Április 12.

Gyula napja.

Régi magyar személynév. A török eredetű gyula méltóságnévből származik, a kazároknál ez volt a valóságos király címe.

1954 – A rock and roll születésnapja.
1961 – Az űrhajózás napja.
1933 – Barcelonában megszületett Montserrat Caballé spanyol szoprán operaénekesnő.
1940 – Chicagoban megszületett Herbie Hancock amerikai zongorista, szintetizátoros és zeneszerző.

1945 – Befejeződtek a II. világháborús harcok Magyarországon.
1945 – A Georgia állambeli Warm Springsben 62 éves korában, agyvérzésben meghalt Franklin Delano Roosevelt, aki az Amerikai Egyesült Államok 32. elnöke volt. Utóda az addigi alelnök, Harry Spencer Truman lett.
1946 – Ohio-ban megszületett Ed O'Neill amerikai színész (A csontember;Ford Fairlane kalandjai; Kutyám, Jerry Lee; Egy rém rendes család).

1947 – Budapesten megszületett Boros Lajos zenei szerkesztő, műsorvezető.
1961 – A Vosztok-1 fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin 1 óra 48 perc alatt megkerülte a Földet.
1971 – Memphis-ben megszületett Shannen Doherty amerikai színésznő (Beverly Hills 90210; Bűbájos boszorkák; Jay és Néma Bob visszavág).

Tíz éve, 2003. április 12-én országos ügydöntő népszavazáson mondtak igent Magyarország európai uniós csatlakozására.

Magyarország és az Európai Unió 1988 augusztusában létesített diplomáciai kapcsolatokat, a társulási megállapodás 1991 decemberében született meg. A csatlakozási tárgyalások hivatalosan 1998. március 30-án kezdődtek meg, az Európai Bizottság 2002. októberében javasolta hivatalosan, hogy Magyarország - kilenc másik állammal együtt - 2004-ben az EU tagja lehessen.
Az Országgyűlés 2002. december 17-én csaknem egyhangúlag fogadta el az európai uniós csatlakozással összefüggő alkotmánymódosítási törvényjavaslatot, amely kimondta, hogy az EU és a Magyar Köztársaság közösen gyakorolja az alkotmányból eredő hatásköröket, az Európai Unió egyes intézményei ugyanakkor bizonyos hatásköröket önállóan is gyakorolhatnak. A jogszabályban azt is rögzítették, hogy az ország uniós csatlakozásáról 2003. április 12-én ügydöntő népszavazást kell tartani, azzal a kérdéssel: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?" (A kormányzó pártok azt szorgalmazták, hogy a népszavazást a csatlakozási szerződés aláírása előtt rendezzék meg, hogy az ország jövőjét meghatározó dokumentumot a miniszterelnök a referendum eredménye ismeretében írhassa alá. Az ellenzéki pártok azt akarták, hogy a lakosság az aláírt szerződés végleges szövegének ismeretében döntsön, de végül elfogadták azt az érvet, hogy a dokumentum az aláírásig lényegében nem változik, vagyis a szavazók a szükséges információk birtokában voksolhatnak.) A csatlakozási szerződés végleges szövegét Magyarország 2003. február 13-án hagyta jóvá.

A referendumot széles körű kampány előzte meg. A közvélemény tájékoztatását az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány koordinálta: 3,8 millió háztartásba küldtek ki levelet és tájékoztató füzetet, és külön honlapot is indítottak. Az írott és az elektronikus sajtóban naponta jelentek meg információk a csatlakozásnak az élet legkülönbözőbb területein várható hatásairól. Az ország EU-csatlakozását a négy parlamenti párt (a kormányzó Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint az ellenzéki Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz-Magyar Polgári Párt) is támogatta, de a Fidesz felhívta a figyelmet a várható, illetve előre nem látható nehézségekre is.
Az ügydöntő népszavazást 2003. április 12-én reggel 6 és este 21 óra között rendezték meg, mintegy 3,8 milliárd forint költséggel. A hivatalos eredmény szerint 45,62 százalékos részvétel mellett a szavazók 83,76 százaléka, az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka voksolt igennel. A népszavazás így eredményesnek bizonyult, mert az érvényesen szavazók több mint fele, de legalább az összes választásra jogosult állampolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A parlament április 15-én felhatalmazta a kormányt az európai uniós csatlakozásról szóló szerződés aláírására, másnap, 2003. április 16-án Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter Athénban aláírta a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányt, a diplomáciai aktusra meghívták a rendszerváltozás utáni kormányfőket. Az Országgyűlés december 15-én egyhangúlag megerősítette e dokumentumot, így Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagja lett. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum