A kampánycsend és ami utána következik
Bódis Gábor
„A polgárok bejelentett lakcímére már meg kellett, hogy érkezzen a szavazásra felszólító értesítés, mivel az előírások szerint az erre kiszabott határidő április 18-án, hétfőn járt le.
Szintén legkésőbb hétfőn kellett, hogy továbbítsa a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) a választási anyagot a külföldi választási bizottságoknak, egyes országokban a választásokat ugyanis már április 23-án, szombaton lebonyolítják. A RIK a választási anyagot legkésőbb április 20-án éjfélig továbbítja a választási munkatestületeknek, amelyek április 21-én éjfélig kell, hogy átadják azt a választási bizottságoknak.
Az éjjel, szintén éjfélkor járt le a határidő arra, hogy a RIK kézbesítse a kibővített összetételű választási bizottságok tagjainak megválasztásáról szóló végzéseket. A lakosok ma éjfélig kérvényezhetik az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumnál, hogy vegyék fel őket a választói névjegyzékbe, a minisztérium pedig a választói névjegyzékben történt változásokról április 21-én éjfélig kell, hogy értesítse a Köztársasági Választási Bizottságot. Ezt követően a Hivatalos Lapban közzé kell tenni a Szerbiában szavazók végleges számát. A kampánycsend április 21-én, csütörtökön éjfélkor kezdődik.” (Vajdaság Ma)
Ezek a technikai részletek, tehát a csütörtök éjféltől kezdődő kampánycsendig még másfél napja van a pártoknak/mozgalmaknak, hogy szavazókat toborozzanak.
Minden különösebb megerőltetés nélkül leszögezhető, hogy két évtized után először lép fel egy másik magyar formáció némi eséllyel az egyeduralkodó VMSZ-szel szemben. Köztársasági szintről kiebrudalták őket, nagyon gyanús körülmények között (hamis pecsét) és a legjóindulatúbbak akkor leszünk, ha azt mondjuk: a szerb politikai cselszövések kolaterális áldozatai lettek. De igazából nem is az országos szintről van szó, hanem a tartományról és elsősorban az egyes önkormányzatokról. És természetesen arról, hogy a vajdasági magyarok közül hányan fognak időt és energiát áldozni arra, hogy a két magyar pártkoalíció egyikére szavazzanak. Vajon felrázta-e eléggé őket a Magyar Mozgalom nagyon rövid politikai élete és üzenetei a VMSZ okozta letargiából. Vagy az aláírásgyűjtés során történt botrányok visszariasztották a már-már belelkesült híveket?
A VMSZ-nek nincsenek legitimitási problémái: ameddig a haladókkal pajtáskodnak Alekszék beveszik őket a hatalomba, még ha alaposan meg is gyengülnének szavazatilag. Fácántollnak megteszik a haladók kalapjában. Vagy hervadt, de alaposan alátrágyázott virágként.
Mi lenne a tűréshatár? Ha a VMSZ-re szavazó vajdmagyarok száma 50 ezer alá esik? Vagy ha Szabadkán Maglai megveri őket? A többi önkormányzatban meg erős ellenzéket alkotnának?
Ha csak nem vetnek be több ezer hamis pecsétet a szavazatok számlálásakor, új politikai erőviszony alakul ki a vajdmagyar univerzumban.
http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7558, 2016. április 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése