A kormány győzelmi jelentései ellenére a helyzet csak rosszabbodik.
Fotó: Talha Ozturk / AFP/Anadolu Agency
Egyre súlyosabb helyzet alakul ki Szerbiában a szakképzett munkaerő elvándorlása miatt. Évente 50 és 70 ezer közé tehető az országot elhagyó orvosok, ápolók, szakmunkások száma, akiket tárt karokkal várnak Ausztriában, Skandináviában. A helyzet pedig a kormányzat saját munkájáról szóló dicshimnuszai ellenére sem javul. Egy néhány hónapja készült felmérés szerint a szerb polgárok egyötöde kíván búcsút inteni hazájának. Főleg a fiatalok képzelik el jövőjüket valamelyik külföldi országban. A 18-29 év közöttiek harmada akarja elhagyni Szerbiát.
A Think-Tank Srbija kutatóintézet tanulmánya szerint a legtöbben, 41 százalék, az alacsony életszínvonalat, 36 százalék pedig a jobb fizetést jelölte meg okként. Bár közismert, hogy már csak történelmi okok miatt is mennyire szoros Belgrád és Moszkva viszonya, a megkérdezettek 85 százaléka nyugatra vándorolna, mindössze két százalékuk Oroszországba. A diaszpórában élők 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jobban élnek kint, mint Szerbiában, 41 százalékuk nem is kíván hazatérni.
Mindez azért is érdekes, mert az Aleksandar Vucic által fémjelzett vezetés rendre azt sulykolja, hogy rengeteget javult az életszínvonal, Belgrád a balkáni térség valóságos kis tigrise, hiszen tavaly 4,3 százalékkal gyarapodott a GDP. Mindez szépen hangzik ugyan, de a szomszédos Montenegróban árnyalatnyival magasabb volt ennél. A gazdaság továbbra sem áll stabil lábakon, az emelkedés főleg annak köszönhető, hogy tavaly kedvező volt az időjárás, így a mezőgazdaság az átlagosnál jobban teljesített. Emellett az áramtermelés gondoskodott a kedvező adatokról.
Csakhogy a befektetések elmaradnak. Ennek számos oka van. Például az, hogy az országot megmérgezte a korrupció. S ez ellen senki sem tesz semmit. Másrészt a mostani vezetés számára különösen fontos, hogy megőrizze kiemelt szerepét a gazdaságban, s célzottan támogasson bizonyos projekteket, illetve a kormányzat – s természetesen maga Vucic – az emberek jótevőjeként léphessen fel. „Vucicnak az az érdeke, hogy őt tekintsék a legfőbb befektetőnek” – vélekedett a Der Standard osztrák lap hasábjain Vladimir Gligorov közgazdász, a délkelet-európai országok szakértője.
Az Európai Bizottság legutóbbi, nemrégiben nyilvánosságra hozott országjelentésében nem is állított ki jó bizonyítványt Belgrádról. A dokumentum megállapította, hogy továbbra is túlzottan nagy az állam szerepe a gazdaságban, a magánszektor azonban alulfejlett, s a jogállamiság és az igazságos versenyhelyzet hiánya miatt e tekintetben nem is várható változás.
Akadnak azért jó irányba tett lépések. Gordana Tabakovic, a jegybank elnöke hétpontos tervvel állt elő, amely egyebek mellett strukturális reformokat is javasol. Vladimir Gligorov azonban kételkedik abban, hogy meg is lesz a kellő politikai akarat a tervezett intézkedések végrehajtásához. A koalíció pártjai, a Szerb Haladó Párt (SNS), valamint a Szerb Szocialista Párt (SPS) ugyanis továbbra is egyfajta játékszerüknek kívánják tekinteni az állam vagyonát. Csakhogy ilyen hozzáállás mellett nehéz elképzelni az életszínvonal emelését, ami elengedhetetlen már csak azért is, mert a szerb GDP az EU átlagának 37 százaléka, így megállíthatatlannak tűnik az elvándorlás. Sem Vucic, sem Tabakovic nem ellenezné a rendkívül alacsony bérek emelését, ez azonban növelné a kereskedelmi deficitet, az államkassza hiányát. Az elképzelések között szerepel a társasági adó csökkentése is. Ezektől a tervektől azonban nem lehet csodát várni, így Szerbia továbbra is Európa elátkozott állama marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése