Ami még ennél is sajnálatosabb, hogy az MNT a magyar-magyar leszámolások eszközévé vált, akár az újságírók elbocsátása, akár az iskolavezetők elleni politikai leszámolások terén. Basity Gréta (Vajdaság Ma):
Csütörtökön számol be a Magyar Nemzeti Tanács kétéves munkájáról a kisebbségi önkormányzat többségi képviselői csoportja, az ellenzék viszont már szerdán értékelt: a jelenlegi MNT központosított, az egész rendszer csupán egy paraván, amely a pártban megszületett politikai döntéseket hajtja végre – összegezte Zsoldos Ferenc. Joó-Horti Lívia szerint az MNT elveszítette korábbi tekintélyét és a nemzeti közösségek közötti vezető szerepkörét.
Nyolc ellenzéki tanácstag, Bacskulin István, Beretka Katinka, Joó-Horti Lívia, Németh Ernő, Siflis Zoltán, Tari István, Várkonyi Zsolt és Zsoldos Ferenc közös álláspontot fogalmazott meg az MNT kétéves működésével kapcsolatban. Az ezt megelőző összetételű tanács tevékenységét a stratégiai tervezés és a programok végrehajtása jellemezte, ezen mutatók mentén tudta elemezni a hatékonyságát, míg az újabb összetételű nemzeti tanács központosított és a VMSZ pártdöntéseit hajtja végre, hangzott el a Magyar Mozgalom székházában megtartott sajtótájékoztatón.
Korábban a szakpolitizálás dominált a nemzeti tanácsban, amely az akkori politikai közegben is képes volt megőrizni viszonylagos autonómiáját, ezért tudott különféle politikai meggyőződésű embereket integrálni. Az előző összetételű MNT-ben a bizottságok készítették elő a döntéseket, ez volt a meghatározó. Az új MNT esetében ez megváltozott, ahogyan az a beszámolóból kiderül, a törvényeknek megfelelő végrehajtó szerv, amely kivételes esetekben hozhatna döntést, több mint 90 százalékban hozza meg a döntéseket. Így valójában a döntési jogkört a Végrehajtó Bizottság vette át a tanácstól. Másrészt megszűnt a szaktanácsosi rendszer, hiszen ún. univerzális tagok alkotják a VB-t, ami ugyan jól hangzik, de nem lehetséges, például senki sem rendelkezik tapasztalattal a tájékoztatás terén – hangsúlyozta Zsoldos Ferenc, aki bírálta a bizottságok munkáját is, hiszen az ülések több mint kétharmada elektronikus, ami szerinte kizárja a valódi szakpolitizálás lehetőségét. A konzultatív testületek jelentős részének csak alakuló ülése volt, az összehívás elmaradásának indoklását pedig komolytalannak ítélte a tanácstag.
Joó-Horti emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évek törvénymódosításai és az alkotmánybíróság döntései értelmében lényegesen korlátozták a kisebbségi nemzeti tanácsok lehetőségeit, átszabták a működési kereteket, így az MNT-nek is alkalmazkodnia kellett a törvényes keretekhez. 2016 májusában az oktatási és nevelési törvény nyomán az egyik legjelentősebb beleszólási jogától fosztotta meg a nemzeti tanácsokat az alkotmánybíróság, hiszen megszűnt az igazgatók, igazgatóbizottsági tagok előzetes jóváhagyására vonatkozó joguk, csupán véleményezési hatáskörük maradt – foglalta össze a képviselő.
Joó-Horti Lívia nehezményezte, hogy az MNT olyan közösségileg fontos témákról sem nyilvánított véleményt, mint a Zomborban elbocsátott könyvtári dolgozók ügye, a Jogi Kar felvételije vagy a Népszínház vezetőségcseréje. De nem tárgyaltak a kisebbségi akciótervről sem, illetve a kisebbségi és nemzeti tanácsi törvényről sem fogalmaztak meg semmiféle véleményt. Hozzátette: kimondottan egy politikai szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség irányított szerveként működött a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt két évben, de ami még ennél is sajnálatosabb, hogy a magyar-magyar leszámolások eszközévé vált, akár az újságírók elbocsátása, akár az iskolavezetők elleni politikai leszámolások terén.(…)
2016. december 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése