82 kilépési nyilatkozatot adtunk át ma (2016.04.12-én) Pál Károlynak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi megbízottjának.
Döntését mindenki írásban indokolta meg. Az én indokom a következő:
2000 tavaszán léptem be a Vajdsági Magyar Szövetségbe, azért mert változást akartam. A VMSZ akkoriban a vajdasági magyar kisebbség érdekeit védte és harcolt a diktatúra ellen. Ez mára teljesen megfordult. Ma a VMSZ diktatórikus módszereket alkalmazva épp a magyaroknak okozza a legtöbb kárt. Magyar nyelvű rádiók szűntek és szűnnek meg, most ezekben a napokban is, Nyugat-Bácskától Kelet-Bánátig. Belgrádban a haladókkal kötött koalíciós szerződés betartatásával, vagy Budapesti kapcsolatai révén, illetve a szerdán Vajdaságba érkező Orbán Viktornál lobbizva a VMSZ megakadályozhatta volna, hogy a vajdasági magyar emberek magyar rádiók nélkül maradjanak. Ehelyett Budapesttől Brüsszelig azzal dicsekszik, hogy itt mennyire rendben van minden a tájékoztatás terén. A Szabadkai Rádió kapcsán hat és félezer ember aláírását vették semmibe. Most pedig, amikor a választásokon indul egy másik magyar lista is, az azt támogató, a VMSZ-ben csalódott magyar emberek ezreit és ezreit veszik semmibe. Mintha ők nem is léteznének. Én ezért szégyellem magam. Ez a VMSZ mára a Vajdasági Magyarság Szégyene lett!
Tóth Imre, újságíró, volt VMSZ tag
2016. április 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése