LÉTJOGOSULTSÁG A REZSIMNEK

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (182.)

Június 11.

„A község rendelte”!

Tornyosról értesítették Magyar Szó napilapot, hogy „a faluban olyan útirányjelző táblákat helyeztek el, amelyeken a települések neve csak cirill betűkkel van feltüntetve, és ezt a falu lakossága sérelmezi”.[1]

Czegledi (másutt: Ceglédi) Rudolf, Zenta község (véemeszes) polgármestere a lapnak elmondta, hogy „a táblákat a község rendelte meg, de természetesen nem ilyen formában, és mivel már nem először kértek ilyen táblákat a zombori cégtől, nem hangsúlyozták külön a latin betűk szükségességét”. Az újságolvasók reagálására ők is reklamáltak, és a cég azt ígérte, hogy egy-két héten belül elkészíti az újabbakat, kiküszöbölve a hibát, vagyis latin betűkkel fog szerepelni rajta a szöveg. Magyarul a települések neve nem fog szerepelni, magyarul helységnévtáblák készülnek, ezek pedig útirányjelzők – magyarázta Czegledi. 

Az útjelző táblákat „a község rendelte”, pontosabban a községi közigazgatás, amelynek a felelős vezetője Czegledi polgármester. Mulasztás történt, mivel a rendeléskor – függetlenül attól, hogy „már nem először kértek ilyen táblákat” – hangsúlyozni kellett volna, hogy milyen táblákat is kérnek. Ki fogja most fizetni az „újabb” táblákat? A zentai költségvetés vagy Czegledi úr?

Zenta község „alapszabály javaslatának” 6. szakaszában azt írja, hogy a „község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.[2]  (A községi képviselő-testület 2018. december 28-án „meghozta Zenta község alapszabály javaslatát”. Most akkor a községnek alapszabály javaslata van? Mikor lesz alapszabálya?)

A nyúlfarknyi kis újsághír egyébként eléggé zavaros. Azt írja ugyanis, hogy az „újabb” táblákon „latin betűkkel fog szerepelni a szöveg”. Akkor ez most megint nem lesz összhangban a község alapszabály javaslatával. Ezt ugyanis a szerb lakosság sérelmezheti.

További hibának tartom, hogy az „újabb” táblákon „magyarul a települések neve nem fog szerepelni”. Nincsen magyarázat arra, hogy miért nem, amikor Zentának, Csantavérnek és Szabadkának is van hivatalos magyar neve?  Magyarul csak „helységnévtáblák” készülnek, ezek pedig „útirányjelzők”. Az útirányjelzőn nem lehet/nem szabad kiírni a magyar településneveket? 

A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvényben (11. szakasz 2. és 6. bekezdés) azt írja, hogy a helyi önkormányzat „kötelezően bevezeti hivatalos egyenrangú használatba a nemzeti kisebbség nyelvét és írását, amennyiben területén azon nemzeti kisebbséghez tartozó személyek százalékaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri az összlakosság legkevesebb 15%-át”.

Ezeken a területeken „az adott nemzeti kisebbség nyelvén, annak helyesírása és hagyománya szerint is ki kell írni a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szerveknek, a helyi önkormányzat egységeinek, a településeknek, tereknek, utcáknak a nevét, illetve a többi földrajzi nevet”.[3] 

Mikor lesz már Zentának olyan polgármestere és közigazgatása, amelyik tudja is végezni a munkáját?

Június 11.

Létjogosultság a rezsimnek

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Szerb Haladó Párt (CNC) közös listán indul a július 7-ei szabadkai helyi közösségi választásokon – mondat Pásztor István a VMSZ/BMC elnöke a Szabadkai Magyar Rádió reggeli műsorában.

– A közös listák állításakor a négy évvel ezelőtti választási eredményt vettük figyelembe. Azt gondolom, hogy ez egy becsületes hozzáállás. A lista neve azokon a helyeken, ahol a négy évvel ezelőtti választásokon a VMSZ volt többségben a helyi közösség tanácsában a Vajdasági Magyar Szövetség – Szerb Haladó Párt. Ott viszont, ahol a SZHP gyűjtött be több szavazatot a négy évvel ezelőtti helyi közösségi választásokon ez fordítva van, Szerb Haladó Párt – Vajdasági Magyar Szövetség. Ez egy becsületes hozzáállás, amely láthatóvá tesz bennünket – magyarázta Pásztor.[4]

Nem újdonság, hogy  a VMSZ/BMC közös listát állít a CNC-vel. A Szenttamáson 2018. július  15-én tartott helyi közösségi választáson a két párt közös listáján„két magyar személy szerepelt Роберт és Јожеф Сеги”,[5] […] „igaz, a szórólapokon csak a szerb párt neve és logója  volt”.[6] A VMSZ/BMC a Kúlán 2018. december16-án megtartott előrehozott választásokon is a Szerb Haladó Párttal koalícióban indult a megmérettetésen.[7]

A Demokrata Párt szabadkai szervezete a választások bojkottálására szólította fel a polgárokat. A párt szerint ily módon egyértelmű üzenetet kell küldeni, mely szerint nem fogadható el az „antidemokratikus rezsim, illetve az által felállított játékszabályok”.[8]

A demokraták „teljesen megalapozatlannak látják a választásokon való részvételt, amivel valójában a polgárok létjogosultságot adnának a rezsimnek”.[9]

A Magyar Mozgalom (MM), amelynek képviselői vannak egyebek között a szabadkai képviselő-testületben is, eddig nem nyilatkozott a helyi közösségi választásokon való részvételről.

A mozgalom honlapján az utolsó bejegyzés a május 9-i dátumot viseli, az is az 1 százalékos adótámogatásra vonatkozó felszólítás. Egy politikai mozgalom esetében a tevékenység ilyen hosszú ideig való szünetelése nem túlságosan biztató. Különösen most, amikor helyi közösségi választások lesznek. Váltságban lenne az MM is?

A DélHír portál kommentárja szerint „egyértelmű, hogy a VMSZ immár otthoni terepen sem meri egyedül képviselni magát, valószínűleg tartva a várható vereségtől”.[10]

A VMSZ/BMC megszűnt, mint magyar párt és magyar érdekvédelmi szervezet. A szabadkai polgároknak ezt mindenképpen figyelembe kellene venni, amikor eldöntik, hogy részt vesznek-e a július 7-ei választásokon.

 

BOZÓKI Antal,

Újvidék, 2019. június 17.

---

[1] hhá: Érkeznek a latin betűs táblák
https://www.magyarszo.rs/hu/4010/vajdasag_zenta/203270/%C3%89rkeznek-a-latin-bet%C5%B1s-t%C3%A1bl%C3%A1k.htm, 2019. június 11. [08:36]
[2] http://www.zenta-senta.co.rs/dokumenti/javna_rasprava_2018/statut/2.%20predlog%20statuta%20opstine%20senta%20-%20madjarski.pdf
[3] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAIN VÉDELMÉRŐL. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám –másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[4] Közös listákat állít a VMSZ és az SZHP. Magyar Szó, 2019. június 12. 4.

[5] Szenttamás: Közös listát indít a VMSZ és a Szerb Haladó Párt. https://szabadmagyarszo.com/2018/07/06/szenttamas-helyi-kozossegi-valasztasok/, 2018. július 6. [9:4]
[6] Kúla: A VMSZ jelöltjei a Szerb Haladó Párt listáján kaptak helyet. https://szabadmagyarszo.com/2018/11/23/kula-a-vmsz-jeloltjei-a-szerb-halado-part-listajan-kaptak-helyet/, 2018. november 23. [16:44]
[7] Uo.
[8] D. J. Szabadka: „Bojkottálni kell a helyhatósági választásokat”.
https://delhir.info/2019/06/14/szabadka-bojkottalni-kell-a-helyhatosagi-valasztasokat/
[9] Uo.
[10] D. J. Így vált a VMSZ a haladók fiókszervezetévé: Közös listán a két párt. https://delhir.info/2019/06/12/a-vmsz-a-haladok-fiokszervezeteve-valt-kozos-listan-a-ket-part/