Jogi harcot vívtak és magyar pálinkát is bevetettek,
hogy az Európai Parlament merjen foglalkozni a nemzeti kisebbségek
ügyeivel Brüsszelben, mondta Sógor Csaba leköszönő RMDSZ-es EP-képviselő
az EUrologusnak.
Románia
EU-csatlakozásakor ellenségesen vagy közömbösen álltak hozzá az Európai
Parlamentben a nemzeti kisebbségi ügyekhez, és az elmúlt évtized
legnagyobb eredménye az, hogy ezt sikerült megváltoztatni, mondta az
EUrologusnak Sógor Csaba, aki 2007-től mostanáig volt a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője.
Tíz évvel ezelőtt még úgy sem
lehetett benyújtani egy nemzeti kisebbségi jogokról szóló egyéni
kezdeményezést az EP-ben, ha „be volt csomagolva” más társadalmi
kisebbségek, például romák, szexuális kisebbségek és állampolgárság
nélküliek jogait védő javaslatokba, idézte föl Sógor Csaba.
Ehhez képest a most záruló ciklusban elkészült Nagy József szlovákiai magyar EP-képviselőnek a kisebbségi jogminimumról szóló jelentése, és befogadták a Sógor Csaba által jegyzett véleményt a polgárok jogainak megerősítéséről, amelyekben hangsúlyosan szerepel a nemzeti kisebbségek helyzete.
Megteremteni a kisebbségeket védő jogi nyelvet
Az uniós intézményekben azért nem
foglalkoznak szívesen a nemzeti kisebbségek problémáival, mert egyrészt
nem létezik rájuk egyféle megoldás: például a baltikumi oroszok sérelmei
nagyon különböznek az észak-olaszországi német anyanyelvűekétől.
Másrészt, mert a nemzeti kisebbségek ügye sok országban az egyik
legérzékenyebb, leginkább feszültségkeltő téma.
Megtörtént például, hogy a szélsőjobboldali görög párt, az Arany Hajnal EP-képviselője kiabálva követelte egy konferencia leállítását,
amelyet Sógor Csaba szervezett az Európai Parlamentben, és ahol a
Görögországban élő török kisebbség ügyeivel is foglalkoztak. Az Arany
Hajnal tagadja ennek a kisebbségnek a létezését, ahogy sokan azt sem
ismerik el, hogy például Romániában és Szlovákiában a többségi nemzeten
kívül más népek is laknak.
Sógor Csaba többek között azzal foglalkozott a parlamentben, hogy több száz indítvány
társszerzőjeként igyekezett felhívni a figyelmet a világ összes nemzeti
kisebbségi problémájára, ahol lehetett, rámutatva a hasonlóságokra a
határontúli magyarok helyzetével.
Az olyan dokumentumoknak, mint az
állampolgárságról szóló jelentés, az a hasznuk, hogy rajtuk keresztül
bekerül az európai uniós jogi nyelvezetbe a kisebbségi
kérdés, magyarázta Sógor Csaba. Évekig folyt a vita arról, hogy hogyan
határozzák meg azokat a kisebbségeket, amelyeket közösségi jogok
illetnek meg. A hagyományos, nemzeti és őshonos kifejezések kerültek szóba, és mostanra kiderült, hogy az őshonos szó
az, ami a legkevésbé veri ki a biztosítékot az európai kormányoknál,
többek között azért, mert az ilyen alapú meghatározásra nemzetközi
példák is léteznek. „A kanadaiak, az ausztrálok már képesek voltak
bocsánatot is kérni az őshonos kisebbségektől” – emlékeztetett az
EP-képviselő.
Sógor Csaba
Fotó: Monozlai Flóra / Index
Lehet alakítani, hogy mi az EU hatásköre
Az Európai Unió szerződései
kimondják, hogy védeni kell az európai kisebbségek jogait, azt azonban
nem részletezik, hogy hogyan. Az EU-s jogszabályok a tagállamokra
bízzák, hogy biztosítsák a kisebbségek közösségi jogait, de az EU nem
tudja számon kérni a tagállamokon, ha ezt mégsem teszik meg.
Az Európai Bizottság ezért
mindeddig nem terjesztett elő olyan javaslatot, ami szankcionálhatóvá
tenné például a kisebbségi nyelvhasználat vagy a kisebbségi nyelven
történő oktatás korlátozását. „Nyilvánvalóan mindenki azzal takarózik,
hogy ez tagállami hatáskör, de a játék arról szól, hogy ezt a tagállami
hatáskört kell feszegetni” – árulta el Sógor Csaba. Megjegyezte, hogy
ennek ellenére vannak olyan ügyek, például a bevándorlás európai szintű
kezelése, ahol az Európai Bizottság hajlandó merészebb lépéseket tenni,
amelyek súrolják a tagállami hatásköröket, tehát úgy látszik, van
rugalmasság a rendszerben.
Az egyik módja a hatáskörök feszegetésének a bíróság: az Európai Bizottság idén márciusban pert vesztett a Székely Nemzeti Tanács ellen,
amiért 2013-ban nem adott engedélyt egy polgári kezdeményezés
indítására. A kezdeményezők azért akartak aláírásokat gyűjteni, hogy az
EU juttasson külön támogatásokat azoknak a régióknak, ahol nagy arányban
élnek nemzeti kisebbségek. Az aláírásgyűjtés májusban el is kezdődött, ezen az oldalon olvashat róla részletesen.
Egy másik polgári kezdeményezés, a Minority Safepack
tavaly márciusban sikeresen összegyűjtött több, mint egymillió aláírást
és arra vár, hogy beadják az Európai Bizottságnak. A célja, hogy
szülessen egy törvényjavaslat-csomag, amely uniós szinten szavatolja a nemzeti kisebbségek biztonságát.
Sógor Csaba hozzátette: általában
akkor születik európai szintű javaslat egy kényes ügyben, hogyha
krízishelyzet áll elő, ami ráirányítja a figyelmet a problémára. Amikor
például Franciaországban elkezdték felszámolni a roma táborokat és kitelepíteni az illegális cigány bevándorlókat, lendületet kapott az európai roma stratégia megalkotása.
Láthatták, hogy komoly emberek vagyunk, nem bajkeverők
„Néha többet érsz el a szünetben,
mint a felszólaláskor” – mondta Sógor Csaba a brüsszeli politikai munka
másik fontos részéről: a kötetlen programokról, ahol valódi
kapcsolatokat lehet építeni. Kiállítások, évzáró fogadás, kerti parti
– sok olyan rendezvény van, ahol meg lehetett ismertetni Erdélyt a
külföldi politikusokkal.
„Ott is emberek vannak, akiket a
szemükön, a fülükön, az orrukon és a gyomrukon keresztül lehet megfogni,
és ez egy olyan munka, amit sosem lehet befejezni, mert ötévente
kicserélődik a fele a Parlamentnek" – mondta. Pálinka, sör, díjnyertes
erdélyi borok és az ezüst-, majd aranyérmet nyert kárásztelki pezsgő
segített barátokat szerezni, emlékezett vissza Sógor. „Láthatták azt is,
hogy komoly emberek vagyunk, nem valami bajkeverők” – mesélte.
Az erdélyi gyökerekkel rendelkező
brit trónörökös, Károly herceg is besegített: volt olyan mezőgazdasági
konferencia, amelyre videóüzenetet küldött. A régió nemzetközi hírnevét
erősítette az is, hogy Barbara Knowles brit kutató-biológus, a székelyföldi természeti és kulturális értékek védelmezője 2016-ban Európai Polgár Díjat kapott.
Az RMDSZ tavaly ősszel indított egy angol nyelvű internetes újságot Transylvania Now címmel, hogy ne csak politikai ügyekről ismerjék meg Erdélyt a külföldiek.
Úzvölgy: valakinek feszültséget és hangulatot kellett kelteni
Az Úzvölgyön történt júniusi incidensről,
ahol magyarok élőláncot vontak az első világháborús katonatemető köré,
románok pedig betörték a székelykaput, és felavatták a román parcellát,
azt mondta az EP-képviselő: egyre inkább körvonalazódik, hogy
megszervezett akció volt, amelyet Bukarestből indítottak.
Kapcsolódó
Erdélyi temetőháború: a halottgyalázástól az EP-kampányig
Szinte
biztos volt, hogy konfliktus lesz az úzvölgyi katonatemető körül. De mi
történt? Mi ennek az egésznek a jelentősége? Mit csináltak a románok,
és mit a magyarok?
Nem világos, hogy kinek állt
érdekében feszültséget kelteni, de a nemzetiségek közötti hangulat
kiélezése egy ismert kampányfogás, amit akkor vetnek be, ha az egyik
párt el akarja terelni valami másról a figyelmet, vagy mozgósítani
szeretné a szavazóit. Ősszel államelnök-választást tartanak Romániában,
lehet, hogy annak a kampánynak volt része, hogy összeugrasztják a
Csíkszereda környékén élő románokat és a magyarokat.
Román
résztvevők miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető
bejáratánál ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a román
parcellát 2019. június 6-án.
Fotó: Veres Nándor / MTI
A román szocialista kormánypártnak elég sok kínos ügye van mostanában: a pártelnök Liviu Dragneát börtönbe zárják, Románia nem került be az ENSZ Biztonsági Tanácsába egy rosszul időzített diplomáciai lépés miatt.
„Ennek ellenére elképzelhető, hogy
éppen az ellenzéknek állt érdekében a feszültségkeltés – ötletelt Sógor
Csaba. – Sőt, az is lehet, hogy tényleg csak egy véletlen hülyesége
volt a dormánfalvi román polgármesternek, mert kaptak egy kis pénzt,
hogy a százéves évfordulót megünnepeljék.”
„Az a temető a miénk: mi
gondoztuk, mi tartottuk rendben. 1968-ban átcsatolták Dormánfalvához, de
telekkönyvileg, jogilag a csíkszentmártoni polgármesteri hivatalhoz
tartozik. Minden évben kimentünk, én is voltam ott” – idézte föl Sógor
Csaba. Hozzátette: az úzvölgyi temetőben magyar, osztrák, olasz, orosz
sírok vannak, román katonák 10 kilométerrel arrébb fekszenek. A román
emlékhelyet ott kellett volna, ott is fel lehetett volna avatni.
A román védelmi minisztérium alatt működő Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június közepén közzétette:
tizenegy román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben. Szerintük
az ügyön veszekedő magyar és román falu önkormányzata is az ő
jóváhagyásuk nélkül alakította át a temetőt.
Új arcot küldött az RMDSZ Brüsszelbe
Sógor Csaba nem kapott elég
szavazatot a RMDSZ szövetségi állandó tanácsában márciusban ahhoz, hogy
befutó helyre kerüljön a párt EP-listáján: a párt vezetői az ötödik helyre sorolták.
Winkler Gyulának, a párt másik EP-képviselőjének, korábbi romániai
miniszternek a helye már a szavazás előtt is biztosabbnak tűnt a listán,
és úgy látszik, az RMDSZ irányító testülete egy új arcot szeretett
volna Winkler mellett Brüsszelbe küldeni. Így került második helyre
Vincze Loránt, a Minority Safepack aláírásgyűjést szervező nemzetközi
egyesületnek az elnöke.
Az RMDSZ szövetségi képviselői
tanácsának ülésén Sógor Csaba elfogadta a végeredményt, de nem szavazta
meg a párt EP-listáját. Emlékeztette a tanácsot, hogy az RMDSZ egyik
legnépszerűbb politikusaként sok szavazó rajta keresztül kötődik a
párthoz. Baráti hangulatú beszédben azt kívánta az RMDSZ leendő
EP-küldötteinek, hogy szenvedéllyel végezzék a munkájukat. Vincze
Lorántot figyelmeztette, hogy két ember feladatait vállalja magára, és
ezért különösen sok kitartást kívánt neki.
Az RMDSZ az öt évvel ezelőttinél
egy százalékponttal rosszabb, 5,26 százalékos eredménnyel végzett a
választáson, és két képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Hargita
megyei magyarok akik élőláncot alkotva próbálták megakadályozni hogy
ortodox szertartás keretében felszenteljék a temetőben a román parcellát
2019. június 6-án. - fotó: Veres Nándor / M
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése