Konrád napja.
Germán eredetű név,
jelentése: merész és tanács(adó).
1782 – Óvoda nap.
1519 – Hernán Cortés (Hernando Cortez) spanyol hódító (konkvisztador) partra szállt Mexikóban, hogy meghódítsa az Aranyországot, az aztékok birodalmát.
1519 – Hernán Cortés (Hernando Cortez) spanyol hódító (konkvisztador) partra szállt Mexikóban, hogy meghódítsa az Aranyországot, az aztékok birodalmát.
1799 – Megszületett Táncsics Mihály író, politikus.
1814 – Megszületett Egressy Béni színész, író, zeneszerző, szövegíró.
1850 – Meghalt ifj. Wesselényi Miklós báró, író, az „árvízi hajós”.
1910 – 75 éves korában meghalt Mark Twain (eredeti nevén: Samuel Langhorne Clemens) amerikai író (Tom Sawyer kalandjai).
1915 – Megszületett Mexikóban Anthony Quinn amerikai Oscar-díjas filmszínész. Ismertebb filmjei: Zorba, a görög Oscar-díj jelölés(1965); A nap szerelmese Oscar-díj (1957); Az öreg halász és a tenger; Blöff; Arábiai Lawrence.
1924 – A pennsylvaniai Pittsburgh-ben egy előadókörútján, 65 éves korában meghalt Eleonora Duse olasz színésznő, a híres drámai hősnő, aki Sarah Bernhardt mellett a századfroduló legünnepeltebb művésze volt.
1926 – Londonban
megszületett Elizabeth Alexandra Mary Windsor, aki 1952-ben II. Erzsébet néven
Nagy-Britannia uralkodója lett.1814 – Megszületett Egressy Béni színész, író, zeneszerző, szövegíró.
1850 – Meghalt ifj. Wesselényi Miklós báró, író, az „árvízi hajós”.
1910 – 75 éves korában meghalt Mark Twain (eredeti nevén: Samuel Langhorne Clemens) amerikai író (Tom Sawyer kalandjai).
1915 – Megszületett Mexikóban Anthony Quinn amerikai Oscar-díjas filmszínész. Ismertebb filmjei: Zorba, a görög Oscar-díj jelölés(1965); A nap szerelmese Oscar-díj (1957); Az öreg halász és a tenger; Blöff; Arábiai Lawrence.
1924 – A pennsylvaniai Pittsburgh-ben egy előadókörútján, 65 éves korában meghalt Eleonora Duse olasz színésznő, a híres drámai hősnő, aki Sarah Bernhardt mellett a századfroduló legünnepeltebb művésze volt.
1961 – Először lépett a nyilvánosság elé a Beatles-együttes a liverpooli Cavern Clubban.
Április 21. – A bölcsődék napja
Magyarországon.
1852. április 21-én nyílt meg az ország első bölcsődéje Pesten. Ennek emlékére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-ben hivatalosan is a bölcsődék napjává nyilvánította április 21-ét.
A bölcsődék létrejötte szorosan összefüggött a nagyipari termelés
kialakulásával, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban
foglalkoztattak női munkaerőt, elsősorban a mosodákban, a textiliparban. A
világon az első bölcsődét Párizsban nyitották meg 1844-ben, s
pár év múlva már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban
egyházi létesítményként. Magyarországon is megindult a szervezőmunka, és 1852
januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagyprépost,
valamint Forrayné Brunszvik Júlia - Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda
alapítója unokahúgának - támogatásával. Az első "bölcsőház"
fővédnökének olyan magas rangú támogatót is sikerült megnyerniük, mint Albrecht
főherceg felesége, Hildegarde. A hosszú előkészítő munka és jótékony célú
gyűjtés eredményeként 1852. április 21-én Pesten, az akkori Kalap u. 1. szám
alatti bérház (ma V. ker. Irányi u. 2-4.) földszintjén megnyílt az ország első
bölcsődéje, ahol 5 szobában 38 gyermekről gondoskodtak. 1852. április 21-én nyílt meg az ország első bölcsődéje Pesten. Ennek emlékére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-ben hivatalosan is a bölcsődék napjává nyilvánította április 21-ét.
Eleinte 4 éves korig fogadták a gyerekeket
teljes ellátással, sőt ruházatot is biztosítottak. A felvételnél mérlegelték a
családi körülményeket, s a bölcsődébe kerülő gyerekek többnyire sokkal jobb
anyagi feltételek közé kerültek, mint amilyet a család tudott volna otthon
biztosítani.
Később a bölcsődék működtetéséhez az egyház nem tudott elegendő fenntartási költséget biztosítani, így megpróbálták a pénzt magánszemélyek adakozásából összegyűjteni. Társasági körökben egyre népszerűbb és divatosabb lett a kisgyermekek támogatása. A jótékonykodók között volt többek között gróf Andrássy Gyuláné, báró Eötvös Józsefné, a józsefvárosi bölcsőde pedig Erzsébet királyné (Sissi) védnöksége alatt működött.
1916-ban Heim Pál a bölcsődék jobb működési feltételeinek megteremtésére alakult Stefánia Szövetség keretén belül elindította a Központi Védőnőképző Iskolát, hogy a gyermekeket gondozók nagyobb szakértelemmel tudják végezni munkájukat.
A bölcsődékre, a bölcsődei dolgozók munkájára ma is nagy szükség van. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a bölcsődei férőhelyek iránti igény még napjainkban is meghaladja a férőhelyek számát, 2011-es statisztikai adatok szerint 35 450 helyre 36 685 gyermek felvételét kérték. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Később a bölcsődék működtetéséhez az egyház nem tudott elegendő fenntartási költséget biztosítani, így megpróbálták a pénzt magánszemélyek adakozásából összegyűjteni. Társasági körökben egyre népszerűbb és divatosabb lett a kisgyermekek támogatása. A jótékonykodók között volt többek között gróf Andrássy Gyuláné, báró Eötvös Józsefné, a józsefvárosi bölcsőde pedig Erzsébet királyné (Sissi) védnöksége alatt működött.
1916-ban Heim Pál a bölcsődék jobb működési feltételeinek megteremtésére alakult Stefánia Szövetség keretén belül elindította a Központi Védőnőképző Iskolát, hogy a gyermekeket gondozók nagyobb szakértelemmel tudják végezni munkájukat.
A bölcsődékre, a bölcsődei dolgozók munkájára ma is nagy szükség van. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a bölcsődei férőhelyek iránti igény még napjainkban is meghaladja a férőhelyek számát, 2011-es statisztikai adatok szerint 35 450 helyre 36 685 gyermek felvételét kérték. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése