebbségi jogok, a gyermekjogok és a nemek egyenjogúságának területéről”[21], amit „az ombudsman- helyettesek állítanak össze”[22].
A nemzeti kisebbségek jogainak védelmével foglalkozó fejezet a jelentésekben (a legtöbb esetben) közvetlenül az ombudsman bevezetője után kapott helyet.
Ennek a fejezetnek a terjedelme is váltakozik, éspedig a 2018 évi 6 és a 2022. évi 27 oldal között. A terjedelemhez viszonyítva is váltakozó arányban volt/van jelen, a 2005. évi 5,26 százaléktól a 2022. évi 26,73 százalékig. Ennek több oka is lehet, de ezt csupán a jelentések alapján nem lehet biztonsággal megállapítani.
Az összes (20 év alatt készült) nemzeti kisebbségi fejezet terjedelme 349 oldal, ami a jelentéseknek átlagban csak a 13,39 százaléka.
Az eddigi 20 jelentés terjedelme 2.605 oldal. A legrövidebb jelentés a 2016. évi, mindössze 40, a leghosszabb a 2018. évi pedig 193 oldal. A jelentések átlagos terjedelme 135,25 oldal.
Az éves jelentésnek külön részeket kell tartalmazni „a nemzeti kisebbségi jogok, a gyermekjogok és a nemek egyenjogúságának területéről”[21], amit „az ombudsman- helyettesek állítanak össze”[22].
A nemzeti kisebbségek jogainak védelmével foglalkozó fejezet a jelentésekben (a legtöbb esetben) közvetlenül az ombudsman bevezetője után kapott helyet.
Ennek a fejezetnek a terjedelme is váltakozik, éspedig a 2018 évi 6 és a 2022. évi 27 oldal között. A terjedelemhez viszonyítva is váltakozó arányban volt/van jelen, a 2005. évi 5,26 százaléktól a 2022. évi 26,73 százalékig. Ennek több oka is lehet, de ezt csupán a jelentések alapján nem lehet biztonsággal megállapítani.
Az összes (20 év alatt készült) nemzeti kisebbségi fejezet terjedelme 349 oldal, ami a jelentéseknek átlagban csak a 13,39 százaléka.
|
Év |
A jelentés terjedelme (oldalszáma) |
A nemzeti kisebbségjogi rész oldalszáma |
% |
|
2004 |
138 |
13-28 (16) |
11,59 |
|
2005 |
190 |
22-31 (10) |
5,26 |
|
2006 |
174 |
16-30 (15) |
8,62 |
|
2007 |
168 |
16-39 (24) |
14,28 |
|
2008 |
193 |
14-34 (21) |
10,85 |
|
2009 |
175 |
12-37 (26) |
14,85 |
|
2010 |
149 |
12-30 (19) |
12,70 |
|
2011 |
151 |
41-57 (17) |
11.25 |
|
2012 |
169 |
78-92 (15) |
8,87 |
|
2013 |
145 |
62-82 (21) |
14,48 |
|
2014 |
137 |
74-88 (15) |
10,94 |
|
2015 |
140 |
26-40 (15) |
10,71 |
|
2016 |
40 |
14-19 (6) |
15,00 |
|
2017 |
102 |
22-39 (18) |
17,64 |
|
2018 |
98 |
16-37 (22) |
22,44 |
|
2019 |
72 |
13-22 (10) |
13,88 |
|
2020 |
73 |
13-23 (11) |
15,06 |
|
2021 |
89 |
15-35 (21) |
23,59 |
|
2022 |
101 |
13-39 (27) |
26,73 |
|
2023 |
101 |
35-54 (20) |
19,80 |
|
2004/23 |
2605 |
349 |
13,39 |
Az éves jelentés nemzeti kisebbségi jogok védelmével foglalkozó részének az „összeállítása”, a rendelet szerint[23], a jogvédő nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott helyettesének a feladatkörébe tartozik, aki – a rendelet 29/1 szakasza szerint – „védi a nemzeti kisebbségek jogait és jogosult, hogy ellenőrizze a közigazgatási szervek munkáját a nemzeti kisebbségek jogai érvényesítésének és fejlesztésének területein”[24].
Az ombudsman-jelentéseknek a nemzeti kisebbségi jogvédelemre vonatkozó részei együttesen foglalkoznak a Vajdaság Autonóm Tartományban élő nemzeti közösségek, többnyire csak a szerb, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nemzeti közösség[25] helyzetével és jogaival. Így, az egyes közösségek jogait és jogsérelmeit a jelentések külön nem tartalmazzák, ezekre nem térnek ki.
A sok esetben eltérő metodológia alkalmazása – ami megnehezíti illetve lehetetlenné teszi az előző évvel/évekkel való összehasonlítást – és az esetenként elavult adatok közlése ellenére a jelentésekből többé-kevésbé mégis követni és elemezni lehet a magyar közösség helyzetét az oktatás, a kultúra, tájékoztatás, valamint az (anya)nyelv- és írás hivatalos használata, továbbá a közigazgatásban foglalkoztatottak összetételének alakulása területén. Részben – az ombudsmanhoz benyújtott panaszok alapján – azt is, hogy milyen egyéni jogsérelmek voltak az elmúlt két évtizedben.
A jelentésekből is látszik a magyar közösség tagjai számának folyamatos fogyatkozása a tartomány lakosságában. A magyarok száma Vajdaságban a 2011. évi népszámlás idején 251.136 volt, 2022-ben pedig 182.321-en vallották magukat magyarnak[26], ami 27,36 százalékos csökkenést jelent!
A sok esetben eltérő metodológia alkalmazása – ami megnehezíti illetve lehetetlenné teszi az előző évvel/évekkel való összehasonlítást – és az esetenként elavult adatok közlése ellenére a jelentésekből többé-kevésbé mégis követni és elemezni lehet a magyar közösség helyzetét az oktatás, a kultúra, tájékoztatás, valamint az (anya)nyelv- és írás hivatalos használata, továbbá a közigazgatásban foglalkoztatottak összetételének alakulása területén. Részben – az ombudsmanhoz benyújtott panaszok alapján – azt is, hogy milyen egyéni jogsérelmek voltak az elmúlt két évtizedben.
A jelentésekből is látszik a magyar közösség tagjai számának folyamatos fogyatkozása a tartomány lakosságában. A magyarok száma Vajdaságban a 2011. évi népszámlás idején 251.136 volt, 2022-ben pedig 182.321-en vallották magukat magyarnak[26], ami 27,36 százalékos csökkenést jelent!
Az oktatás területén – az adatok eltérő módon való közlése vagy éppen hiánya miatt lehetetlen részletesebb elemzést végezni. A tanulók számának fokozatos és folyamatos fogyása azonban a hiányos adatok alapján is nyomon követhető. Ez bizonyára a negatív demográfiai mutatókra vezethető vissza.
Iskoláskor előtti oktatás
|
Oktatási- nevelési év |
Az intézmények száma |
A gyermekek száma |
Magyar nyelvű okt. és nevelés |
% |
Szerb-magyar csoport |
Magyarok a lakosságban % |
|
2006/7 |
44 |
18.980 |
2.073 |
10,92 |
|
14,28 |
|
2007/8 |
|
|
2.1861 |
|
2342 |
|
|
2008/9 |
44 |
20.660 |
2.228 |
10,61 |
200 |
|
|
2009/10 |
|
20.360 |
2.037 |
9,86 |
165 |
|
|
2010/11 |
|
|
1.7933 |
-7,564 |
|
13,00 |
|
2011/12 |
|
|
1.828 |
|
|
|
|
2018/19 |
|
|
3.7755 |
|
1.4546 |
|
|
2019/20 |
|
|
3.744 |
|
1.397 |
|
|
2021/22 |
|
|
3.8517 |
|
1.4128 |
10,47 |
|
2022/23 |
|
|
3.976 |
|
1.547 |
|
|
2023/24 |
249 |
|
3.878 |
|
1.493 |
1 A 2008. évi jelentésben (22. oldal) szereplő adat (2.228 – 42 = 2.186).
2 Uo. (22. oldal) szereplő adat alapján (200 + 34 = 234).
3 2013. évi jelentés (73. oldal): 1.828 – 35 = 1.793.
4 Az elő (2009/10) évhez viszonyítva (2010. évi jelentés 14. oldal).
5 Uo. A 2021. évi jelentésben (16. oldal) szereplő adat alapján (3.744 + 31 = 3.775).
6 A 2021. évi jelentésben (16. oldal): 1397 + 57 = 1.454.
7 A 2022. évi jelentés szerint (18. oldal): 3.976 – 125 = 3.851 gyerek.
A 2022. évi jelentésben azt írja (18. oldal), hogy a magyar nyelvű iskoláskor előtti oktatásban és nevelésben 3.976 gyermek vett részt, ami 125-el több mint az előző évben, vagyis 2021-ben 3.851 gyermek vett részt, a 2021. évi jelentésben (16. oldal) viszont az áll, hogy 3.744.
8 A 2022. évi jelentés szerint (18. oldal): 1.547 – 135 = 1.412 gyerek.
9 Az önkormányzatok száma – 2023. évi jelentés (38. oldal).
Magyar nyelvű általános iskolai oktatás
|
Oktatási év |
Az összes 1. osztályos tanulók száma |
Az 1. osztályos magyar tanulók száma |
Magyar nyelven tanulók száma |
% |
|
2004/05 |
|
2.3151 |
|
|
|
2005/06 |
19.296 |
2.327 |
20042 |
94,71 |
|
2006/07 |
18.288 |
|
1.855 |
|
|
2007/08 |
19.230 |
|
1.945 |
|
|
2008/09 |
19.6493 |
|
|
82,044 |
|
2009/10 |
19.747 |
1.977 |
1.8705 |
81,456 |
|
2010/11 |
17.874 |
2.027 |
|
– 0,647 |
|
2012/12 |
17.148 |
1.927 |
|
|
|
2012/13 |
16.745 |
1.793 |
|
|
|
2012/14 |
16.291 |
1.828 |
|
|
|
2019/20 |
|
11.0528 |
|
|
|
2020/21 |
|
10.6919 |
|
|
|
2021/22 |
|
10.26710 |
|
|
|
2022/23 |
|
10.12011 |
|
|
1 A 2005.évi jelentés alapján (26. oldal) – 2.004 + 311 = 2.315.
2 A jelentésben (26. oldal) előbb azt írja, hogy magyar nyelvű oktatásban 2004 tanuló részesül, mivel a tanulók száma 311-el csökkent az előző évhez viszonyítva. A következő mondatban viszont az áll, azt, hogy a 2004/5-ös tanévben a magyar tanulók száma 2.327 volt, akik közül 1.902 részesült magyar nyelvű oktatásban. Ha viszont a 1.902-höz hozzáadjuk azok számát, akik szerb (423) és ruszin nyelvű oktatásban vettek részt (2), akkor 2.327-et kapunk.
3 A 2008. évi jelentés 23. oldalán azt írja, hogy az általános iskolák tanulóinak száma 162.950 volt. Az összes magyar tanuló száma – a jelentés szerint – 16.780 volt, akik közül a magyar nyelvű oktatásban 16.016 vett részt (24. oldal).
A 2009. évi jelentésben (24. oldal) azt írja, hogy „a 2009/10-es iskolában az első osztályos tanulók száma 19.747 volt, ami 98-al több mint az előző (2008/9-es) iskolaévben (19.747 – 98 = 19.649).
4 2009. évi jelentés 25. oldal (81,45 + 0,59 = 82,04).
5 Uo.
6 Uo.,
7 2010. évi jelentés 15. oldal.
8 A 2021. évi jelentés (16. oldal) alapján viszont (10.691 + 361 = 11.052).
9 A 2021. évi jelentésben (16. oldal) csak az összes magyar diák száma van feltüntetve (10.691).
A 2022. évi jelentés (18. oldal) alapján viszont a tanulók száma (10.267 – 142 =) 10.125 lenne, nem pedig 10.691.
10 A 2022. évi jelentésben (18. oldal) csak az összes magyar nyelven tanuló diák száma van feltüntetve.
11 A 2024. évi jelentésben (39. oldal) csak az összes magyar nyelven tanuló diák száma van feltüntetve.
2 A jelentésben (26. oldal) előbb azt írja, hogy magyar nyelvű oktatásban 2004 tanuló részesül, mivel a tanulók száma 311-el csökkent az előző évhez viszonyítva. A következő mondatban viszont az áll, azt, hogy a 2004/5-ös tanévben a magyar tanulók száma 2.327 volt, akik közül 1.902 részesült magyar nyelvű oktatásban. Ha viszont a 1.902-höz hozzáadjuk azok számát, akik szerb (423) és ruszin nyelvű oktatásban vettek részt (2), akkor 2.327-et kapunk.
3 A 2008. évi jelentés 23. oldalán azt írja, hogy az általános iskolák tanulóinak száma 162.950 volt. Az összes magyar tanuló száma – a jelentés szerint – 16.780 volt, akik közül a magyar nyelvű oktatásban 16.016 vett részt (24. oldal).
A 2009. évi jelentésben (24. oldal) azt írja, hogy „a 2009/10-es iskolában az első osztályos tanulók száma 19.747 volt, ami 98-al több mint az előző (2008/9-es) iskolaévben (19.747 – 98 = 19.649).
4 2009. évi jelentés 25. oldal (81,45 + 0,59 = 82,04).
5 Uo.
6 Uo.,
7 2010. évi jelentés 15. oldal.
8 A 2021. évi jelentés (16. oldal) alapján viszont (10.691 + 361 = 11.052).
9 A 2021. évi jelentésben (16. oldal) csak az összes magyar diák száma van feltüntetve (10.691).
A 2022. évi jelentés (18. oldal) alapján viszont a tanulók száma (10.267 – 142 =) 10.125 lenne, nem pedig 10.691.
10 A 2022. évi jelentésben (18. oldal) csak az összes magyar nyelven tanuló diák száma van feltüntetve.
11 A 2024. évi jelentésben (39. oldal) csak az összes magyar nyelven tanuló diák száma van feltüntetve.
Magyar nyelvű középiskolai oktatás
|
Oktatási év |
Az 1. osztályos középiskolai tanulók száma |
A magyar nyelvű 8. osztályos tanuló |
A magyar nyelven folytatta tanulmányait |
% |
A magyar nyelven tanuló három éves középiskolai diákok száma |
A magyar nyelven tanuló négy éves középiskolai diákok száma |
|
2004/05 |
22.2151 |
|
2.0392 |
|
|
|
|
2005/06 |
22.3613 |
2.148 |
2.047 |
95,30 |
|
1.3684 |
|
2006/07 |
22.292 |
|
|
|
626 |
1.388 |
|
2007/08 |
23.656 |
|
6.5355 |
|
532 |
1.332 |
|
|
73.2546 |
|
6.4877 |
|
|
|
|
2009/10 |
20.961 |
|
1.960 |
|
|
|
|
2010/11 |
|
|
1.9548 |
|
|
|
|
2011/12 |
|
|
1.9899 |
|
|
|
|
2012/13 |
|
|
1.94510 |
|
|
|
|
2013/14 |
|
1.841 |
1.67911 |
91,20 |
253 |
1.426 |
|
2020/21 |
|
|
5.01412 |
|
|
|
|
2021/22 |
|
|
4.82413 |
|
|
|
|
2022/23 |
|
|
4.33214 |
|
|
|
|
2023/24 |
|
|
4.18515 |
|
|
|
1 A 2005. évi jelentés (28. oldala) alapján (22.361 – 146 = 2.215).
2 Uo., 2.047 – 8 = 2.039.
3 A 2006. évi jelentés (25. oldala) alapján (22.292 + 69 = 2.361).
4 Uo., 1.388 – 20 = 1.368.
5 Az összes magyar középiskolai tanuló száma – 2007. évi jelentés szerint (28. oldal).
6 Az összes középiskolai tanuló száma – a 2008. évi jelentés szerint (25. oldal).
7 Az összes magyar középiskolai tanuló száma – 2008. évi jelentés szerint (26. oldal).
8 A 2013. évi jelentés (77. oldala) szerint.
9 Uo.
10 Uo.
11 Uo.
12 A 2021. évi jelentés (17. oldala) szerint az összes magyar nyelven tanuló középiskolás a 2018/19-es tanévben (4.828 + 190 = 5.014).
13 A 2022. évi jelentés (20. oldala) szerint „a középiskolákban 4.332 (magyar nyelven) tanuló volt, ami az előző iskolaévhez viszonyítva 351-el kevesebb”, vagyis akkor (4.332 + 351 =) 4.683 ilyen tanuló lehetett, nem pedig 4.824, ahogy a 2021. évi jelentésben írja (a 17. oldalon).
14 Az összes magyar nyelven tanuló középiskolás diák száma – 2023. évi jelentés 20. oldal (2023/24-ben 147-el több tanuló volt, mint 2021/22-ben.
15 A 2023/24-es tanévben a nemzeti kisebbségi tanulók száma 4.905 volt – 2024. évi jelentés 40. oldal.
Magyar nyelvű főiskola oktatás
|
Oktatási év |
Az összes főiskola hallgató |
Nemzeti kisebbségi nyelven tanulók |
% |
Nemzeti kisebbségi nyelv előadások hallgatói |
% |
Magya főiskolai hallgatók |
% |
|
2007/08 |
11.049 |
1.950 |
17,65 |
|
|
|
9,87 |
Magyar nyelvű egyetemi oktatás
|
Oktatási év |
Az összes egyetemi hallgató |
Nemzeti kisebbségi hallgatók |
% |
Nemzeti kisebbségi nyelvű előadások hallgatói |
% |
Magyar egyetemi hallgató |
% |
|
2007/08 |
54.3181 |
|
15,18 |
1.423 |
2,62 |
|
|
|
2008/09 |
53.914 |
|
9,92 |
1.232 |
2,29 |
|
|
|
2009/10 |
|
|
|
|
|
2.680 |
|
|
2010/11 |
|
|
|
|
|
2.186 |
|
1 Ezek közül 11.049 főiskolai hallgató (2008. évi jelentés, 28. oldal).
Magyar nyelvű mester fokozatú képzés
|
Oktatási év |
Mester fokozatú hallgatók |
Nemzeti kisebbségi nyelven tanulók |
% |
Nemzeti kisebbségi nyelv előadások hallgatói |
% |
Mester fokozatú magyar hallgató |
% |
|
2009/10 |
|
|
|
|
|
145 |
|
|
2010/11 |
|
|
|
|
|
220 |
|
A magyar nemzetiségűek számának folyamatos csökkenése a tartományi közigazgatásban is evidens. A 2003. évi 6,73 százalékról – a több alkalommal proklamált részarányos foglalkoztatás és a nemzeti közösségek nyelvének egyenrangú hivatalos használata ellenére a tartományi közigazgatási szervekben – 2018-ra mindössze 4,88 százalékra csökkent. Az utóbbi években az ombudsman-jelentésekben már ki sem mutatták a tartományi közigazgatási alkalmazottak nemzeti összetételét.
Magyarok a tartományi közigazgatási szervekben
|
Év |
Az összes alkalmazott |
Magyar alkalmazott |
Százalékban |
Magyarok a lakosságban (%) |
|
2003 |
803 |
46 |
6,73 |
14,28 |
|
2008 |
1.199 |
76 |
6,33 |
|
|
2009 |
1.232 |
81 |
6,57 |
|
|
2010 |
1.291 |
83 |
6,43 |
|
|
2011 |
1.328 |
87 |
6,55 |
13,00 |
|
2012 |
1.187 |
77 |
6,48 |
|
|
2013 |
1.184 |
75 |
6,33 |
|
|
2014 |
1.207 |
77 |
6,38 |
|
|
2015 |
|
74 |
6,14 |
|
|
2017 |
|
|
5,05 |
|
|
2018 |
|
|
4,88 |
|
|
2023 |
|
|
|
10,47 |
A kultúra területén meghirdetett pályázatok és pénzosztások alapján arra lehetne következtetni, hogy a tartományban figyelmet fordítanak a multikulturalizmus megőrzésére és toleranciára nevelésre. A jelentésekből azonban nem lehet megállapítani, hogy valaki is foglalkozott volna a pályázatok tényleges hozadékainak az elemzésével. A jelentések is főleg a nemzeti közösségi művelődési események leírására szorítkoznak, nem pedig a témával kapcsolatos tényleges problémákkal foglalkoznak.
A nemzeti kisebbségi tájékoztatás vonatkozásában az ombudsman-jelentések többnyire a sokszor leírtakat ismétlik, miszerint ennek a tartományban „több évtizedes hagyománya van”, és hogy „teljes mértékben tiszteletben tartják” a nemzetközi kötelezettségeket, valamint „az általános elveket és szabványokat a nemzeti kisebbségekhez tartozók anyanyelven való tájékoztatása területén”.
A kultúráról szóló részhez hasonlóan – szükségtelenül (elterelve a figyelmet a nemzeti kisebbségi tájékoztatást terhelő problémákról) – az ombudsman felsorolja a nemzeti kisebbségi nyelveken is tájékoztató összes médiát (TV-t, rádiót, sajtót), és arra hivatkozik, hogy a tartományi közigazgatás évente milyen összegű szubvenciót biztosít a kiadóknak, amelyek nemzeti kisebbségi nyelvű sajtót jelentetnek meg.
Arról azonban, például, említés nem történik (a magyar nyelvű sajtót illetően), hogy – a hátrányos megkülönböztetés elvének alkalmazása alapján –, tartományi támogatásban illetve társfinanszírozásban csak a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által „alapított” médiák részesülhettek.
A jelentések azt sem említik, hogy ezek a médiák nem tartják tiszteletben a közszolgálatú tájékoztatás szabályait, mellőzik a plurális tájékoztatást, a Vajdasági Magyar Szövetség és az MNT szócsöveiként működnek[27].
A módszertanilag is kifogásolható, az adatok tekintetében pedig több esetben hiányos és részben – már a megvitatásuk idején – idejétmúlt jelentésekből a legtöbb esetben kimaradtak a Tartományi Képviselőház iránti, a nemzeti kisebbségi jogok védelmére és fejlesztésére, mely jogszabályokat módosítani, illetve újakat hozni, stb., valamint a további tevékenység irányaira vonatkozó konkrét (határidős) javaslatok és tervek is. Még azokban az esetekben is, amikor az ombudsmannak nem sikerült érvényt szerezni az egyébként a soft law-hoz, vagyis az ún. puha joghoz tartozó ajánlásainak.
A Tisztelt Ház részéről is elmaradt, hogy – az észlelt hiányosságok elhárítása és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítse érdekében – az üléseken a jelentésekkel kapcsolatos felszólalások alapján bármiféle álláspontokat vagy határozatokat fogalmazzanak meg a közigazgatási szervek és intézmények felé.
Nem kell ezért csodálkozni, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete és jogaik érvényesítése az utóbbi húsz év alatt nem javult, hanem inkább rosszabbodott és az ombudsman intézménye sem szerzett kellő tekintélyt, erősödött meg. Volt (Muškinja Heinrich Anikó idején) néhány, nagyrészt a temerini „vegyes oktatással” kapcsolatos, a magyar közösségben kedvezőtlen fogadtatásra talált ombudsman megnyilvánulás[28] is.
A jelentésekből meg lehet állapítani azt is, hogy az ombudsman nem gyakorolja az intézményről szóló rendeletből eredő összes feladatát, és hogy a jelentések nem mindig annak a rendelkezésével összhangban készültek el, nem minden tekintetben tesznek eleget ebből a jogszabályból eredő kötelezettségeknek és elvárásoknak.
Hiányolni lehet a jogvédő erélyesebb fellépését is az állami szervek irányába, amelyek még csak adatokat sem voltak hajlandók küldeni neki (pld. a 2010. évi jelentés nemzeti kisebbségvédelmi része). Ez arról tanúskodik, hogy az ombudsmannak nem sikerült kellő tekintélyt biztosítani az intézménye számára.
Az ombudsman feladatkörébe tartozik a jogsérelmek követése és eljárások indítása is a polgárok jogainak védelmében. A jelentésekből azonban nem lehet bizonysággal megállapítani, hogy az ombudsman indított-e ilyen eljárásokat a bíróságoknál és milyen eredménnyel.
A 2023. évi jelentés alapján meg lehet viszont állapítani, hogy az év folyamán a nemzeti kisebbségi jogvédelem területén a saját kezdeményezésre hivatalból egyetlen alkalommal sem lépett fel a nemzeti kisebbségi jogsérelmek esetén, például a helységnévtáblák sorozatos rongálása, a nemzeti közösségi nyelv- és írás hivatalos használat területén, vagy egyéb jogsérelmek ügyében[29].
Szent Száva, a többségi nemzet szentje ünneplésének kötelezővé tétele (január 27-én), „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” új állami ünnep (szeptember 15-ei) bevezetése, valamint az iskolaév szeptember 1-jei kezdésekor „a magyar többségű iskoláknak is a rákényszerítése, hogy a tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdjék”[30], ellentétben áll nem csak a polgárok és nemzeti közösségek egyenrangúságával, de a soknemzetiségű, valamint multikulturális társadalom elképzelésével is, stb. Más szóval, az ombudsman tisztségét ellátók ezzel nem foglalkoztak, többnyire nem avatkoztak a saját dolgukba!
Az ombudsman nem élt a felhatalmazással sem, hogy „az Alkotmánybíróság előtt eljárást kezdeményezzen a törvények, egyéb jogszabályok és általános aktusok alkotmányosságának megállapítására”[31].
A jelentésekből nem lehet biztonsággal megállapítani azt sem, hogy az ombudsman folyamatosan ellenőrzi-e és figyelemmel kíséri-e „az emberi jogok területén a nemzetközi szerződések, szabványok és jogszabályok alkalmazását”[32], ami a rendelet szerint a kötelessége lenne.
Azt is felül kellene vizsgálni (ha lenne kinek), hogy a jelentések többségében a benyújtott panaszokból való válogatás és azok részleges átmesélése megfelel-e az ombudsmanról szóló tartományi rendelet követelményeinek? Az ombudsmannak intézkedéseket kellene javasolni a Képviselőháznak a panaszok illetve jogsérelmek okainak elhárítására.
A jelentésekben arra sem találni példát, hogy az ombudsman „javasolta volna a polgárok jogainak megsértéséért felelős tisztségviselő felmentését”, illetve, hogy kezdeményezte volna „a közigazgatási szerv azon dolgozója felelősségének megállapítására vonatkozó eljárást, aki közvetlenül felelős az elkövetett jogsértésért” (a rendelet 20/1 szakasza).
Ezzel szemben, a jelentéseket feleslegesen és szükségtelenül terhelik azok a fejezetek, amelyekben az ombudsman beszámol, milyen konferenciákon, összejöveteleken és megemlékezéseken vett részt, hogy mely ombudsmanokkal működik együtt és részesít támogatásban az országban és külföldön, valamint hogy milyen a kapcsolata a nyilvánossággal, illetve hogy a sajtó hogyan „dolgozza fel” a tevékenységét.
A jelentések legnagyobb hiányossága mégis talán az, hogy a TO – az intézményről szóló rendelet 17. cikke 1. bekezdésének rendelkezésével összhangban – „a begyűjtött információk alapján”[33] egyetlen alkalommal sem tett javaslatot Képviselőháznak intézkedések tételére „az emberi jogok védelme és fejlesztése állapotának javítására”[34]. Ez miatt felmerül a kérdés is, hogy az ombudsman ellenőrzi, vagy támogatja a hatalmat?
Ha ehhez hozzátesszük a Tartományi Képviselőháznak a jelentések iránti többnyire érdektelenségét, akkor teljesebb képet kapunk a tartománynak az emberi és a nemzeti közösségi jogok megvalósítása iránti viszonyulásáról.
A Tartományi Ombudsmanról szóló rendelet 7. szakaszának 3. bekezdése szerint „az ombudsman megbízatási ideje hat évig tart, és ugyanaz a személy e tisztségre egymásután legfeljebb kétszer választható meg”[35].
Ezt a szakaszt felül kellene vizsgálni és az ombudsman mandátumát legtöbb kétszer hároméves időszakra korlátozni. Társadalmilag ugyanis nem indokolt, hogy bárki folyamatosan 12 évig ugyanazt a tisztséget töltse be, még akkor sem, ha a munkáját nem érte különösebb kifogás.
A Tartományi Ombudsmannak és a Képviselőháznak együttesen sikerül(t) fokozatosan leépíteni, leértékelni az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésének egyik fontos intézményét (is)[36]. Úgy tűnik, hogy ez a tendencia folytatódni is fog.
Ezt az állítást támasztja alá az is, hogy az ombudsman-jelentések látogatottsága a 2004-i 5301-ről 2013-ra elérte a 15622-öt, majd 2021-ben 718-ra (!!) csökkent, hogy aztán 2022-ben 2238-ra kapaszkodjon[37], ami a látogatások számának még a fele sem, mint az első évben[38].
A gyakorlat szerint a Tartományi Képviselőház – a polgári jogvédőről szóló rendelete alapján – köteles ugyan napirendre tűzni az éves jelentést, de sajnos nem mutatott kellő érdeklődést az ombudsman tevékenysége és a jelentésekből kiszűrhető problémák iránt.
A számos hiányosság ellenére, valamint a képviselők (ide értve a magyarok képviselőket is), csaknem teljes érdektelensége miatt – a jelentések általában érdemi/lényegi vita nélkül és szinte észrevétlenül/csak úgy mellékesen kerültek elfogadásra a tartományi parlamentben.
Amikor az üléseken alakult is vita a jelentésről, annak részletei nem kerültek a jegyzőkönyvekbe, ahol általában – szóról szóra és évről-évre – ez a megfogalmazás olvasható: „Az elnöklő berekesztette a vitát és megállapította, hogy a Képviselőház megvitatva a TO …. évi jelentését megismerkedett a TO …. évi munkájával”[39]. A jelentéssel kapcsolatos képviselőházi vitáról alkalmanként csak a sajtóban lehetett olvasni.
A Tartományi Képviselőház alelnöke, illetve elnöke – az intézmény létrehozásától kezdve – az egész idő alatt magyar volt. Egeresi Sándor 2000–2008 között előbb a tartományi parlament alelnöke volt majd 2008-ban az elnökévé választották[40]. Pásztor István 2012. június 21-től a 2023. október 30-án bekövetkezett haláláig volt az a T. Ház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke[41]. Nagymértékben tőlük függött a képviselőházi viszonyulás az ombudsmani jelentésekhez. Ez azonban őket nem érdekelhette különösebben, legalábbis erre utalnak az ülésekről készült jegyzőkönyvek[42].
A Tartományi Képviselőház illetékeseinek eszébe nem jutott, hogy az ombudsman jelentése alapján a T. Ház záradékot, utasítást vagy intézkedést fogadjon el az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok fejlesztésére, érvényesítésére. Kérdés azonban, hogy ez az elvárás – tekintettel a Képviselőház (jelenlegi) összetételére is – mennyire reális.
Nem különbözik tőlük Juhász Bálint, a képviselőház új elnöke se, aki – a saját szavai szerint, a „mentorának” tartja a néhai Pásztor Istvánt –, a 2024. június 27-i ülésen szintén az idézett megállapítással zárta a 2023. évi ombudsmani jelentésről szóló vitát.
A Tartományi Ombudsman intézményének működésére szükséges pénzeszközök sem mellékesek. A pénzügyi jelentés szerint az intézmény tevékenysége a 2023-as évben a vajdasági adófizetőknek 47.365.756,89 dinárba került[43].
Mindegyik jelentésben végén megtalálható az intézmény éves költségvetésnek kimutatása, ami lapján ki lehet számolni, hogy a 20 év alatt mekkora összegbe került az adófizetőknek az intézmény eltartása. Megérte?
Az ombudsman intézménye iránti kezdeti (indokolt) nagy elvárásokból a 20 év alatt, sajnos, nagyon kevés, de azt is lehetne mondani, hogy szinte alig valósult meg valami. Ez bizonyára annak is a következménye, hogy Szerbiában 2012 óta a Szerb Haladó Párt (SNS) van hatalmon, amelyik nem éppen a demokráciáról, a joguralomról és a nemzeti kisebbségbarát politikájáról ismert.
A SNS–Szerbiai Szocialista Párt (SPS)–VMSZ hatalmi koalíciónak nem érdeke olyan független intézmény működtetése, amelyik megkövetelné, számon kérné a jogszabályok hatékony alkalmazását és az emberi, valamint a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését és fejlesztését.
Van olyan vélemény is, miszerint „a TO teljesen irreleváns intézmény, hogy a hatalmat védi a polgároktól, azzal is, hogy nem avatkozik a saját munkájába”. A Google is „állami kormányhivatal”-nak nevezi[44].
Mindez arra utal, hogy a TO intézménye válságban van. Husz év után ideje lenne az ombudsman – mint minden egyéb köztisztviselő – munkáját is alaposan elemezni. Ilyen vizsgálat és az eddigi munkáról szóló vita nélkül nem lehet előbbre jutni. A jelenlegi szerbiai közállapotok azonban nem biztos, hogy alkalmasak erre.
A TO intézménye két évtized alatt sem tudott magának nagyobb társadalmi (el)ismertséget és tekintélyt szerezni. Amennyiben az intézmény megszűnne, bizonyára csak kevesen vennék azt észre! Ez nem jelenti azt, hogy meg kell szüntetni, hanem, éppen ellenkezőleg: meg kell erősíteni és követelni, hogy teljes mértékben lássa el az eredeti küldetését, amely miatt létre lett hozva.
A nemzeti kisebbségi tájékoztatás vonatkozásában az ombudsman-jelentések többnyire a sokszor leírtakat ismétlik, miszerint ennek a tartományban „több évtizedes hagyománya van”, és hogy „teljes mértékben tiszteletben tartják” a nemzetközi kötelezettségeket, valamint „az általános elveket és szabványokat a nemzeti kisebbségekhez tartozók anyanyelven való tájékoztatása területén”.
A kultúráról szóló részhez hasonlóan – szükségtelenül (elterelve a figyelmet a nemzeti kisebbségi tájékoztatást terhelő problémákról) – az ombudsman felsorolja a nemzeti kisebbségi nyelveken is tájékoztató összes médiát (TV-t, rádiót, sajtót), és arra hivatkozik, hogy a tartományi közigazgatás évente milyen összegű szubvenciót biztosít a kiadóknak, amelyek nemzeti kisebbségi nyelvű sajtót jelentetnek meg.
Arról azonban, például, említés nem történik (a magyar nyelvű sajtót illetően), hogy – a hátrányos megkülönböztetés elvének alkalmazása alapján –, tartományi támogatásban illetve társfinanszírozásban csak a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által „alapított” médiák részesülhettek.
A jelentések azt sem említik, hogy ezek a médiák nem tartják tiszteletben a közszolgálatú tájékoztatás szabályait, mellőzik a plurális tájékoztatást, a Vajdasági Magyar Szövetség és az MNT szócsöveiként működnek[27].
A módszertanilag is kifogásolható, az adatok tekintetében pedig több esetben hiányos és részben – már a megvitatásuk idején – idejétmúlt jelentésekből a legtöbb esetben kimaradtak a Tartományi Képviselőház iránti, a nemzeti kisebbségi jogok védelmére és fejlesztésére, mely jogszabályokat módosítani, illetve újakat hozni, stb., valamint a további tevékenység irányaira vonatkozó konkrét (határidős) javaslatok és tervek is. Még azokban az esetekben is, amikor az ombudsmannak nem sikerült érvényt szerezni az egyébként a soft law-hoz, vagyis az ún. puha joghoz tartozó ajánlásainak.
A Tisztelt Ház részéről is elmaradt, hogy – az észlelt hiányosságok elhárítása és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítse érdekében – az üléseken a jelentésekkel kapcsolatos felszólalások alapján bármiféle álláspontokat vagy határozatokat fogalmazzanak meg a közigazgatási szervek és intézmények felé.
Nem kell ezért csodálkozni, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete és jogaik érvényesítése az utóbbi húsz év alatt nem javult, hanem inkább rosszabbodott és az ombudsman intézménye sem szerzett kellő tekintélyt, erősödött meg. Volt (Muškinja Heinrich Anikó idején) néhány, nagyrészt a temerini „vegyes oktatással” kapcsolatos, a magyar közösségben kedvezőtlen fogadtatásra talált ombudsman megnyilvánulás[28] is.
A jelentésekből meg lehet állapítani azt is, hogy az ombudsman nem gyakorolja az intézményről szóló rendeletből eredő összes feladatát, és hogy a jelentések nem mindig annak a rendelkezésével összhangban készültek el, nem minden tekintetben tesznek eleget ebből a jogszabályból eredő kötelezettségeknek és elvárásoknak.
Hiányolni lehet a jogvédő erélyesebb fellépését is az állami szervek irányába, amelyek még csak adatokat sem voltak hajlandók küldeni neki (pld. a 2010. évi jelentés nemzeti kisebbségvédelmi része). Ez arról tanúskodik, hogy az ombudsmannak nem sikerült kellő tekintélyt biztosítani az intézménye számára.
Az ombudsman feladatkörébe tartozik a jogsérelmek követése és eljárások indítása is a polgárok jogainak védelmében. A jelentésekből azonban nem lehet bizonysággal megállapítani, hogy az ombudsman indított-e ilyen eljárásokat a bíróságoknál és milyen eredménnyel.
A 2023. évi jelentés alapján meg lehet viszont állapítani, hogy az év folyamán a nemzeti kisebbségi jogvédelem területén a saját kezdeményezésre hivatalból egyetlen alkalommal sem lépett fel a nemzeti kisebbségi jogsérelmek esetén, például a helységnévtáblák sorozatos rongálása, a nemzeti közösségi nyelv- és írás hivatalos használat területén, vagy egyéb jogsérelmek ügyében[29].
Szent Száva, a többségi nemzet szentje ünneplésének kötelezővé tétele (január 27-én), „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” új állami ünnep (szeptember 15-ei) bevezetése, valamint az iskolaév szeptember 1-jei kezdésekor „a magyar többségű iskoláknak is a rákényszerítése, hogy a tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdjék”[30], ellentétben áll nem csak a polgárok és nemzeti közösségek egyenrangúságával, de a soknemzetiségű, valamint multikulturális társadalom elképzelésével is, stb. Más szóval, az ombudsman tisztségét ellátók ezzel nem foglalkoztak, többnyire nem avatkoztak a saját dolgukba!
Az ombudsman nem élt a felhatalmazással sem, hogy „az Alkotmánybíróság előtt eljárást kezdeményezzen a törvények, egyéb jogszabályok és általános aktusok alkotmányosságának megállapítására”[31].
A jelentésekből nem lehet biztonsággal megállapítani azt sem, hogy az ombudsman folyamatosan ellenőrzi-e és figyelemmel kíséri-e „az emberi jogok területén a nemzetközi szerződések, szabványok és jogszabályok alkalmazását”[32], ami a rendelet szerint a kötelessége lenne.
Azt is felül kellene vizsgálni (ha lenne kinek), hogy a jelentések többségében a benyújtott panaszokból való válogatás és azok részleges átmesélése megfelel-e az ombudsmanról szóló tartományi rendelet követelményeinek? Az ombudsmannak intézkedéseket kellene javasolni a Képviselőháznak a panaszok illetve jogsérelmek okainak elhárítására.
A jelentésekben arra sem találni példát, hogy az ombudsman „javasolta volna a polgárok jogainak megsértéséért felelős tisztségviselő felmentését”, illetve, hogy kezdeményezte volna „a közigazgatási szerv azon dolgozója felelősségének megállapítására vonatkozó eljárást, aki közvetlenül felelős az elkövetett jogsértésért” (a rendelet 20/1 szakasza).
Ezzel szemben, a jelentéseket feleslegesen és szükségtelenül terhelik azok a fejezetek, amelyekben az ombudsman beszámol, milyen konferenciákon, összejöveteleken és megemlékezéseken vett részt, hogy mely ombudsmanokkal működik együtt és részesít támogatásban az országban és külföldön, valamint hogy milyen a kapcsolata a nyilvánossággal, illetve hogy a sajtó hogyan „dolgozza fel” a tevékenységét.
A jelentések legnagyobb hiányossága mégis talán az, hogy a TO – az intézményről szóló rendelet 17. cikke 1. bekezdésének rendelkezésével összhangban – „a begyűjtött információk alapján”[33] egyetlen alkalommal sem tett javaslatot Képviselőháznak intézkedések tételére „az emberi jogok védelme és fejlesztése állapotának javítására”[34]. Ez miatt felmerül a kérdés is, hogy az ombudsman ellenőrzi, vagy támogatja a hatalmat?
Ha ehhez hozzátesszük a Tartományi Képviselőháznak a jelentések iránti többnyire érdektelenségét, akkor teljesebb képet kapunk a tartománynak az emberi és a nemzeti közösségi jogok megvalósítása iránti viszonyulásáról.
A Tartományi Ombudsmanról szóló rendelet 7. szakaszának 3. bekezdése szerint „az ombudsman megbízatási ideje hat évig tart, és ugyanaz a személy e tisztségre egymásután legfeljebb kétszer választható meg”[35].
Ezt a szakaszt felül kellene vizsgálni és az ombudsman mandátumát legtöbb kétszer hároméves időszakra korlátozni. Társadalmilag ugyanis nem indokolt, hogy bárki folyamatosan 12 évig ugyanazt a tisztséget töltse be, még akkor sem, ha a munkáját nem érte különösebb kifogás.
A Tartományi Ombudsmannak és a Képviselőháznak együttesen sikerül(t) fokozatosan leépíteni, leértékelni az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésének egyik fontos intézményét (is)[36]. Úgy tűnik, hogy ez a tendencia folytatódni is fog.
Ezt az állítást támasztja alá az is, hogy az ombudsman-jelentések látogatottsága a 2004-i 5301-ről 2013-ra elérte a 15622-öt, majd 2021-ben 718-ra (!!) csökkent, hogy aztán 2022-ben 2238-ra kapaszkodjon[37], ami a látogatások számának még a fele sem, mint az első évben[38].
A gyakorlat szerint a Tartományi Képviselőház – a polgári jogvédőről szóló rendelete alapján – köteles ugyan napirendre tűzni az éves jelentést, de sajnos nem mutatott kellő érdeklődést az ombudsman tevékenysége és a jelentésekből kiszűrhető problémák iránt.
A számos hiányosság ellenére, valamint a képviselők (ide értve a magyarok képviselőket is), csaknem teljes érdektelensége miatt – a jelentések általában érdemi/lényegi vita nélkül és szinte észrevétlenül/csak úgy mellékesen kerültek elfogadásra a tartományi parlamentben.
Amikor az üléseken alakult is vita a jelentésről, annak részletei nem kerültek a jegyzőkönyvekbe, ahol általában – szóról szóra és évről-évre – ez a megfogalmazás olvasható: „Az elnöklő berekesztette a vitát és megállapította, hogy a Képviselőház megvitatva a TO …. évi jelentését megismerkedett a TO …. évi munkájával”[39]. A jelentéssel kapcsolatos képviselőházi vitáról alkalmanként csak a sajtóban lehetett olvasni.
A Tartományi Képviselőház alelnöke, illetve elnöke – az intézmény létrehozásától kezdve – az egész idő alatt magyar volt. Egeresi Sándor 2000–2008 között előbb a tartományi parlament alelnöke volt majd 2008-ban az elnökévé választották[40]. Pásztor István 2012. június 21-től a 2023. október 30-án bekövetkezett haláláig volt az a T. Ház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke[41]. Nagymértékben tőlük függött a képviselőházi viszonyulás az ombudsmani jelentésekhez. Ez azonban őket nem érdekelhette különösebben, legalábbis erre utalnak az ülésekről készült jegyzőkönyvek[42].
A Tartományi Képviselőház illetékeseinek eszébe nem jutott, hogy az ombudsman jelentése alapján a T. Ház záradékot, utasítást vagy intézkedést fogadjon el az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok fejlesztésére, érvényesítésére. Kérdés azonban, hogy ez az elvárás – tekintettel a Képviselőház (jelenlegi) összetételére is – mennyire reális.
Nem különbözik tőlük Juhász Bálint, a képviselőház új elnöke se, aki – a saját szavai szerint, a „mentorának” tartja a néhai Pásztor Istvánt –, a 2024. június 27-i ülésen szintén az idézett megállapítással zárta a 2023. évi ombudsmani jelentésről szóló vitát.
A Tartományi Ombudsman intézményének működésére szükséges pénzeszközök sem mellékesek. A pénzügyi jelentés szerint az intézmény tevékenysége a 2023-as évben a vajdasági adófizetőknek 47.365.756,89 dinárba került[43].
Mindegyik jelentésben végén megtalálható az intézmény éves költségvetésnek kimutatása, ami lapján ki lehet számolni, hogy a 20 év alatt mekkora összegbe került az adófizetőknek az intézmény eltartása. Megérte?
Az ombudsman intézménye iránti kezdeti (indokolt) nagy elvárásokból a 20 év alatt, sajnos, nagyon kevés, de azt is lehetne mondani, hogy szinte alig valósult meg valami. Ez bizonyára annak is a következménye, hogy Szerbiában 2012 óta a Szerb Haladó Párt (SNS) van hatalmon, amelyik nem éppen a demokráciáról, a joguralomról és a nemzeti kisebbségbarát politikájáról ismert.
A SNS–Szerbiai Szocialista Párt (SPS)–VMSZ hatalmi koalíciónak nem érdeke olyan független intézmény működtetése, amelyik megkövetelné, számon kérné a jogszabályok hatékony alkalmazását és az emberi, valamint a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését és fejlesztését.
Van olyan vélemény is, miszerint „a TO teljesen irreleváns intézmény, hogy a hatalmat védi a polgároktól, azzal is, hogy nem avatkozik a saját munkájába”. A Google is „állami kormányhivatal”-nak nevezi[44].
Mindez arra utal, hogy a TO intézménye válságban van. Husz év után ideje lenne az ombudsman – mint minden egyéb köztisztviselő – munkáját is alaposan elemezni. Ilyen vizsgálat és az eddigi munkáról szóló vita nélkül nem lehet előbbre jutni. A jelenlegi szerbiai közállapotok azonban nem biztos, hogy alkalmasak erre.
A TO intézménye két évtized alatt sem tudott magának nagyobb társadalmi (el)ismertséget és tekintélyt szerezni. Amennyiben az intézmény megszűnne, bizonyára csak kevesen vennék azt észre! Ez nem jelenti azt, hogy meg kell szüntetni, hanem, éppen ellenkezőleg: meg kell erősíteni és követelni, hogy teljes mértékben lássa el az eredeti küldetését, amely miatt létre lett hozva.
BOZÓKI Antal
__________
* Készült a Délvidékért „Kiss” Alapítvány (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c) támogatásával.
[1] Varga Attila: Nyelvvizsgán a hivatalnokok. Magyar Szó, 2003. szeptember 25. 4.
[2] Muškinja Heinrich Aniko a tartományi ombudsman. Magyar Szó, 2010. október 12. 1.
[3] (Tanjug) Преминуо покрајински омбудсман Дејан Јанча. https://www.politika.rs/scc/clanak/140892/Vesti-dana/Preminuo-pokrajinski-ombudsman-Dejan-Janca, 2010. július 3. 15:18
[4] v-ár: Új jogvédője van Vajdaságnak. Magyar Szó, 2016. november 25. 1.
[5] a.vé: Harc az erőszak ellen. Magyar Szó, 2024. december 2. 6.
[6] Elhunyt Góbor Zoltán tartományi ombudsman-helyettes (Temerin, 1944. június 10. - 2012. július 23.) https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13822/Elhunyt-Gobor-Zoltan-tartomanyi-ombudsman-helyettes.html, 2012. július 23. 16:17
[7] Покрајинска влада [Tartományi Kormány]. Ева Вукашиновић [Vukašinović Éva].
https://www.google.com/search?q=Vuka%C5%A1inovi%C4%87+%C3%89va
[8] v-ár: Szórják is meg tartogatják is? https://www.magyarszo.rs/kozelet/politika/a.99506/Szorjak-is-meg-tartogatjak-is, 2017. október 13. 8:01
Az ombudsman-helyettesi tevékenységéről nem igazán lehetett hallani, azon kívül, hogy – a tartományi jogvédő „kíséretében” – Zentára látogatott. Hhzs: Ombudsman három községre? Magyar Szó, 2018. március 20. 1. és 13., vagy https://www.magyarszo.rs/vajdasag/zenta/a.107307/Ombudsman-harom-kozsegre, 2018. március 20. 10:52
[9] Nyilas Mihály lett a tartományi ombudsman nemzeti kisebbségekkel megbízott helyettese. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/nyilas-mihaly-lett-tartomanyi-ombudsman-nemzeti-kisebbsegekkel-megbizott, 2023.11.06 16:24 és 16:32
Nyilas megtartotta a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) elnöki posztját, annak ellenére, hogy a rendelet 6/2 szakasza szerint „az ombudsman, illetve az ombudsman-helyettes tisztsége összeférhetetlen az egyéb köztisztség betöltésével vagy hivatásszerű tevékenységgel, politikai szervezetben való tagsággal, továbbá más olyan tevékenységgel, amely hatással lehet az önállóságára és függetlenségére”.
A cikk 4. bekezdése alapján „az ombudsman, illetve ombudsman-helyettes hivatalba lépésének napján valamennyi hivatásszerű és egyéb tisztsége, illetve addigi feladatköre és egyéb tevékenysége megszűnik, ha a jelen rendelet rendelkezéseivel ellentétesek, valamint megszűnik a politikai szervezetben betöltött tagsága”.
Vajdasági Magyar Jogász Egylet. Elnökség. https://www.vmje.rs/aboutlist.php?tekst_id=10
Lásd még a Mindenki feleljen a saját tetteiért! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2024. március 17. 12:01, és/vagy
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16212, 2024. március 18.
[10] Újvidéken, például, a Városi Képviselő-testület 2024. március 5-én Stevana Subićot választotta városi ombudsmannak, „aki az utóbbi tíz évben az egyik újvidéki végrehajtó jobb keze volt, aki az újvidéki polgárokat fosztogatta”, ami jól mutatja, hogy „Újvidék mennyire gondoskodik a polgárok jogairól”. A.L.: „Kadija te tuži, kadija ti sudi, a sada i brani” [A kadia/bíró vádol, ítélkezik feletted és most már véd is]. Danas, 2024. március 7. 10.
[11] Tartományi polgári jogvédőről – ombudsmanról szóló tartományi képviselőházi rendelet. Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 37/2014 szám, 3. szakasz 1. bekezdés. Lásd a 2-es számú mellékletben, vagy a https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=aktapv8&j=HU oldalon.
[12] Például, hogy Újvidéken „a kisebbségek nyelvén is tüntessék fel az utcaneveket” (Szeli Balázs: A nyelvhasználati előírás nem csak dísz. https://www.magyarszo.rs/hu/1852/vajdasag_ujvidek/90731/A-nyelvhaszn%C3%A1lati-el%C5%91%C3%ADr%C3%A1s-nem-csak-d%C3%ADsz.htm, 2013. január 17. [10:29] >> 2013. január 17. 15:20) vagy, hogy „a városi hatalomnak figyelembe kell vennie azt az ajánlást, amely szerint a városi autóbuszok menetirányjelzőin nem állhatnak csak cirill betűs feliratok” (hgy: Egyesek egyenlőbbek a többinél? https://www.magyarszo.rs/hu/1874/vajdasag_ujvidek/91838/Egyesek-egyenl%C5%91bbek-a-t%C3%B6bbin%C3%A9l.htm, 2013. február 7. 04:00 >> 2013. február 7. 05:00.
Lásd még Garai Béla Bravó Éva c. írásában méltatta Vukašinović Éva bátor kiállását a nemzeti kisebbségi nyelvek és írásmódok védelmében. Magyar Szó, 2013. január 23. 7, és a 9. Nincs előrelépés (2012) c. fejezetben (az 5. oldalon és a 29. lábjegyzetben).
[13]Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2017. годину [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2017. évi jelentése], 5. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1995-godisnji-izvestaj-2017.html
Jelenleg Újvidéken ügyvéd. https://rs.linkedin.com/in/eva-vukasinovic-978b7225a
[14] A 11-es alatti rendelet, 21. szakasz 1. bekezdés.
[15] Uo., 4. bekezdés.
[16] Godišnji izveštaj [Éves jelentés].
https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj.html?lang=sr-YU; https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj.html?lang=sr-YU&start=10, és https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj.html?lang=sr-YU&start=20, 2024. március 20.
[17] 2024. július 2. 11:48 https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj
[18] A 11-es alatti rendelet, 4. szakasz 2. bekezdés.
[19] Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma. Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 20/2014 szám). https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=statut&j=HU
[20] Ombudsman. https://www.ombudsmanapv.org/riv/
[21] A 14-es alatti rendelet, 21. szakasz 3. bekezdés.[22] Uo.
[23] A 11-es jegyzetben, 21. szakasz 3. bekezdés.
[24] Uo., 29. szakasz 1. bekezdés.
[25] Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma, az 5-ös jegyzetben, 6/2 szakasz.
[26] Bővebben lásd V.P.: Mikorra várható a vajdasági magyarság eltűnése?https://szmsz.press/2024/05/26/mikorra-varhato-a-vajdasagi-magyarsag-eltunese/, 2024. május 26. 15:58
[27] Bővebben lásd az Úgy rossz, ahogy van! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15867, 2023. október 16., és az ÚJ SAJTÓTÖRVÉNYEK c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. november 9. 11:49
[28] Gusztony András beszéde a Temerinnek szentelt újvidéki tanácskozáson. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 131. szám, 2012. június 14. Lásd még László Bálint, Oláh Róbert: Az MRM vezetőinek nyílt levele Korhecz és Gusztony részére. http://www.mrm.rs/hivatalos-levelek/605-az-mrm-vezetinek-nyilt-levele-korhecz-es-gusztony-reszere, és Pesevszki Evelyn: Félremagyarázták az ombudsman kijelentését. Magyar Szó, 2011. október 20. 1., 5.
[29] Lásd a JOGSÉRTÉSEK ÉS ZAKLATÁSOK. A délvidéki/vajdasági nemzeti kisebbségek zaklatásai és jogsérelmei c. 2023. évi kronológiámat. http://www.historiae.rs/
[30]F. F.: Ezentúl akár egymillió dinárral is megbüntethetik azt az iskolát, amelyben a tanév nem a szerb himnusszal kezdődik!https://delhir.info/2021/12/24/ezentul-akar-egymillio-dinarral-is-megbuntethetik-azt-az-iskolat-amelyben-a-tanev-nem-a-szerb-himnusszal-kezdodik/, és A nagyszerb kormány a magyar többségű iskolákat is rákényszerítette, hogy a tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdjék.
https://delhir.info/2021/09/01/a-nagyszerb-kormany-a-magyar-tobbsegu-iskolakat-is-rakenyszeritette-hogy-a-tanevet-a-szerb-himnusz-eleneklesevel-vagy-lejatszasaval-kezdjek
[31] Lásd a 11-es alatti rendelet 25. szakaszát.
[32] Uo., 17. szakasz.
[33] Uo.
[34] Uo.
[35] Lásd a 11-es alatti rendeletben.
[36] Bővebben lásd a Nem végzi a munkáját! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13735, 2021. július 14.
Lásd például az ombudsman 2021. évi jelentését, a 18. „NEM VOLT TELJES EGYETÉRTÉS AZ OMBUDSMAN JELENTÉSE KAPCSÁN” fejezetben.[37] Lásd az első táblázatot.
[38] Lásd az első táblázatot.
[39] Pl. Zapisnik sa 41. sednice Skupštine Autonomne pokrajine Vojvodine, održane 28. aprila 2015. godine
[Jegyzőkönyv Vajdaság AT Képviselőházának 2015. április 28-án tartott 41. üléséről].
https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=sednice&id=137&t=z&j=SRL
[40] Egeresi Sándor (Topolya, 1964. június 25. – 2021. szeptember 5.).. https://hu.wikipedia.org/wiki/Egeresi_S%C3%A1ndor, és Preminuo Šandor Egereši, nekadašnji predsednik Skupštine Vojvodine [Elhunyt Egeresi Sándor a Tartományi képviselőház egykori elnöke]. https://n1info.rs/vesti/preminuo-sandor-egeresi-nekadasnji-predsednik-skupstine-vojvodine/
[41] Pásztor István (politikus). https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_Istv%C3%A1n_(politikus), és v-ár, P.E.: Elhunyt Pásztor István. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.298359/Elhunyt-Pasztor-Istvan, 2023. október 31. 9:29
[42] Sednice Skupštine [Képviselőházi ülések]. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=osednicama&j=SRL
[43]Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2023. годину [A Tartományi Ombudsman 2023. évi jelentése], 101.
[44] Покрајински заштитник грађана – омбудсман [Polgári Jogvédő – Ombudsman]
https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Pokrajinski+ombudsman
[1] Varga Attila: Nyelvvizsgán a hivatalnokok. Magyar Szó, 2003. szeptember 25. 4.
[2] Muškinja Heinrich Aniko a tartományi ombudsman. Magyar Szó, 2010. október 12. 1.
[3] (Tanjug) Преминуо покрајински омбудсман Дејан Јанча. https://www.politika.rs/scc/clanak/140892/Vesti-dana/Preminuo-pokrajinski-ombudsman-Dejan-Janca, 2010. július 3. 15:18
[4] v-ár: Új jogvédője van Vajdaságnak. Magyar Szó, 2016. november 25. 1.
[5] a.vé: Harc az erőszak ellen. Magyar Szó, 2024. december 2. 6.
[6] Elhunyt Góbor Zoltán tartományi ombudsman-helyettes (Temerin, 1944. június 10. - 2012. július 23.) https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13822/Elhunyt-Gobor-Zoltan-tartomanyi-ombudsman-helyettes.html, 2012. július 23. 16:17
[7] Покрајинска влада [Tartományi Kormány]. Ева Вукашиновић [Vukašinović Éva].
https://www.google.com/search?q=Vuka%C5%A1inovi%C4%87+%C3%89va
[8] v-ár: Szórják is meg tartogatják is? https://www.magyarszo.rs/kozelet/politika/a.99506/Szorjak-is-meg-tartogatjak-is, 2017. október 13. 8:01
Az ombudsman-helyettesi tevékenységéről nem igazán lehetett hallani, azon kívül, hogy – a tartományi jogvédő „kíséretében” – Zentára látogatott. Hhzs: Ombudsman három községre? Magyar Szó, 2018. március 20. 1. és 13., vagy https://www.magyarszo.rs/vajdasag/zenta/a.107307/Ombudsman-harom-kozsegre, 2018. március 20. 10:52
[9] Nyilas Mihály lett a tartományi ombudsman nemzeti kisebbségekkel megbízott helyettese. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/nyilas-mihaly-lett-tartomanyi-ombudsman-nemzeti-kisebbsegekkel-megbizott, 2023.11.06 16:24 és 16:32
Nyilas megtartotta a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) elnöki posztját, annak ellenére, hogy a rendelet 6/2 szakasza szerint „az ombudsman, illetve az ombudsman-helyettes tisztsége összeférhetetlen az egyéb köztisztség betöltésével vagy hivatásszerű tevékenységgel, politikai szervezetben való tagsággal, továbbá más olyan tevékenységgel, amely hatással lehet az önállóságára és függetlenségére”.
A cikk 4. bekezdése alapján „az ombudsman, illetve ombudsman-helyettes hivatalba lépésének napján valamennyi hivatásszerű és egyéb tisztsége, illetve addigi feladatköre és egyéb tevékenysége megszűnik, ha a jelen rendelet rendelkezéseivel ellentétesek, valamint megszűnik a politikai szervezetben betöltött tagsága”.
Vajdasági Magyar Jogász Egylet. Elnökség. https://www.vmje.rs/aboutlist.php?tekst_id=10
Lásd még a Mindenki feleljen a saját tetteiért! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2024. március 17. 12:01, és/vagy
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16212, 2024. március 18.
[10] Újvidéken, például, a Városi Képviselő-testület 2024. március 5-én Stevana Subićot választotta városi ombudsmannak, „aki az utóbbi tíz évben az egyik újvidéki végrehajtó jobb keze volt, aki az újvidéki polgárokat fosztogatta”, ami jól mutatja, hogy „Újvidék mennyire gondoskodik a polgárok jogairól”. A.L.: „Kadija te tuži, kadija ti sudi, a sada i brani” [A kadia/bíró vádol, ítélkezik feletted és most már véd is]. Danas, 2024. március 7. 10.
[11] Tartományi polgári jogvédőről – ombudsmanról szóló tartományi képviselőházi rendelet. Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 37/2014 szám, 3. szakasz 1. bekezdés. Lásd a 2-es számú mellékletben, vagy a https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=aktapv8&j=HU oldalon.
[12] Például, hogy Újvidéken „a kisebbségek nyelvén is tüntessék fel az utcaneveket” (Szeli Balázs: A nyelvhasználati előírás nem csak dísz. https://www.magyarszo.rs/hu/1852/vajdasag_ujvidek/90731/A-nyelvhaszn%C3%A1lati-el%C5%91%C3%ADr%C3%A1s-nem-csak-d%C3%ADsz.htm, 2013. január 17. [10:29] >> 2013. január 17. 15:20) vagy, hogy „a városi hatalomnak figyelembe kell vennie azt az ajánlást, amely szerint a városi autóbuszok menetirányjelzőin nem állhatnak csak cirill betűs feliratok” (hgy: Egyesek egyenlőbbek a többinél? https://www.magyarszo.rs/hu/1874/vajdasag_ujvidek/91838/Egyesek-egyenl%C5%91bbek-a-t%C3%B6bbin%C3%A9l.htm, 2013. február 7. 04:00 >> 2013. február 7. 05:00.
Lásd még Garai Béla Bravó Éva c. írásában méltatta Vukašinović Éva bátor kiállását a nemzeti kisebbségi nyelvek és írásmódok védelmében. Magyar Szó, 2013. január 23. 7, és a 9. Nincs előrelépés (2012) c. fejezetben (az 5. oldalon és a 29. lábjegyzetben).
[13]Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2017. годину [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2017. évi jelentése], 5. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1995-godisnji-izvestaj-2017.html
Jelenleg Újvidéken ügyvéd. https://rs.linkedin.com/in/eva-vukasinovic-978b7225a
[14] A 11-es alatti rendelet, 21. szakasz 1. bekezdés.
[15] Uo., 4. bekezdés.
[16] Godišnji izveštaj [Éves jelentés].
https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj.html?lang=sr-YU; https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj.html?lang=sr-YU&start=10, és https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj.html?lang=sr-YU&start=20, 2024. március 20.
[17] 2024. július 2. 11:48 https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj
[18] A 11-es alatti rendelet, 4. szakasz 2. bekezdés.
[19] Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma. Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 20/2014 szám). https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=statut&j=HU
[20] Ombudsman. https://www.ombudsmanapv.org/riv/
[21] A 14-es alatti rendelet, 21. szakasz 3. bekezdés.[22] Uo.
[23] A 11-es jegyzetben, 21. szakasz 3. bekezdés.
[24] Uo., 29. szakasz 1. bekezdés.
[25] Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma, az 5-ös jegyzetben, 6/2 szakasz.
[26] Bővebben lásd V.P.: Mikorra várható a vajdasági magyarság eltűnése?https://szmsz.press/2024/05/26/mikorra-varhato-a-vajdasagi-magyarsag-eltunese/, 2024. május 26. 15:58
[27] Bővebben lásd az Úgy rossz, ahogy van! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15867, 2023. október 16., és az ÚJ SAJTÓTÖRVÉNYEK c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. november 9. 11:49
[28] Gusztony András beszéde a Temerinnek szentelt újvidéki tanácskozáson. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 131. szám, 2012. június 14. Lásd még László Bálint, Oláh Róbert: Az MRM vezetőinek nyílt levele Korhecz és Gusztony részére. http://www.mrm.rs/hivatalos-levelek/605-az-mrm-vezetinek-nyilt-levele-korhecz-es-gusztony-reszere, és Pesevszki Evelyn: Félremagyarázták az ombudsman kijelentését. Magyar Szó, 2011. október 20. 1., 5.
[29] Lásd a JOGSÉRTÉSEK ÉS ZAKLATÁSOK. A délvidéki/vajdasági nemzeti kisebbségek zaklatásai és jogsérelmei c. 2023. évi kronológiámat. http://www.historiae.rs/
[30]F. F.: Ezentúl akár egymillió dinárral is megbüntethetik azt az iskolát, amelyben a tanév nem a szerb himnusszal kezdődik!https://delhir.info/2021/12/24/ezentul-akar-egymillio-dinarral-is-megbuntethetik-azt-az-iskolat-amelyben-a-tanev-nem-a-szerb-himnusszal-kezdodik/, és A nagyszerb kormány a magyar többségű iskolákat is rákényszerítette, hogy a tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdjék.
https://delhir.info/2021/09/01/a-nagyszerb-kormany-a-magyar-tobbsegu-iskolakat-is-rakenyszeritette-hogy-a-tanevet-a-szerb-himnusz-eleneklesevel-vagy-lejatszasaval-kezdjek
[31] Lásd a 11-es alatti rendelet 25. szakaszát.
[32] Uo., 17. szakasz.
[33] Uo.
[34] Uo.
[35] Lásd a 11-es alatti rendeletben.
[36] Bővebben lásd a Nem végzi a munkáját! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13735, 2021. július 14.
Lásd például az ombudsman 2021. évi jelentését, a 18. „NEM VOLT TELJES EGYETÉRTÉS AZ OMBUDSMAN JELENTÉSE KAPCSÁN” fejezetben.[37] Lásd az első táblázatot.
[38] Lásd az első táblázatot.
[39] Pl. Zapisnik sa 41. sednice Skupštine Autonomne pokrajine Vojvodine, održane 28. aprila 2015. godine
[Jegyzőkönyv Vajdaság AT Képviselőházának 2015. április 28-án tartott 41. üléséről].
https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=sednice&id=137&t=z&j=SRL
[40] Egeresi Sándor (Topolya, 1964. június 25. – 2021. szeptember 5.).. https://hu.wikipedia.org/wiki/Egeresi_S%C3%A1ndor, és Preminuo Šandor Egereši, nekadašnji predsednik Skupštine Vojvodine [Elhunyt Egeresi Sándor a Tartományi képviselőház egykori elnöke]. https://n1info.rs/vesti/preminuo-sandor-egeresi-nekadasnji-predsednik-skupstine-vojvodine/
[41] Pásztor István (politikus). https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_Istv%C3%A1n_(politikus), és v-ár, P.E.: Elhunyt Pásztor István. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.298359/Elhunyt-Pasztor-Istvan, 2023. október 31. 9:29
[42] Sednice Skupštine [Képviselőházi ülések]. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=osednicama&j=SRL
[43]Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2023. годину [A Tartományi Ombudsman 2023. évi jelentése], 101.
[44] Покрајински заштитник грађана – омбудсман [Polgári Jogvédő – Ombudsman]
https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Pokrajinski+ombudsman
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése