Bevezető
A Magyar Nemzeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) a 2014. október 26-ai szerbiai nemzeti tanácsi választásokat követően 2014. november 17-én megtartotta alakuló ülését. A Tanács összetétele a következőképpen alakult: a 35 tagból 31 tag a Magyar Összefogás listáról, 2 tag a VMDK CSONKA ÁRON listáról, 1 tag a Magyar Liga - Új Magyar Alternatíva - Vass Tibor listáról és 1 tag a Másként magyarságunkért - Fodor László listáról került a szerbiai magyar közösség országos önkormányzatába.
A választások a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 72/2009., 20/2014. - AB határozat, és 55/2014. sz.) rendelkezéseinek értelmében történtek és első ízben bonyolította azt a Köztársasági Választási Bizottság.
A Tanács előző összetétele tevékenységének felismerhető védjegye a stratégiai tervezés volt, illetve azok a folyamatos erőfeszítések, amelyeket az elfogadott stratégiai programok és intézkedések végrehajtása tett szükségessé.
A Tanács az előző négy éves mandátuma alatt nyolc stratégiát, illetve középtávú fejlesztési tervet fogadott el az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkozólag, és ezek alapján folytatta tevékenységét a hatályos jogszabályokkal összhangban. Ezeket a programokat kellett volna továbbvinni és fejleszteni a magyar közösség javára, azonban ez 2014 novembere óta nem valósult meg maradéktalanul.
Több oka is lehet a felemás sikereknek vagy sikertelenségeknek, azonban néhány mindenképpen említésre méltó:
- A szerbiai alkotmánybíróság 2014. évi januári döntésével a törvény tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljes egészében alkotmányellenesnek. Ez utóbbi fejlemény jelentős hátralépést jelent a nem területi autonómia ügyének Szerbiában.
- A Szerbiai Népképviselőház 2014 májusában jelentős mértékben módosította a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amivel stabilabb és kedvezőbb jogi keretet alkotott a 2014 októberében történt nemzeti tanácsi választások lebonyolításához (a módosítások a választásokat követően kerültek alkalmazásra), azonban mint a gyakorlatban kiderült számos hiányossággal is bírt, hiszen a végrehajtó bizottság hatáskörébe utalható döntések lehetősége és azok kötelező jelleggel történő jóváhagyása a Tanács részéről, a Tanácsot gyakorlatilag egy szavazógépezetté degradálta, előfordult pl. hogy az előterjesztések 93%-át egy ülésen a végrehajtó bizottság által elfogadott döntések jóváhagyása képezte.
- a szerbiai alkotmánybíróság 2016 évi májusi döntése az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény rendelkezéseiről, véglegesen megfosztotta a nemzeti tanácsokat a legerősebb hatáskörüktől, azaz az oktatási intézmények igazgatóválasztása kapcsán meglevő előzetes jóváhagyás gyakorlásától.
Stratégiai tervezés
A Tanács az elmúlt két évben elfogadott egy új oktatási stratégiát, mivel az addig érvényes Oktatásfejlesztési stratégiának az érvényességi határideje lejárt, ezenkívül elfogadásra került egy dokumentum a népesedéssel kapcsolatban (sajnos csak vázlatos kivonata az elődjének), amely gyakorlatilag felváltja a Népesedési Akciótervet, amelynek az érvényességi határideje 2017-ben járt volna le. Az ebben az időszakban elfogadott dokumentumok azonban hiányosságokat tartalmaznak, nem fedezhető fel azokban a stratégiai tervezés minden ismérve, sokszor nem tartalmaz eszközöket a kitűzött célok elérésére, vagy nincsenek idősíkok előirányozva azok végrehajtására, amelyek hiányában a számonkérhetőség is sérül, illetve ellehetetlenül.
Az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága a stratégiai tervezés terén azonban a még érvényben lévő stratégiai dokumentumok betartásának a mellőzése, illetve teljes negálása. Például a Vajdasági Magyar Civil Stratégia (2012-2018) esetében a nyolc beavatkozási terület egyikben sem történt érdemi előrelépés, sem a megvalósítás, sem a pénzelés tekintetében.
A stratégiák megvalósulásáról szóló éves beszámolókat is „elfelejtették,” esetleg pár mondatos, általános méltatásba sűrítették azokat, ezzel teljesen átláthatatlanná téve a kitűzött célok magvalósulását.
Közoktatás
Ez az a terület,amely talán a legfontosabb és a legkiterjedttebb, és amely legtöbb embert érint közösségünkben. A terület terjedelmének függvényében a legtöbb döntés is itt születik, amely azonban az esetek többségében a Tanács Végrehajtó Bizottsága döntéseinek a jóváhagyását jelenti – mert ellenkező esetben megszűnne a Végrehajtó bizottság mandátuma. Ebből kifolyólag a döntés kizárólag pár ember kezében összpontosul, hiszen ha kérik is a szakbizottságok véleményét, az nem kötelezi a Végrehajtó Bizottságot. Téves az a magyarázat, hogy a törvényhozó kötelezte volna a nemzeti tanácsokat erre a belső szerkezeti, szervezési lépésre, ugyanis számtalan módon lehetett volna a döntéshozatali mechanizmust demokratikusabbá tenni. A törvényhozó akarata, hogy a tanácstagokból delegált végrehajtó szerv kivételes (hangsúlyozandó: kivételes) esetekben átveszi a tanács döntéshozatali hatáskörét, nem jelenti a végrehajtó szerv egyébként végrehajtó funkciójának kiterjesztését és a tanács döntéshozó szerepének állandó átvételét. A Magyar Nemzeti Tanácsban azonban az a helyzet állt elő, hogy a Végrehajtó Bizottság vált az állandó döntéshozó szervvé, amelynek döntéseit a Tanács utólagosan hagyja jóvá.
Az általános iskolák alapítói jogainak átvételében nem történt előrelépés.
A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatóválasztása körüli huzavona jelentősen rontotta a Tanács jó hírét, és tapinthatóan kidomborodott a napi politikának való megfelelési kényszer. Ugyanide sorolható az MNT azon politikai döntése is, amikor a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójának felmentését támogatta, egy teljesen szabálytalan, politikai bosszú okán indított iskolaszéki kezdeményezés kapcsán.
Régiónként megalakításra kerültek a hatalmas létszámú (40-50 fős) tanácsadói testületek (a felsőoktatásban is), amelyek, mint ahogyan a gyakorlat megmutatta, teljesen életképtelenek, és csak az aktuális kabinetpolitika igazolására szolgálnak.
Pozitívumként meg kell említenünk a magyar diákok kirándulásainak a megszervezését, a közoktatási dolgozók kataszterének összeállítását. Fontos eredmény a szerb nyelv, mint nem anyanyelv oktatási reformjának alapjául szolgáló standardok elfogadása is, amely ugyan sok tekintetben előrelépés az eddigi állapotokhoz képest, de kritériumait tekintve továbbra is túlzó.
Felsőoktatás
Mindenképpen jelentős az Európa Kollégium beindítása, mégha az zökkenőkkel is történt, azonban rendkívüli szerepe lehet majd a jövőben a közösség megtartó erejének a fejlesztésében és az értelmiségi utánpótlás kinevelésében.
A felsőoktatási és demonstrátori ösztöndíjak továbbra is léteznek, azonban jelentősen megreformálták azokat, felhígítva a jogosultságra vonatkozó feltételrendszert, illetve szigorítva a felhasználási lehetőségeket. A Várady-ösztöndíj is módosításra került.
A felvételi előkészítőket továbbra is megszervezik, csakúgy, mint a szerb nyelvi képzést a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert hallgatók, illetve a középiskolás diákok körében. A 2015-ös évben a felvételi felkészítés jelentős késedelemmel kezdődött és így okafogyottá is vált arra a tanévre vonatkozóan.
Kultúra
A kulturális pályázatok kiírása és lebonyolítása mellett a Topolyai Múzeum önállósulása, a szabadkai Szentháromság szobor eredeti helyére történő visszaállítása, valamint az adai Szarvas Gábor Könyvtár alapítói jogainak átvétele nevezhető a legfőbb csapásvonalnak.
A napi szintű, a Tanácsot érintő hatáskör-gyakorláson (véleményezések, kinevezések, jóváhagyások) kívül nem valósultak meg jelentősebb projektumok, ugyanis az említettek még az előző mandátum alatt kezdődtek.
A szabadkai zsinagóga belső tereinek restaurálása késik.
Tájékoztatás
A Tanács legtöbb feszültséget megélő és gerjesztő tevékenységi területe. A Szabadkai Rádió megszűnésének a története (hatezer magyar rádióhallgató támogató aláírása ellenére), Vajdaság nagy részén a helyi tájékoztatási eszközök megszűnése, jogalap nélküli rádióadó létrehozatala, a Tanács által alapított és társalapított médiumok igazgatási szervei tagjainak megfélemlítése a szerv elnöke részéről, a főszerkesztők személye véleményezésének a megszüntetése a munkavállalók részéről, vezető újságírók és a volt főszerkesztő elbocsátása az egyetlen magyar napilaptól, a Tanács elnökének kirohanása a saját alapítású lap főszerkesztője ellen... mind rányomta a bélyegét erre a két évre, és megkérdőjelezi a Tanács pártatlan működését.
Hivatalos nyelvhasználat
Ezen a területen a legnagyobb sikert a Tanács vezetése részére Budiszava régi nevének Tiszakálmánfalvára történő visszaállítása jelentette. Kiírásra került a szerbül anyakönyvezett nevek magyarul történő átírási költségeinek visszatérítésére vonatkozó pályázat, azonban megfelelő reklámozás nélkül. 2015-ben és 2016-ban is megszervezték a Tanács jogi-nyelvhasználati tanácskozását, 2016-ban ingyenes volt a részvétel. 2016-ban azonban megszűnt az a többéves nem formális együttműködés a Létünk folyóirattal, amely a tanácskozás előadóinak tanulmányait különszámban jelentette meg.
A hivatalos nyelvhasználati díjak átadása elmaradt, a bizottsági ülések véleményezései kapcsán a Tanács nem fogadott el jelentősebb döntést (egyedül utcanév véleményezések és a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok tagjavaslatai voltak napirenden), a Tanács honlapjának reformja után az addig elérhető tartalmak eltűntek (magyar nyelvű formanyomtatványok, tájékoztató füzetek, egyesfordítások, stb.), a nyelv(rend)őrség eredményeit bemutató honlap (vagy honlaprész) terve bár elkészült, mind a mai napig nem nyilvános. A már elkezdett cselekvési programok is csak részben vagy egyáltalán nem folytatódtak.
A Tanács hivatalos nyelvhasználat terén kifejtett tevékenységéről nincs nyilatkozat, közlemény. A külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ez a terület nincs is a Tanács hatáskörei között.
Többi terület
Az egyéb területeken hatályban lévő stratégiákat szinte kivétel nélkül nem alkalmazzák, pedig a Tanács nem helyezte hatályon kívül azokat.
Szakmai hibák, szándékos szembenállás
A 2014-ben felállt Tanács foglalkoztatottjainak személye csak részben képviseli a kontinuitást a Tanács előző mandátumához képest. A munkavállalók száma lényegében nem csökkent, azonban az új összetételű Tanács megalakulását követő első hónapok személycseréjének később súlyos következményei lettek: szakmai okokból kifolyólag megbukott a Végrehajtó Bizottság és tagjait fel kellett menteni mintegy fél évvel a kinevezésüket követően. Ezen felmondások sora a hivatal mintegy felét érintette, függetlenül attól, hogy esetleg tagjai voltak-e a Tanácsnak vagy sem.
Ahogyan azt a Tanács Alapszabálya is egyértelműen meghatározza, a tanácstagok, így a valamikori munkavállalók köréből kikerült tanácstagok is bármilyen beadványt, javaslatot, módosító indítványt előterjeszthetnek. Ezeket azonban minden alkalommal elutasították, ugyanígy történt a hibákra való rámutatással vagy az új kezdeményezésekkel.
Íme ezekből egy csokorra való, amely mind dokumentálható:
- az alapszabály 10 tanácstag javaslata nélkül lett előterjesztve és elfogadva (ezt nem lehet korrigálni), ezért az alapszabály jogszerűsége ma is vita tárgya lehet,
- az ügyrend elfogadásával nem a meglevő ügyrend lett hatályon kívül helyezve, hanem egy, az azt megelőző – külön előterjesztés került benyújtásra több helyen kérve a módosítást, amelyet figyelmen kívül hagytak (később került módosításra más előterjesztő tollából)
- az első ülések egyikén egy kegyvesztett tanácstag módosító javaslata lesöprésre került,
- téves hivatkozások a fejlécben a következő előterjesztéseknél:
- Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet a munkahelyek belső szervezéséről és rendszerezéséről szóló szabályzata módosításának elfogadásáról),
- Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi pénzügyi terve módosításának elfogadásáról),
- Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi kiadói terve és munkaprogramja módosításának elfogadásáról) – módosító indítványok kerültek benyújtásra de nem azokat fogadták el,
- előterjesztés a meglévő bizottságok hatásköreit rendező határozatok kidolgozását illetően 2015. április 30-ai határidővel – bár ennek nem szabályozása azóta is jelentős problémát okoz, az előterjesztést nem vették figyelembe
- képviselői kérdés: 12 diszkréciós joggal kiosztott hallgatói ösztöndíj jogtalanul, nem a hatályos, nem az érvényben levő a Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott döntések alapján került kiosztásra ‒ Magyar Szó reagálás, meghazudtolás, sértődöttség,
- a Magyar Nemzeti Tanács munkája folytonosságának és hatékonyságának biztosítása érdekében három tanácstag Tájékoztatót nyújtott be a Tanács elnökéhez, mivel két VB döntés nem került jóváhagyásra a Tanács következő ülésén – ez a VB bukását idézte elő,
- az Európa Kollégium Alapszabályának jogszerűtlen elfogadása (az alapító határozat módosítása később került elfogadásra) – az észrevételt elutasították,
- a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, előzetes jóváhagyás helyett véleményezés a zentai Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola esetében,
- a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, egy iskolaszéki tag felmentése során nem került elfogadásra véleményező záradék a felmentésre vonatkozóan – az ülésen került megemlítésre – teljesen figyelmen kívül hagyták,
- az Ügyrend rendelkezéseinek be nem tartása: az összehívások esetében, képviselői kérdésekre adott válaszok tekintetében,
- a kiírt pályázatok jogalapját képező H/13/2012-es határozat törlésre került az Alapszabály elfogadásával (amely alapján kiírásra kerültek a pályázatok több mint 10 millió dinár értékben), miután erre rámutattunk az ülésen a következő ülésre (miután a pályázatok elbírálásra kerültek) egyszerűen kicserélték a honlapon az Alapszabályt, és az új szöveg már nem tartalmazta, hogy a H/13/2012-es határozat törlésre került volna ‒ tehát jogszerűtlen alapszabály-módosítás történt,
- a Pannónia Alapítvány törvénytelen működtetésére vonatkozó döntés, a választási ígéretek be nem tartása (Szabadkai Rádió),
- azon Magyar Összefogás listán mandátumot nyert képviselőket, akik időközben a Magyar Mozgalom nevű szervezet tagjaivá váltak, előzetes vagy akár utólagos tájékoztatás nélkül kizárták a Magyar Összefogás frakcióból. Lehetőséget nem kaptak, hogy kifejtsék álláspontjukat a kérdésről, illetve döntsenek, a továbbiakban is részt kívánnak venni a Magyar Összefogás frakció munkájában. Ezen lépést követően akár logikusnak is nevezhető az a magatartás a Tanács vezetése részéről, amely elutasítja ezen tanácstagok indítványait, hozzászólásait, stb. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elutasító, kirekesztő hozzáállás már a mozgalom megalakulása előtt is tetten érhető, ahogyan ezt a fentiekben felsorolt ügyek dátumai is bizonyítják.
- az elvándorlással kapcsolatos kutatásra vonatkozó beadvány elutasítása, stb.
Az MNT hivatalának megtizedelésével sajnos az első olyan magyar intézmény lett, amely magyar embereket tett az utcára, hagyott egzisztencia nélkül, ezzel olyan modellt teremtve, amely sajnálatosan azóta is tovább él az általa alapított intézményekben.
A stratégiai tervezés és cselekvés leépítésével a szakmai működésének keretei viszonylagossá és mérhetetlenné váltak, ezáltal magyar közösségünk közérzetének, lehetőségeinek meghatározó és irányító szerepkörét is elengedte, pártpolitikától függővé tette.
Szabadka, 2016. december 13.
Bacskulin István, tanácstag sk.
Beretka Katinka, tanácstag sk.
Joó Horti Lívia, tanácstag sk.
Németh Ernő, tanácstag sk.
Siflis Zoltán, tanácstag sk.
Tari István, tanácstag sk.
Várkonyi Zsolt, tanácstag sk.
Zsoldos Ferenc, tanácstag sk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése